Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának A szovjet kormány felelőssége teljes tudatában cselekedett Leonyid Brezsnyev. av. SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke válaszolt a Pravda tudósítójának kérdéseire. — Hogyan értékeli ön, Leonyid lljics, a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel az amerikai kormányzat legutóbbi lépéseire? Brezsnyev aláhúzta: a pártnak a békére, az enyhülésre, a leszerelésre irányuló vonala megvalósítása, az SKKP XXIV. és XXV. kongresszusán meghatározott békeprogram valóra váltása során sok mindent sikerült elérni. Ha nagy általánosságban fogalmazzuk meg, a legfontosabb, amit elértünk, az, hogy sikerült megszakítani a tragikus körforgást: világháború — rövid lélegzetű béke — újabb világháború. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján azonban jelentősen bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet. Ezért az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok meghatározott körei a felelősek: azok, akik a feszültség enyhítését akadálynak tekintik annak útjában, hogy megvalósítsák agresz- sziv elgondolásaikat, háborús pszichózist keltsenek és beavatkozzanak más népek belugyei.be. Az Egyesült Államok politikájában meglévő militarista tendenciák az utóbbi időben abban is megnyilvánulnak, hogy új, hosszú távú fegyverkezési programokat erőszakolnak, új katonai támaszpontokat hoznak lettre messze távol az Egyesült Államok határaitól, így a Közel-Keleten és az Indiai óceán térségében, létrehozzák az úgynevezett -gyors- hadtestet«, a katonai beavatkozás politikájának ezt az eszközét. A SALT—II. SBerzódésről szólva Leonyid Brezsnyev kijelentette: a szerződés megvalósítása nagy lépésnek nyitna utat a leszerelés, térén. Mint ismeretes, a szerződés az egész vüágon támogatásra talált, beleértve az Egyesült Államok NATO- saövetségescit is, támogatja azt a nemzetközi közvélemény széles köre is. De mit tett a szerződéssel James Carier kormányzata? Alig hogy aláírták a SALT—II. szerződést, áz Egyesült Államokban máris megkezdték annak lejáratását, a ratifikációs eljárást pedig a szerződés ellenségei — az Egyesült Államok kormányköreinek közreműködésével — arra használta fel, hogy a végtelenségig megnehezítsék a ratifikációt. Cartel elnök azzal a döntésével, hogy meghatározatlan időre befagyasztják a SALT—II. szerződés kongresszusi vitáját, újabb vonással egészítette ki ezt a karos folyamatot. Ki Egyesült Államok kény ezen tét Le ra NATO-szo- vetsegftssire 1379 decemberében azt a határozatot, amelynek érteimében több n-'Ugat-eurocai országban ül Üteépfeatsjtt-ioJsága nukles-, fegyvereket nelyeznsk el, * teSTgteæag _ 2K: seny új fordulójához vezet. Washington a szó szoros értelmében torkon ragadta, azokat a szövetségeseit, akik hajlamosak voltak arra, hogy pozitívan válaszoljanak a Szovjetunió konstruktív javaslatára, arra, hogy folytassanak erről a kérdésről tárgyalásokat. Ma a béke és az enyhülés ellenségei azzal próbálkoznak, hogy az afganisztáni eseményekkel folytassanak spekulációt. Valóságos hazugság hegy eket emelnek ezek körül az események körül, arcátlan szovjetellenes kampányt kezdtek el. Mi történt a valóságban Afganisztánban? 1978. áprilisában az •országban forradalom ment végbe. Az afgán nép saját kezébe vette sorsának intézését, a függetlenség és a szabadság útjára- lépett. Ahogyan az mindig is történt, a történelem során, a múlt erői felsorakoztak a forradalom ellen. Az afgán nép magától értetődően mai ga is megbirkózott volna velük, azonban a forradalom első napjaitól kezdve szembe találta magát a külső agresszióval, a bélügyeibe történő durva külső beavatkozással. Az imperializmus, csatlósaival együtt, a gyakorlatban hadüzenet nélküli háborúba kezdett a forradalmi Afganisztán ellen. Afganisztán állhatatosan követelte, hogy szüntessék meg az • agressziót, hagyják, hogy nyugodtan építhesse az új életet. A külső agresszióval szembeszáll va az afgán vezetés még Taraki elnök idején, majd később is több- ízben fordult segítségért a Szovjetunióhoz. Mi a , magunk részéről figyelmeztettük mindazokat, akiket ez illetett, hogy Afganisztánban az agresszió nem szűnik meg, nem hagyjuk cserben az afgán népet. Az agresszorok Afganisztán elleni tevékenységét Amin is elősegítette: a hatalmat megragadva kegyetlen elnyomást indítóit az afgán nép széles rétegei, a párt- és a katonai káderek, az értelmiség és a muzulmán papság képviselői ellen, vagyis azok ellen a rétegek ellen, amelyekre az áprilisi forradalom támaszkodott. A nép a Babrak Karmai által vezetett Népi Demokratikus Párt vezetésével felkelt az Amin-féle zsarnokság ellen, végzett azzal. Ma Washingtonban és egyes más fővárosokban megsirat-i jak Amint. Ez különösen ékesszólóan mutatja meg képmutalásukul. Vajon hol voltak ezek a siratok, amikor Amin a tömeges megtorlásokat végrehajtotta, amikor eiőszakkal eltávolította, ió'vénytelenül fizikailag megj-enim isi tette Ta- ra.kit, az új afgán állam megteremtőjét ? A folyamatos fegyveres beavatkozás, a reakciós külső erők messzire menő bsz- szesküvése azt a reális fenyegetést támasztotta Afganisztánnal szemben hogy elveszi függetlenségét imperialista katonai felvonulási területté vei tézist ják orszasr-s£ dsU üstaïât m-z vakkal: elérkezett az a pillanat, amikor már hallgatnunk kellett a bráti AfgaJ nisztán kormányának kérésére, ha másként tettünk volna, lehetővé tettük volna az agresszív erőknek, hogy megismételjek mindazt, amit például Chilében tettek, ahol vérbe fojtották a nép szabadságát Ha nem így jártunk volna el, az azt jelentette volna, hogy közömbösen nézzük, hogyan jön létre déli határunkon a szovjet állam biztonsága ellen irányuló veszélyes fenyegetés tűzfészke. Afganisztán, amikor hozzánk fordult, az 1978. decemberében megkötött afgán—szovjet barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés pontos meghatározáséira támaszkodott, arra a jogára, amely az ENSZ alapokmányának értelmében minden államot megillet, az egyéni vagy kollektív önvédelem jogára, arra a jogra, amellyel más államok nem egyszer éltek. Számunkra nem volt könnyű az a határozat, hogy szovjet' katonai kontingenst küldjünk Afganisztánba, A párt Közpoti BizoUsafta és a szovjet kormány azonban felelőssége teljes tudatában cselekedett, figyelembe vette a helyzet valamennyi összetevőjét, A szovjet erőket teljes egészükben kivonják Afganisztánból, amikor megszűnnek azok az okok, amelyek az afgán kormányt arra késztették, hogy odave- zénylésüket kérje. Az imperialista és a pekingi propaganda tudatosan és arcátlanul elferdíti a Szovjetunió szerepét az afgán eseményekben. Magától értetődő, hogy nem volt és nincs semmiféle szovjet »intervenció” vagy »agresszió«. Másról van szó: segítséget nyújtunk a« új Afganisztánnak a kormány kérésére ahhoz, hogy megvédje nemzeti függetlenségét, szabadságát; s az ország becsületét a kívülről jövő fegyveres agresszív tevékenységgel szemben. Továbbmenően, az Egyesült Államok és* más országok nemzeti érdekeit, biztonságát egyáltalán nem érintik az afganisztáni események. ■ Abszurd minden olyan kísérlet, amely más módon akarja feltüntetni az eseményeket. Az ilyen próbálkozások rossz szánd ékú- ak, céljuk az, hogy megkönnyítsék az imperialista tervek megvalósítását. Teljes mértékben hazugok azok az állítások is, amelyek szerint a Szovjetuniónak valamiféle terjeszkedési tervei lennének Pakisztánnal, Iránnal vagy a térség más országaival szemben. Nem vágyunk mások földjére, nem kell nekünk mások gazdagsága, az olaj szaga a gyarmatosítókat vonzza. Egyszerűen farizei» magatartás minden olyan kísérlet, ámikor azok kiabálnak a »szovjet fenyegetésről«, azok lépnek fel a nemzetközi «‘köles védelmezőjének szerepében, akiknek bűnlis táján ott van a Vietnam elleni »saen-nyeá háború«, akik az ujjúkat sem mozdították, amikor a kínai agresszorok fegyveresen betörtek a szocialista Vietnamba, akik évtizedek óta katonai támaszpontokat tartanak fenn Kuba földjén az ország népe és kormánya akarata ellenére; akik a forradalmi iráni néppel szemben kandcsörtető kijelentéseket tesznek, blokáddal fenyegetőznek, nyüt katonai nyomást gyakorolnak rá, akik Irán partjaihoz nukleáris fegyverekkel felszerelt haditengerészeti armadát, köztük az Egyesült Államok repülőgép-anyahajóinak nagy részét küldik. Es amit még utolsónak el kell mondani ezzel kapcsolatban. Valóban van beavatkozás Afganisztán belügyel- be, és erre még az olyan magas és tiszteletreméltó intézményt is felhasználják, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vajon mi más volt _ az úgynevezett »afgán (Folytatás a 2, oldalon) Sí- és szánkóversenyt rendezett kisdobosoknak és úttörőknek a kaposvári Hangár-dombon a városi úttörőelnökség és a sportfelügyelőség. (Képes beszámoló a 8. oldalon.) Az első exportszállítmány Kötszázmilliós termetes Már január elején útnak indította idei első, nagyobb exportszállítmányát a kaposvári Delta Ipari Szövetkezet. A szállítmány tartalma: tizenkétezer pár munkásvédelmi kesztyű a szocialista, ti- zenkilencezer pedig a tőkés piacra. További négyezer kohászati védő bőrkötény, az NSZK-nak, és ezerháromszáz bőrlabda nyugatnémet és olasz sporlárukereskedők boltjaiba. yAz első expo,:tté- tel értéke hárommithó-hat- százezpr forint. — Indulásnak nem rossz — mondta Bokor József el - nők. — Idei exportkötele- zettségünk hatvan százalékát az első félévben szeretnénk teljesíteni. 1980-ban is a tavalyihoz hasonló, öt- venkét-ötvenhárorh millió forint értékű árut szeret- : nénk külföldre eladni úgy. hogy megtartsuk a tőkés export mintegy kétharmados arányát. A szövetkezet termelése tavaly haladta meg először a kétszázmillió forintos értéket. A dinamikus termelésnövekedés szinte kizárólag a tőkés piaci eladások bővítéséből szármázik. A szövetkezet • jó hírnévnek örvend külföldi megrendelői körében. Változatlanul . nagy érdeklődés nyilvánul meg munkásvédelmi cikkei iránt. A munkásvédelmi kesztyűk mintegy negyedét exportálják- Sikeresek a kohászatban alkalmazott védőkéiért.veik és lábszárvédőik is. Húsz-huszonkct százalék- kai magasabb árat lehet, elérni a nyugatnémet Bayer Művelt által kifejlesztett eljárással készített labdákért. A »Levacast« módszerrel vízhatlanított labdák ma világszerte a legkeresettebb sportcikkek közé tartoznak. A szövetkezet az első negyedévben befejezi a próbagyártásukat. a másodikban már megkezdi a szállításokat. 1800 sertést adtok le Kilenc szakcsoportban ötszáz gazda A marcali áfész körzetében kilenc szakcsoportban Másfél év alatt építették fs! le IsaMridête ktiyesA& fisses!» GyStbea a. Gardénia Ceípkefü-gsn.j gyár ű.f r.a-rj kát. A termékszerkezet korszerűsítése- elsSaorhas a. lazo nard tiçîîss rsipkefüijjeny gvartasi taoksslssfiát érinti. A korszerű, nagy tótesátm.e- fwü *soekke! 13&0-baa at Iliié min'egy ötszáz ga^da vesz részt a szerződéses termelésben. A szövetkezet nagy gondot fordít e munka segítésért, hogy ennek révén is javítsa a lakosság ellátását. A szakcsoportok többsége zöldség- es gyümölcstermesztéssel foglalkozik, azonkívül vannak sertés-, illetve n.v rítenyésztők, méhészek. É- ekkel ezelőtt, amikor az alto*, létrehozta a vágóhídja1.. a húsfeldolgozó üzemét, azt arra alapozta, hogy a gazdáktól átvett állatokat itt dolgozzák majd föl. Sertés- tenyésztéssel a szakcsoportban több mint százan foglalkoznak, s a szövetkezetnek 1800 állatot adtak át. A húsüzemből kikerülő húst, felvágottat a szövetkezet boltjaiban árusítják, s innen látják el az éttermeket, bisztrókat is. A Nikla-H6dos haton működő gyümölcstermesztő szakcsoport . tagjai főként szamócával foglalkoznak, Kedvező időjárás eseten 25—30 vagonnal is átadnak a szövetkezeti felvásárlónak. ~ termes egy neszét exportálják. d* jut belőle a házal kereskedelemnek a* ♦» áíss?. üztetsia&k & 4fíí : 1.60 fi SO M OGY! NÉPLAP 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XXXVI, évfolyam, 10, stétn 1fS0= jemiör 13„ msárnep
