Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

Áz év legjelesebb napja Zárszámadás a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben Negyvenmillós költséggel Egészséges ivóvizet kap Zákány Fehér blúzban, sötétkék szoknyácskában, tűzpiros szegfűvel a legkisebbek, az óvodások köszöntötték teg­nap a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet har­mincegyedik , zárszámadásá­nak részvevőit. Azok az ap­róságok, akik az óvodát, a játékokat, a gyermekkor fel­hőtlen szép napjait nagyrészt k termelőszövetkezet önzet­len gondoskodásának kö­szönhetik. Hogy ezt ők még nem tudják, annál mi sem természetesebb, mint ahogy az is érthető, hogy megható csetlés-botlásuk, tisztán csengő hangjuk: »...ma van az esztendő legjelesebb nap­ja ...« szelíd mosolyt, meleg­séget varázsolt a művelődé­si ház zsúfolásig megtelt nagytermébe. A harmincegyedik zár­számadáson ott ült az elnök­ségben Sugá? Imre, a megyei tanács elnpke, Süveges Sán­dor, a barcsi városi pártbi­zottság első titkára, dr. Tóth Béla, a TOT munkatársa. Eljöttek az ünpepre a szö­vetkezettel kapcsolatban le­vő vállalatok, intézmények vezetői, képviselői, köztük a régi barát, a szomszédos, jugoszláviai Verőce mező­gazdasági kombinát jának termelési igazgatója, Grgu- rics Branko. Táviratban, kö­szöntötte a szövetkezet tag­jait Losonczi Pál, az Elnöki Tanács és Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke. Köszöntöttek és gratuláltak, mert — ahogy Keserű József megnyitója után Sárkány Pál termelési elnökhelyettes beszámolójából kitűnt — különösen eredményes évet hagyott maga mögött a Vö­rös Csillag. Amikor megyénkben is, országosan is közismerten nehéz évet jelentett a mező- gazdaság számára 1079, ez a nagyhírű szövetkezet úrrá tudott lenni a gondokon. Természetesen iff sem volt könnyebb, mint másutt. Vi­szont a jó alapok, a jól szer­vezett gazdálkodás, a jobb­ra ösztönző érdekeltségi rendszeren túl dolgozói és vezetői egész éven át nagy egyetértésben, szigorú kö­vetkezetességgel munkál­kodtak — kivétel nélkül minden ágazatban — az eredményességért. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet történetében a legnagyobb: csaknem 53 mil­Berkics Vincéné átveszi a kitüntetést. Lépésváltás Úttörők a KISZ-taggyűlésen Másfél éve jártam a Eady Ruházati Szövetkezetben. Akkor mint rossz példát em­legették: Kaposvár egyik leggyengébb K IS Z-alapszer- vezete volt az övék, s a többszöri újrakezdés után is bizonytalanság jellemezte a szervezeti életet. A KISZ- titkárok gyakran váltották egymást, és majdnem min­den kezdeményezés közöny­be fulladt. Bár a titkár ak­kor új ötletekről, szép ter­vekről is beszélt, kissé két­kedve hallgattam a szavait. A mostam helyzet azonban őt igazolja. Mint mindenhol az oiyizágban, náluk is a na­pokban tartották meg a KISZ-szervezet értékelő, ve­zetőségválasztó taggyűlését. Szekeresné Mészáros Ilona KISZ-titkár számolt be az elmúlt mozgalmi évről. Nem volt szó fergeteges változásokról, hiszen náluk már az is javulás, hogy volt miről számot adni. Másfél éve panaszkodtak, hogy a felszabadult szakmunkásta­nulókat szinte lehetetlen be­vonni a KISZ-be; most épp ketten kérték a felvételüket. Persze még van mit tenni, s ezt ők maguk is tudják. A tanulóidő alatt több figyel­met kell fordítani a fiata­lokra; ha vonzóbbá tudják tenni szamukra a szövetke­zeti rnunikát és javítják a légkört, akkor könnyebb lesz megtartani őket a vizsga után. Kellemes meglepetés érte az idegent mái- a résztvevők láttát) is: a taggyűlésnek voltak külön meghívott ven­dégei. Füzettel, tollal fölsze­relkezett úttörőig ültek « KISZ-es fiatalok között. A Bartók Béla Általános Isko­la Petőfi raját rendszeresen meghívják az összejövete­lekre és az ünnepségekre. A fiatalok a szövetkezet­ben öt brigádban dolgoznak. Egy ifjúsági szocialista bri­gád is működik. A tagok többségének egyéni feladat- vállalása a brigádmunkához kapcsolódott, s a munkahelyi vezetők szerint ezeket vala­mennyien teljesítették. Van­nak azonban még hibák is: mint általában a kisebb taglétszámú alapszérveze- tekben, így náluk is a leg­több feladat a vezetőségi ta* gokra hárul. A hozzászólók' száma ugyan kicsi volt, de azt hiszem, ez még nem róható föl nekik. Különböző részlegekben dol­goznak, s így a 'napi munka során kevesebb a kapcsola­tuk. Figyelemre méltó vi­szont az eg^ik vezetőségi tag dorgálása: ha valaki vállal­kozik egy rendezvényen vagy más programban való résztvételre, altkor jelenjen is meg. Igaz, hogy vannak családosok, vidékről bejárók, azonban a feladatot önként vállalják, s így valóban illő az »adott szó« megtartása... Elisrrieréssel beszéltek a KISZ-esek a pártszervezet támogatásáról — három kép­viselője is ott volt a taggyű­lésen. Rendszeresen figyelik a fiatalok munkáját, s javas­latokat, tanácsokat adnak. A beszámoló KISZ-gyűlés választással ért véget., s újra bizalmat kaptak a volt veze­tők. A következő feladat mjir az új mozgalmi év ter­vezése. Ismerni Év* lió forintos nyereséggel zár­ták az évet, több mint 341 millió forint termelési érté­ket előállítva. Érdemes meg­említeni, hogy az öt évvel ezelőtti egyesülés első évé­ben nyereségük nem érte el a 39 és fél millió forintot, termelési értékük pedig mintegy 58 millió forinttal volt kevesebb. Mind a nö­vénytermesztés. mjnd az ál­lattenyésztés, mind a kiegé­szítő és melléküzemágak többet, hoztak a tervezettnél — eredménnyel zárták az évet. Hosszú számsorokat le­lhetne jdézni, de hadd em­lítsük a beszámolóból ezút­tal egy különösen figyelem­re méltó megállapítást: »... mindennemű, korábbi években keletkezett kötele­zettségünket rendeztük a Magyar Nemzeti Bankkal, így év végén semminemű hiteltartozásunk nincs.« Nem tévedtek az aprósá­gok: jeles mérföldkő ez a szövetkezet történetében. De az ünnep, a szép eredmé­nyek sem feledtethették, hogy a ma és a holnap* még többet kíván, még nagyobb kötelezettségeket ró minden dolgozóra. Utalt erre Sugár Imre, a megyei tanács elnö­ke is felszólalásában — tol­mácsolva Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét —, és a szövetkezet munkájának méltatása mellett tömör tá­jékoztatót adott a megye élelmiszergazdaságának hely­zetéről. Dr. Tóth Béla, az or­szágos tapasztalatokat sum­mázva emlékeztetett nap­jaink fokozódó követelmé­nyeire. Az év sikereiben — Im­már hagyományosan — nagy részük van a szövetke­zet szocialista brigádjainak, amelyek az elsők között csatlakoztak ' a XII. kong­resszus és hazánk felszaba­dulásának évfordulójára kez­deményezett munkavereny- hez. Az elmúlt év munkájá­hoz kapcsolódó vállalásai­kat valamennyien teljesí­tették. A közgyűlésen Sár­kány Pál adta át a legkivá^ lóbb szocialista közösségek­nek az elismeréseket. A ter­melőszövetkezet kiváló szo­cialista brigádja lett a Ber- kics Vincéné vezette te.iüze- mi Hámán Kató brigád. A Traktoros ifjúsági brigád nyerte el a termelőszövetke­zet kiváló ifjúsági brigádja címet, míg a gépjavító tár­sulás Ságvári Endre brigád­ja a társulás kiváló birgád- ja lett. Történetének harminc- egyedik évét hagyományai­hoz méltóan zárta a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Vörös Márta Hatalmas gépek túrják a földet Zákány telep hosszú főutcáján. Nem zavarja a munkásokat a szitáló eső sem. Igyekeznek, hogy az 1981. évi határidőinél hama­rabb elkészüljön Zákánytebe- pen és Zákányban a vízve­zeték halódat, s így jó ivóvi­zet kapjon a két község ki- lencszáz lakója. — Csaíknem húsz éve vár­ja ez.t a lakosság A vízmű­társulás 1978 decemberében alakult, 890 taggal, s a la­kosság családonként húsz­ezer, a közülietek pedig 28 ezer forinttal járulnak hozzá a megvalósításhoz. A megyei tanács 4,5 millió forintot adott a kivitelezéshez. Az egész munka 39—40 millió forintba kerül — tájékoztat Benkö Miklós, a közös ta­nács elnöke. A kivitelező — a Dél-zalai Víz- és Csatornamű-építő Vállalat — tavaly kezdte a munkát, s a téli fagy után most folytatja. Tizenöt kilo­méter hossizú vezetéket épí­tenek ki — előbb Zákány­telepen, utána Zákányban. A két település közti szint­különbség —• 130 méter — miatt a rendszeres vízellátást »őrizzétek a fegyvert be­csülettel! .... Esküt tett tár­saim nevében fogadom, hogy méltók leszünk a bizalom­ra...« — Ünnepélyesen csen­genek e szavak a marcali Kovács József egységben, amikor a leszerelő, tartalék- állományba vonuló munkás­őr átadja fegyverét — társai nevében — a helyébe lépő­nek. Szanyi János meghatódva emlékezik a fegyverátadás­ra — Huszonegy esztendei szolgálat után köszönteméi; munkahelyémröl. a Balaton - nagy berek! Állami Gazda- ságbó’ is nemirég mentem nyugdíjba. Hatvanéves va­gyok, és egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy to­vább szolgáljak ... Ha a tes­tület hív, akkor azonban készen állok ... A varászlói uradalomban tanulta ki a géplakatos szak­mát, édesapja mesterségét folytatva. Néhány gazdaság­ban dolgozott, s több .mint húsz éve került Balaton- nagyberekbe. A szivattyúte­lepről gépészként ment nyug­díjba. különböző módon oldják meg. A telepen lakóknak a közeli Magas-hegyen létesí­tenek egy 2000 köbméteres tározót, Zákányban viszont egy ezer köb méteres hidro- glóbust állítanak föl. Elsőnek a víztorony szere­lését kezdik meg. A szüksé­ges anyagot , már a helyszín­re szállították. Valamennyi lakóház udvarát ellátják kerti csappal. A lakosság is közreműkö­dik a munkákban. — Jó érzés. hogy gyer­mekeim követték példámat. Jancsi a fenyvesi Volán-te­lepen szerelő, Jóska pedig itt, a gazdaságban marós. Mindketten munkásőrök évek óta. Folytatják azt, amit én huszonegy esztende­je elkezdtem ... Pantocsek Sándovné Mi­hály Ibolya — a fegyver át­vevője — szintén népes csa­lád tagja. Büszke volt a megbízatásra. — Édesapám, bátyám és férjem ugyancsak a testü­letben szolgál: ezért hatá­roztam el, hogy kérem a föl­vételemet. Idősb Mihály Sándor épp­úgy, mint a fia, a lánya és a veje, a Mechanikai Művek marcali gyárában dolgozik. Így beszel a testülethez va­ló tartozásáról: — Cselédember gyereke vagyok. Az ország másik ré­széből Dunakesziből kerül­tem Marcaliba.. Nekem és a családomnak ez a rendszer teremtette még az emberibb élet lehetőségeit; ezért let­tem párttag, munkásőr. Örülök, hogy a fiam, a vöm és most a leányom is köve­tett a testületbe. Feleségem a kondenzátorüzemben dol­A terv szerint 1981. au­gusztus 31-én kellene átad­ni, ám a kongresszusi és a felszabadulási munka ver­sen y ben dolgozók több kom­munista műszak tartását vállalták, s így a zákány i vízműépítkezést még ennek az évnek a végén befejezi le A közös tanács’ tervei sze­rint a VI. ötéves tervben a hozzá tartozó Örtilost is be­kapcsolják a vízvezeték-há­lózatba. S akkor valamennyi községben egészséges vizet kap a lakosság. gozik. s most ő is azt mond­ja; kéri fölvételét a mun­kásőrségbe. örülnék, ha si­kerülne. Valamennyien munkás­emberek. Ez hozta előbb a két apát, majd gyerekeiket a munkásőrségbe. — Mindkét családfő és a gyerekek is a legjobbak kö­zé tartoznak. Idősb Szanyi többször kapott kitüntetést, elismerést, háromszoros ki­váló parancsnok: nehezen váltunk meg tőle. A két fia, János és József, aztán idősb Mihály Sándor meg a fia és a veje mindig kifogástalanul látta el a szolgálatot. Ezt tapasztaltam az előképzés idején Pantocsek Súndorné Mihály Ibolyánál is, ezért vette át ő a fegyvert — mondja Keresztes József egységparancsnok. Nagyszerű dolog. hogy azoknak az apáknak a pél­dája. akik az elsők között érteitek meg a munkásőrség célját, feladatát, ösztönzőleg hatnak a gyermekeikre. így cvre több család lesz mun- kásördinasztia. Az apáktól fiaik és leányaik veszik át a fegyvert. Sz. L. Munkásőrdinasztiák Az energiatakarékosságról Az energiaárak emelkedé­se világszerte megköveteli a takarékosabb gazdálkodást — és a fokozottabb ellenőr­zést. Erről beszélgettünk Mónos Istvánnal, a balaton- szabadi termelőszövetkezet energetikusával. — Egy kicsit megelőzve a rendelkezést mi már három éve elkezdtük az energiafo­gyasztás rendszeres vizsgá­latát — mondotta. — A ter­melési tervekhez mindig ké­szítünk energiatervet is, gondosan elemezve, hogy egy-egy tevékenységhez mi­lyen és mennyi energiát használhatunk fel. A bojle­reket csúcsidőben kikapcsol­juk, ha ez nem hátráltatja a termelést. Áttértünk a gázfűtésre, a régi hősugár­zóknak csak' tíz százaléka maradt meg. Sertéstelepün­ket is rákötöttük a szárító­ra. Mindent, ami a jövőben létesül, már központi fűtés­sel oldunk meg. Tíznapon­ként ellenőrizzük az eher- giafelhasználást, figyeljük a gépkocsik, erőgépek üzem­anyagfogyasztását is. Köz­ponti majorunkban koráb­ban három nagy motor egy­szerre üzemelt, most fölvált­va működtetjük őket. Az eredmény: a major teljesít­ményigénye három esztendő­vel ezelőtt óránként 450 kW volt. most csak 350, jóllehet a technológia nem változott lényegesen. Sőt, időközben beépítettünk még egy Bá­bolna szárítót, afaely rendes körülmények között növelte volna a fogyasztást. Az el­osztott üzemeltetéssel tehát igen nagy megtakarítást le­het elérni. Hozzá tartozik a dologhoz a következő is: hövémbér 15. és április 15. között kü­lön alapdíjat is kell fizetni, ha működik a szárító. Ez a két berendezésre összesen 6>,7 millió forint. A két szá­rító segítségével azonban sokkal gyorsabban, novem­ber közepe előtt be tudtuk fejezni á' munkát. így az alapdíiat egyáltalán nem kellett megfizetnünk, s 6,7 mi.Uiós tiszta megtakarítást értünk el, miközben 200 va­gonnal többet termeltünk. Sőt 300 ezer forintnyi bér­munkát . » el tudtunk vál­lalni; er. tovább csökkentet­te a szárítók üzemeltetési költségeit. »Takarékoskod­ni« lehet a villanyszámlák ellenőrzésével is. Nagy ösz- szegéket kaptunk már visz- sza úgy is ... — összesen mennyi ener­giát használ föl a szövetke­zet? — Tavalyelőtt 01111111110 700 ezer forint értékű volt az energiafogyasztás, 1979-ben hatmillió 113 ezer- az idén kilencmillió 532 eperrel szá­mítunk. Az áremelkedéseket’ sajnos, nem lehet, jobban el­lensúlyozni. Az is nagy ered­mény, hogy »csak« ennyivel nő a foéyasztás, — Hogyan ösztönzik a dolgozókat a takarékosabb gazdálkodásra ? Hogyan lehet megállapítani egy-egy erő­1 gép optimális üzemanyagfo- gyásztását? • ....... — A rendszeres ellenőrzés nagyon sokat használ, és már majdnem egy évtizede üzema ri y ag- prémiu mre nd - szeri, vezettünk be. Nem vé­letlen. hogy egy Zlt, fo- Kvasateis a» iád Jdlűmete* renként 50—60 liter, s né­hány éve ennek még a, 125— 130 százalékát »ették meg« a kocsik. Az erőgépek optimális fo­gyasztását meghatározni va­lóban nem egyszerű. Van­nak irányszámok, de azokat nem lehet készpénznek ven­ni; mindig a helyi viszonyok a legfontosabbak. Nem mindegy, hogy milyen mun­kaműveletet végeznek a gépek, sár van vagy száraz­ság... Minden gépre, mun­kára, talajra különböző az érték, nálunk is csak hosz- szú évek tapasztalata alap­ján alakultak ki a leggaz­daságosabb üzemanyag­mennyiségek. — Prémiumrendszerünkön is lehetne javítani. Hatáso­sabb lenne havonta jutal­mazni a takarékosságot, így mindenki .jobban látná. mit. •és hol kell javítani. Ezt vi­szont csak akkor lehet majd megcsinálni, ha lesznek gépre szerelhető, pontos mé­rőműszereink. M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents