Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft SOMOGYI*"*” AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 6. sióm 1980. január 9., szerda Fő követelmény a hatékonyság, a gazdaságosság növelése Agrárszakemberek országos tanácskozása Kétszázezer tonna bitumen, a* om**» Kőolaj- és Gázipari Tröszt zalai vállalatánál befejeződött az új hitumeniuvató-üzem próbája. Ez a gyárrész az idén már kétszázezer tonna jó minőségű bitument állit elő. Felét az NSZK-ba és Franciaországba exportálja. (MTl-!otó — Tóth Gyula /elej A lakosság hetven százalékát összeírták A népszámlálás félidején BÉRSZÍNVONAL Rögzítsük az alapkérdést: igaz-e, hogy a jobb teljesítményi nyújtó vállalatok közül kerülnek ki azok, ahol — az átlaghoz képest — a dolgozók keresete is magasabb? És fordítva: hogy az alacsony teljesítménnyel dolgozó vállalat, az átlaghoz képest rosszabbul is fizeti az embereit? Továbbá: igaz-e, hogy a teljesítményüket dinamikusan növelő vállalatok lényegesen jobb kereseti feltételeket nyújta- itak, mint a tcljesítményük- Den visszaeső, vagy éppen stagnáló munkahelyek? A bérek elosztása — vég- osoron tehát az üzemenként es területenként kialakuló átlagos bérszínvonal — az üzemi teljesítményektől, a vállalati munka hatékonyságától kellene, hogy függjék. Tehát: ahol jobban, gazdaságosabban dolgoznak, ott több a bér, ott magasabb a bérszínvonal. És fordítva, logikus? Nálunk nem! A munkaügyi szakemberek a közeimúlitban több mint ötszáz állami és szövetkezeti vállalat kereseti és teljesítmény-adatait elemezve megalapították, hogy a vállalati teljesítmények legföljebb 3—5 százalékban határozzák meg a keresetet. Valamivel nagyobb értékei csak a vegyipari és a könnyűipari vállalatoknál figyelhettek meg, de a maximum ott is vsak a tíz százalékot éri el. Vagyis: hiaha ismerjük egy vállalat teljesitményet — a többihez viszonyítva —, az szinte semmi információt nem ad arra, hogy a szóban forgó vállalat a többiekhez képest milyen kereseti színvonalat biztosít a dolgozóinak. Marad azonban még egy lehetőség: különbséget tenni a teljesítménynövekedés dinamikája szerint az egyéni keresetekben. Vagyis ahol mégis csak megteremtik a kiugróan javuló teljesítmény-növekedés feltételeit, lehetőségeit, ott mégiscsak az átlagosnál gyorsabban emelkedjék az egyéni kereset. Nos, a jelek szerint, ez sem megy. A már említett vizsgálat megállapítja: a keresetek és a teljesítmények növekedési üteme között, ha lehet, még gyengébb az összefüggés. S ez még az előbbi jelenségnél is lehangolóbb. Ez á lényeg, és nem az, hogy budapesti, vagy »vidéki-. vállalatról van-e szó. A dinamikusan fejlődő és a munka hatékonyságát tekintve is kiemelkedő eredményeket produkáló »vidéki. nagyüzem munkása sem keres lényegesen többet, mint a tradicionálisan »munkásfellegvárként« számon tartott, ám évek óta csak központi bérpreferenciákból tengődő, akár fővárosi, akár »vidéki« üzem munkása. Ez egyfelől könnyen magyarázható a sokat szidott munkaerővándorlás csökkentésével, másfelől azonban elgondolkoztató. Hogyan akarjuk megteremteni a szelektív iparfejlesztés munkaerő- gazdalkodasi feltételeit, ha kinek-kinek lényegében mindegy, hogy hol dolgozik: 1 eszteséges, éppencsak vergődő, vagy figyelemre méltóan nyereséges vállalatnál? És nem az, hogy vannak-e és milyen különbségek a bérszínvonalban, a fővárosi és a vidéki vállalatok között A magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak is fő feladata a hatékonyság, a népgazdasági értelemben mért gazdaságosság növelése. Az e célokat tükröző idei tervek megvalósításának módjáról, az előbbrelépés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezetői. Az immár hagyományos évnyitó értekezlet munkájában részt vett, s a vitában felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A tanácskozás előadója, Romany Pál mezőgaadasagi és élelmezésügyi miniszter a feladatokról szólva egyebek között hangsúlyozta: — Az idei év, de mondhatjuk a 30-as esztendők mezőgazdaságának egyértelmű követelménye az eddigit felülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú okos gazdálkodás, a javak előállításának és hasznosításának miniden forrásával, eszközével és módszerével. Nem nyereséges a kaposvári Patyolat »tájoló akciója« — erről tájékoztatott tegnap Várkonyi József né, a vállalat főkönyvelője. Az indok egyszerű: a megye- székhely környékén élő háziasszonyok igénylik ezt, szívesen bízzák a Patyolatra a mosást, a festést és a vegytiszta tart. Alig másfél éve indult az első Patyolat- járat a kaposvári járásban: Somogysárdra, Jutára, Hetesre, Kiskorpádra, Csököly- be, Jákóba és Bárdudvarnokra. Miután az érintett községek tanácselnökeivel megbeszélték, mikor és hol fogadja a gépkocsi a szolgáltatásra igényt tartó lakosságot, kéthetenként »menetrendszerűen« érkezett a vállalat autója. A megbízást a Patyolat két hét alatt teljesítette, s a háziasszonyok az új fölvétellel egyidőben visszakapták a mosott, festett, vegytisztított holmit. Üj tanácsadó, véleményező és ellenőrző szervet hozott létre, munkája segítésére, tegnapi ülésén a megyei tanács-vb. A 13 tagú környezet- és természetvédelmi bizottság elnöke Sa- rudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, titkára dr. 1 árján LAszlóné lett. A bizottság feladatkörébe tartozik — egyebek között — a környezetvédelem megyei terveinek előkészítése, a helyi tanácsok, hatóságok, intézmények, gazdálkodó és társadalmi szervek környezet- es természetvédelmi tevekenységeA nyolcvanas évek mezőgazdasága nem ismétli az előző évtized útját, más módszert, más pályát követ- Világosan meg kell mondani, hogy a gazdasági teljesítmények növelését ma már nem lehet megszervezni a 70-es évek elején alkalmazott eszközökkel és az akkor jónak minősített módszerekkeL A népgazdasági terv lényegesen nagyobb mezőgazdasági termelés-növekedést irányoz elő, mint iparit. Most, a kalászosok kivételével, egy már elért ‘ magas színvonalról kell továbblépni. A miniszter előadásának befejező részeben megújítható természeti erőforrásaink, a fatermelés jelentőségéről szólt. ' Ezután vita következett. Az ennék során felszólaló Borbély Sándor elöljáróban az elismerés és a köszönet hangján szólott arról a fáradtságos és eredményes munkáról, amelyet 1979-ben, a mögöttünk lévő nehéz időszakban végeztek a mezőTavaly novemberben újabb járatot indított a Patyolat: ezúttal a járás keleti térségét vonták be az akcióba. A jól ismert haty- tyús emblémájú kocsi kéthetente megjelenik Baté- ban, Nagyberkiben, Fonóban, Kisgyalánban, Göllé- ben, Büssüben, Kazsokon, Somogyszilben, Ráksiban, Magyaratádon, Szentgálos- kéren' és Memyén is. Ezen a területen már a járat indításának hónapjában mintegy ötezer forint értékű szolgáltatást végzett a vállalat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a túravonalon többen élnek a patyolat által kínált lehetőséggel, mint a somogysárd —bárdudvarnoki szakaszon. Az utóbbi térségből ugyanis többen járnak dolgozni a megyeszékhely üzemeibe, hivatalaiba, s ők a vállalat kaposvári üzleteit veszik igénybe. nek összehangolása. Figyelemmel kíséri továbbá a megye környezetvédelmi helyzetét, az országos és helyi előírások érvényesítését, az intézkedések megvalósítását; elősegíti a környezet- es terrpészetvédelem feladatának széles körű tudatosítását, propagálását, szervezeset. Az új tanácsadó szerv a fentieken kívül ellátja a megszűnt természetvédelmi albizottság feladatkörét is: többek között közreműködik a természeti értékek fölkutatásában, védelmének megszervezésében. gazdaság, az élelrmsaeripar dolgozói. Szólott arról, hogy partunk a XI. kongresszustól napjainkig minden gond ellenére is következetesen érvényesítette az egész társadalom érdekeit kifejező agrárpolitikáját. . A jövő, feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek 1980-ban is zavartalanul, kiegyensúlyozottan kell és lehet fejlődnie. A kérdés taglalása során rámutatott : tudatában vagyunk annak, hogy miközben a legújabb technikát honosítjuk meg, ballaszként cipeljük az elavultat is. Emiatt a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelés, a termékszerkezet, nem javul kielégítően- a hatékonyság, a minőség. A szükséges változtatásoktól nem egyszer szemléletbeli fogyatékosságaink tartanaik vissza bennünket. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásához az egész ágazat egybehangolt erőfeszítése szükséges. Ennek keretei között az eddiginél » nagyob szükség lesz a termelési rendszerek aktívabb munkájára, megújulására, a termelésben lévő indoikolatlan különbségek fejszámolására, a tudományos eredmények gyorsabb, szélesebb korú alkalmazására, továbbá a gazdaságok közötti ésszerű, kölcsönös előnyöket nyújtó kapcsolatok kiszélesítésére. Gondot kell fordítani a háztáji termelésben elért eredmények megőrzésére, sőt lehetséges mértékű fejlesztésére is. A tanácskozás más felszólalói is aláhúzták: mindenütt törekedni kell a már meglévő kapacitások teljes kihasználására, korszerű technológiák alkalmazására, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a pazarlás, a hanyagság felszámolására. A félidején túljutott nép- számlálás a rossz időjárás ellenére országszerte tervszerűen halad. Tegnap estig a lakosság mintegy hetven százalékának adatait írták össze. Mint ismeretes, a népszámlálás január 2-án kezdődött, hivatalosan január 15-ig tart, dé lehetséges, hogy az összeírást vasárnap, vagyis január 13- án befejezik. , Általános tapasztalat, hogy a lakosság készségesen fogadja a számlálóbiztosokat, az adatokat előkészítik, s így az összeírás általában zavartalan. A tanácsok nagy támogatást nyújtanak egyebek között azzal, hogy ha egy-egy számláló- biztos megbetegszik, a pótlásról azonnal gondoskodnak. A legnagyobb segítségre azoknak a számláló- biztosoknak van szükségük, akiknek a rossz időjárás, a hóakadályok ellenére útta- lan utakon apró településekre kell eljutniuk. Különösen Baranya, Csongrád és Hajdú megyében nehezítik a számlálóbiztosok munkáját a rossz útviszonyok. Az összeírás, a községekben általában előbbre tart, mint a városokban, mert ott napközben is rendszerint otthon találnak valaliit minden családnál, a városokban, s főleg Budapesten általában csak a késő délutáni és esti órákban tudják fogadni a számlálóbiztosokat,. Ez az oka annak, hogy amíg országosan ' a lakosság hçtvén, a fővárosban «0 százalékát írták eddig össze. Az összeírásból azok sem maradnak ki, akiket valamilyen okból a népszámlálás egész tartama alatt nem találnak otthon. Nekik január 15-e után az illetékes tanács igazgatási osztályán a községekben pedig a tanácstitkárnál keli bemondaniuk adataikat Ötletbörze a DRVV-nél Érdekesnek, hasznosnak ígérkező tanácskozásra készülnek a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat fiatal szakemberei. A vállalat KISZ- bizottsága és gazdasági vezetősége január 17-én tartja a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának konferenciáját, s ezt ötletbörze követi. Az ötletbörze immár hagyomány a DRVV-nél, mert számítanak az éles szemű, jó képességű fiatal újítókra. A börzén ezúttal ia ■ műszaki és gazdasági feladatok megoldásához kérik a vállalkozók segítségét. A gondokat ismertették már a meghívottakkal, tizenöt különböző témakörben várják a hasznosítható ötleteket. Például az aknák vízzáró- ságának es a műanyag csövek összekötésének megoldásában, a papirfölhaszná- lás csökkentésében, a géppark jobb kihasználásában és így tovább. Az ötletbörze vezetője a fiatalokat a jelentkezés sorrendjében fogja kérdezni, majd egy öttagú bizottság dönt arról, hogy a javallatok megvalósíthatóak-«. A jó ötleteket a helyszínen jutalmazzák. Víztisztító Szekszárdon Elkészült Szckszárd új szennyvíztisztító telepének első egysége. A telepre naponta kilencezer köbméter szennyvíz érkezik az üzemekből és a városi csatornahálózatból. (MTl-fotó — Cser István felv. -r KS) Patyolat-járatok a kaposvári járásban Még új a szolgáltatás... Környezet- és természetvédelmi bizottság alakult Somogybán
