Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
SZABÁLYOZÓK - 1980 Amiért változtatni kell Sorozatunkban sorra vesszük a szabályozó rendszer változásainak legfontosabb területeit, azokat a változásokat, amelyek 1980. január elsejétől léptek életbe; amelyek átfogóan érintik a gazdálkodás fő elveit, a termelői árak rendszerét, a jövedelemszabályozást, a bér- és keresetszabályozást, a fejlesztési tevékenységet, az egyes ágazatok működését meghatározó egyedi korrekciókat is. M indenekelőtt le kell szögeznünk: 1968 óta hazánkban a tervszerűen fejlődő szocialista gazdaságot elsősorban közvetett, közgazdasági eszközökkel irányítjuk. Gazdaságirányítási rendszerünk — ahogy a XI. kongresszus megállapította — alapelvei beváltak, működésük jól szolgálta a szocialista tervgazdálkodás céljait. Ez az értékelés ma is helytálló. A változást részint a korszerűsítés, a továbbfejlesztés igénye sürgette, másrészt az, hogy a szabályozás néhány fő élemét határozottabbá kellett tenni, hogy kibontakozhassanak a hatékonyság javulását eredményező folyamatok. Igaz az is, hogy az elmúlt tíz esztendőben a szabályozásnak nem minden eleme állta ki az idő próbáját — az árrendszer ellentmondásossá vált, a támogatások, egyedi pénzügyi hidak nehezítették, esetenként áttekinthetetlenné tették a gazdálkodás folyamatait; nem lehetett megállapítani, hogy hol képződik valójában nemzeti jövedelem és hol nem. Márpedig a világgazdasági helyzet, bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba egyre erőteljesebben sürgette a valódi, a realitásoknak megfelelő értékelési rendszer létrejötétt s egyben, azt is, hogy a népgazdaság számára leghasznosabb területeken fejlesszük a termelést, segítségével megteremtve a kiegyensúlyozottabb külgazdasági kapcsolatok alapjait. Az elmúlt évek során párt- határozatok sora jelölte ki a szabályozó rendszer korsze- çüsitésének irányát, ezek közül most csak néhányra utalunk. A hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztéséről szóló 1977. október 20-i KB-határozal megállapította: »A tervekben foglalt célokat és az eszközrendszert jobban össze kell hangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban orientáljon és ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére... Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelőiár-arányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányokhoz.-« Az MSZMP 1978. decemberi és 1979. márciusi határozatai egyöntetűen aláhúzták; a gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kérőijének jobban összhangba. Melyek hát a változások fő elvei? A legfontosabb: az új szabályozás rövidebbre zárja a hazai és a vUággiazdaság kapcsolatát azzal, hogy erőteljesebben (egyes területeken egyenesben) közvetíti a világpiaci ár- és minőségi követelményeket. Erősiti az irányítás állandó elemeit, a szabályok mindenkire egyaránt kötelező jellegét, és megköveteli a vállalatok rugalmas alkalmazkodását. A világpiaci hatásokat folyamatosan közvetítő árak és A termőföld védelme, termőképességének megőrzése, az okszerű talaj erő-gazdálkodás elsődleges és alapvető feltétele a növénytermelés eredményességének. A homokos, alacsony szerves- anyag-tartalmú földeken gazdálkodó nagybajomi Lenin Tsz azok közé a nagyüzemek közé tartózd le amelyekben évek óta különös figyelmet fordítanak a talajerő-gazdálkodásra. Jelentőségét, fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 'a tíz-tizenkét aranykoronás földeken öt- ven-hatvan mázsa kukoricát, negyven mázsa búzát termelnek hektáronként. . Évekkel ezelőtt, mikor • mezőgazdaságban megjelent az új módszer, a szerves trágya robbantásos terítése, az első megyei bemutatót ebben a nagyüzemben rendezték meg. A bemutató- nan Nagybajomban folytatása lett, azóta itt általános gyakorlattá vált ez a technológia. Két szakemberük mellé most télen újabb két robbantómestert képeznek ki. normativ, általánosan érvényes szabályozók az eddigieknél sokkal szélesebb határok között engedik érvényesülni a differenciálódást: a jövedelmekben, a fejlesztésben. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalati gazdálkodás minősége egyértelműbben megítélhető legyen — a hatékonyan dolgozó vállalatok előtt nagyobb perspektíva nyílik, ugyanakkor a nem hatékonyan dolgozók keményebb ösztönzést kapnak tevékenységük jobbítására, esetleg felszámolására is. E bben a rendszerben a szabályozás állandó (stabil) elemei az árképzés szabályai, a nyereségadózás rendszere, az érdekeltségi rendszer. A szabályozás rugalmas elemei maguk az árak, amelyeknek feladata a világpiaci hatások gyors, megbízható közvetítése. De rugalmas elemek például az árfolyampolitika, a tartalékfelhasználására vonatkozó előírások és az egyedi beavatkozások, szabályozások rendszere. A szövetkezet tavaly a szántóterület csaknem tizenegy százalékán pótolta a szerves anyagot, hektáronként átlagosan több mint négyszáz mázsával. Minden évben teljes egészében felhasználják nemcsak a nagyüzemben, hanem a háztáji udvarokon termelődő szerves trágyát is. Ilyenkor télen mindennapi feladatot jelent ez a munka néhány gépnek, fogatnak; a tavasszal trágyázandó területek közelébe, szarvasba hordják a szerves anyagot. Két szippantó kocsijuk számára sincs téli pihenő. A múlt év óta mintegy kétszázötven hektárnyi gyepet és zöldtakarmányte- rületet öntöznek rendszeresen híg trágyával. Hatására nemcsak a gyepek hozama, nőtt meg, hanem a fű minősége is számottevően javult. Nagy segítséget jelent számukra a rendszeres talaj- vizsgálat. Ez ad lehetőséget arra, hogy szakszerűen és ésszerűen, takarékos költséggazdálkodással folytassák a meszezéssel. meliorációval is párosított talajerő- gazdálkodásukat. Mattra István (Toly tatjuk.) A több termésért Télen sines szünet „Intézkedj, j ■— A legnagyobb gondunk az út lenne. A Fő utca megcsinálása. Mert így járhatatlan, maguk is tapasztalhatták. Igaz, elég hosszú szakasz; ezerháromszáz méter. Hiába a nagy felajánlás társadalmi munkára, csak erre nem lehet alapozni. Amennyi pénz anyagra meg munkagépekre kellene, akkor se tudnánk összegyűjteni belátható időn belül, ha Somogyvámos községfejlesztési forintjait mind élére raknánk. De kérdezte, hát én mondom. Ez feszít bennünket leginkább. Meg a víz. Van vezetékhálózat a községben, de igen gyakori, hogy órákig, sőt napokig nem folyik benne semmi. Különösen a nyárt hónapokban. Kell-e mondanom, hogy mennyit mérgelődtünk miatta? Minden család állatot tart. Az ásott kutakat pedig a legtöbb háznál betemették. Fúrtak ugyan itt nemrég a falu közelében, de azt mondják a szakemberek, egyelőre nem alkalmas a rákötésre, Higgye el. lelek a nyártól. Nemcsak azért, mert éjszakánként leshetem a csapot néhány liter vízéit; hanem : elsősorban nekem teszik szóvá az emberek ezt a keserves állapotot. — Te vagy a tanácstagi csoportvezető, meg az elnök helyettese a közös tanácsban, intézkedj, járj utána! — Persze azért tudják — bizonyítják a többi falubeli tanácstagok —, hogy nem hagyom annyiban, mondom, ahol csak lehet, felszólalok, csatázok érte. Őszintén szólva, néha már érzem, hogy el is faradtam egy kicsit. Hatvannégy éves vagyok, túl a nyugdíjkorhatáron. Igaz, azt mondták, maradjak még. Így aztán járom a tsz erdejét, intézem a művelési munkákat, irányítom a termelést, a szállítást. Naponta tíz-tizenöt kilométert gyalogolok. Itthon ellátom a háztájit — csak disznókkal foglalkozom —, este meg nekiülök az írásos munkáknak. Szóval, szívesen átadnám a helyemet « fiataloknak. Tizenöt éve vagyok tanácstag, ram fér egy kis pihenés. Nem panaszképpen mondom ám, mert ezért, minek is tagadjam, jóiesik a bizalom. Az, hogy megállítanak az utcán, tanácsot kérnek, vagy intézzek él valamit, szóljak az irodán. Meg bekopognak hozzám, néha késő este is. — Gyüjjön, Józsi bácsi, az uram szétveri a lakást! — Mit mondjak? Megyek. Ha egyszer tőlem várnák segítséget. Szép szóval, megfontoltan sok mindent el lehet intézni. Azt is, h ogy a neki vadult férj egy kiadós beszélgetés után megjuhászodva állítsa helyre a családi békét. Ott, előttem. Ilyen is előfordult. Sokféle dolgot kell elintézni. Több mint kilencszá- zan lakunk a községben hol ez, hol az- történik. Persze azért a rendzavarás nem gyakori. Ma már a fiatalok sem a kocsmai vagy .a bál' verekedésben próbálják ki az erejüket, mint regebben. bokát dolgoznak, elmarnak a Vitamingyár a hótíuckák között A nyereség éppen kétszer annyi Hóbuckák között botladozunk, távolabb szennyes lé gőzölög a földbe vájt tárolóban, babra gépek sorakoznak a hósipkás ház eLőtt, mögöttük lángol a kerti csap tö-, vébe öntött gázolaj, befagyott a víz ... Ordacsehi ben, a fonyódi termelőszövetkezet géptelepén járunk. Kerülgetjük a buckákat, a sótól felolvadt pocsétákat, míg a kertészet dolgozóinak téli foglalatosságot, a gazdaságnak, biztonságos értékesítést és többlet- jövedelmet adó répakoptató üzemhez nem érünk. Kint az embert próbáló hidegben férfiak toporognak« várják a billenős munkagépet, hogy a szállítószalag tarkába borítsa a még földtől, gaztól, burkoló szalmától szennyes sárgarépát. Ami a földre hullik, vasvillával dobják vissza. A répahalom Lassan fogyatkozik, következő stációjához« ér, ahol a ritkás rácsú vashengerből a centrifugális erő kihajítja a szemetet. Onnan tovább m mosóba, a forgó falú koptatógépbe, majd egy hatalmas tartályba ..jut, ahonnan.,már a benti fűtött helyiségben dolgozó asszonyok elé zúdul újabb szállítószalagra a mosott, megtisztított, vitamin- dús sárgarépa. Kenyeres József kertészeti ágazat vezető most mindennapos vendég a kis üzemben. — Százegy vagon répánk termett, kis részét eladtuk, a nagyobbik részt itt koptatjuk, válogatjuk. Ezzel a művelettel a termés mintegy 25—30 százaléka elvész, de így is bőven megéri a feldolgozás. Az első fagyok megérkeztével befejeződött a kertészetben a munka. Azelőtt az asszonyok hazamentek télre, s tavaszig csak a háztartással törőditek. Két éve, a koptató beindulásától biztos elközségből. és itthon is akad munka a ház körül. Nem csoda, ha néha szórakozni is szeretnének. De nincs hol. Igen, az a harmadik nyomasztó gondunk. A. kultúr- ház romos, használhatatlan. De milyenek a fiatalok? Ha egyszer elhatározták, hogy táncmulatságot rendeznek!... Jöttek hozzám: — Józsi bácsi, intézze el az engedélyt. — Hát hol akartok ti hálózni ? Hiszen kivisz benneteket a huzat a teremből! — De csak erősköd- tek, hogy ők addigra rendbe teszik az épületet. Hittem is; meg nem is. Azután nemsokára jöttek: nézzem meg. előkészítették a helyiséget. Nem akartam hinni a szememnek, úgy helyrepofoztak meg kicsinosították. Azt mondják, jo bal volt. Örültem neki. Na látja, van itt utánpótlás. Közülük kell keresni alkalmasakat. Mondjuk, akik megszervezték a munkát. Nekik kell bizalmat adni. És akkor mi, öregek inkább csak tanácsainkkal segítenénk őket. Persze, ha ép- ■'an igénylik.« Elmondta: Bácsi József Wejegyezte: P. L, foglaltságot kap ilyenkor mintegy 25—30 ember, s a kereset sem rossz. A gazdaságnak a szántóról behozott répáért kilónként 1,60 forintot ad a gyár, a kaptatott kilóját, eddig 3,20-ért vették at, ez évtől pedig 4,10-et fizetnek. Veszendőbe még a hulladék sem megy. Mányoki Józsefnével beszélgetünk, amíg áll a szalag. Tíz éve a kertészetben dolgozik, de csak nemrég tért vissza, a hároméves gyermekgondozási segélyről. — Nyolctól négyig, egy óra ebédidővel számítva megkeresheti az ember a 100—110 forintot. Egy mázsáért 22 forintot fizetnek. Délben, a kis melegedőben rezsőra teheti az ebédjét, aki Háiuslafeva jarja ezekben a hetekben, napokban a nagyatádi járás településeit. A kezdeményezésről beszélgettünk Magyar Józseffel, a nagyatádi járási .KISZ -bizottság titkárával. Elmondta, hogy régen foglalkoznak már ennek megvalósításával. Mindeddig úgy érezték azonban, hogy nem adottak a feltételek, eddig nem sikerült jól megszervezni és előkészítem az eseményekéit. — Mi asat szeretnénk — mondja a KISZ- bizottság titkára —, ha mindenki át- érezné a gondolat nagyszerűségét, s azt, hogy falujuk, községük felszabadulásának ' évfordulóján ezek az ünnepségek nem puszta formaságok. Tehát megfelelő előké• szító munkával kellett kez• denünk, s ennek meglett az eredménye. Már a múltkori rendezvényünk is — úgy éreztük — jól sikerült. Most, a második sikeres akció után, ' úgy érzem, büszkék lehetünk azokra a fiatalokra és idősebbekre, akiknek a segítségével sikerült ezt a nagyszerű megmozdulást létrehozni. A hálastaféta bejárta szinte az egész nagyatádi járási. > mintegy húsz községet ériAt, végül Nagyatád felmelegen szereti. Sokan vannak, akik kenyeret, s mellé hideg harapnivadót hoznak. — A nagyobbik gyerekem napközben az iskolában, a kisebbik, az óvodában, a térjem meg a bogiári álami gazdaságban van. Majd este főzök a családnak. — Az otthoni főztjét hozza másnap ebédre? — Vagy azt, vagy mást Így csinálja ezt itt mindenki. — Nem sajnálja három év után az otthont? — Nem én. Jó à kereset és jól megvagyunk itt, mint a testvérek! A szalag indul, beszélgetőtársam v isszaáil a helyére. Évek óta nyereséges a kertészet a fonyódi termeiőszö- vetkezétben, s évek óta terven felül terem a - sárgarépa. Azért is említésre méltó ez, mert tavaly országszerte az állagnál rosszabb volt a termés. Amikor afelől firtattam Kerekes Jánost, hogy mi a fonyódi eredmények ; titka, ennyit mondott: — Megfelelő agrotechnika, technológia, a műtrágyák és a növényvédő szerek kellő idejű kijuttatása, gondos betakarítás, s a termés minő- séá&t kímélő tárolás. Évente 36—40 hektáron termesztünk sárgarépát. A biztonságos, tervszerű értékesítést a N agy atád í Konzervgyárral kötött .hosszú távú szerződésünk szavatolja. szabadulása 35. évfordulójának alkalmából érkezik a járás székhelyére. A kutasi fiatalok már több nappal ezelőtt készültek a második állomáshoz érkezett felszabadulási hálastaféta szombati fogadására. Az eseménysorozat fáklyás felvonulással kezdődött, ez a vasútállomás elől indult fél hatkor, majd az 1957-ben megalakult nagyatádi KISZ- saerveaet zászlajának ünnepélyes fogadásával folytatódott az általános iskola előcsarnokában. Ünnepi beszédet Somogyvári Henrik, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára mondott. Utána következett az új KISZ-tagok fogadalomtéte- Le. A fiatalok különböző védnökségek és felajánlások vállalásával járultak hozzá községük szebbé tételéhez. Az ünnepség műsorral fejeződött be, ezen föllépett a kutasi asszonykórus is. A zászló e hónap 20-ig marad a községben. A staféta következő -álló-' mása január 20-án Ötvös- kónyd lesz. Bencsik Andra« Felszabadulásukra emlékező falvak A második állomás Kutas volt
