Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

Budapesten tárgyalt az Osztrák KP elnöke Németh Károly fogadta a küldöttséget Némefih Károly fogadta Franz; Muhrit, msta Pártjának elnökét. Ausztria Kominu­lossza meg a társadalmi fej­lődés útját. A két testvér­párt támogatja Vietnam, Kambodzsa, -Laosz népéinek harcát és Zimbabwe hazafias erőinek küzdelmét Szolida- rifásukról biztosítják az af­gán népet az 1978 áprilisi forradalotm vívmányainak megvédéséért, az imperialis­ta aknamunka felszámolásá­ért való küzdelmében. Szük­ségesnek tartják a közel-ke­leti probléma mielőbbi igaz­ságos, valamennyi érintett fiél részvételével és érdekei­nek figyelembevételével történő rendezését A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kommunista Pártja arra tö­rekszik, hogy erősödjék a kommunista- és munkáspár­tok összefogása, s együttmű­ködése más demokratikus, haladó, békaszemet» erőkkel. Megállapodtak abban, hogy a két párt hagyományosan jó együttműködésének to­vábbfejlesztésével járulnak hozzá a marxizmus—leniniz- mus és a piroletárinternacio- naüzmus elvednek szellemé­be« a nemzetközi kommu­nista mozgalom a békéért a biztonságért, a szocializmu­sért folyta tort világméretű feüadeknóhez. * Elfogadhatatlan határozati javaslat Sor kerülhet az ENSZ-közgyülés öss c h IYOso ra A tegnapra virradó éjsza­ka a Szovjetunió szavazata olyan határozat elfogadását akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely — jóváhagyása ese­tén — további beavatkozást tett volna lehetővé a szuve­rén Afganisztán belügyeibe. Mint jelentettük, a BT öt el nem kötelezett tagja (Banglades, Niger, Zambia, Jamaica és a Fütöp-szigetek) amelyekhez a továbbiak­ban Tunézia is csatlakozott, olyan határozati javaslatot terjesztett a tanács elé, amely helyteleníti az afgán népnek nyújtott szovjet se­gítséget és valamennyi kül­földi csapat kivonását szor­galmazza Afganisztánból. A határozati javaslat ismerte­tése után felszólaló Oleg Trojamovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise- lője, rámutatott, hogy teljes- séggel elfogad hata l ián a ha­tározati javaslatban elrej­tett felhívás az afganisztáni demokratikus társadalmi rend megváltoztatására, az 1978-as áprilisa forradalom vívmányainak / megsemmisí­tésére. A szovjet ENSZ- nagykövet egyúttal erélyesen visszautasította azokat a ha­zúg állításokat, hogy a szov­jet kormány által Afganisz­tánnak nyújtott korlátozott segítség nem egyeztethető össze az ENSZ alapokmányá­val. A szavazás előtt felszólaló Peter Florin, az NDK állan- dó ENSZ képviselője ugyan­csak bírálta a határozati javaslatot, amely — mint mondotta — teljességgel fi­gyelmen kívül hagyja az Af­ganisztán és a Szovjetunió között érvényben lévő két­oldalú szerződést. A határozati javaslatról megtartott szavazás során a Szovjetunió mellett az NDK is a határozat ellen szava­zott, míg a BT többi 13 tag­ja a javaslat elfogadása mel­lett foglalt állást. A Szov­jetuniónak, mint a BT ál­landó tagjának ellenszava­zata, a határozati javaslat elvetését eredményezte. A szavazást követően a BT tagjai belső konzultációkat kezdtek a kérdésről. Megfi­gyelők lehetségesnek tart- - ják, hogy — az ENSZ ügy­rendjének megfelelően — 24 órán belül sor kerül a köz­gyűlés rendkívüli összehívá­sára, amennyiben ezt a BT egyik tagja indítványozza, s a javaslatot legalább 9 BT- tag támogatja. Hat el nem kötelezett or­szág — a Fülöp-szigetek, Jamaica, Banglades, Niger, Zambia és Tunézia — kor­mánya tegnap utasította ENSZ-küldöttségét, hogy kérje: a közgyűlés rendkí­vüli ülésszakon foglalkozzék az »afganisztáni fejlemé­nyekkel«. Marchais Moszkvában Nyílt fenyegetések Felhívás konstruktív párbeszédre Mind az időpont, mind a helyszín egy kicsit jelképes­nek tekinthető: az új Kam­bodzsa születésének első év­fordulóján és éppen a sokat szenvedett ország lassan magához térő fővárosában, Phnom Penhben ült össze a három indokínai ország kül­ügyminisztere, hogy megtár­gyalja a térség es a nem­zetközi helyzet problémáit A Laoszi, a vietnámi és a kambodzsai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy nemcsak országaink, hanem Délkelet-Ázsia valamennyi állama a pekingi hataLmi politika árnyékában él és ebből valamennyi öknéfc le kellene vonni a szükséges — sőt, létfontosságú — követ- keztetéseket. A Phnom Penh-i értekez­letről kiadott közös közle­mény egyértelmű felhívás a térség országainak konst­ruktív párbeszédére. Viet­nam, Laosz, majd a Pol Pot- rezsim bukása után Kam­bodzsa már korábban is fél­reérthetetlenül jelezte szán­dékát a környező államok­kal folytatandó korrekt együttműködés kialakítására. A fogadtatás eddig azonban nem volt egyértelmű. A Thaiföldet, Indonéziát, Szingapúrt, Malaysiát és a Fülöp-szigeteket tömörítő regionális szervezetre, az Asean-ra koncentrált kínnai —amerikai nyomás neheze­dett — és nehezedik — an­nak érdekében, hogy »ne álijanak szóba« a felszaba­dult Indokínával. Ugyanak­kor az érintett orzságok köz­véleménye mind erőteljeseb­ben sürgeti a dialógust, mindenekelőtt két érthető okból : A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bí- zottBáganak meghívására ja­nuár 8-án látogatást tett Budapestéül. Franz Muhri, Ausztria Kommunista Párt­jának elnöke és Johannes Steiner, a központi bizott­ság titkárságinak: tagja, a külügyi osztály vezetője. A® osztrák -vendégekkel megbeszéléseket folytatott Nemeth, Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyem.es András, a Központi Bizott­ság tálkára- A megbeszélé­seken neszt vett Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. A tárgyak» feliek: a szívé­lyes, etvtansi légkörű megbe­széléseken tájékoztattak egy­mást pártjuk helyzetéről, te- veke*3(ysé@é«a. a Magyar Szoonlásta Munkáspárt XIL, éJSetv« Ausztria Kon- muoirta Parija XXIV. kong- ressseBSBajafc eJófaeszulelej - ről, áftókfeáJetóéfe a nemzet­közi éiet,*a nemzetközi konv- nnm»te- ág monkaemazga- lom HdliMtwfi fasnöeseét. Mrggtaprtntti#-. hogy a kulöobőaó kámwl ihm rend­szerű ifiBwwwAi békés egymás mellett AMnénifc kedves» fo­lyamatát. am enyhülés eddi­gi esedményett súiyosan ve- szélywűrtí «0 űmpezáalizznus szélsátóam Mtertnric egyre fukaaődű támad-ma a aeaocia- lista mások. « taxadalmá és haladé «■* elten, Vesae- .y “saete anaűsetEtték a Hör­ten 1 1 inttpg IriajtekhM- kato­nai cfflweifrr megbontását, az «nporxabrt« eeáDőteny megterenttését odú attend törekséwfcBt, M—httat ar­lamenoji bébeaaerető ere­jét aggodétenanal töke ei á NASD tanácsának 1979. decembert döntése az úgy­nevezett entncakébák gyár- ásáxni éa oyneat-európaá.- elq helyezésé*®, amely fataogz* a katonai saembenáHást, nö­veli a nwfcteárta háború ve­szélyét. «ftyos akadályokat gördít a bábéért * bmton- ságért* * lesaerejésánt íobr- tatott base ttäaba, a® mszam, «* jétttt I\0n»»ne«afeB RartjWMk heppaajcft nngJcöSonihoaíe- tett jeteraaSseae* tadajdourt»- nák annasík, hogy a béke. inegóraesében. a tffnwtatnú haladásban érdefaett eaaőfe fokozzák tBátewaesfíOT » f egyvettsnáé verses»- _ meg- fékeasséécfc a* «xybüJésâ fo­lyamai «tapsainak megszi- larditáaűéet, az aüamcfc sza­bad, demokratóknA békés belső fejlődésének tontnarte- sa éîkte&ÂMfc. WegafisiBt. bogv saoOdá- risab a nemzeti fugsetten- ségüfeért éa társadalns! fej­lődésükért kttadp népefekeL Minden nép etategerúthefet- ien jogának tefenrti, hogy szuverén mádon maga va­Baráti megbeszélés Moszkvába« tegnap dél­előtt megkezdődtek a tár­gyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és * Francia Kommunista Párt küldöttsége között. Az SZKP delegációját Lermyid Brezsnyev, a KB fótifkára, az FKP küldöttségét Geor­ge* Marchais, a párt főtit­kára vezeti. ’A' mrfc.. <3-111^1.1, • *■' * ­A JKawjesçjMWL 003T6»i rű megbeszélésen Leooyid Brezsnyev és Georges Mar­chais tájékoztatást adott a Szovjetunió, illetve Francia- ország helyzetéről, az SZKP és az FKP tevékenységéről. Mindkét részről nagy fi­gyelmet szenteltek a nem­zetközi helyzet kérdéseinek, a béke, a leszerelés és az enyhülés problémáinak. Érintették a két párt kap­csolatainak és együttműkö­désének kérdéseit is. A mmsÉS mer* «#•' megvA- lasrtáaáml éa határozat eí- fogadásávai ért' véget To­ron tóban a Kanada’ Kos« mumíate Párt 34, toatigresz:- szusa. A küldöttek által megválasztott: 1 tagú köz­ponti bizottság megerősítet­te eddigi főtitkári tiszteben Willaas -Kasbtast, A flteökoMMs** Baft»: vá­rosában ismeretlen merény­lők megöltek két elemi is kolai tanítót, másik kettőt pedig megsebesítettek. A Fekete-tenger partján , lévő kisvárosban a tanítók éppen taxin utaztak iskolájukba, amikor a merénylők rájuk T-jV'fr i T tffnaiilnnl ntlnif ' A tnl A WK** tesek elmenekültek. A iwww«»l kormány, te­kintettel a volt iráni ural kodé jelenléte miatt- fokozó­dó diáktüntetésekre, elren­delte a középiskolák bezá­rását. Emlékezetes, hogy Reza Pahlavi kíséretével de­cember 15-én érkezett as országba. Panamai tartóz­kodása óta ésatenem srimet nélkül tartanak a tiltakozó diákmegmozdulasok. Irán 59 százalékos része­sedésre tart igényt a nyers­olaj feldolgozásából eredő profitok után — jelentette be Alt Akbar. Moinfar irá­ni kőolajipari miniszter. — Az ország ezzel növelheti Haj be vételeit, anélkül, hogy '1 olajfinomítók létesítés é- - hatalmas’ beruházások­ba fogna. ■ - ■ , '' Az elnökválasztásra gondolt Carter amerikai elnök ki­jelentette: amennyiben a Teheránban fogva tartott túszokat bíróság elé állíta­nák, kész Irán számára na­gyon komoly következmé- nyekkeí járó lépések meg­tételére. Az NBC amerikai televíziós társaságnak adott intrejújában az elnök — az ez évi választásokra gon­dolva — igyekezett egyszer­re a határozottság és a megfontoltság látszatát kel­Látványon győzelemmel Nehru lánya visszatért feni, de -kijelentései nyílt fenyegetéseket is tartalmaz­tak. Az Egyesült Államok él­ni kíván azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket Szomá­lia, Omán és Kenya aján­lott fel számára arra vonat­kozólag, hogy az amerikai haditengerészeti és légi erők használhatják az ezekben az országokban meglévő ka­tonai létesítményeket mondotta az elnök, Az elnök beszélt arról, hogy — az afgiuisz áni ese­mények ürügyén — Ameri­ka nyugat-európai es más, főiként olajban gazdag kö­zel-keleti országok részvéte­lével konzorcium létrehozá­sát tervezi Pakisztán kato­nai és gazdasági megsegíté­sére. Az Egyesült Államok kórmánya, úgymond,- így kívánja Pakisztán »bizton­ságát szavatolni«. Az elnök sietett hozzátenni, Hogy a lépés nem irányul India el­len. Az »eurorakéták« nyu­gat-európai elfogadtatasa után az amerikai katonai vezetés most délről is igyekszik erősíteni a Szov­jetunió ellen irányuló ka­tonai fenyegetést. 1. Szinte valamennyien szenvedő alanyai, voltak tör­ténelmük során a kínai ex­panzión izmusnak és 2. saját bőrükön i» ta»; pasztalhatták a klasszikus gyarmatosítás és a neokolo- nializmus »áldásait«. A különböző tényezők bo­nyolult összessége sajátos kettősséget produkált az Asean-fövaiüs okban. Sza­vakban. sőt bizonyos diplo­máciái tapogatózások formá­jában is, érdeklődést mu­tattak a Vietnammal. Laosz- szal es Kambodzsával foly­tatandó párbeszéd iránt. Ugyanakkor — főleg a kam­bodzsai kérdésben — számos vonatkozásban Peking és Washington érdekeit szolgá­ló politikát folytattak. A Phnom Penh-i felhívás újabb lehetősébet teremtett egy hagyományosan zaklatott térség együttműködésének új korszakára — de csak alt­kor, ha ez a szándék való­ban kölcsönös. Ma érkezik Hanoiba — már az új ja­vaslatok ismeretében — Ma­laysia külügyminisztere. Az ő tárgyalásaiból talán ,már valamiféle képet kaphat a világ arról, hogy a konst­ruktív szándék valóban köl­csönös-e. Indira Gandhi pártja, nyerte * választásokat Indiában. A kénén a politikusnöt hívei üdvözlik. Újabb gyilkos terrorakció Szolidaritási sztrájk a temetés idején I ASsaplút többségei kaporé a • Indira Gandhi vezette nemzeti kongresszus pari az indiai általános választáso­kon, Mint az új-delhi rá-1' dió kedden közölte, a part — az eddig összeszamlalt szavazatok alapján — a szavazásra kiirt 525 válasz­tási körzet közül 265-ben győzött. Ellenfelei megsem­misítő vereseget szenvedtek ; nem vegleges összesítés sze­rint a Dzsanata párt 13, a Lók Dal párt pedig hat mandátumot kapott. A most hatvankét éves Indira Gandhi asszony sze­mély szerint most is rend­kívül sikeres volt, mivel az Indiai álkotmány erre le­hetőséget ad, Gandhi két választókerületben is jelöl­tette magat. a déh Andra Pradesh állambeli Medak­hen 220 ezer szavazattöbb­séggé! győzött," míg szúkebb patriajaban, az Uttar Pra- deshben lévő Rae Bareli körzetben eddigi eredmé­nyek alapjan 50 ezer sza­vazattal vezet. Három évvel ezelőtti vá­lasztási bukását követően •— állapítják meg helyi megfigyelők — Gandhi asszony tehát meggyózd es látványos győzelemmel tér vissza az indiai politika elé­re. Ellenfelei mar regen le­írták, bíróság ele idézték, kétszer börtönbe küldték, megvonták mandátumát, eközben több nárthive is elhagyta, de Nehru lánya talpra állt es megerősödve került ki a Dzsanata párt kormányzása idején kiala­kult politikai zűrzavarból. A szicíliai Palermoban tegnap eltemették a vasár­nap meggyilkolt haladó pol­gári politikust. Pier sav ti Mattarellát. Az autonom jo­gokat élvező tartomány mi­niszterelnökét az olasz po­litikai élet legfelső vezetői, köztük Pertini köztársasá­gi elnök kísérték utolsó út­jára. A koporsó mögött több ezres tömeg haladt. A teme­tés alatt a dolgozók ország­szerte 15 perces szolidaritási sztrájkkal fejezték ki együttérzésüket az özvegy­gyei es a meggyilkolt hala­dd politikai elveivel. Miközben Mattarellat te­mették, Milánóban újabb súlyos terrorakciót követtek el ismeretlenek. Egy terro­rista csoport géppisztollyal agyonlőtt három rendőrt, akik egy URH-gépkocsin utaztak. A merénylők elme­nekültek a helyszínről és eddig nem sikerült elfogni őket. Forlani és Bartolomei, a kereszténydemokraták két vezető politikusa kedden közzétett nyilatkozatukban elvetettek annak gondola­tat, hogy a kommunisták­kal együtt kormányozzon partjuk. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents