Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

SZABÁLYOZÓK - 1980 Amiért változtatni kell Sorozatunkban sorra vesszük a szabályozó rendszer változásainak legfontosabb területeit, azokat a változáso­kat, amelyek 1980. január elsejétől léptek életbe; amelyek átfogóan érintik a gazdálkodás fő elveit, a termelői árak rendszerét, a jövedelemszabályozást, a bér- és keresetsza­bályozást, a fejlesztési tevékenységet, az egyes ágazatok működését meghatározó egyedi korrekciókat is. M indenekelőtt le kell szögeznünk: 1968 óta hazánkban a tervsze­rűen fejlődő szocialista gaz­daságot elsősorban közve­tett, közgazdasági eszközök­kel irányítjuk. Gazdaságirá­nyítási rendszerünk — ahogy a XI. kongresszus megálla­pította — alapelvei beváltak, működésük jól szolgálta a szocialista tervgazdálkodás céljait. Ez az értékelés ma is helytálló. A változást ré­szint a korszerűsítés, a to­vábbfejlesztés igénye sürget­te, másrészt az, hogy a sza­bályozás néhány fő élemét határozottabbá kellett tenni, hogy kibontakozhassanak a hatékonyság javulását ered­ményező folyamatok. Igaz az is, hogy az elmúlt tíz esz­tendőben a szabályozásnak nem minden eleme állta ki az idő próbáját — az árrend­szer ellentmondásossá vált, a támogatások, egyedi pénz­ügyi hidak nehezítették, ese­tenként áttekinthetetlenné tették a gazdálkodás folya­matait; nem lehetett megál­lapítani, hogy hol képződik valójában nemzeti jövede­lem és hol nem. Márpedig a világgazdasági helyzet, be­kapcsolódásunk a nemzetkö­zi munkamegosztásba egyre erőteljesebben sürgette a valódi, a realitásoknak meg­felelő értékelési rendszer létrejötétt s egyben, azt is, hogy a népgazdaság számára leghasznosabb területeken fejlesszük a termelést, se­gítségével megteremtve a ki­egyensúlyozottabb külgaz­dasági kapcsolatok alapjait. Az elmúlt évek során párt- határozatok sora jelölte ki a szabályozó rendszer korsze- çüsitésének irányát, ezek közül most csak néhányra utalunk. A hosszú távú kül­gazdasági politika és a ter­melési szerkezet fejleszté­séről szóló 1977. október 20-i KB-határozal megállapította: »A tervekben foglalt célokat és az eszközrendszert jobban össze kell hangolni. A gaz­dasági szabályozás határo­zottabban orientáljon és ösz­tönözzön a hatékonyság nö­velésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére... Ár­rendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a ter­melőiár-arányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő ár­arányokhoz.-« Az MSZMP 1978. decemberi és 1979. már­ciusi határozatai egyöntetű­en aláhúzták; a gazdasági szabályozókat úgy kell mó­dosítani, hogy azok fokozot­tabban késztessenek a gaz­dasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a taka­rékosságra, a tartalékok fel­tárására és hasznosítására. A vállalati jövedelmek a gaz­dasági eredményekkel, a ke­resetek a teljesítményekkel kérőijének jobban összhang­ba. Melyek hát a változások fő elvei? A legfontosabb: az új szabályozás rövidebbre zárja a hazai és a vUággiazdaság kapcsolatát azzal, hogy erő­teljesebben (egyes területe­ken egyenesben) közvetíti a világpiaci ár- és minőségi követelményeket. Erősiti az irányítás állandó elemeit, a szabályok mindenkire egy­aránt kötelező jellegét, és megköveteli a vállalatok ru­galmas alkalmazkodását. A világpiaci hatásokat folya­matosan közvetítő árak és A termőföld védelme, ter­mőképességének megőrzése, az okszerű talaj erő-gazdál­kodás elsődleges és alapvető feltétele a növénytermelés eredményességének. A ho­mokos, alacsony szerves- anyag-tartalmú földeken gazdálkodó nagybajomi Lenin Tsz azok közé a nagyüzemek közé tartózd le amelyekben évek óta külö­nös figyelmet fordítanak a talajerő-gazdálkodásra. Je­lentőségét, fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 'a tíz-tizenkét aranykoronás földeken öt- ven-hatvan mázsa kukoricát, negyven mázsa búzát ter­melnek hektáronként. . Évekkel ezelőtt, mikor • mezőgazdaságban megje­lent az új módszer, a szer­ves trágya robbantásos te­rítése, az első megyei bemu­tatót ebben a nagyüzemben rendezték meg. A bemutató- nan Nagybajomban folytatá­sa lett, azóta itt általános gyakorlattá vált ez a tech­nológia. Két szakemberük mellé most télen újabb két robbantómestert képeznek ki. normativ, általánosan érvé­nyes szabályozók az eddigi­eknél sokkal szélesebb hatá­rok között engedik érvénye­sülni a differenciálódást: a jövedelmekben, a fejlesztés­ben. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalati gazdálkodás mi­nősége egyértelműbben meg­ítélhető legyen — a hatéko­nyan dolgozó vállalatok előtt nagyobb perspektíva nyílik, ugyanakkor a nem hatéko­nyan dolgozók keményebb ösztönzést kapnak tevé­kenységük jobbítására, eset­leg felszámolására is. E bben a rendszerben a szabályozás állandó (stabil) elemei az ár­képzés szabályai, a nyereség­adózás rendszere, az érde­keltségi rendszer. A szabá­lyozás rugalmas elemei ma­guk az árak, amelyeknek feladata a világpiaci hatások gyors, megbízható közvetíté­se. De rugalmas elemek pél­dául az árfolyampolitika, a tartalékfelhasználására vo­natkozó előírások és az egye­di beavatkozások, szabályo­zások rendszere. A szövetkezet tavaly a szántóterület csaknem tizen­egy százalékán pótolta a szerves anyagot, hektáron­ként átlagosan több mint négyszáz mázsával. Minden évben teljes egészében fel­használják nemcsak a nagy­üzemben, hanem a háztáji udvarokon termelődő szerves trágyát is. Ilyenkor télen mindennapi feladatot jelent ez a munka néhány gépnek, fogatnak; a tavasszal trá­gyázandó területek közelébe, szarvasba hordják a szerves anyagot. Két szippantó ko­csijuk számára sincs téli pi­henő. A múlt év óta mint­egy kétszázötven hektárnyi gyepet és zöldtakarmányte- rületet öntöznek rendszere­sen híg trágyával. Hatására nemcsak a gyepek hozama, nőtt meg, hanem a fű mi­nősége is számottevően ja­vult. Nagy segítséget jelent szá­mukra a rendszeres talaj- vizsgálat. Ez ad lehetőséget arra, hogy szakszerűen és ésszerűen, takarékos költ­séggazdálkodással folytas­sák a meszezéssel. meliorá­cióval is párosított talajerő- gazdálkodásukat. Mattra István (Toly tatjuk.) A több termésért Télen sines szünet „Intézkedj, j ■— A legnagyobb gondunk az út lenne. A Fő utca megcsinálása. Mert így jár­hatatlan, maguk is tapasz­talhatták. Igaz, elég hosszú szakasz; ezerháromszáz mé­ter. Hiába a nagy felajánlás társadalmi munkára, csak erre nem lehet alapozni. Amennyi pénz anyagra meg munkagépekre kellene, ak­kor se tudnánk összegyűjte­ni belátható időn belül, ha Somogyvámos községfej­lesztési forintjait mind élé­re raknánk. De kérdezte, hát én mondom. Ez feszít bennünket leginkább. Meg a víz. Van vezetékhálózat a községben, de igen gyakori, hogy órákig, sőt napokig nem folyik benne semmi. Különösen a nyárt hóna­pokban. Kell-e mondanom, hogy mennyit mérgelődtünk miatta? Minden család álla­tot tart. Az ásott kutakat pedig a legtöbb háznál be­temették. Fúrtak ugyan itt nemrég a falu közelében, de azt mondják a szakemberek, egyelőre nem alkalmas a rákötésre, Higgye el. lelek a nyártól. Nemcsak azért, mert éjszakánként leshetem a csapot néhány liter ví­zéit; hanem : elsősorban nekem teszik szóvá az emberek ezt a keserves ál­lapotot. — Te vagy a ta­nácstagi csoportvezető, meg az elnök helyettese a közös tanácsban, intézkedj, járj utána! — Persze azért tud­ják — bizonyítják a többi falubeli tanácstagok —, hogy nem hagyom annyiban, mondom, ahol csak lehet, felszólalok, csatázok érte. Őszintén szólva, néha már érzem, hogy el is faradtam egy kicsit. Hatvannégy éves vagyok, túl a nyugdíjkorha­táron. Igaz, azt mondták, maradjak még. Így aztán já­rom a tsz erdejét, intézem a művelési munkákat, irá­nyítom a termelést, a szál­lítást. Naponta tíz-tizenöt kilométert gyalogolok. Itt­hon ellátom a háztájit — csak disznókkal foglalkozom —, este meg nekiülök az írásos munkáknak. Szóval, szívesen átadnám a helyemet « fiataloknak. Tizenöt éve vagyok tanács­tag, ram fér egy kis pihe­nés. Nem panaszképpen mondom ám, mert ezért, minek is tagadjam, jóiesik a bizalom. Az, hogy megállí­tanak az utcán, tanácsot kérnek, vagy intézzek él valamit, szóljak az irodán. Meg bekopognak hozzám, né­ha késő este is. — Gyüjjön, Józsi bácsi, az uram szét­veri a lakást! — Mit mond­jak? Megyek. Ha egyszer tőlem várnák segítséget. Szép szóval, megfontoltan sok mindent el lehet intéz­ni. Azt is, h ogy a neki va­dult férj egy kiadós beszél­getés után megjuhászodva állítsa helyre a családi bé­két. Ott, előttem. Ilyen is előfordult. Sokféle dolgot kell elin­tézni. Több mint kilencszá- zan lakunk a községben hol ez, hol az- történik. Per­sze azért a rendzavarás nem gyakori. Ma már a fiatalok sem a kocsmai vagy .a bál' verekedésben próbálják ki az erejüket, mint regebben. bokát dolgoznak, elmarnak a Vitamingyár a hótíuckák között A nyereség éppen kétszer annyi Hóbuckák között botlado­zunk, távolabb szennyes lé gőzölög a földbe vájt tároló­ban, babra gépek sorakoznak a hósipkás ház eLőtt, mögöt­tük lángol a kerti csap tö-, vébe öntött gázolaj, befa­gyott a víz ... Ordacsehi ben, a fonyódi termelőszövetkezet géptele­pén járunk. Kerülgetjük a buckákat, a sótól felolvadt pocsétákat, míg a kertészet dolgozóinak téli foglalatos­ságot, a gazdaságnak, bizton­ságos értékesítést és többlet- jövedelmet adó répakoptató üzemhez nem érünk. Kint az embert próbáló hidegben férfiak toporognak« várják a billenős munkagé­pet, hogy a szállítószalag tarkába borítsa a még föld­től, gaztól, burkoló szalmá­tól szennyes sárgarépát. Ami a földre hullik, vasvillával dobják vissza. A répahalom Lassan fogyatkozik, követke­ző stációjához« ér, ahol a ritkás rácsú vashengerből a centrifugális erő kihajítja a szemetet. Onnan tovább m mosóba, a forgó falú kopta­tógépbe, majd egy hatalmas tartályba ..jut, ahonnan.,már a benti fűtött helyiségben dolgozó asszonyok elé zúdul újabb szállítószalagra a mo­sott, megtisztított, vitamin- dús sárgarépa. Kenyeres József kertészeti ágazat vezető most minden­napos vendég a kis üzem­ben. — Százegy vagon répánk termett, kis részét eladtuk, a nagyobbik részt itt koptat­juk, válogatjuk. Ezzel a mű­velettel a termés mintegy 25—30 százaléka elvész, de így is bőven megéri a fel­dolgozás. Az első fagyok megérkez­tével befejeződött a kerté­szetben a munka. Azelőtt az asszonyok hazamentek télre, s tavaszig csak a háztartás­sal törőditek. Két éve, a kop­tató beindulásától biztos el­községből. és itthon is akad munka a ház körül. Nem csoda, ha néha szórakozni is szeretnének. De nincs hol. Igen, az a harmadik nyo­masztó gondunk. A. kultúr- ház romos, használhatatlan. De milyenek a fiatalok? Ha egyszer elhatározták, hogy táncmulatságot rendez­nek!... Jöttek hozzám: — Józsi bácsi, intézze el az engedélyt. — Hát hol akar­tok ti hálózni ? Hiszen kivisz benneteket a huzat a te­remből! — De csak erősköd- tek, hogy ők addigra rendbe teszik az épületet. Hittem is; meg nem is. Azután nemso­kára jöttek: nézzem meg. előkészítették a helyiséget. Nem akartam hinni a sze­memnek, úgy helyrepofoz­tak meg kicsinosították. Azt mondják, jo bal volt. Örül­tem neki. Na látja, van itt utánpót­lás. Közülük kell keresni alkalmasakat. Mondjuk, akik megszervezték a munkát. Nekik kell bizalmat adni. És akkor mi, öregek inkább csak tanácsainkkal segíte­nénk őket. Persze, ha ép- ■'an igénylik.« Elmondta: Bácsi József Wejegyezte: P. L, foglaltságot kap ilyenkor mintegy 25—30 ember, s a kereset sem rossz. A gazda­ságnak a szántóról behozott répáért kilónként 1,60 fo­rintot ad a gyár, a kaptatott kilóját, eddig 3,20-ért vették at, ez évtől pedig 4,10-et fi­zetnek. Veszendőbe még a hulladék sem megy. Mányoki Józsefnével be­szélgetünk, amíg áll a sza­lag. Tíz éve a kertészetben dolgozik, de csak nemrég tért vissza, a hároméves gyermekgondozási segélyről. — Nyolctól négyig, egy óra ebédidővel számítva megke­resheti az ember a 100—110 forintot. Egy mázsáért 22 fo­rintot fizetnek. Délben, a kis melegedőben rezsőra teheti az ebédjét, aki Háiuslafeva jarja ezekben a hetekben, napokban a nagyatádi járás településeit. A kezdeményezésről be­szélgettünk Magyar József­fel, a nagyatádi járási .KISZ -bizottság titkárával. Elmondta, hogy régen fog­lalkoznak már ennek meg­valósításával. Mindeddig úgy érezték azonban, hogy nem adottak a feltételek, eddig nem sikerült jól megszer­vezni és előkészítem az ese­ményekéit. — Mi asat szeretnénk — mondja a KISZ- bizottság titkára —, ha mindenki át- érezné a gondolat nagysze­rűségét, s azt, hogy falujuk, községük felszabadulásának ' évfordulóján ezek az ünnep­ségek nem puszta formasá­gok. Tehát megfelelő előké­• szító munkával kellett kez­• denünk, s ennek meglett az eredménye. Már a múltkori rendezvényünk is — úgy éreztük — jól sikerült. Most, a második sikeres akció után, ' úgy érzem, büszkék lehetünk azokra a fiatalokra és idő­sebbekre, akiknek a segít­ségével sikerült ezt a nagy­szerű megmozdulást létre­hozni. A hálastaféta bejárta szin­te az egész nagyatádi járási. > mintegy húsz községet ériAt, végül Nagyatád fel­melegen szereti. Sokan van­nak, akik kenyeret, s mellé hideg harapnivadót hoznak. — A nagyobbik gyerekem napközben az iskolában, a kisebbik, az óvodában, a tér­jem meg a bogiári álami gazdaságban van. Majd este főzök a családnak. — Az otthoni főztjét hoz­za másnap ebédre? — Vagy azt, vagy mást Így csinálja ezt itt minden­ki. — Nem sajnálja három év után az otthont? — Nem én. Jó à kereset és jól megvagyunk itt, mint a testvérek! A szalag indul, beszélgetőtársam v isszaáil a helyére. Évek óta nyereséges a ker­tészet a fonyódi termeiőszö- vetkezétben, s évek óta ter­ven felül terem a - sárgaré­pa. Azért is említésre méltó ez, mert tavaly országszerte az állagnál rosszabb volt a termés. Amikor afelől fir­tattam Kerekes Jánost, hogy mi a fonyódi eredmények ; titka, ennyit mondott: — Megfelelő agrotechnika, technológia, a műtrágyák és a növényvédő szerek kellő idejű kijuttatása, gondos be­takarítás, s a termés minő- séá&t kímélő tárolás. Évente 36—40 hektáron termesztünk sárgarépát. A biztonságos, tervszerű értékesítést a N agy atád í Konzervgyárral kötött .hosszú távú szerződé­sünk szavatolja. szabadulása 35. évfordulójá­nak alkalmából érkezik a já­rás székhelyére. A kutasi fiatalok már több nappal ezelőtt készültek a második állomáshoz érkezett felszabadulási hálastaféta szombati fogadására. Az ese­ménysorozat fáklyás felvo­nulással kezdődött, ez a vas­útállomás elől indult fél hat­kor, majd az 1957-ben meg­alakult nagyatádi KISZ- saerveaet zászlajának ünne­pélyes fogadásával folytató­dott az általános iskola elő­csarnokában. Ünnepi beszé­det Somogyvári Henrik, a termelőszövetkezet pártszer­vezetének titkára mondott. Utána következett az új KISZ-tagok fogadalomtéte- Le. A fiatalok különböző védnökségek és felajánlások vállalásával járultak hozzá községük szebbé tételéhez. Az ünnepség műsorral feje­ződött be, ezen föllépett a kutasi asszonykórus is. A zászló e hónap 20-ig marad a községben. A staféta következő -álló-' mása január 20-án Ötvös- kónyd lesz. Bencsik Andra« Felszabadulásukra emlékező falvak A második állomás Kutas volt

Next

/
Thumbnails
Contents