Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

Szovjet—francia párt közi megbeszélések Az együttműködésről „Iránban nincs ' kormány” Moszkvában tegnap folyta:-' tód talc a tárgyalások a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt küldöttsége 'között. A szovjet küldöttséget Lecmyid Brczsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a francia delegációt Georges Marchais, az FKP főtitkára vezeti. A megbe­széléseken folytatták qz esz­mecserét a két párt kapcso­latainak kérdéseiről, az együttműködésről, az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A Francia Kommunista Párt küldöttsége tiszteletére tegnap vUlásreggeJjit adtak Moszkvában. * • • Vezető helyen, első olda­lán, Brezsnyev és Marchais kézfogását megörökítő fény­képpel számolt be szerdán a L’ Humanité, az FKP napi­lapja a Francia Kommunis­ta Párt küldöttségének szí­vélyes, baráti légkörben zaj­ló moszkvai tárgyalásairól. A L’ Humanité közli Charles Fitermannak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának, a kb titkárának tévényilatkozatát is, amely hangsúlyozza, hogy a fran­cia kommunisták az afgán nép es a beke érdekeiből in­dulnak ki az afganisztáni Ásszuáni alku Kedden kezdődött és elő­reláthatóan pénteken ér vé­get Szódat elnök és Begin kormányfő csúcstalálkozója. Az Asszuánban folyó izra­eli—egyiptomi eszmecsere már azért is figyelmet érde­méi, mert Izrael rövidesen kiüríti a Sinai-félszigetet az el Aris-Rasz Muhammad vonalig. így a félsziget mintegy 75 százaléka kerül vissza egyiptomi fennható­ság alá Egyidejűleg Kairó feloldja a még mindig ér­vényben lévő korlátozáso- ltat. megnyitja kikötőit az iz- "acli hajók előtt. Tengeren és a légifolyosókon is meg­indul a forgalom Egyiptom és Izrael között. A diplomáciai kapcsolatok felvételét eredetileg február 76-ra tervezték, de a mos­tani tárgyalásai; előtt egyes források korábbi ‘ dátumot szivárogtattak ki. Szadat és Begin most arról is dönt, hülyén létszámmal állítsák fel a nagykövetségeket. En­nél lényegesebb téma a Si­nai-Félszigetről Izraelnek szállítandó olaj árának megállapítása — erről egye- • lőre folyik az alku. Amiben viszont nem vár­ható megegyezés, az a pa­lesztin kérdés. Az autonó­mia ügyében Kairó és Tel- Aviv nézetei még nagyon messze esnek egymástól, pe­dig május elején lejár az autonómiáról folytatandó ‘árgyalásokna kitűzött egy évi Annál nagyobb egyetértés ’ellemzri a két államférfit ■íz iráni és az afganisztáni 'ejlemények megítélésében. Szadat kikötőket, Begin ka­tonai létesítményeiket kínált fel az USA-nak esetleges katonai manőverekhez. Tel­les összhang mutatkozott a két politikus közt a Szov­jetunió rágalmazásában is. Az amerikai segélyekért valósággal versenyeztek. Persze nem ók nélkül : Iz­rael számara a .harommílli- árd dolláros ígéretet Weis­man hadügyminiszter wa- '.hmgtoeu útja alkalmából kétszázmillióval már meg­toldottak. Kairó étvágya is alaposan megnőtt, s szeretné a különállói árát minél ma­gasabbra srófolni. Asszuán­ban eldől: mi kerül a közös igénylistára? Gyapay Dénes Az afganisztáni és az irá­ni eseményekről nyilatkozott a washingtoni Fehér Ház­ban Carter amerikai elnök. Carter az amerikai tör­vényhozás mintegy száz tag­ja — képviselők és szenáto­rok — előtt szovjetellenes vádaskodásokkal próbálta igazolni a Szovjetunió ellen elrendelt legutóbbi intézke­déseit. A Kabulnak nyúj­tott szovjet segítséget »af- ganisztán szovjet elözönlésé- nek« minősítette, amely — szerinte — »a második vi­lágháború óta a legnagyobb veszélyt jelenti a békére« s »közvetlenül fenyegeti az Egyesült Államok biztonsá­gát«. Bejelentette azt is, hogy az amerikai kormány az 1980-as pénzügyi évben 2 milliárd v dollárt, az 1981-es évben pedig 800 millió dol­lárt költ arra a célra, hogy megvédje az ország farme­reit a Szovjetunió ellen ho­zott gabonaszállítási tilalom káros következményeitől, vagyis pótolja jövedelemki­esésüket. Carter az iráni esemé­nyekkel összefüggésben azt bizonygatta: Iránnak »tudo­másul kell vennie, hogy a szovjet expanzionizmus, és nem az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb fenye­getést számára«. Az elnök szerint Iránban »a hatalom tényleges birtokosai a tehe- ráni amerikai nagykövetsé­get megszállva tartó diá­kok«, ( s »Iránban nincs kor­mány, amellyel a túszok ügyéről tárgyalni lehetne«. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága határozatot ho­zott a párt megalakulása közelgő ötvenedik csordu­ló járnak megünnepléséről. ' Szaúd-Arábiában kivégez­tek 63 személyt, akiket a mekkai nagymecset ellen múlt év novemberében vég­rehajtott támadásban talál­tak bűnösnek. Feltehetőleg lefejezték, őket, ahogyan azt az iszlám törvény a szent helyek ellen elkövetett bűn­tettek eseteben előírja. Az amerikai haditengeré­szet hat egysége, köztük az atommeghajtású Long Beach rakétás cirkáló, él hagyta a San Diego-i tengerészeti tá­maszpontot. \ Útjának célját nem: hozták nyilvánosságra,' de jelezték, hogy tegnap to­vábbi öt amerikai hadihajó fqg kifutni San Diegoból. A sztrájk második hete Az acélipari munkások mellett sztrá.fkha kezdtek a British Petroleum olajtársaság több üzemének dolgozói is. A kepeit a brit olajmunkások egyik sztrájkőrsége. események megítélésében. A haladó erők a kívülről tá­mogatott fegyveres felkelés­sel szemben kértek szovjet segítséget. Arról volt szó, hogy vagy a demokratikus hatalom marad fenn, amely sok ezer politikai foglyot szabadított ki, haladó politi­kát jelentett be, vagy a leg­sötétebb reakció rendezke­dik be, s Chiléhez hasonló helyzet alakul ki, tízszeres vagy százszoros Chile. Egy új Chile helyett mi annak vagyunk hívei, hogy Afga­nisztánban' demokratikus po­litikát valósítsanak meg es az ország előre lépjen. Szovjet—francia pártközi tárgyalások folynak Moszkvában. A képen: Leonyid Brezsnyev üdvözli Georges Mar chais-t, a Franciá Kommunista Part főtitkárát. Világbirodalmat egy asszonyért? A szomorú wind sori özvegy Ki is vétójában ez az asszony? Rideg, szívtelen kalandornő? Vagy a világtörté­nelem egyik legnagyobb szerelmese? Az asszony, akit itt meg­sebzett madárként látnak feküdni ápolói karjaiban, a windsori hercegnő. Bár már nem tud sem járni, sem fel­öltözni és néha annyi ereje sincs, hogy egy kézmozdu­lattal köszönetét mondjon ez éjszakás nővérnek, most is harcol: a híréért, a férje méltóságáért, a szerelme igazságáért. Megbízta ügyvédnőjét. Maître Suzanne B lu mot. egy fáradt intesse! többre ílgyanxs rrtár nem képes —-, hogy 1’adói ja be a produce­reket. , •' Mióta as arí go! televízió­ban « »Mr. Edward es Ijírs. Simpson« . című sorozatot sugározzák, mindenki tudja, hogy miért harcol a her­cegnő. A film becsvágyó es kíméletlen kalandoméként , ábrázolta, akt csellel és ga- ládsággal hálózta be a ki­rályt. I ' A hercegnő nem tudja I többe egyedül megvédeni magát. Nem tud mar beszél­ni sem. Ebben az évben két­szer szállították be a híres neully-i amerikai kórházba. Először februárban bélélzá- ródáseal. másodszor május­ban vériAérgeaéssel. Két hónapon keresztül művi utón táplálták. .Most ismét Párizsban el. a Bois de Bou- logne-ban. csendes tizenhat szobás hazaban. Pokrócba takarva a nyitott ablakhoz tolják del köbül, ha süt a nap. Vajon mrn gondolkozik közben? A férjéről álmo­dik. A karjaiban halt meg a herceg gegefőrakban hét evvel ezelőtt. Véget ért a 41 éven keresztül boldog hazassag. Ezt mondja min­denki, aki at évszázad leg­híresebb szerelmespárját is­merte. A hercegnő, amikor meg­ismerte 3 valec-i herceget, született Elisabeth Warfield, elvált Spenzer, elvalt Simp­son volt. A brit koronaher­ceg szamara tulajdonképpen nemkívánatos személy, i Az asszonynak a szépségén kí­vül alig volt valamije. Meg­volt azonban az a ritka tu­lajdonsága, hogy- a helyes időben a helyeset tudía ten­ni. mondani — vagy elhall­gatni, A tehetséges Mrs. Simp­son 1931 leién találkozott a koronaherceggel, akinek ak­kori barátnőjénél felügyelő­ként állt alkalmazásban. Az izgalmas, szőke Lady Thel­ma Fumcssnek órökségi ügyben haj óval Amerikába keilett utaznia. A veszélyte­len Mrs Simpsonnak tehat arra kellett felügyelnie, hogy a körülrajongott • Ed- wardhoz más nőnemű lény ne közeledhessen Az elvalt amerikai nő és Anglia jövendőbeli királya azonnal ' megérezte, hogy egyikük sem tud a másik nélkül élni. A »Szív mélyén« cimif memoárjában nagyon diszkréten írja le a herceg­nő, hogyan lett ebből sze­reiéin. Három evvel ké­sőbb. a királyi yachion. az( -Angeliqu«-en tettek kor­Hosszú népi háború Salvadorban? Január elejéin lemondtak a tényleges hatalommal egyéb­ként sem rendelkező, tétlen­ségre kárhoztatott salvadori kormány polgári tagjai. A kabinet eddigi Intézkedései — például a kávé- és a cu- körkereskedelem államosí­tása, az agrárreform bejelen­tése. az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal han­goztatása — dühödt ellenál­lást váltottak ki az oligar­chiából és a hadsereg vele szövetséges tisztjeiből. E körök változatlanul mindent elkövetnek. hogy jobbra kormán vozhassák az ország szekerét, Az ötmilliós közép-ameri­kai országban a múlt év őszéig ugvanúgv Amerika- barát diktátorok követték egymást, mint a szomszédos Nicaraguában. Az egyre erő­södő USA- és diktatúraelle- nes tömegmozgalmak hátá- sára azonban Washington latin-amerikai politikájának újraértékelésére kénysze­rült. A nicaraguaihoz hason­ló forradalmi változásoktól tartva hajtották végre — amerikai segítséggel — 1979. októberében a »megelőző hatalomátvételt« Salvador­ban. A hatalmat Adolfo Ar- noldo Majano és Jaime Ab­dul Guiterrez ezredes két­személyes juntája ragadta kézbe. A demokratikus pár­tok és szervezetek azonban hamar rájöttek, hogy be­csapták őket: az országban nem demokratikus fordulat, hanem palotaforradalom ját­szódott le. Az amerikai for­gatókönyv legfőbb célja világos volt: kifogni a sze­let a haladó erők vitorlái­ból, megelőzni a forradalmi folyamatot. Salvador latin-amerikai mércével mérve Is a föld­rész egyik legelmaradottabb állama: monoikul túrás mező­gazdasága a kávén, a cuk­ron és a gyapottermelésert alapszik. A lakosság döntő többségét alkotó parasztok földéhségén aligha csodál­kozhatunk: a népesség 91 százaléka a megművelhető földterületnek mindössze 23 százalékával rendelkezik. A többin alig kétezer földbir­tokos család osztozik. A tömegek demokratizáló si követelésére alakították meg a 22 tagú kormányt. A kabinet azonban lényegé­ben semmilyen intézkedést nem hozhatott önállóan; el­képzeléseit a tényleges ha­talmat kezében, tartó öt­tagú juntával kellett jóvá­hagyatnia. fgy a kormány elveszítette azt a csekély tö­megbázist is, amelyet hiva­talba lépésekor még magáé­nak mondhatott. Ezért ért­hető, hogy egyes szerveze­tek (mint például a 60—70 ezer követővel rendelkező Népi Forradalmi Tömb (BPR) és annak fegyveres szárnya) a junta által al­kalmazott erőszakra erő­szakkal válaszoltak. Támo­gatták a parasztok földfog­laló akcióit, laktanyákat tá­madtak meg és rádióállomá­sokat foglaltak el. (Az ő számlájukra írható a dél­afrikai nagykövet elrablása is.) A kommunista párt és a hozzá közel álló demokrati­kus erők nem értenek egyet a gerillaszervezetek erőszakos akcióival, de azo­kat úgy ítélik meg, mint a tömegek jogos felháborodá­sának megnyilvánulását. Egyetértenek azzal az érté­keléssel, hogy a tömegek követelését ma már nem le­het ígéretekkel kielégíteni. A közhangulatot egyébként jól érzékelteti, hogy Rome­ro san salvadori érsek (csak névrokona a megbuk­tatott elnöknek) legutóbbi prédikációjában ismertette a hatalmat kézbentartó ka­tonatisztek bűnlajstromát, s követelte a bűnösök fele­lősségre vonását. A katonák ezt kategoriku­san visszautasították. Ekkor mondtak le a kormány pol­gári tagjai, a Népi Felsza­badító Hadsereg — Fara- bundo Marti (FPL) elneve­zésű baloldali mozgalom ge­rillái pedig elfoglalták a fő­város hat rádióállomását. Nyilatkozataikban nemzeti felkelésre, »hosszú népi há­borúra« szólították fel Sal­vador lakosságát K. A. Emberrablás Ajaccióban Ajaccio központjában mintegy 30, a sziget önálló­ságát követelő fegyveres korzikai 10 vendéget és két másik túszt tart fogva a »Fesch« szállóban, amelyet tegnap hajnalban foglaltak el. A francia hatóságok ko­rábban 35-re becsülték a túszok számát. Délután a terroristák minden magya­rázat. nélkül szabódon bocsá­tottak két nőt és egy fér­fit, az adatokat az ő kihall­gatásuk után módosították. A rendőrség nagy erőkkel körülzárta a szállodát és mesterlövészeket állított fel. A rendőrség bejelentette, hogy az akciót emberrablás­nak tekinti. utazást. »Ezen az utazáson léptük át« — emlékszik visz- sza a hercegnő —» a szere­lem es, a baratsag közötti finom fonalat«.’ 1936 december 10-en an­golok 'milliói hallgattak ki­rályuk halk, remegő hang­ját: »Mindannyian ismeritek azt az okot, amely arra késztet, hogy lemondjak a trónról... El kell hinnetek nekem, ha azt mondom nek­tek, lehetetlennek tartom azt, hogy ne a kívánságom szerint viseljem a felelőssé­get és a királyi kötelességek nehez terhét. a:niak az asz- szonynak a segiUege es ki­.mosatása nélkül, akit sze­retek ...« Es mit csinál az Öreg, beteg, magányos, szomorú wíndsori özvegy ma? Még mindig harcol Megbízta ügyvédnőjét. hogy hozza nyilvánosságra azokat a le­veleket, amelyeket a király irt neki. amikor még nem volt a felesége. A levelek­nek azt kell bebizonyítani­uk, hogy a király nem tu­dott élűi nélküle. Azt ikell bizonyítaniuk, hogy a sze­relme szerelem volt, nem alás es galadság. mint ahogyan azt az angol tele­vízió bemutatta.

Next

/
Thumbnails
Contents