Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

Washingtoni levél Manipuláció NDK^jagosz láv tó rgya lósok A béke: kulcskérdés f Folytatja munkáját a LEMP kongresszusa Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke tegnap Berlinben megbeszélést folytatott Vé­szeim Cyuranoviccsal, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó tanacs (kormány) elnökével, aki szerdán érkezett hivata­los, baráti látogatásra az NDK-ba. A találkozón — amelyen részt vett Willi Stoph mi­niszterelnök, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja is — hangsúlyozták, hogy az NDK és Jugoszlávia egy­aránt érdekelt a két szocia­lista ország jól fejlődő kap­csolatainak további kiépíté­sében. Amint a megbeszélés­ről Berlinben kiadott jelen­tés hangoztatja, az NDK ál­lamfő és a jugoszláv kor­mányfő egyaránt szükséges­nek tekinti, hogy határozot­tan fellépjenek az enyhülési folyamai továbbviteléért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, hatékony lesze­relési intézkedések megtéte­léért, a béke megvédése ér­dekében. Megállapították: a nemzetközi helyzetnek az enyhülésellenes erők fellé­pésére bekövetkezett érzé­kelhető kiéleződése még vi­lágosabbá teszi, hogy a béke biztosítása az egész emberi­ség kulcsproblémája. Tegnap eredményesen be­fejeződtek az NDK—jugo­szláv hivatalos kormányfői tárgyalások. A jugoszláv kor­mányfő tegnap visszautazott Jugoszláviába. Plenáris ülésen folytatta munkáját tegnap a Lengyel Egyesült Munkáspárt nyol­cadik kongresszusa. A reg­geli ülés elnöke, Krzysztof Trebaczkiewicz, a LEMP KB póttagja, a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetségek föderációja főtanácsának el­nöke számolt, be a szerdán 18 munkacsoportban végzett munkáról, amelyről részle­tes jelentést kaptak írásban a küldöttek. A szakértőkkel kibővített tanácskozásokon 677 hozzászólás hangzott el, és 884-en írásban nyújtot­ták be javaslataikat. A referátumról tartott vi­tában többek között felszó­lalt Witold Nowacki pro­fesszor, a Lengyjel Tudomá­nyos Akadémia elnöke. El­mondotta, hogy a hetvenes években minőségileg maga­sabb szintre emelkedett a tudományos munka. Mintegy két és félszeresére növeked­tek a tudományos kutatásra fordított öszsegek, és a népi Lengyelországban egyete­met végzett egy millió hall­gató közül 630 ezren ebben az évtizedben szereztek dip­lomát. Veszélyes vákuum Bár gyakorlatilag még nem került sor rá, már puszta bejelentése annak, hogy kivonják Bejrútból az Arab Liga kötelékében állo­másozó szíriai csapatokat — mintegy ötezer főt — rendkí­vüli mértékben kiélezte a feszültséget Libanonban. Damaszkusz hivatalosan egy izraeli katonai akció veszé­lyével f indokol ta a szándé­kát, hogy csapatait a határ­ra és a Golan-fennsík köze­lében levő Bekaa-völgyébe összpontosítja. Ezt a veszel y- erzetet alátámasztják az iz- ,raeli vezetőknek az utóbbi időben Szíriához intézett fe­nyegetései és más provoka­tív iraeli lépések is. így a napokban kezdődött meg az izraeli hadsereg nagyszabású hadgyakorlata az általa megszállt, Szíriához tartozó Golan-fennsíkon. Az egyse­gek a »harcjátek« során la­kott települések beveteiet gyakorolták. Félő azonban, hogy • sa­rjai békefenntartó erők ki­vonása a polgárháború ki- újulásához vezet Libanon­ban. A damaszkuszi bejelen­tés óta súlyos összecsapások törtek ki, s ezek egy hét alatt több mint. húsz halálos áldozatot követeltek. Szíria ezért haladékot adott a bej­rúti kormánynak, hogy a csa­patai kivonása nyomán vár­ható »biztonsági vákuumot-« saját fegyveres erőivel tótt- hesse be. Szeltm ai-Hossz libanoni kormányfő hadügyminiszte­re kíséretében Damaszkusz­ba utazott, ahol Hafez Asz- szad elnökkel tárgyalt. Csak­nem biztosra vehető, hogy a libanoni vendégek a szíriai csapatok kivonásáról szóló döntés visszavonására pró­bálták rávenni Asszadot, hogy milyen sikerrel, egye­lőre nem tudni, de valószí­nű, hogy Damaszkusz hajlik a kérés teljesítésére. A jelek szerint azonban csatk bizo­nyos feltételei teljesítése esetén. Ezek közé tartozik pedig, hogy nem csak a csekély tényleges hatalom­mal rendelkező kormány, hanem valamennyi szemben álló libanoni fél egyöntetű­en ikérje fel Szíriát csapatai további állornásoztatására. A jelen helyzetben, amikór polgárháború kiújulása fe­nyeget, úgy tűnik, hogy szükség van a stabilizáló té­nyező szerepét betöltő ssa- ■riat csapatok libanoni jeten- letene. HE NÉPLAP Sheffieldben a rendőrség brutálisan rátámadt a sztrájkőrség tagjaira, akik azt kívánták megakadályozni, hogy egy acélipari maganvallaJal dolgozói felvegyek a munkai. A sztrájk- őrség mintegy ezer bányászból, mentőkből és munkásból állt. Brutális rendőrtámadás Ejtőernyős géprabló pénze HÍREI Joszip Broz Tito köztár­sasági elnök egészségi álla­pota a múlt éjjel kritikus volt Az intenzív orvosi ke­zelés eredményeként bizo­nyos javulás mutatkozott, de állapota továbbra is igen súly06. A megfelelő gyógy­kezelés folytatódik — kö­zölte a ljubljanai klinikai központ orvosi konzíliumá­nak tegnap 13 órakor ismer­tetett jelentése. A* Egyesiül Államok 11)80- ban napi 411 millió dollárt költ katonai célokra« — ál­lapította meg a kubai Érám­má »A fegyverkezési ver­senw és a washingtoni kor­mány« riBwi kommentárja - bam. Irak fíüszoWl minden at'ab országot, hogy számon ja főj területén a külföldi katonai jelenlétet — mondotta az Al-Liva című bejrúti lapnak adott interjújában Nairn Haddad, az iraki forradalmi parancsnokság tanacsanak tagja. ' A homokba* játszadozó gyerekek egy családi kirán­dulás alkalmával háromezer dollárnyi bankjegyköteget ástak ki a Columbia folyó partján. Az FBI nyomozói megállapították, hogy a bankjegyek azok közöl a huszdol la rosok koczül valók, amelyekből nem kevesebb, mini 10 OOO darabot kapott a D. B. Cooperként ismert ember, aki 1971-ben ejtőer­nyővel kiugrott az általa el­rabolt gépből és azóta nyo­ma veszett. Az FBI embe­rei sizerint a megtalált pénz megerősíti azt a régi gya­nújukat, hogy Cooper életét vesztette az ugrás során. Cooper 1971-ben Portland- ban szállt föl a Northwest Orient Airlines légitársaság Boeing 727-es háromturbinás gépére. Azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a gépet, amelyet Seattle-be kénysze­Tegnap tízezer török ka­tona nett* körül Izmir kikö­tővárosban azt az «lila-mii mezőgazdasági és éléknisaer- üzemet, amelyet a munká­sok majdnem egy hete meg­szállva tartanak. A ka ton a- fe=u harckocsik, helikopterek dott 200 ezer dolláros vált­ságdíját es a követelt négy ejtőernyőt. Ezt követően szahadon bocsátotta a gép 36 utasát, a személyzettel pedig Rénóba parancsolta a repü­lőt. Amikor a Boeing leszállt Rénóban, Coopernak nyoma sem volt a fedélzeten, vi­szont nyitva találták a fa­rokrész alatti vészkijáratot és hiányzott az egyik ejtő­ernyő, — az egyetlen gya­korlóernyő a négy közül, amely önmagában, hasernyő nélkül, megbízhatatlan. Az FBI akkor gondosan átkutatta a jeges esőben és erős szélben elmenekült Cooper to! d r-etérésének föl­tételezett környékét, de csak a gép hiányzó ajtaját talál­ták meg. A most — ugyanabban a csomagolásban, ^melyben Cooper megkapta — előke­rült bankjegyeken kivehetők a számok is. Egyéb nyomot nem találtak. és felderítő repülőgépek» se­gítik. A katonák beásták magu­kat és torlaszokat emeltek, majd felszólították a mun­kásokat, hogy hagyják el a gyárat. Eddig senki sem lőtt, de a hely tot rendkívül lé- szűk. ritett. Itt fölvette a kialku­Harckocsik, helikopterek Amikor arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy oly racionális gondolkodású nép, mint az amerikai, .mi­ként manipulálható ennyire a .háborús hangulatkeltéssel, altkor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai vá­lasszal az amerikaiak hiszé­kenységétől, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy mi, euró­paiak, a javarészt 800—loou éves nemzeti történelmünk magaslatáról, jogosan tekint­hetnénk »fel nem nőtt« nem­zetnek a 200 éves Egyesült Államokat. Igaz, talán mi többet olvasunk, nagyobb értékű színházi, zenei, életet élünk, mint az amerikai tö­megek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történe­lemben — nem is olyan ré­gen — védtelennek a hábo­rús manipulációval szemben. S talán eppen ezert nra Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalanság­gal • és bizonyos értetlenség­gel tekint arra, ami Ame­rikában történik. Az idei elnöki üzenet »az Unió helyzetéről« olyan benyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész len­ne kockáztatni egy »korlá­tozott háborút«, hogy bizto­san rátehesse a kezét a Kö­zel- és Közép-Kelet olajkin­cseire. S ehhez — legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségé­től, akik egyáltalán nem lát- - szanak felfogni, milyen ve­szélyeket rejt magában min­denekelőtt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok folyamatos rombolása. Bármennyire kép­telenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusai­nak, hogy a Szovjetunió köz­vetlenül fenyegeti a nyugati világ olajellálását, gazdasá­gát, fennmaradását. vagyis azokat a bizonyos »életbevá­gó érdekeket«. Kétségtelen, hogy az ame­rikai közgondolkodásba job­ban sikerült a polgári rend­szernek beépítenie és a »ha- zafisaggal« azonosítania a kommunistaellenesseget, a szovjetunióellenséget, mint bármely más tőkés ország­ban. De ez meg nem ma­gyarázat arra, hogy az a közvélemény, amely a nyá­ron többségében támogatta a SALT—II-t, decemberben miért vette szó nélkül tu­domásul: az elnök átmeneti­leg befagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nem­zetközi egyezménynek a ra­tifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb ter­mészetesen »a« sa] tótól, »a« televíziótól, »a« rádiótól számon kérni a közvélemény tddatos, raffinait megdolgo­zását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kérdésünk­re. A minap az ország egyik legjobb publicistája, David Broader azon kesergett egy tv-müsorban, hogy nem csak a sajtó és nem is mindig a sajté felelős a közvélemény manipulálásáért, a sajtót is manipulálják. Ügy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpör­getésével az amerikai poli­tikában végbement valami­lyen fordulatot »adtak volna el« nagy sietve a közvéle­ménynek. Pedig ha az előz­ményekre visszatekintünk, tulajdonképpen nem talá­lunk igazi fordulatot. Árnál helyzetet — ahogy Leonyid Zamjatyin, az, SZKP KB egyik vezető külpolitikai személyisége a Newsweek- ben írja — »az utolsó né-! hány év alatt hozták léire«; S valóban: azok, akik aa események mélyebb logiká­ját követték, azt mondják} az lett volna a csoda, ha a SALT ratifikálása nem üt­közik súlyos akadályokba. Hiszen attól kezdve, hogy Carter az egyezményt alá­írta, az egyik fegyverkezési programot a másik után ter­jesztette a törvényhozás elé. S hogy ezeket jóvá­hagyjak, egyik válság kö­vette a másikat: szeptem­berben Kubáiéi. majd Eszak-Jemenröl harsogtak. Azután a vietnami és •kam­bodzsai menekült-ügyet kö­tötték össze Amerika esetle­ges thaiföldi katonai elköte­lezettségével. Ezt követte a sah befogadása és nyomá­ban a túsz-válság, vele pe­dig a fenyegetés: »Ameri­kaiak, nem lesz olajotok !« S végül az afgán kérdés, amelynek ürügyén be akar­nak vonulni a Közel- és Kö­zép-Keletre.­Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nincs afgán-ügy, lett volna más ürügy. A ka­tonai fejlesztési programo­kat sorra elfogadták, a SALT-ot pedig már akkor félretették, amikor Afganisz­tánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben belebújt az »erős«, sőt, ka­tonás elnök, a »főparancs­nok« egyenruhájába, köiú- lötte úgy alakították a dol­gokat, hogy közben a két­számjegyű és állandósuló inflációról, a közelgő recesz- szióról, a hét-nyolc milliós munkanélküliségről többé ne essék szó. S hogy miért mindez? Nos, az a Carter, aki még két hófíappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb ve- lélytárs mögé szorult, vajon a »nemzetközi helyzetre'- va­ló átnyergel« nélkül ho­gyan előzhette volna meg Kennedyt 2:1 — aranyban, hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? íme, ilyen erősek azok a ráhatások, amelyek az átlagamerikait ebben a játékban érik. Elő­ször elvették az üzemanya­gát, . majd megfenyegették, hogy »jönnek a szovjetek«, már itt vannak Kubában. Az iráni fordulat idején te'esír- ták a választók fülét Ame­rika gyengesége "öl, kiszol­gáltatottságáról a Közel- es Közép-Keleten, s — ebbe a teheráni túsz-dráma is jól belesegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbehoznak, az elnök fel­veszi a* vaskesztyűt, meg­fékezi a bajok mögött álló kommunistákat, a Pentagon röpködő szuperhadosztályo­kat hoz létre, Amerika tele­rakja nukleáris bombákkal Európát, gondoskodik a kö­zel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne), és megleckézteti Iránt, ha kell a Szovjetuniót is, mert Amerika megint rettenthe­tetlen és egységben sorako­zik fel. Itt tartanak ma és nerh lehet tudni, mit tartogatnak még őszig, a tényleges vá­lasztásokig a világ szamára, Sz. L. I. A Balaton somogyi partján levő nagy üdülőkombinátba elektrotechnikust keresünk 5—10 éves gyakorlattal, éves állandó munkára Pályázatokat személyesen vagy levélben az alábbi címre kérjük: Minisztertanács Központi Üdülő, 8636 Balatonszemes, Posa L. u. H, (42970)

Next

/
Thumbnails
Contents