Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának A szovjet kormány felelőssége teljes tudatában cselekedett Leonyid Brezsnyev. av. SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vála­szolt a Pravda tudósítójá­nak kérdéseire. — Hogyan értékeli ön, Leonyid lljics, a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel az amerikai kormányzat leg­utóbbi lépéseire? Brezsnyev aláhúzta: a pártnak a békére, az eny­hülésre, a leszerelésre irá­nyuló vonala megvalósítása, az SKKP XXIV. és XXV. kongresszusán meghatáro­zott békeprogram valóra váltása során sok mindent sikerült elérni. Ha nagy ál­talánosságban fogalmazzuk meg, a legfontosabb, amit elértünk, az, hogy sikerült megszakítani a tragikus kör­forgást: világháború — rö­vid lélegzetű béke — újabb világháború. A hetvenes és a nyolcva­nas évek fordulóján azon­ban jelentősen bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet. Ezért az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok meghatározott körei a felelősek: azok, akik a fe­szültség enyhítését akadály­nak tekintik annak útjában, hogy megvalósítsák agresz- sziv elgondolásaikat, hábo­rús pszichózist keltsenek és beavatkozzanak más népek belugyei.be. Az Egyesült Államok poli­tikájában meglévő militaris­ta tendenciák az utóbbi idő­ben abban is megnyilvánul­nak, hogy új, hosszú távú fegyverkezési programokat erőszakolnak, új katonai tá­maszpontokat hoznak lettre messze távol az Egyesült Államok határaitól, így a Közel-Keleten és az Indiai óceán térségében, létrehoz­zák az úgynevezett -gyors- hadtestet«, a katonai be­avatkozás politikájának ezt az eszközét. A SALT—II. SBerzódésről szólva Leonyid Brezsnyev kijelentette: a szerződés megvalósítása nagy lépésnek nyitna utat a leszerelés, té­rén. Mint ismeretes, a szer­ződés az egész vüágon tá­mogatásra talált, beleértve az Egyesült Államok NATO- saövetségescit is, támogatja azt a nemzetközi közvéle­mény széles köre is. De mit tett a szerződéssel James Carier kormányzata? Alig hogy aláírták a SALT—II. szerződést, áz Egyesült Ál­lamokban máris megkezdték annak lejáratását, a ratifi­kációs eljárást pedig a szer­ződés ellenségei — az Egye­sült Államok kormánykörei­nek közreműködésével — arra használta fel, hogy a végtelenségig megnehezít­sék a ratifikációt. Cartel el­nök azzal a döntésével, hogy meghatározatlan időre be­fagyasztják a SALT—II. szer­ződés kongresszusi vitáját, újabb vonással egészítette ki ezt a karos folyamatot. Ki Egyesült Államok kény ezen tét Le ra NATO-szo- vetsegftssire 1379 decembe­rében azt a határozatot, amelynek érteimében több n-'Ugat-eurocai országban ül Üteépfeatsjtt-ioJsága nukles-, fegyvereket nelyeznsk el, * teSTgteæag _ 2K: seny új fordulójához vezet. Washington a szó szoros ér­telmében torkon ragadta, azokat a szövetségeseit, akik hajlamosak voltak arra, hogy pozitívan válaszoljanak a Szovjetunió konstruktív ja­vaslatára, arra, hogy foly­tassanak erről a kérdésről tárgyalásokat. Ma a béke és az enyhülés ellenségei azzal próbálkoz­nak, hogy az afganisztáni eseményekkel folytassanak spekulációt. Valóságos ha­zugság hegy eket emelnek ezek körül az események kö­rül, arcátlan szovjetellenes kampányt kezdtek el. Mi történt a valóságban Afga­nisztánban? 1978. áprilisában az •or­szágban forradalom ment végbe. Az afgán nép saját kezébe vette sorsának inté­zését, a függetlenség és a szabadság útjára- lépett. Ahogyan az mindig is tör­tént, a történelem során, a múlt erői felsorakoztak a forradalom ellen. Az afgán nép magától értetődően mai ga is megbirkózott volna ve­lük, azonban a forradalom első napjaitól kezdve szem­be találta magát a külső ag­resszióval, a bélügyeibe tör­ténő durva külső beavatko­zással. Az imperializmus, csatlósaival együtt, a gya­korlatban hadüzenet nélküli háborúba kezdett a forra­dalmi Afganisztán ellen. Afganisztán állhatatosan követelte, hogy szüntessék meg az • agressziót, hagyják, hogy nyugodtan építhesse az új életet. A külső agresszió­val szembeszáll va az afgán vezetés még Taraki elnök idején, majd később is több- ízben fordult segítségért a Szovjetunióhoz. Mi a , ma­gunk részéről figyelmeztet­tük mindazokat, akiket ez illetett, hogy Afganisztánban az agresszió nem szűnik meg, nem hagyjuk cserben az afgán népet. Az agresszorok Afganisz­tán elleni tevékenységét Amin is elősegítette: a ha­talmat megragadva kegyet­len elnyomást indítóit az afgán nép széles rétegei, a párt- és a katonai káderek, az értelmiség és a muzul­mán papság képviselői el­len, vagyis azok ellen a ré­tegek ellen, amelyekre az áprilisi forradalom támasz­kodott. A nép a Babrak Karmai által vezetett Népi Demok­ratikus Párt vezetésével fel­kelt az Amin-féle zsarnok­ság ellen, végzett azzal. Ma Washingtonban és egyes más fővárosokban megsirat-i jak Amint. Ez különösen ékesszólóan mutatja meg képmutalásukul. Vajon hol voltak ezek a siratok, ami­kor Amin a tömeges meg­torlásokat végrehajtotta, amikor eiőszakkal eltávolí­totta, ió'vénytelenül fizi­kailag megj-enim isi tette Ta- ra.kit, az új afgán állam megteremtőjét ? A folyamatos fegyveres beavatkozás, a reakciós kül­ső erők messzire menő bsz- szesküvése azt a reális fe­nyegetést támasztotta Afga­nisztánnal szemben hogy elveszi függetlenségét impe­rialista katonai felvonulási területté vei tézist ják orsza­sr-s£ dsU üstaïât m-z vakkal: elérkezett az a pil­lanat, amikor már hallgat­nunk kellett a bráti AfgaJ nisztán kormányának kéré­sére, ha másként tettünk volna, lehetővé tettük volna az agresszív erőknek, hogy megismételjek mindazt, amit például Chilében tettek, ahol vérbe fojtották a nép szabad­ságát Ha nem így jártunk volna el, az azt jelentette volna, hogy közömbösen néz­zük, hogyan jön létre déli határunkon a szovjet állam biztonsága ellen irányuló veszélyes fenyegetés tűzfész­ke. Afganisztán, amikor hoz­zánk fordult, az 1978. de­cemberében megkötött af­gán—szovjet barátsági, jó­szomszédsági és együttműkö­dési szerződés pontos meg­határozáséira támaszkodott, arra a jogára, amely az ENSZ alapokmányának ér­telmében minden államot megillet, az egyéni vagy kol­lektív önvédelem jogára, ar­ra a jogra, amellyel más ál­lamok nem egyszer éltek. Számunkra nem volt könnyű az a határozat, hogy szovjet' katonai kontingenst küldjünk Afganisztánba, A párt Közpoti BizoUsafta és a szovjet kormány azonban felelőssége teljes tudatában cselekedett, figyelembe vette a helyzet valamennyi össze­tevőjét, A szovjet erőket teljes egészükben kivonják Afganisztánból, amikor megszűnnek azok az okok, amelyek az afgán kormányt arra késztették, hogy odave- zénylésüket kérje. Az imperialista és a pe­kingi propaganda tudatosan és arcátlanul elferdíti a Szovjetunió szerepét az af­gán eseményekben. Magától értetődő, hogy nem volt és nincs semmifé­le szovjet »intervenció” vagy »agresszió«. Másról van szó: segítséget nyújtunk a« új Afganisztánnak a kor­mány kérésére ahhoz, hogy megvédje nemzeti független­ségét, szabadságát; s az or­szág becsületét a kívülről jövő fegyveres agresszív te­vékenységgel szemben. Továbbmenően, az Egye­sült Államok és* más orszá­gok nemzeti érdekeit, biz­tonságát egyáltalán nem érintik az afganisztáni ese­mények. ■ Abszurd minden olyan kísérlet, amely más módon akarja feltüntetni az eseményeket. Az ilyen pró­bálkozások rossz szánd ékú- ak, céljuk az, hogy meg­könnyítsék az imperialista tervek megvalósítását. Teljes mértékben hazugok azok az állítások is, ame­lyek szerint a Szovjetunió­nak valamiféle terjeszkedési tervei lennének Pakisztán­nal, Iránnal vagy a térség más országaival szemben. Nem vágyunk mások földjé­re, nem kell nekünk mások gazdagsága, az olaj szaga a gyarmatosítókat vonzza. Egyszerűen farizei» ma­gatartás minden olyan kí­sérlet, ámikor azok kiabál­nak a »szovjet fenyegetés­ről«, azok lépnek fel a nemzetközi «‘köles védel­mezőjének szerepében, akik­nek bűnlis táján ott van a Vietnam elleni »saen-nyeá há­ború«, akik az ujjúkat sem mozdították, amikor a kínai agresszorok fegyveresen be­törtek a szocialista Vietnam­ba, akik évtizedek óta ka­tonai támaszpontokat tarta­nak fenn Kuba földjén az ország népe és kormánya akarata ellenére; akik a for­radalmi iráni néppel szem­ben kandcsörtető kijelentése­ket tesznek, blokáddal fe­nyegetőznek, nyüt katonai nyomást gyakorolnak rá, akik Irán partjaihoz nukle­áris fegyverekkel felszerelt haditengerészeti armadát, köztük az Egyesült Államok repülőgép-anyahajóinak nagy részét küldik. Es amit még utolsónak el kell mondani ezzel kapcso­latban. Valóban van beavat­kozás Afganisztán belügyel- be, és erre még az olyan magas és tiszteletreméltó in­tézményt is felhasználják, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vajon mi más volt _ az úgynevezett »afgán (Folytatás a 2, oldalon) Sí- és szánkóversenyt rendezett kisdobosok­nak és úttörőknek a kaposvári Hangár-dombon a városi úttö­rőelnökség és a sportfelügyelőség. (Képes beszámoló a 8. ol­dalon.) Az első exportszállítmány Kötszázmilliós termetes Már január elején útnak indította idei első, nagyobb exportszállítmányát a kapos­vári Delta Ipari Szövetkezet. A szállítmány tartalma: ti­zenkétezer pár munkásvédel­mi kesztyű a szocialista, ti- zenkilencezer pedig a tőkés piacra. További négyezer kohászati védő bőrkötény, az NSZK-nak, és ezerhárom­száz bőrlabda nyugatnémet és olasz sporlárukereskedők boltjaiba. yAz első expo,:tté- tel értéke hárommithó-hat- százezpr forint. — Indulásnak nem rossz — mondta Bokor József el - nők. — Idei exportkötele- zettségünk hatvan százalé­kát az első félévben szeret­nénk teljesíteni. 1980-ban is a tavalyihoz hasonló, öt- venkét-ötvenhárorh millió forint értékű árut szeret- : nénk külföldre eladni úgy. hogy megtartsuk a tőkés ex­port mintegy kétharmados arányát. A szövetkezet termelése tavaly haladta meg először a kétszázmillió forintos ér­téket. A dinamikus terme­lésnövekedés szinte kizáró­lag a tőkés piaci eladások bővítéséből szármázik. A szövetkezet • jó hírnév­nek örvend külföldi megren­delői körében. Változatlanul . nagy érdeklődés nyilvánul meg munkásvédelmi cikkei iránt. A munkásvédelmi kesztyűk mintegy negyedét exportálják- Sikeresek a ko­hászatban alkalmazott védő­kéiért.veik és lábszárvédőik is. Húsz-huszonkct százalék- kai magasabb árat lehet, el­érni a nyugatnémet Bayer Művelt által kifejlesztett el­járással készített labdákért. A »Levacast« módszerrel vízhatlanított labdák ma vi­lágszerte a legkeresettebb sportcikkek közé tartoznak. A szövetkezet az első ne­gyedévben befejezi a próba­gyártásukat. a másodikban már megkezdi a szállításo­kat. 1800 sertést adtok le Kilenc szakcsoportban ötszáz gazda A marcali áfész körzeté­ben kilenc szakcsoportban Másfél év alatt építették fs! le IsaMridête ktiyesA& fisses!» GyStbea a. Gardénia Ceípkefü-gsn.j gyár ű.f r.a-rj kát. A termékszerkezet korszerűsítése- elsSaorhas a. lazo nard tiçîîss rsipkefüijjeny gvartasi taoksslssfiát érinti. A korszerű, nagy tótesátm.e- fwü *soekke! 13&0-baa at Iliié min'egy ötszáz ga^da vesz részt a szerződéses terme­lésben. A szövetkezet nagy gondot fordít e munka se­gítésért, hogy ennek révén is javítsa a lakosság ellátá­sát. A szakcsoportok többsé­ge zöldség- es gyümölcster­mesztéssel foglalkozik, azon­kívül vannak sertés-, illetve n.v rítenyésztők, méhészek. É- ekkel ezelőtt, amikor az alto*, létrehozta a vágóhíd­ja1.. a húsfeldolgozó üzemét, azt arra alapozta, hogy a gazdáktól átvett állatokat itt dolgozzák majd föl. Sertés- tenyésztéssel a szakcsoport­ban több mint százan fog­lalkoznak, s a szövetkezet­nek 1800 állatot adtak át. A húsüzemből kikerülő húst, felvágottat a szövetkezet boltjaiban árusítják, s in­nen látják el az éttermeket, bisztrókat is. A Nikla-H6dos haton mű­ködő gyümölcstermesztő szakcsoport . tagjai főként szamócával foglalkoznak, Kedvező időjárás eseten 25—30 vagonnal is átadnak a szövetkezeti felvásárlónak. ~ termes egy neszét expor­tálják. d* jut belőle a há­zal kereskedelemnek a* ♦» áíss?. üztetsia&k & 4fíí : 1.60 fi SO M OGY! NÉPLAP 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XXXVI, évfolyam, 10, stétn 1fS0= jemiör 13„ msárnep

Next

/
Thumbnails
Contents