Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Boncáé József Vonatok nyargalnak... Vonatok nyargalnak síneket kergetnek, erős talpfák hátán kerekük csillog a napban. Vasutas-zászlók repdeső jelei. Irányítják a büszke szérelvényt. Szívükhöz térdepelnek hatalmas városok s apró szemaforszemű faluk. Ó vasutas-éberség, felelősség, szélbe száguldó felhőkhöz' vagy te hasonló ! Pergő vonatablakok filmjében fodrozódik a szelíd táj, sürgönyoszlop-hadsereg kíséri, hiteget a szikrakirálynak szelíd kék búzavirág is. Szeretnék kósziklaszilárd talpfa lenni, vonatzakatolást szívemben úgy dédelgetni, hogy elbírjam a gond súlyát! Síneken száguldó vonatok serege száguldj csak tettre kész életet ölelve. r Uj magyar tájszótár Magyarországon 1901 óta nem jelent meg az egész nyelvterületre kiterjedő tájszótár.. Noha szerkesztését már 1950-ben elhatározta az Akadémia, megjelenésére ez ideig vámunk kellett. A négy kötetre tervezett Üj Magyar Tájszótár mintegy 120 ezer szócikket tartalmaz majd, felölelve a határainkon tél élő magyarság köz-, illetve irodalmi nyelvtől eltérő gazdag szókincsét is. A szótár tartalmazza Szinnyei klasszikus IcategorizáJása szerinti táj- szókat: az alaki, jelentésbeli és a tulajdonképpeni táj- szókat is. Az alaki tájsaók csak hangzási lag térnek el a köznyelvtől, a szótár ezek közül azokat tartalmazza, melyek eltérése szembeötlő vagy kevésbé ismert; pl, bosso = borsó, kát — kiált. Minden szócikkben közük az előfordulás földrajzi helyét, az előforduló helynevek jegyzékét külön is felsorolva, melyhez egy ritkán látható részletes térkép « járul. Köznapi nyelvünkből, elsősorban »városi nyelvünkből-" egyre inkább kiesnek — elvesznek — olyan szavak, amelyek ma már ismeretlen tárgyakat, eszközöket vagy tevékenységeket jelölnek- A csanak szó jelentését ma már bizonyára vajmi kevés fiaiul tudja, legjobb esetben egy falunév Ménfőcsanak jut eszébe, holott sokáig használaté» szavunk volt a Rábaköztől Sza- moshátig. Igaz a fából készült vízmerítő bögrét vagy kanálszerű eszközt ma már szinte seholsem használják. Az eddigi hasonló jellegű vállalkozások közül ez a legbővebb és legalaposabb szótára népi nyelvünknek, anmaik a rendkívüli gazdag és - sokrétű kincsestárnak, amely sajnos, a nyelvi kiegyenlítődés következtében kiveszőben van. Bayer Béla Tiszta dallamot dáfődő izgalmaié mezsgyéit tiporjuk —. őie&tnk megtérni csípőnk tífkőzt — formázunk tiszta dallamot döncöljük sudáras énekünk Egy elrejtőzött bányaváros A Duna-kanvar szomszédságában púposodnak a Börzsöny lekopott, megszelídült, vulkáni eredetű, tömzsi kúpokba csatlakozó vonulatai. A legtöbben a közel fekvő déli falukat — Szokolyát, Kóspallagot — sa Margóvölgy kisvasútiján Királyrétet. Nem kevésbé szép és látványokban gazdag a Börzsöny nyugati oldala, a távolabb eső, az Ipoly s egyúttal a csehszlovák határ mentén kanyargó úton. Ipolydamásd, Letkés, Vá- mosmikola, Perőcsény, Kemence és Bernccebaráti soraz is közel három és fél évszázados immár. Megborzongató elgondolni, szinte látjuk, amint Rákóczi szabadr ságharca idején itt vonultak a kőfal alatt, a kuruc katonák, a Habsburg zsoldosok. S még mielőtt állt volna ez a fal. a templom időmarta kockakövei előtt vasat, rezet, aranyat szállító szekerek gördüllek el. A »világ" még Európa és Ázsia volt csak, meg Afrika északi szegélye. Amerika aranyát még nem fedezte fel magának az Övilág. s a dél-német. a csehországi meg a Kárpátok Régi házak, öreg pincék.. iázfk a* út mellett, s elbújva a hegyek közé egy hajdani bányavároska, Nagybörzsöny. Aki letér a Börzsönyt megkerülő útról a község felé, az először a falu előtt álló, mintegy rá vigyázó Árpád-kori templomot pillantja meg. A hazai román építészet szép emléke vaskos tornyával, s annak finom ikerablakaival. Andezitből faragott súlyos kváderkövei ellenálltak az évszázadok szeleinek, viharainak, napsütésének és csapadékának, azonban rusztikus szobrász- munkáit, így a szentély külső oldalán a falat lezáró ívsor bajuszos emberfőit már jobban megviselte az idő. A templomot kőfal veszi körül. övébe ölelt hegységek bányái adták a nemesfémek ércét. Abban az időben virágzott Nagybörzsöny igazán, mint bányaváros. Zsigmond király kezdte ide telepíteni német földről a bányászokat — hogy újabb pénzforráshoz jusson a koronái alá tartozó mérhetetlen föld kormányzásához, a hatalmas nemes- urakkal és a nemesurak hatalma ellen lázadozok közepette hatalma és uralma megtartásához. Abban ap időben épült a patakparton, völgy- és domboldalakon kanyargó utcájú község másik legértékesebb emléke, a XV. század elejei bányásztemplom. Bejárata fölött az idoGófikus ablak, szobordísz a támpiJiéren — régi évszázadok tanúi. bő! maradt meg a véső és kalapács, a bányászjelvény. A középkori bányák virá- goztatták föl Nagybörzsönyt, gyarapították lakosait. Amit azonbán gazdaságos volt kibányászni a középkorban, az már kisebb érték lett az Újvilág fölfedezése után. amikor a gyarmatosítók aranyzsákmánya elárasztotta Európát. S az itteni kis ércese- dések gazdagabb, dúsabb te- lérei, a könnyebben viszonylag nagyobb mennyiségben bányászható telérek kifogytak, mélyebbre s a szűkösebb telérek után meg ekkor már nem volt kifizetődő kutatni. A bányászattal lassan fölhagytak. Nagybörzsönybe persze nemcsak a történelmi idők emlékeiért és helyszíneiért érdemes elzarándokolni. Már a faluból belátni a hegység belsejébe nyíló völgyekbe. Az utak a községen át vezetnek a hegyek közé. A Börzsönyi patak völgyén, a Kereszt-völgyön, a- Hosszúvölgyön avagy a Farkas-völgyön indulhatunk beljebb. A JCereszt-völgyön a Nagy-Hi- deg-hegyre,. a Hosszú-völgyön Kjsirtáspusztára juthatunk. Szurdokvölgyek és bércek, források és hegyi rétek az erdők ölén — változatos, feledhetetlenül szép tajak várnak. Nemeth Ferenc Földeák ]ános 70 éves Az élő magyar irodalom egyik legismertebb alakja. Legalábbis,az irodalom világában és első sorban az írók között János bácsi ahogyan elnéz, villogó vastag üvegű szemüvege fölött, ahogyan pipáját kezébe véve megkérdezi hogyan tagy — az a pénztelen magyar író számára a legbiztatóbb szituáció. János bácsi ugyanis az állami mecenatúra vezetője, az Irodalmi • Alap helyettes főnöke, maj.d fő- főnöke, vagyis a pénzszűkében leledző író mindenkori megmentő je. Voit! Mert most már nyugdíjban van. Most már egyszerűen csak magyar író ő is. Mint a többiek. Azaz: nem egészen. Földeák János egy nagy nemzedék jelentős alakja, és ezen a 70. évfordulón á magyar munkásirodalom kiváló képviselőjét üdvözöljük. Nem egyszerűen csak az évforduló miatt, ' hanem azért is mert szeretjük őt, szeretjük alkotásait és szeretjük az embert, akinek életé második felében a magyar irodalom gondja vált munkájává és aki annyi szeretettel, hozzáértéssel támogatta és segítette az alkotókat. Nem tehette volna olyan gondos beleérzéssel ha ő maga is nem lenne az amá falkotó ember. 1910. február 20-án született munkáscsaládból. Könyvkötőnek tanult, ez a szakmája a felszabad u lásig. De a m unka smozgalomnak már szinte gyerekkorában tagja. Első versei a húszas évek végén a pesterzsébeti újságban jelentek meg, és attól kezdve szinte a kor minden baloldali vagy tisztes polgári újságja közölte verseit. Persze elsősorban a Népszava az, mely írásainak terét adott és azok a szocialista -antológiák, amelyek a harmincas években és a negyvenes évek elején megjelentek. Ezekben a nagyüzemi munkás életérzéseit megnycmorítottságát a világhoz való kapcsolatának motívumait énekli meg — követve a »munkásínák** csoport járnak ars poétikáját : * Szirmay Endre MINDIG csak a. valóságot a mUBfea- élet valóságának hitel« rezdüléseit. Szakszervezeti mozgalom vezető egyénisége a harmincas évek közepétől. A felszabadul ás után függetlenített szakszervezeti titkár, vállalati igazgató, írószövetségi funkcionárius, rövid ideig az Uj Hang felelős szerkesztője, de mindig és elsősorban író. Költészete sajátos forrásvidéke a közvetlen élményből táplálkozó munkáslii'á- naiki de igazán érdekessé az élete második felében kibontakozó próza teszi. Lírai pro- zódiája. az élő beszéd elevenségét megkísértő verá- alakzat mintegy esztétikai tükörképe annak a tárgyias próza nyelvnek, amely oly jellemző Földeák János stílusára. Kisregények (Kenyérkeresők .1945, Férfiút 1957) ; regények (Tékozlók 1960, Eszter és Miklós 1963, Vádlottak 1965, Apák lánya 1967, Hetedik hétköznap 1968 stb.) és rengeteg novella jelzi— a versek mellett —, hogy Janos bácsi a minden percet lekötő komoly irodalom szervezőmunka mellett mindig tudott időt szakítani —, hogy hogyan csinálta, az az ő titka — az alkotásra is. Az elbeszélés modellje, * klasszikus magyar anekdo- tanovellának felel meg: rövid történet, amely világos morális tanulságot hordoz, a végén legtöbbször humoros, de mindig szellemes poénnal, s ez visszamenőleg is megemeli, általános érvényűvé teszi az egyedi történetet. János bácsi 70 éves. Alkotó világa egy végleg letűnt történelmi időszakban indult és a szocialista Magyarország mai mindennapjaiig ér. Hatalmas híd az idő szaliii- dékatn át versekből, elbeszélésekből, regényekből. Az egész a közvetlen élmény hatásán túl az utókör szamára biztosan értékes történelmi tanulságot nyújt. De számunkra még az is érték, amit ezután fog alkotni. Ehhez kívánunk neki töretlen munkakedvet, és jó egészséget! Sï, M, Mindig várom hogy megérkezzem majd valahová mindig óhajtom hogy megérkezzen majd valaki hozzám mindig sejtem hogy nem sok már előttem az üt mindig áhitom hogy sok utam legyen még hozzád , sohase vártam hogy a végső állomásra elérjek mindig reméltem hogy elindulhatok újabb utakra sohase vártam •* hogy utolsót kondítson az óra mindig reméltem hogy tiszta arccal kél fel a hajnak Colin Howold A LEGSZEBB ÖRÖM — Hit igen — iünnyög- tem, és leállítottam a motort —: úgy látszik, megérkeztünk ... — De hiszen a parton jelzőtábla mutatja, hogy ez a gázló gépkocsival járható — jegyezte meg fölháborodotton Barbara. — Talán ki kellett volna tépni a földből ezt a jelzőtáblát és a kerekek a la rakni — vontam vállat. . — Még van kedved seetle- meskedni? Inkább próbáld meg még egyszer! — Céltalan, Minél jobban rátaposott a gazpedálra, a kerekek annál jobban belemélyednek az iszapba. Vagy azt akarod, hogy ingyen szórakozást szerezzek azoknak a hülyéknek, akik ott al-lnal: a kis hídon es minket be múlnak? Nézd, hányán van — Te mindenre találsz kifogást — sziszegte Barbara. — Persze, ha igazi férfi, volna velem az autóban, akkor feltúrná a nadrágja szárát, belegázolna a patakba, és kiszabadítaná ezt az átkozott kocsit! — Hm.,, úgy rémlik, épp ez szerezné, a legnagyobb gyönyörűséget a nézőközönségnek. Hiszen csupán ezt várják! Nézd csak meg az ábrásainkat ! — No, és akkor örökké itt fogunk szobrozni? — Nem tudom. Én most, mindeneseire Noénak érzem magam a bárkában, — Köszönöm szépen — biccentett negédesen Barbara.. — Hát én melyik utast személyesítem meg? — Mi az. elakadtak? — kiáltotta ff hídról egy zöld kalapos, jól meglel’iveit le — Meglepő, hogy tudta ki találni — dünnyögtem. — Hal mert. nálunk, sok autó akad el — közölte vidáman egy pi.ros kalapos vézna kis öregasszony, és madárfejecskéjével arra a bolyra bökött, ahol autónk állt. — Elakadtak — mondta komolyan egy telt idomú hölgy, ránk mutatva. Három teljesen egyformának látszó csemete állt mellette. — Elakadlak, elakadtak, elakadta.!;! — hivalkodtak .a gyerkőcök. Nem. tudom miért, de kellemetlennek találtam őket, — Én nem vagyok rossz ember — mondtam Barbarának —y de tudod, miről ■" ’■ -nndozom most ? —- Nem — csóválta krnno tyan a fejet. Barbara —: év sohasem, tudom. mire gondola, ' ' — Arról ábrándosom, hogy bárcsak leszakadna es a lúd, és ennek az . átkozott kisvárosnak az összes lakosa a vízbe, pottyanna! Barbara aggódva pillantott mm, s odabb húzódott, már mennyire az aulóbaai tehette. , , — Talán ennél egy szendvicset? — kérdezte, és úgy rémlelt. ismeretségünk óta most elősáör csendüli némi tisztelet a hangjában, — No mi az, még mindig.. itt rostokplnak?! —■’ rikoltotta a zöld-kalapos legény. — Már-már azt feleltem, hogy rég elmentünk —, mégis inkább hallgattam, A legény arcáról lenti, hogy nincs humorérzéke.. — De miért rostokolnak? — süvítette kórusban aszd-' mnmra kellemetlen három gyerkőc. A kis hídon már talpalatnyi szabad hely sem volt. Ügy látszott, nemcsak a kisváros egész lakossága gyűlt egybe, htcgv bennünket bámuljon, hanem egész De! - Otília esszé# nafloÿcja m idesereglett, A híd leszakadásáról szqtt ábrándom mar nem is látszott teljesen megvalósuihatatlannak, — Hé — hallatszott hirtelen egy izgatott hang « hidrái — Még egy kocsi jijn! Erre néhány férfi nyomban leszaladt a hídról; észrevettem. hogy valamennyi gumicsizmát visel. A leg- szakszerübb módon, gyákor- , lőtt mozdulatokkal megragadták kocsinkat, és egyet■ len . pillanat alatt kihúzták a sárból. ■ Mihelyt bekapcsoltam <t motort, ők sietve visszatértek helyükre.... Egy sárga '•Húlm.an-- gurult be lassan most a vízbe. ■ . Mit gondolsz, elakad? — kérdezte Barbara, ■ — Hát persze — feléltem, — Gyerünk l —- Hová? — Hogyhogy hová? Nézzük meg,. hogyan próbálnak majd kikászálódni! Tálán mçg nekünk is akad egy kis hdy azon a hídon! fordította; Gellert G}út£r
