Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

Fiatalok a szövőéi Mágnesszalagok vonzásában Húsz év a szövetkezetben Lemegyünk' a gépterembe, a Félix-hez. A fiatalok őszinte lelkesedéssel beszél­nek munkájukról. A Ifélix- ről, a számítógépről meg úgy, mint egy bogarai és képességei felől kiismert régi barátról. Mindnyájan igye­keznek elmagyarázni a gép­csodát ámuló laikusnak, hogy mit és miért csinálnak. S ha ma sem tudom el­gondolni, miként fér el 25 millió karakter egyetlen mágnesszalagon, valamit be­bizonyítottak nekem: mun­kájuk saereietét. A kaposvári Számítástech­nikai és Ügyviteli Vállalat a fiatalok vállalata. A dol­gozók 80—90 százaléka har­minc éven aluli. Maga a vállalat sem nevezhető ép­pen öregnek: 1975. szeptem­ber 1-én létesült. A SZÜV- nek jelenleg 30 vállalattal van kapcsolata, ez mintegy 50 féle munkát jelent Első gépük a Félix volt, s a múlt év decemberében érkezett a KGST-kooperációban ké­szült R—22 elnevezésű szá­mítógép, amellyel már is­merkedik a kezelő, a prog­ramozó és a karbantartó. 1A vállalat barátságos klub­szobájában hat fiatallal be­szélgettem munkájukról. Körmendi Gábor adatrög­zítő, gépipari szakközépisko­lát végzett. Érettségi után gépkezelő volt a közúti épí­tőknél. Egy éve dolgozik itt, mint üzemeltető, karbantar­tó. — Egy beszélgetés során szereztem tudomást erről a munkalehetőségről. A volt középiskolai igazgatóm szólt, hogy ha van kedvem és te­hetségem hozzá, jelentkez­zem ide. Feladatom a kár­tyalyukasztó és kontrollgé- pek javítása. Amikor ideke­rültem, először a régebben itt dolgozó munkatársaim foglalkoztak velem, a többi tudnivalót pedig magam ta­pasztaltam ki munka közben. Gyorsabb Leginkább a aabîonhîbâfc fordulnak elő: egy oszlopra a gép több lyukat lyukaszt, mint kellene. És olykor a kártya begy üresek adnak munkát. Szunomár Árpád elektro­mérnök hirdetésre jelentke­zett. — Előbb a Finommecha­nikai Vállalatnál dolgoztam. Azután másfél évig számító­gép-kezelői tanfolyamon vol­tam Pesten, s közben derült ki, hogy nem olyan gépet kapunk, mint amilyennek a kezelését megtanultam ,.. 1976 júliusától 1977 júliusá­ig Pesten üzemelt a Félix, ezen tanultunk. Hogy mi most a munkám? Esetenként bebizonyítani, hogy a számí­tógép hibásodott meg, s nem a gépkezelő dolgozott rosz- szul — mondja tréfásan. — Egyébként a hibák többsé­ge egyszerű javítást igényel, de akadnak az embert meg- izzasztó üzemzavarok is. Nádas Mária programozó csoportvezető. 1975 szeptem­berétől, tehát kezdettől a vállalatnál dolgozik. Koráb­ban matematikát és fizikát tanított középiskolában. — Sajnos, én nem olvastam a hirdetést. Pótfelvételin vet­tem részt, mert az elsőről — mivel nem tudtam róla — már lekéstem. Ezután, mint a többiek, én is voltam a pesti tanfolyamon. Azt hi­szem, ott kovácsolódott ilyen jól össze a jelenlegi gárda. Mit kell tudni a programo­zónak? Érteni kell, s előre látni, hogyan fogad a gép egyes utasításokat, s miként képes azokat a kívánalmak szerint végrehajtani. Logikai sorokat kell felállítanom, amely szerint a számítógép dolgozik. A másik három fiatal is »a szélrózsa minden irányá­ból-« érkezett erre a pályá­ra. Anyagkönyvelőként dol­gozott a most operátor Hor­vath Gizella. Az elektroni­kus műszerész szakmát kita­nult Heizler Bélát, Szunomár ,Árpád »csábította« ide, aki­vel korábban egy brigádba tartoztak. Itt . a termelésirá­nyításban dolgozik. — Amikor a többiek-Pest­re jártak, én Debrecenbe, az ottani számítóközpontba — mondja Balogh Zoltán —, társaimmal csak a Somogy expresszen találkoztam. Ké­sőbb én is a Félixen tanul­tam. Fleadatom összeállítani a számítógép napi ütemter­vét. Korábban operatív prog­ramozó volt, most januártól termelésirányító csoportve­zető. — Szerintem nem lehet a szakmai fejlődést csupán »gyorstalpaló« tanfolyamok­kal követni — folytatja. — Ismereteinket állandóan bő­víteni kell, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozhas­sunk. — Ilyennek képzelték ezt a munkát, amikor jelentkez­tek ? Szunomár Árpád: — Vala­hol a tudat alatt ilyen el­képzeléseink voltak. Tény­leg azt csinálhatjuk, amit szeretünk, és ez nem sok he­lyen van így. — Kétéves szerződés kö­tött bennünket a vállalathoz ■— mondja Nádas Mária. — Amikor ez 1978. január el­sején lejárt, nem indült meg az elvándorlás a vállalat­tól... Balogh Zol tan : — Akit valóban érdekelt a szakma, maradt, a kezdeti nehézsé­gek ellenére is. Szunomár Árpád : — Tu­lajdonképpen nincs azonos szánvonalú szakmai konkur­rencia a közelben. Én nagyon neheze jöttem el az előző mukahelyemről, a jó társa­ság miatt. De amíg ott se­matikus munkát végeztem, ezen a területen szép és iz­galmas feladatokat kell meg­oldanom. _ . -, ___ F ekete Gabor fejlődés kellene Nagy a felelősség A magyaraládi tsz 1959 márciusában alakult. Akik kezdtek, az- alapokat lerak­ták, itt. vaunak közöttünk. Az életük egy kis történe­lem. Balta Józsefet munká­ban találjuk, háztáji állatai­val foglalatoskodik. Hatvan­éves múlt, a döntőbizottság elnöke. Feleségével együtt behív a barátságosan meleg szobába. — A tsz-szervezés itt köny- nyebben ment, mint másutt — megértőbbek voltak az emberek. Engem is — mun­kából jöttem éppen — már a kapuba vártak, ott írtam Bállá József alá az okmányt. Három nap alatt szinte az egész község belépett, azóta csak egyetlen egyen! gazda van nálunk. — Először nagyon nehéz volt A közösségbe bele kel­lett szokni, és bizony saj­náltuk azt a kis egyéni tu­lajdont, földet, lovat. Át kellett alakulnia az ember­nek. Kezdetbéri nagyon gyenge volt a tsz, fizetni álig tudott. Aztán, ahogy alakul­tak az emberek, úgy alakult, erősödött a szövetkezet is. Ma mar mindenki megtalál­ja a számítását ha teszi a dolgát. Mióta háztáji hab- főddeket ad ki a tsz — na­— Nagyon szeretek. Szép- irodalmat és újságot. Főként Móriczot, Mórát, Jókait, eze­ket a régi magyar írókat, de az újak közül is akad itt egy-kettő. Özv. Nagy Józsefné most ment nyugdíjba, ő is alaku­lásától tagja a tsz-nek. ■— Tizenkét éves korom óta dolgozom. 17 voltam, mi­kor férjhez menteim, három évre rá meghalt az uram a fogságban. Eleinte nehéz volt a tsz-ben, 8—10 forintért dolgoztunk naponta. Mégis, így biztosabbnak láttuk a jövőt. A növénytermesztés­ben dolgozóknak minden­képpen könnyebb, mint egyéni korukban vdit. Em­lékszem, egyszer szilveszter napján is szedtük a kuko­ricát a határban. Ma ilyen nem fordulhat elő. Egyéni módon tán nem is lehetne már gazdálkodni. —- Milyen területen dol­gozott? — Korábban a növényter­mesztésben, az utolsó hat évben pedig a tapkeverő- ben. A nőbizottsági munka szervezése is iám hárult. Csináltunk ott mindent, ki- ránd u Lásokat, kézi m u nka­tanfolyamot, véradást, gon­doskodtunk az öregekről Özv. Nagy Józsefne Béezi Gyula a tsz-tagok 90 százaléka nyugdíjas. Ezután is vissza­megyek .dolgozni néha, ha szükség lesz rám. — Miért nem ment újra férjhez? — Van egy fiam, nem akartam neki mostohát, Ö már Pécsen lakik, technikus az ércdúsítóban, és van két szép unokám. Később aztán itt volt az após, az anyós és az én szüleim, őket gondoz­tam. Egész életemben dol­goztam, kisgyerek korom óta. Jólesik már a pihenés. Bécsi Gyula is a háztáji állatokkal foglalatoskodik éppen. Ötvennégy éves, ve­zetőségi tag. — Az elsők között vol­tam — mondja -—, akik be­léptek a szövetkezetbe an­nak idején. Eleinte íogatos- ként dolgoztam, aztán mond­ták, hogy menjünk trakto- rosiskolára. Sajnáltam a lo­vaimat otthagyni, nagyon fájt a szivem értük, demen­tem. Később megszerettem! a traktort is, 63 óta ezzel dol­gozom. Markoló, 'húzató- mupkákat végzek. Érteni kell hozzá .,. Ráhúzom a fóliát az elültetett növények­re. vegyszerezek, permete­zek; a szántás, vetés viszont nem az én dolgom, ezt alig csináltam a tizenhét év alatt. A vezetőségi tagság sok -munkát ad, számtalan ügyes­bajos dologban kell dönteni. Kényes problémák is adód­nak, nagy a felelősség. Néha bizony nehéz igazságot ten­ni, M, E, A vendéglátónál tudják Javítani kell az előfczetá. ses menüket, és a korábbinál jobban kell kiszolgálni az előfizető vendegeket; ezt ha­tározták el tavaly a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat egyik tanácskozásán. A job­bítás mikéntjéről is beszéltek . akkor a szakemberek és meg­állapították, hogy sokféle­képpen megoldható ugyanaz a feladat, A tanácskozás után bizakodó hangulatban keltek föl az asztaltól a vendéglátók és a vendegeket képviselő meghívottak. A hangulat bizonyára meg­maradt néhány napig, talán egy-két hétig is, de ma mar itt az ideje, hogy a tényeket vizsgáljuk, s megnézzük, mi követte a bizakodást. A vendéglátó vállalat igaz­gatóhelyettese, Kővári Tibor a következőket mondta er­ről: — Nem feledkeztünk meg ■akkori ígéreteinkről. Ellen­őrizzük éttermeinket: meg- tesznek-e mindent az előfize­téses étkeztetés javításáért. Ügy vettük észre, hogy vál­tozatosabban főznek, mint korábban és udvariasabb a kiszolgálás, szebbek a teríté­kek. Régebben sok helyütt csak tabutok szolgálták ki az előfizetőket, igyekeztek, de ügyetlenebbek voltak mint a tapasztalt pincérek, és • néha a viselkedésük sem volt tö­kéletes. Ma már sehol sem »lökik Oda« az előfizetők ki­szolgálását a tanulóknak. — Általánosságban bizo- v y ára igaz, hogy valamelyest fejlődött ez a szolgáltatás. De a vendegek szerint nem elég­gé, és néhány helyen visza- esés is tapasztalható. — Nem tagad hat j uk, ez igaz. Nem akarom fölsorol!» a ne­hézségeket, mert eseickel együtt — ‘ minden kifogást félretéve — javítani kell a közétkeztetést. Ám a köz­pontban hozott intézkedések csak a megoldás felét jelent-' hetik. Elsősorban az üzletve­zetőktől és a szakácsoktól függ a menü sorsa, ök isme­rik a vendégkört, ki kell is­merniük az ízlését és annak megfelelően főzetni. Az elő­fizetéses ebéd általában ak­kor jó ha »közepes«. A túl- fűszerezés hiba, mert nem mindenki szereti az erős ize­ket. — Sajnos <tz erős ízesítést néhol úgy kerülik el, hogy egyszerűen ízetlen ételt ad­nak a vendégeknek. Jó lenne néhány példát is mondani a hibákra, mert a felelés nél­küli bajok nemigen orvosol­hattok. — A kaposvári Sport étte­remmel indokoltan elégedet­lenek a vendégei. Fájó, hogy a jó hírű kaposvári Park ét­teremben az utóbbi időben kétszer is voltak jogos pana­szok, reméljük, hogy hamar elfeledtetik ezt az ottaniak. És hogy jó példát említsek: az Ipar vendéglőt továbbra is szeretik az emberek, ott nem akadt panasz. — Mit tesznek azért, hogy még kevesebb legyen a pa­nasz? — A megfelelő adminiszt­ratív intézkedések végigfu­tottak »hálózatunkon«. A többi a helybeliek, az üzlet­vezetők dolga. Természete­sen fölhívjuk figyelmüket a hibáikra, ha tudomást szer­zünk ezekről. Jó lenne, ha a vendégek többet használnák a vásárlók köny­vét, mert ha nem tudjuk meg, hogy mi a baj, nem tu­dunk rajta segíteni. Száz szónak is egy a vége, a me*jokla& igen egyszerű: jól M lire költötte pénzét a lakossác J? 109 ezer új személygépkocsit adott el a Merkur kéfi főzni. Bs pedig vadában az üzletvezetőkön és a szaká­csokon áll. Azon, hogy jó gazdaként dolgoznak-e étter­münkben, vagy csupán ad­nák valamit a betérőnek a pénzükért, bízva abban, hogy úgysem mennek máshova, mert nincs égyeb választá­suk. Mint, a válaszokból kide­rült, tudjak ezt a vendéglátó vállalatnál. Ez természetes, mert ezzel foglalkoznak, te­hát tudniuk kell. S reméljük, nem állnak meg a tények is­mereténél. A kaiádi tsz brigádjai is bekapcsolódtak a kongresz- szu&i munkaversenybe. Erről kérdeztük dr. VoLostinoirszki Mihályt, a versenybizottság elnökét. — A vállalások — a gaz­daság adta követelmények­nek megfelelően — elsősor­ban az anyag- és energiata­karékosságra, a költségcsök­kentésre és a hatékonyság növelésére vonatkoznak. A brigádok igyekeznek kevesebb anyagot, energiát felhasználni, felújítják a meg használható gépeket, a kise­lejtezettekből kiszerelik a hi­bátlan alkatrészeket. A mér­hetőséggel még vannak gon­dok, nehéz számszerűsíteni a gépek optimális energiafel­használását. Sok f ügg a gé­pek műszaki állapotától, ha ez jó, » gépműhelyben dol­gozó brigádok jutalmat kap­nak, ellenkező esetbe» vi­gyen Jól fizet —, meg a.;fja- taksk is jönnek. Negyven ev körül van nálunk az átlag­életkor. — Milyen munkát vegez? — Az itatásos borjúneve- lőben vagyok ötödik eve. Nem könnyű munka — ez nem szakosított telep —, ré- ges-régi módszerekkel dol­gozunk. Voltam én már fo- gatos, gyalogos, raktáros, még bérszámfejtő is, mikor mire volt szükség. Életem legszebb időszaka az volt, mikor a kertészetben dol­goztam. — Látom, sok a könyve. Szeret olvasni ? szólít megvonjuk a karban­tartási pótlékot. Mi . meghatározzuk, hogy körülbelül mit várunk, és erre anyagilag ösztönözzük is a brigádokat. A megvalósítás módja, a . konkrét feladatok már tőlük szármáznak. Nem­rég volt két újítás, az egyik a kombájnoknál küszöböli ki a törésveszélyt, a másik pedig a vegyszerezésnél hasz­nait szórókeret újfajta alkal­mazása: nem törik el ha aka­dályba ütközik, hanem kike­rüli. Szóba jött az 'is, hogy kevesebb műtrágyát, növény- védőszert kellene felhasznál­ni, az agronómusok szerint azonban szükséges a jelenle­gi szint — ez értelmetlen ta­karékosság lenne. A napok­ban a fatelepi brigád felhí­vást intézett a többi brigád­hoz: félmillióval akarják nö­velni a termelési értéküket úgy. hogy közben a költségek nem változnak. A lakosság minden száz fo­rint pénzbevételéből 81,38 forintot — az előző évinél csaknem, két és fél forinttal többet — fordított áruvásár­lásra a múlt évben. Az elő­zetes adatok szerint a kiske­reskedelem 1979-ben 313,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le — folyó áron 11,6 százalékkal, összehason­lítható áron 1,7 százalékkal többet az előző évinél —, s áruforgalmi tervét nyolcmil- liárd forinttal túlteljesítette. Az áruforgalom összetétele a korábbi évekhez képest lé­nyegesen. nem változott, sőt a forgalomból az iparcikkek részaránya valamelyest emel­kedett is; ezen bélül tovább növekedett a vegyes iparcik­kek, és csökkent a ruházati cikkek aránya. A forgalom a korábbi évekhez hasonlóan gyorsabban fejlődött vala­mennyi főárucsoportban a szövetkezeti kereskedelem­ben, mint az államiban. A múlt évben havonként rendkívül ingadozott a keres­kedelmi forgalom, amely márciusban például mindösz- sZe üt százalékkal haladta meg az előző év azonos hó­napjáét, októberben viszont csaknem 20 százalékkal volt magasabb. Júniusban és jú­liusban az élelmiszer- és ve- gyesiparcifck-forgaiom — az árrendezéssel kapcsolatban » előrehozó tt« vásárlások miatt — növfeketjett erőtel­jesen. Októbertől az év végéig a ruházati és vegyesíparcikk- ér tekesí tes emelkedett az át­lagosnál jobban. A lakosság áruellátásában az év során tartósan vagy időszakosan adódtak prob­lémák. Élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből egész évben — még az áremelést megelő­zően felfokozott a vásárlások idején is — kielégítették az igényeket. A ruházati kínálat — eltekintve néhány termék, például szőnyeg, bőr- és szőr­meáru, tréningruha szűkö­sebb választékától, időnkén ti hiányától — összességében megfelelő volt. A vegyes- ipar-szakmában bútorból az egész évi erős keresletet nem tudták megfelelően követni, így az ellátás is akadozott. Néhány fajta építőanyagból is végig adódtak kisebb-na- gyobb hiányok. Jóllehet az év nagy részében megfelelő volt az ellátás a tartás fo­gyasztása cikkekből az utolsó negyedévben e termékeik .többsége is hiánycikké vált. Az élelmiszer- és élvezeti- cikk-kereslet az utolsó hó­napban csak a szokásos ün­nepek előtti szintet érte el, a ruházati forgalom azonban 12,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 21,9 százalékkal növekedett. December 31-én 324 ezer személygépkocsi-előjegyzést tartottak nyilván — vala­mennyire befizették az elő- legkiilönbözetet —, kereken 207 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A korábbi kocsi megrendelést 175 ezren mondták le. A múlt évben 109 ezer új személygépkocsit adott el a Merkúr, U. F. A fatelepi brigád kezdeményezése Munkaverseny és gazdaságosság

Next

/
Thumbnails
Contents