Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

CARTER ÍÚAEf ARCA A kongresszusi Irányelvekről tanácskoztak (Pohyéatés m 1. aída&ráfí teteîr Országos Tanácsa, amely az MSZMP Központi Bizottságának felkérésére pénteken megvitatta a párt XIL kongresszusára kiadott irányelveket A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, jelen voit Baranyai Tibor, , az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je és Tretkan Ferenc mun­kaügyi miniszter is. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese ismertette az elnökségnek, az irány­elvekről kialaikított vélemé­nyét, majd vita következett. Ennek során felszólalt ár. Dobi F er eme, a Mezőgazda- sági, !&dészeti es Vízügyi Dolgozóik Szakszervezeteinek főtitkára. Kamaras Mihály- né, » Vegyipari Dolgozok Szakszem esetének alelnöke, A tanácsülés nsegerosítet- te as elnökség véleményét és megállapította ; az irány­elvek tükrözik pártunk kö­vetkezetes elvi politikáját, s egyben azt a követelményt is, hogy rugalmasan igazod­junk a belső es külső körül­mények változásaihoz. Vív­mányaink megőrzése, meg­szilárdítása, népgazdasagunk egyensúlyi helyzetének ja­vítása es helyreállítása elő­segíti az irányelvekben megfogalmazott célok valóra váltását és megteremti a további előrehaladás feltéte­leit. A SZOT Irinyilvánítot- ta, hogy a szakszervezeti mozgalom minden erejével támogatja azt az alapvető célt, hagy tovább folytatjuk * fejlett saocsaftefea társada­lomi építését. A tanácsülés a® irányéi ­vék reális hangvételét mind a helyzet megítélésében, mind a tennivalók megjelö­lésében méltónak tartja a párt eddigi gyakorlatához. A magyar szakszervezetek a. kongresszusi irányelvekkel ' egyetértenek, az abban fog­laltakat támogatják, s azok határozatra emelése után aktívan részt vesznek a meg­valósításban. A beszámolóban és a be­számolót követő sokoldalú vitában rámutatlak néhány különösen jelentős feladatra. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a tervszerűség erősítése, a központi akarat fokozottabb érvényesítése és az irányítás színvonalára k növelése érdekében az irány­elvek végleges megfogalma­zásakor változatlanul meg­felelő súlyt kapjon a veze­tés határozott es egyértel­mű cselekvesenefe szüksé­gessége. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa egyetért az­zal — ezt az irányelvek is hangsúlyozzak —, hogy a lehetőségekhez mérten fo­kozni kell a jogos lakásigé­nyek kielégítését, elsősorban a fiatalokét, az alacsony ke­resetűekét es a nagycsaládo­sokét. A szakszervezetek ta­pasztalatai szerint a dolgo­zók többségében megvan a készség arra, hogy jól, be­csületesen dolgozzon. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a vitában elhangzottak alapján eljut­tatja javaslatait a Központi Bizottságnak. Nyugtalanság az észak-keleti részen Gandhi alakít kormányt Ax indiai tßenegfäjäocesta- tasi eszközök nyugtalansá­guknak adnak hangot az or­szág észak-keleti részén mű­ködő, kínai támogatást élve­ző szakadár csoportok tevé­kenységének fokozódása mi­att Az Indián Express cí­mű lap jelentése szerint Burma Indiával határos te­rületein naga törzsbeli kí­naiak által kiképzett fegyve­res bandákat vontak össze. Az indiai lap rámutat, hogy a bandák általános irányítá­sát a Peking-barát »Naga Nemzeti Tanács-«, politikai szárnya végzi. A naga sza- kadárok széles körű' kor­mányellenes tevékenységet folytatnak. Erőszakos esz­közökkel »adókat-« hajtanak be a helyi lakosságtól, em­bereket toboroznak illegális csoportjaikba és elsajátíttat­ják vetifk a felforgató, fegy­veres megroozdulásokbo* szükséges ismereteket. Bár Peking hivataloeas» biztosította az indiai kor­mányt, hogy nem nyújt tá­mogatást a naga és mázó la­zadóknak, valójában tovább­ra is anyagi támogatásban részesíti őket Kína fegyve­rekkel és egyéb hadianya­gokkal látja el a szeparatis- tákat és nagy számban kük! katonai kiképzőket a Burma kachin autonóm államának területén működő felforgató- központokba — írja az In­dian Express. Egy másik indiai lap, a Patriot arról ad hírt, hogy az indiai mizó és khasá tör­zsek tagjait nagy számban képezik ki Bangladesh«», az indiai botár koaelebea fek­A Siófoki Afész értesíti tagjait, hogy a vásárlási könyvek leadási ideje most van! A leadások helye: vidéken a boltokba», Sjóiokon a központba», AZ ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE (42551) emE^sësgrmé§ A hidegháború felélesztésének ürügye Közép-európai idó szerint péntekén 17 arakor összeült a* ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka, hogy folytassa a vitát az úgynevezett afgán kerdésa-ol. A pénteki ülés első szónoka Kuvait £N8Z-képviselője volt. A rendid vüii ü.ésszák csü­törtökön este nyílt meg, mi­után a Szovjetunió — mint a Biztonsági Tanács állandó tagja, — a tanács hétfőd ülé­sén ellenszavazatával ' meg­akadályozta az. Afganisztáni Demokratikus Köztársaság érdekeit sértő határozat el­fogadását. Az erre vonatko­zó Indítványt hat el nem kö­telezett ország terjesztette a Biztonsági Tanács elé. A közgyűlés csütörtöki ülésén felszólalt Sah Mu- hammed Doszt, az Afganisz­táni Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, to­vábbá a szocialista orszá­gok meveben Leányul Dol- guhic, Belorusszia ENSZ- képviselője, B. Dastszeren, Mongólia, valamint Henryk Jaroszek, Lengyelország ál­landó ENSZ-képviseLője, A mongol ENSZ-dipkwm- ta hangsúlyozta: az afga­nisztáni forradalom ellensé­geinek az a céljuk, hogy polgárháborút robbantsanak ka az országban, a Szovjet­unió és a térség töbhi orszá­ga elleni aknamunka színte­révé tegyék Afganisztánt. A lengyel küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időiben aktivizá­lódtak a törvényes afgán Indiában választási győzel­me után Indira Gandhi arsr- sntny kezd kormányalakítási tM'gjabwtat A polrUkncmőt pástja parlamenti csoportjá­nak rtoökeve is meg vadasa- látták. *d MBHacmr tfiaCggbua. A Mbépeést ae Indiáiban betü­■BÉnyÜja. Az mtchsr mpAag határozott hetézkedésehet sürget a Pekíngfeőí irányitett nugáK« tawfeMVS^ maa&t­kormá/oy ellen feiiépó külső erők. Ezért kényszerült arra Afganisztán kormánya, hogy , a Szovjetuniótól sürgős se­gítséget kérjen, Jarosizek fel­hívta a figyelmet arra, hogy az imperialista körök a mes­terségesen kreált «-afgán kér­dést« igyekeznek féltiasznál- . ni elvesztett támaszpontjaik pótlását célzó új támasz- pontrendszer kiépítésének leplezésére. Az ENSZ- közgyűlés rend­kívüli ülésszakának pénteki vitájában felszólalt Oleg Trojanovszldj, a Szovjetunió állandó ENSZ -képvisel ó je. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok az afganisztáni ese­ményeket ürügyként igyek­szik felhasználni a hideghá­ború felélesztésére es a SALT—II szerződés ratifi­kálásának elhalasztására. Az amerikai vezetés — állapí­totta meg a szovjet ENSZ- délegátus — szembefordult a békés egymás mellett éles politikai elveiveL Trojanovszkij megismé­telte: a Szovjetunió szerző­déses kötelezettségeit telje­sítve nyújtott segítséget az afganisztáni kormánynak. El­mondotta, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet játszott az afganjsztam for­radalom leverésére és a feu­dalizmus visszaáílrtásóina irányuló összeesküvésben, támogatta ép bátorította a felforgató csoportokat. A szovjet ENBZ-wagyhHaM. végá megerősítette, hogy a Sajvjutuuió az atgmisjdifrnt faaraány faéreaúea adds testi és tesaögeate. a warjat Ják, ssöseäyt megszánok m szuverenitását Iwyegáó külső -eesBÉíy, A pásteld tfiésea tófese ország — PakasztáM, Bang­lades, Szingapúr, Szaúd- Arábia, Orrén, Kóhimbia, Gambia, Honduras és Pápua Üj-Guinea — határozati ja­vaslatot terjesztett elő. Az AFP értesülése szerint a dokumentum-tervezet a »külföldi csapatok feltétel nélküli kivonását« sürgeti Afganisztánból A hírügy­nökség úgy tud ja, hogy a közgyűlés szombaton szavaz a határozati javaslatról. Hírlop* kézbesítőket fölveszünk Jelentkezni lehet: Kaposvár, 1. Postahivatal hírlaposztályán. (43b3* % 'ünrr^T fM9EgK1£«S9Bgl CICIICI, s&Ss, HT1 TIC II. fmskelát vagy mérlegképes köayvelői vizsgát végzett dolgozót vezető beosztőzlia fölveszünk Jelentkezés „Január” jeligére, a siófoki szerkesztőségbe. (53780) Kockázatos kampány Látványos es_ aggasztóan hidegháborús ' hangvételű szovjetellenes hadjáratot kezdeményezett az Egyesült Államok, amióta az afgán vezetők többszöri kérésére a Szovjetunió katonai segítsé­get is nyújtott e déli hatá­rai mentén fekvő országnak Ez a segítség 'teljes össz­hangban áll az ENSZ alap­okmányával és a két ország 19-78 decemberében aláirt szerzódésév el. Mindebből logikusan kö­vetkezik, hogy az események Afganisztán belügyének te­kinthetők. Joggal vetődik hát fél a kérdés : a Fehér Házból irányított hideghábo­rús kampányt valóban az af­ganisztáni események vál­tották-e ki, vagy netán mé­lyebb gyökerei vannak? Washingtonban mindeneset­re a szovjet csapatok afgar nisztáni jelenlétével indo­kolják a hidegháborús ak­ciókat. Carter erre hivatkoz­va csökkentette a takar­mánygabona kivitelét a Szovjetunióba, jelentette be a gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális csere visszaszorítását, erőszakolta ki a Biztonsági Tanács; majd az ENSZ-közgyúles rendkí­vüli ülésszaka összehívását Erre hivatkozott akkor Is, amikor előrevetítette as* a lehetőséget bogy az Egyesült Államok valóságos nemzet­közi konzorciumot hoz lét­re az Afganisztánnal szom­szédos Pakisztán támasz­pont-allansma való kiépíté­sére. Ezzel egyidőben ugyan­csak: az afganisztáni esemé­nyek ürügyén szorgalmazzák, hogy Izrael, Egyiptom, Omán és Szomália területén i* amerikai tamaszpontofc&i Ä válság valódi gyökerei ban A doigok szovjeteftene­sebb irányba csúsznak, es újjáélesztik a hidegháborús korszak retorikájának és dölyíöstáégénea egy részét«. Amerikai fegyverkezési tervek A harmadik miá&xen be­következett . amerikai pozício- veszteségek igazi, társadalmi okainak, tagadása egybeesett az amerikai tegyverkezési elvek felülvizsgálásával, a minden korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelenté­sével. Washingtonban sokan úgy vélték, hogy a Szovjet­unióra kényszerített fegy­verkezési verseny gazdasági értelemben is érdeke az Egyesült Államoknak. A már csaknem teljesen előkészített SALT—II szerződésre am első csapást a Carter—Brze- zinski adminisztráció mérte 1977 elején: felbolygatták a már megállapított alapelve­ket, s a tárgyalásokat jó­formán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tárgyalások több, mint két éves erőfeszí­tés után tavaly a SALT—II aláírásával végződték — nyomban, megkezdődött Washingtonban a aaerződes elleni kampány. Ráadásul az snserfcá many éppen a szerződés jó­váhagyásaiéi folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszá­ban váratlanul napirendre tűzte a köeép-fBatótávoJságö rakéták új generációjának nyugat-európai telepítését. Ügy állították be a tósdöft, mintha ennek a vefsaStP« tervnek az elfogadtatása va­lamiféle feltétele ternie a SALT—II egyezmény ratSfi- toálásáisak. Ez már w*b*ép • pen hidej^mbpeóe politikai asBnJüjéBaak inwWWL Mr aniiw bjaomyítja eat jobban. Ránt amaPydi utasította • oauuú tnt a SaovjetasAó alga násztám segitségayújtánfeMfcl megtorlásaként eoeddtas SÄ- be a SALS - JJ BBtóSsáSá­A gondos «jQdüfe és az Afganisztánra való hsvaflko- sas azonban csak a fefefin. Valójában egy aaréi' tévék óta erősödő irányzatról van sző az amerikai politikában. Ennek előzményeiről a kő­vetkezőket lehet megállapí­tani: a vietnami háború után a fejlődő országokban hal­latlanul felgyorsult a társa­dalmi erők mozgása. A fo­lyamat a portugál gyarmat- birodalom széthullásával, Angola és Mozamhik baka- fordulásával kezdődött, az etiópjai forradalommal foly­tatódott. Ez — párosulva a rhodesíaá fehér telepes re­zsim mind tarthatatlanabb helyzetevei — gyökeresen meggyengítette az imperia­lizmus attikai pozícióit. Üj dimenziót adott ennek a fo­lyamatnak az iráni forrada­lom, amely (függetlenül an­nak egyértelműen iszlám jellegétől) az amerikai ka­tonai hatalom legfontosabb támaszpontjának elveszté­sét jelentette a Stemrjetunió déli határai mentén. Előző­leg a Saosrjettenónaá szom­szédos, más* stratégiailag fontos országban, Afganisz­tánban is forradalom zajtatt le 1978 áprilisában. Washington minim— vett hajlandó elismerni, hegy pozícióinak gyengülése óz említett országokban alapve­tően a helyi társadalmi mozgások eredménye. Az amerikai propaganda mind­végig azt állította, hogy »külső erők« (értsd: Szov­jetunió) állnak a változások mögött Ezzel próbálják a világ közvéleményével elfo­gadtatni az amerikai politi­ka enyhülésellenes fordula­tát, amellyel kapcsolatban a Washington Post már 1978- ban azt irta, *Washin£ton­A kínai kártya Egy harmadik tényező, amely az amerikai fordulat mélyebb gyökereire utal: Kína kezelése. Eredetileg az amerikai álláspont (Carter szavaival) ez volt: »Óvakod­ni fogunk attól, hogy a Kí­nával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataink­ban egyensúly-eltolódás ke­letkezzék.« A valóságban ezt az egyensúlyt Washington következetesen felborította. Mondáié amerikai aleünök tavalyi pekingi látogatása­kor már nyíltan jelezte: »egy erős és ffiiiárd bizton­sági helyzetben levő Kína megfelél az amerikai érde­keknek«. Brown amerikai hadügyminiszter mœtani lá­togatása szintén ezt a tényt erősítette meg. A pekingi vezetőkkel közötte, hogy az amerikai kormány fokozza a Pakisztánban íaű-i'xiő Afga­nistan-ellenes csoportok katonai támogatását, s eb­ben számit Kína tevékeny részvételére is. Egyidejűleg megállapodtak Kína és az Egyesült Államok katonai együttműködésének a bőví­tésében, amelyet »védelmi lépésnek« minősítettek a Szovjetunió afganisztáni je­lenlétével szemben. Az amerikai politika bo­nyolult összetevőinek a be^ mutatása nyilvánvalóan tük­rözi a lényeget. Az elnökvá­lasztási harcot vívó, sokszor gyengeséggel és határozat­lansággal vádolt Carter tel­jesen megmutatta igazi ar­cát: a Washingtoniban, rég­óta érlelődő és gondosan előkészített hidegháborús offenzíva az afganisztáni események ürügyén immár nyíltan irányul a nemzetkö­zi enyhülés vívmányai ellen, Ifi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents