Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

Üdülőtelep, városközpont 139 lakást adtak át Siófokon Kétségtelen, némi képzelőeröre van szükség ahhoz, hogy lássuk a várost. Azt a Siófokot, amely egye­lőre még csak tervrajzokon, maketteken teljes, de amely évről évre — nem csekély erőfeszítések árán — követ­kezetes a célok megvalósí­tásában. Azt hiszem, kevés olyan helység van az ország­ban, amely olyan híres len­ne Európa-szerte, mint Sió­fok, ugyanakkor olyan ke­veset örökölt volna — épí­tészeti értelemben — a múlttól, mint a Balaton fővárosa". Nincs »történelmi városmagja«, stílusa, még a századforduló szecessziós építészete sem alkotott i.lt érdemlegeset. Nefn csoda hát, hogy a. part menti vil­lanegyedek, üdülőtelepek (s az utóbbi évtizedekben a szállodasor) jelentik egyelő­re Siófokot, amely — az idegen szemével — mintha csak nyáron létezne. Pedig a másik Siófok is létezik már, s amellett, hogy roppant idegenforgalmi fel­adatokat lát el évről évre, gyarapszik, fejlődik szemlá­tomást. Igen, ha nemcsak a készet, hanem a készülőt is meglátjuk ... Mert hosszan sorolhatnánk azokat a köa- - épületeket,' amelyeket----az u tóbbi évtizedekben emeltek, ám ezeknél is több van ké­szülőben. Szinte nincs a vá­rosnak olyan pontja, ahol ne látnánk építkezést, legyen az lakás, út, üdülő, iskola, S a látvány, kétségtelen, ritkán esztétikus. A Foki­hegyi 16 tantermes iskolából 8 terem az idén elkészül, a jövő tanévben megkezdőd­het itt a tanítás. Már áll­nak a falak, de még nehéz elképzelni, milyen lesz az iskola, s mellette a torna­csarnok, a kollégium. S hogy néhány év múlva a Foki-hegy lesz — minden bizonnyal — Siófok egyik legvonzóbb városrésze. Dr. Gáti. Istvánnal, Siófok tanácselnökével járjuk a várost építkezésről építke­zésre, az Aranypartról az Ezüstpartra, a Foki-hegytől a városközpontig, a Tanács­ház utcáig. Az utóbbi rég­óta munkaterület. Bizony sok bosszúságot okozott az errefelé lakóknak a nagy sár, a rengeteg földhányás, a munkazaj. s mindenki türel­metlenül várja az építkezés befejezését. De ennek az utcának a végén lesz # déli Siá-hid, s most dr. Gáti Csillagos szállodák Intercontinental, Hilton," Royal, Majestic, Astoria — csupa patinásán csengő szál­lodanév. Némelyik közülük világhálózatot tart fenn, mindennapos és luxusszol­gáltatásokkal együtt. A ka- landíilmek és -regények cse­lekményének kedvelt szín­helye a luxusszálloda, ame­lyet külföldön már régóta csillagos megjelöléssel minő­sítenek. A szallodaiparban a csillagok száma — emelkedő sorrendben — a magasabb komfortfokozatot jelenti. Képzeletünkben összekap­csolódik az ötcsillagos ko­nyak az ötcsillagos szállodá­val, nemcsak az ára, hanem a minősége miatt is. 1980. januar elsejétől a ha­zai szállodák is a nemzet­közileg elfogadott csillagos kategorizálási rendszerbe léptek, megkönnyítve így a külföldi vendégek eligazo­dását a nyújtott szolgáltatá­sok között. Eddig is létezett egy betű szerinti minősítés hazánkban, de számtalan fél­reértésre adott okot annak magyarázata, hogy például az »A kettes« hazai kategó­ria milyen minősítési foko­zatnak felel meg külföldön. Egy kicsivel több feltétel kell most ahhoz, hogy egy eddig B kategóriásnak minő­sülő szálló megkapja a két csillagot. Alapvető feltétel a fürdőszobák száma. Három- csillagos minősítés esetén a szobák legalább háromne­gyed része fürdőszobás. A kétcsillagos szálladákitál ez az arány harminchárom szá­zalék. Természetesen a hi­deg—meleg víz alapvető kö­vetelmény, úgyszintén a für­dőszoba nélküli szobákban a mosdókagyló. A kétemeletes­nél magasabb kétcsillagos szállókban például személy­felvonó is szükséges. Kell to­vábbá e kategóriában több lakosztály, azokban televí­zió, hűtő szekrény. Emele­tenként huszonöt fekvőhely után fürdő és mosdó. Min­den szobába telefon vagy jelzőberendezés. Szobaszer­viz, telefonfülke a szálló halijában, ' műszakonként legalább egy idegen nyelven beszélő portás, széf a vendé­gek értéktárgyainak megőr­zésére. A felsorolt követel­ményeken túl még öt kisebb szolgáltatást is kell nyújta­nia egy kétcsillagos szállodá­nak. Ezek lehetnek például-; sajtótermékek árusítása, ér­tékcikkeladás, mosás-vasa­lás, telex, tárgyalóterem biz­tosítása, pénzváltás. E feltételek figyelembe­vételével a megyénkben ti­zenkét szállodát üzemeltető Pannónia balatoni üzletigaz­gatóságának helyettes veze­tője, Nádas György elmond­ta, hogy a deli part négy touring hotelje egy-, a siófo­ki Európa és a balatoníölfi- vari Neptun négy-, a siófoki szállodasor »A kettes« osz­tályú ‘ szállói három-, a ka­posvári Dorottya és az ed­digi B kategóriások pedig kétcsillagos minősítést kap­nak. Az átminősítés árban, szinte semmit sem jelent. A Somogy megyei Ven­déglátó Vállalat által Ka­posváron üzemeltetett Ka­pós-szálló is kétcsillagos minősítést kap. A Siotour nagyatádi Park-szálló elő­reláthatólag t egycsillagos lesz, míg a két épülő barcsi szállóból az egyiket három-, a másikat kétcsillagos minő­sítésűre szeletnek kialakíta­ni. Az új minősítési rendszer és a hozzá fűződő követel­mények várhatóan az eddi­ginél erőteljesebben irányít­ják a hazai vendéglátóipari és s-záilodai szakemberek fi­gyelmét vendéglátóhelyeink gondjaira. Cs. L. A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres 1 villanyszerelőt, 2 központifűtés-szerelőt, 3 vizsgázott kazánfűtőt, Jelentkezni lehet: Kaposvár; Ingatlankezelő es Közvetítő Vállalat központjában, Kapcsvá*:, Rákóczi tér 9—11. ÏL ess. István megjegyzi, hogy az év végére megvalósul 'ez" e. nagy beruházás: Siófok má­sik áteresztő útja, amely csökkenteni fogja a szezon­ban a belváros zsúfoltságát cs enyhíti a közlekedési go-ndokat. A déli Sió-hid, az aluljáró, a nagyvárosias színvonalom kiépített Ta­nácsház utca a város, arcu­latának egy-egy markáns vonása lesz bizonyára. Itt látható két tízszintes la­kásépület, amelyet panelos technológiával emelt a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat. A tanácsház felőli házba a napokban költöztek be a lakók, a kö­zeli téglafalába pedig most költözködnek. — 139 lakást adhattunk át, ebből 60 tanácsi értéke- sítésű, a többi pedig álla­mi bérlakás — mondja a tanácselnök. — Eddig még sohasem sikerült egyszerre ennyi lakást átadni Siófo­kon. A másik 10 szintes, pa­nelos technológiával épült 120 lakásos házba tavasszal költözhetnek be a lakók. Ezek OTP-lakások. A közel­ben egy 54 lakásos szövet- kezetti társasház, s egy má­sik 45 lakásos épület készül el még a tavasszal. Az utób­bit egészségügyi dolgozók (úgynevezett középkáderek) számára építjük. Az emlí­tetteken kívüli a Foki-he­gyen mintegy száz állami, illetve szövetkezeti és válla­lati lakást adhatunk át az id«n. A város lakossága gya­rapszik. Az idegenforgalom munkaerőt követel. A »mun­kaerő« peóie lakni altar. Siófokon m g soha ennyi lakást nem adtak át. egy­szerre. de a lakásigénylök száma most is 1100 a város­ban. A lakásépítés mellett folyik az új Volán-pályaud­var területének előkészítése (evégett is. akárcsak az uj városközpont kialakítása végett sok régi épületet kel­lett és kell lebontaniuk), a kereskedelmi ; pályaudvar kitelepítése, a Szent László utca kiépítése a kemping felé. A Szent István sétány­nál parkoló épül, a Mun­kásőr utcában üzletsor stb. Folytathatnánk az arany­ág az ezüstparti munkála­tokkal: szinte egymást érik a szebbnél szebbnek ígérke­ző üdülők a Balaton men­tén .., S*. A. atomerőművek a Szovjetunióban 1 ". 1 < A belojanszki atomerőmű számítógépterme. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan iparilag fej­lett állama,, amely népgaz­dasagának fejlesztését kizá­rólag saját fűtőanyag- és energiatartalékaira támasz­kodva is képes megoldani. A kőolaj- és koszén kiterme­lés ben a Szovjetunió a vilá­gon az első, földgázból pe­dig az USA mögött a máso­dik helyet foglalja el. 1978- ban a következő kitermelési adatokat jegyezték fel a Szovjetunióban : kőolaj és gázkondenzátum 572 millió tonna, kőszén 724 millió tonna, földgáz 372 milliárd köbméter. (Ezer köbméter gaz egy tonna kőolajnak fe­lel meg.) Atomerőmüvek építési programja A Szovjetunióban az euer- g:u-ta.Tial&a>k 80 százaléka az Uraitól keletre helyezke­dik el, miközben a termelt energia 80 százalékát az or­szág európai területei hasz­náljak föl. A fűtőanyag szál­lítása rendkívül költséges, hiszen a csővezetékeken vagy vasúton továbbított nyersanyag végcélja sokszor 3—-4 ezer kilométernyi tá­volságban van a kitermelés helyétől. Mindez megnöveli a vülamosenergia árát, azon­ban feltétlenül megjegyzést érdemel, hogy 1948 óta. azaz 31 éve az áram fogyasztói ára változatlan. A kérdés gazdasági, öko­lógiai, egészségügyi szem­pontjainak elemzése során a szovjet tudósok arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az ország európai területein az atomerőművek építése a legmegfelelőbb megoldás. Nÿikolaj Dollezsál akadémi­kus. a nagy hírű fizikus ki­jelentése szerint »a tizedik ötéves tervben , a villamos- energetikai teljesítmény nö­vekedését az ország európai részein teljes egészében új atomerőművek építésével és üzembe helyezésével érjük el«. A közeljövőben a tervek szerint a szovjet atomerő­müvek összteljesítményét 100 millió kilowattig kell fokoz­ni. Tavaly például üzembe helyezték a leningrádi és az örmény atomerőmű újabb áramfejlesztő berendezéseit. Megkezdte a termelést a no- vovoronyezsi és a belőj arsz- ki erőmű egy-egy újabb energiatermelő egysége. Épülnek az írj. 1,5 millió ki­lowatt egységnyi teljesítmé­nyű reaktorokkal felszerelt atomerőművek. Sikeresen fejlődik a Szovjetunió ener­getikai bázisa. Az atomerőmüvek előnyei cs hátrányai A történelem során az em­beriség sohasem szűnt meg újabb és újabb energiafor­rások után kutatni. Először volt a fa, a vízi- es a szél­energia, rnujd a szén. A XX. században jelentős változás történi a kőolaj és a földgáz irányába Ezeknek a fűtő- anyagoknak. * kitermelése hamarosan csillagászati szá­A sztratoszféra fölfedezése §■ ,■ ■ Ilii .111 Századunk elején érdekes és meglepő meteorológiai felfedezés híre járta be a világot: két kutató mvHnem egy időben jelentette be a szratoazféra létezését, A kartarsiak nem tudták átte­kinteni az új felismerés rop­pant jelentőséget. Csak ma lehet a sztratoszféra fölfede­zésének tudománytörténeti súlyát helyesen méltányolni; ma már világos, hogy a föl­fedezés határkő volt a me­teorológia fejlődésének út­ján: a modern meteorológia megszületését ettől as ese­ménytől kell számítást, Wbbe/a az iriitrej? a leltár felépítéséről meg nagyon hézagos és sok tekintetben téves fogalmak É voltak. A mérési p| adatok a légkör­nek abból a lég­ii: I alsó rétegéből származnak, ame­lyet ma tropo­szférának neve- ' zürtk, es amely a mi éghajlati óvünkben ada­gosain 10 km I vastagságban burkolja a föl­det A rende ■ kezesire álló adatok jelentékeny részét a helyi obszervatóriumok meg­figyelései szolgáltatták, csak kisebb részüket szerezték léggömbök útján. Repülőgé­pek akkoriban gyakorlati­lag még nem voltak, A legalsó 10 kilométerben a föld felszínétől felfele ha­ladva, egyre hidegebb leve­gőt találtak. A magashegyi turisták azt tapasztalták, hogy minél magasabb csú­csokat másznak meg. annál hidegebb legrétegekhes jut­nak. Mar ismeretes volt, hogy 8—10 kilométer körüli magasságba« —59 íofcnsl is alacsonyabb hemersekietek fordulnak elő. Ennek megfe­lelően a századforduló ide­jén mindenki azt gondolta, hogy a légkör egységes fel­építésű, meglehetősen cse­kély vastagságú anyagtö­meg, amely felfelé haladva egyre hidegebb. Éppen ezért a meglepetés erejével hatott az a felfede­zés, hogy az utas nélkül fel­szálló, műszereket vivő ku- tatóJeggömbök kereken 10 kilométer magasságban a légkör olyan retegébe jutot­tak, amelyben a hőmérsék­let a magasság növekedésé­vel nem csökkent, sőt nagy vastagságú és felfelé foko­zatoson melegedő új réteg következik. A kutatók elein­te nem akartak hinni saját eredményeiknek. Attól tar­tottak, hogy a különös fel­fedezés tévedés, a felbocsá­tott műszerek hibájából szármázik, az ismetelt kiser­ietek azonban igazoltak a megfigyelést. A mai utasszállító repülő­gépek ebben a korábban nem ismert rétegben közle­kednek, ezert a sztratoszféra megfigyelése korunkban mindennapos feladattá vált. Képünkön. Indítás előtt a radiósaotndat a sztratoszféra - ha juttató kutatóbalioa, j mokban kifejezhető mérete­ket öltött, tekintet nélkül arra, hogy a tartalékok nem végtelenek. A tudomány ekkor újabb, a korábbiaknál milliószorta energiadúsabb hő- és fény­forrással gazdagította az em­beriséget. Egy gramm nuk­leáris fűtőanyag több tonna kőolajjal vagy kőszénnel egyenértékű. A nukleáris fű­tőanyag-tartalékok (figye­lembe véve a viszonylag szerény érceket is) sokszo­rosan meghaladják az öez- szes ásványi fűtőanyag-tar­talékokat. Az energetikai rendszer legyen nagy teljesítményű, gazdaságos, megbízható, mo­bil, ökológiailag elfogadható, és rendelkezzen megfelelő tartalékokkal. Ezeknek a kö­vetelményeknek napjaink­ban csali az atomerőművek felelnek meg. Éppen ezért az atom a jövő energetikájá­nak elsődleges jelöltje. Még egy rendkívül fontos szem­pont. hoc<* atomerőművek üzemeltetésével óriási meny- nyiségu — u vegyipar szá­mára nélkülözhetetlen — kőolaj, földgáz és szén sza­bad ul feL Ökológiai problémák Mint ismeretes, a modern világ fó villamosenergia-ter­melői, a hőerőművek az egyik fő okozói a nyugati oiszágok többségében meg­figyelhető ökológiai problé­máknak. Az atomerőművek a vízi erőmüvekhez hason­lóan napjaink legtisztább energiaforrásai. Ezekben nem használják el a légköri oxigént, nem szennyezik a levegőt. A legfontosabb kérdés azonban, mely az embere­ket nyugtalahítja : nem okoznak-e radioaktív sugár­veszélyt az atomerőmüvek? A tudósok teljes határozott­sággal nemmel válaszolnak erre a kérdésre. Az atomerőművek sokéves üzemeltetési tapasztalatai a Szovjetunióban azt bizonyít­ják, hogy az erőmüvekben, valamint az erőmüvek 50 ki­lométer sugarú körzetében a levegő radioaktív szállópor- koncentrációja nem haladja meg a természetes, tehát a környezetben meglevő ér­tékéi. Az atomerőművekben al­kalmazott védelmi berende­zések költsége megközelíti az erőmű teljes berendezése értékének a felét. A nukleáris energetika egyik legaktuálisabb kérdé­se napjainkban a radioaktív hulladékok elhelyezése. A Szovjetunióban a hulladékok elüvegesítését . alkalmazzák, majd kimerült só- és más bányákban, vagy pedig igen nagy mélységekben kialakí­tott specialis sugártemetök- ben őrzik. Ennek és más problémáknak a megoldásán több jelentős kutatóintézet dolgoz.k. A világon jelenleg még nem üzemel túl sok atom­erőmű. Széles körű elterje­désükkel azonban a hulla­dékok tárolásának problé­mája jelentősen kiéleződik. A megoldás csak az összes érdekelt fél világméretű osa- szefogásával lene 'seges. W í.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents