Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

JL­Somogybán. ie «nega&aäcaS és tevékenykedik a Gyors- és Gépírók Országos Szö­vetségének helyi csoportja. Varga József ne, a kaposvári közgazdasági szakközépis­kola tanára. tavaly március óta szegezte a csoportot A megyében dolgozó gyors- és gépírók jó része a tanítvá­nya, volt, közülük nem . egy versenyen, is járt — ered­ménnyel; Jelenleg 31 tagja van a helyi, csoportnak, , <je további ! 11 kérés fekszik még az asztalon., A szervezetben ma még zömmel az ismert, a verse­nyeken eredményesen sze­replők dolgoznak. »Emlékszem a nagy ver­senylázra jó tíz évvel ez­előtt Volt iskolám felé irá­nyítottam lépteim, hogy a megyebajnoksagon' részt ve­gyek. Gondot nem okozott sem nekem, sem társaimnak a versenyzés, csináltuk az iskola befejezése után is rendületlenül. A versenylap a siker nélkül szürke lett volna az élét.- Ezt már ak­kor megtanultam, amikor — nem mostanában' — Somogy válogatott atlétájaként . fu­tottam a női 400-on. Még­se ügy indultam a rajt­ról, s . • nem úgy ül­tem a ' verseny asztal mçlté, hogy • Itt nekem minden­képpen győznöm kelL Tud­tam, hogy a versenyzők ál­talában kitartóbbak, céltu­datosabbak, mert rendszert v i sznek * az életükbe, s tud­nak egy kitűzött célért ke­ményen dolgozni. S act ered­mény vissza jelzés im: bei tartok, mit tudok? De még ennél is többet; köszönhetek a versenyzés­nek. 1967-ben sokan vettünk részt a gyors- és gépíró me­gy ebaj noksdgon.- Úgy emlék­szem, a gépírói versenyszá­mok (hibátlansági, sebessé­gi) mentek le előbb. A gép­írás megyebajnoka ebben a? évben Gieszlef Kálmánná lett, a- 250 -fokos gyorsírói v erse n yszamban pedig én hoztam el a pálmát. Ekkor kerültünk, közel egymásához versenyzőtársammal. Tartós barátság lett belőle. ' Olyan sokat kaptam ettől a barát­ságtól ___ amikor súlyos be­t eg ‘voltain, talán akkor a legtöbbet.« ■ (Elmondta', K raktér Lajo's-ne) —• A hrfjé csoport snteol- óaJd támogatást kap a sáö- vetBégtöl — mondja Varga Józsefre. — Rendszeresen kézhez kapjuk az Intereteno (a nemzetközi szövetség) legújabb eredményeit, hí­reit, a szövetségi életről szó­ló híradásokat és" körlevele­ket. Ez ébren tartja a szak­mai érdeklődést és az ambí­cióit- Rendszeresen szerve­zünk továbbképzéseket, gya- karlóórákat, versenyre elő­készítünk, és előadásokra is sor kerül majd, ahol <•& gyorsírás fontos kérdései kerülnék napirendre. Ehhez megkaptuk • a megye támo­gatását is: egyebek között a megyei tanács KISZ- klub­jában. jövünk össze és tart­juk a foglalkozásokat, általá­ban. havonta. A helyi ; csopoA vezetősé­gébe régi versenyzőket vá­lasztottunk. Titkára Köpte* Jinosné, szervező .titkára Keczeli Mária, propaganda- szervező Krakter Lafosná, a munkaügyi és jogi tanács­adó dr. Sárközy Eszter. (Ró­la kevesen tudják, hogy, a megye egyik, legjobb gyors­írója.) A csoportban azon­ban nem teszünk különbsé­gét a legjobbak és a gyen­gébbek között, sőt, azoknak a jelentkezését is várjuk, akik még soha nem verse­nyeztek. Néhányan feljegyzéseket készítettek . helyzetükről, munkájukról. E feljegyzé­sekből idézünk most. »Csupán a szakma ssaece- tefce nem élég ahhoz, hogy akár a gyorsírásban, akâr- a gépírásban előbbre léphes­sünk. Nem elég a verseny előtti egy-két gyakorlás, sót az egész éyes rendszeres ön­képzés is kevés. Tanárokat kellene bevonni... Munka­bérüket összeadhatnánk. »Lassan odajutunk, hogy a gyons- és gépíró szakmát a kihalás, veszélye fenyeget i. ,N,em azért, picét hiányzik az utánpótlás, hiszen egyre töb­ben iratkoznak be levelező ' tagozatra.' Áz a baj. hogy sok munkahelyen kiölik az em­berből a- , szakma szeleteiét, elvesz a szépsége. Ezért van a gyors- és gépírói pályán olyan kevés 20—-30 éves gya- ■. korlattal, bíró munkaerő vagy a nyugdíjhoz közeli kolléga. Sokan "tovább tanulnak. Aki családi körülményé; miatt Van, de mégsincs „Nyomozás" odűiigyben Megjött a tél, s ilyenkor természetes, hogy pár lapát­tal többet teszünk a cserép­kályhába, erősebbre állítjuk a fűtőtestek szabályozó- gombjait, elővesszük a legmelegebb kabátunkat és így tovább. Az állatvilág­ban is kialakultak, a hideg elleni védekezés módjai. A medve téli álmot álszik, madaraink egy része mele­gebb éghajlatú vidékre köl­tözik, Nagyon sok hasznos kis madár azonban ilyenkor is itt marad, s ezek ki Vannak szolgáltatva az idő­járás zordságának. Madáretetői általában barkácsolni szoktak. Fatörzs­ből, hulladék faanyagból és egyéb alkalmatosságokból. Csakhogy ma már nincs rá mindenkinek ideje, és — gondoljunk csak a lakótele­pi lakásokban lakókra! — alkalkma sem. Jő szive, szerencsére, több embernek van: ők azok, akik anyagiakat is áldoznák készek odúént, etetőkért Alig néhány hete tette köz­zé szinte valamennyi napi­lap, hogy Somogy egyik községében — pontosabban: E NÉPLAP a kadarkút) tsz meUéküaem- ágában — évente több mint egymillió forint értékben készítéllek majdnem tízféle madárodút és etetőt, szebb­nél szebb kivitelben. Vajon itthon lehet-e kapni belőle? Kaposvári illatszerbolt:. — Sem- a központunktól, sem a nagykereskedelmi vál­lalattól nem ka'ptunk még árajánlatot. Nálunk ugyan még nem keresték, de biz­tos vágyók benne, hogy megvennék. ' Ady Endre öté»! papir­és játékbolt: — Most haSoMi a kérdést először. Csak azt tudom mondani, hogy sem a köz­pontunk, sem a nagykeres­kedelmi vállalat nem kért bennünket arra, hogy ilyen terméket forgalmazzunk. Ta­lán érdeklődjön az ezermes­terbe Itbanr inkább az ő pro­filjukba »vág« a madáretető. Egyébként mi is szívesén árusítanánk; nem is kelle­ne hozzá más, csak az, Hdgy először egy pár darabot kapjunk belőle, s azt kite­gyük a kirakatba. Biztosan volna rá vevő... Elmentem az ezermester­boltba is. — Hogy madáretető? Az nálunk nincs. De faanyagot • tudunk biztosítani hozzá, ha valaki vállalkozik as eüs­-nt ■ Itt ----------.A.----a. C 23E> ÜBSEES vkSSzrzuÍo aöSEgjOTIE^SSi SESX a kedvem pHianeéat, arakor hamm beiül valami »jobb megoldás- akad. Varrnak olyanok is, akik a gép- es gyorsírást összetévesztik a titkárnői teendőkkel, ■ as ilyen beosztásnál lejjebb nem . is adják. A megoldást abban latom, hogy a gép- és gyorsírást is szakmai rangra kellene emelni, s a több évtizedes gyakorlattal rendelkezőket nagyobb megbecsülésben részesíteni. Nagy hiba, hogy a gyarsimi is tudókat soha nem különböztetik meg a »csak gépírni« tudóktól. Az iskolát végzettek zöme ezért igyekszik a gyorsíráson örök­re túladni-. »Gyors- es gépírók... A határidős munkák elsősor­ban tőlük függnek, hiszen számtalanszor késve kapjak a leírandó anyagot, de az ő sebességükben mindenki bí­zik. Sokszor túlfeszített erő­vel, maximális versenytem­póban, akár a munkaidő után is dolgoznak. Ezt leg­többször meg sem .köszönik, nemhogy áz anyagiakban megmutatkozna a tóbhlet- munka. Arra sem gondol senki, hogy az ilyen gyors­áé gépíró túlhajszolttá válik, s jönnek a pontosan meg nem határozható, mégis kel­lemetlen betegségek. Csak­nem negyedszázados pálya­futásom alatt még saját- ne­vemre szóló munkaköri le­írás- sem jutott a kezembe. Jó ez? Az ember így konk­rétan nem tudhatja, mi a kötelessége. Minden, ami a profilba vág. S így adódik, hogy döntőbíró se tud igaz­ságot tenni abban, hogy me­lyik kolléga jelentése, elő­terjesztése a fontosabb. Mert mindenki úgy véli, as ő munkája az. Autómosó — munka nélkül Az Afit nem pályázott ernst esa& akkor w mdÿ, ha m megyei, tanács úgy dopt, hogy Jess pénz. A szol­gáltatásfejlesztési alapból mindig -marad egy . kevés, tjaiaun 'azt föl lehetne hasz­nálni ... .’ . À megyei tanácsion. egé­szen mást hajlottunk. Az ipart és á.'" tervosztályon egyaránt aizt Mondták: a szolgáltatásfejlesztési alapot öt évre előrp felosztják, s az elosztás 1 pályázat alapján tárténak. A pályázatokat az Illetékes osztályok elbírál­ják, és vagy megszavazzák a pénzt, vagy úgy döntenek: a lakosságnak ilyen szolgál­tatásra ninçs szijksége. 1976-ban osztották el a pénzt, s mint dr. Orosz László, a megyei tamcs-vb ipari osztályának vezetője elmondta: ac A fit nem, pá­lyázott. Most télik le az. öt év,, s újra fetaeztásra kerül ez az alap. Az Afíttói azon­ban eddig nem érkezett pá­lyázat-. . Igaz. hogy ma­radt a tanácsnak egy- kevés pénzé, de' ez valóban -kis összeg, ám, asz- Aliit àjçt ' sem próbálta «ébégszereani«... • Tehát nincs'-V és ha nem igyekszik az Afit -— nem is lesz téli gyorsmosó - Kapos­váron. Hiszen eddig meg szóban sem jelentette .be igényét. Pedig az első lépés aé Afitmak'—. «em a kapos­vári üzemegységnek, hanem az .autójavító váilálat köz­pontjának — kell megten­nie. D. T. millióba került volna, most legalább két és fél millió ké­ne ... , Ezután a városi tanácsnál érdeklődtünk. Dr. Kovács Ferenc tanácselnök is azon a véleményen van-: a város igényli a téliesített autómo­sót. . A megvalósításra vi­Nenuhúződtak össze az árak Fagy tizedelte piac —A helyi csoportnak se érdeke ékelem is feladata. Ezért is szerepéi mu-nká- tervünkibem a . kaposvári munkahelyek vezetői figyel­mének a fölkeltése: tegyék lehetővé a gyakorlást, a szakmai összejöveteleken való részvételt; Sajnos sok munkahelyen - nem becsülik meg. eléggé a kiemelkedő tu­dású versenyzői nket sem, nincs elég rangjuk, becsüle­tük. ha nyernek. Helyi cso­portunk' — a maga szerény eszközeivel. — ezen is segí­teni szeretne. Ez a szervezet azonban nem kizárólag- a versenyzőké, hanem minden gyors- és gépíró tömörülése ti. Courier Tibor Régi vágya sok kaposvári autósnak, hogy télen is mű­ködjön az Ady Endre utcá­ban az Afit gyorsimosója. Autójukat a kiesőktől leg­gyakrabban ugyanis ebben az évszakban szeretnék meg­szabadítani a gépjárműve­zetők . . Tulajdonképpen már azóta, amióta elkészült, beszélik, hogy téliesáteni kellene. Vajon miért nem került rá sor máig sem? Zsoldos Sándortól, a ka­posvári üzemegység vezető­jétől érdeklődtünk, — Négy-öt éve állandóan napirenden van a téliiesdtés. A szerkezeteket az indulás­kor úgy készítették el, hogy majd később épületet húz­nak.« berendezés, fölé, s az­után már csak « központi fűtést kell beszerelni. A mo- sérésat ehhez nem is kelle­ne átalakítani. A munka megkezdése azonban elhúzó­dik: — egyik évről a másik­ra, főleg azért; mert ,v a tröszt' és à Kaposvárt Váró- » Tanacs között nem sike­rült kapcsolatot teremteni. Ugyanis közös beruházásról .van seó:. a költségek , felét a® Afit állja, a többi a me­gyei. tanács adná, — Mennyit? — Árunak idején másfél szítésére! Az az igazság, hogy ilyen igényről még nem hallottunk, pedig szo­ros! a kapcsolatunk a.külön­böző szakkörök vezetőivel. Mindenesetre: az ötlet,nem rossz. Ha kannánk belőle, szívesen forgalmaznánk. De hát .-nincs... Valóban nincs? A kadarkúti tsz elnöke: — Akar most is tudnánk szállítani ! Mintegy három­száz darab van raktáron, de a fotó és a hír megjelenése után mar csak »maszekok« jelentkeztek, velük azonban nem tárgyalhatunk. Érthetet­len, hogy miért ‘nem népsze­rű ez a termék hazánkban. Miért csak a nyugatnéme­teknek, a hollandoknak és az osztrákoknak kell a ma­dáretető? ... — Talán , túl drágán ad­ják? — Ne vicceljen már! Mi negyven forintért tudnánk szállítani a nagykereskede­lemnek. Az rátesz még bi­zonyos százalékot, de akkor sem kerülne ötven forintnál többe... Eddig a »nyomozás». Van madárodú, etető — es még­sincs. Aki az emeletes ház lakásának ablakpárkányára szór kölesmagot, aggódik, hogy a csapadék lemossa az eleseget. Neki »igazi«' etető kellene, a levélszekrényben meghúzódó kis cinkeknek 'igazi« odú. A kadarkúti tsz nyirfaké- szitmenyeiről a Somogyi Néplap jóval korábban tu­dósított— még mielőtt , az említett kép és hír »ország— világ« előtt bemutatta, vol­na. A madarak segítenek az embereknek — megérdemel­nék, hogy mi is gondoskod­junk róluk. Ehhez viszont az kell, hogy a kereskedelem megértse, támogassa ezt a szándékot. Mert gyártó, fel­használó van '■— illétvfe vol­na —, de közte és a vevő kozott hiányzik a kapocs. Egyelőre. Eértésí Zsolt Az ünnepi gyönyöröket kő­vető csömör, vafaiminit a Riírause hait foikos fagy meg­tizedelte a iaaposván heti­piacot. A legteitartótób el­adók csoportja a caamnokfoan ütött tanyát, de — egy Ugyancsak a nap áruskálá­jához tartósai »hajőkormáiny- hőmérő« bizonysága szerint ott sem volt melegebb mínusz három foknál. A hi­degben — a fizika törvényei­vel is dacolva — nem hú­zódtak össze az árak. Sőt. A fe.ieskáposzta újabb fo- rintocsltávail drágult: 12-ért mérték kilóját. A vegyes, zöldség 14-ért a szó szoros ertelmeben keresett volt. Ugyancsak keresni kellett a hagymát — aki rábukkant, 13—16 forintért megkapta. A kelbimbó nem kellett ötért,' és a spenót sóm ide1 zet elő vásárlási láaait. Ha igaz, hogy a sütnivaló tök .zamata akkor tökéletes,, mikor megcsípi a dér, nos, ■ ha ez i®aiz, a tegnap árusí­tott sárga csemege valódi mari t pa lehetett, , 3,50—5 fo­rint volt darabja. A burgonya 5-ért, is olcsó —r pláne, ha a cékla .6 forin­tos. -árához viszonyítjuk. A gyümölcs választéka*, sze­rény. Az aíkna változatlanul 10-—15 . forintért, de . ko­rántsem változatlan ,minő­ségben kapható. Á, körte, ki » lónként , 2.0 forintért jaaér teljes, bizonyossággal fölis­merhető. . , A héjas mogyoró árából végre engedtek tíz forintot: ezúttal 6,0-ért nem kelt et Piacszerte tojásból volt a legtöbb. Az árusok aaonban véd- és dacszövetséget al­kottak, és kitartottak a két forintnál. Ez lett a vesztük. A vevők egy különutas kis­kereskedőméi 1,60-ért vették a tojást. A barómfipiiac ki-' nálaita igazodott a szerény igényekhez, s így miiruíeii 120. forintos kakas és nő­ért kínált pár csirke vevőre lett. A Zöldért szénéiben áruló Csinosa ékesstzólásájval a fagyban is toborzott vevőket 7.60-as almájának. A Zöl­dért csarnokbeli • pavilonjá­ban vcáf alma. 12,60-ért is. Az árkülönbségét nyilván a gyümölcs belbecse indokol­ja, a külső különbség ugyanis nem szembeszökő. A körte 14—IS tonatt. « boltokban. A naptárt meghazudtolomn gazdag a Zöldért zöidségva- lasztéka. A burgonya 4,40— 5,20, 9,60 a vöröshagyma, a lila 15, s 48 a fok... A kgl- és a fejes káposzta ára egyaránt 11 fonunk a. v.orös- káposa^a eggyel, oicsóbb. Ka­ralábét 8;ért .ikújáiniiik,. sár­garépát pedig ,',L- , jóv.ail. a piaci ár. alatt — 9-ért ,À tök kilója mindössze, 4 forint, csakúgy mint a cékláé. S Van, Metier., 12-ért. Épphogy lezárultak a pagy befgUevörversenyek. Rossz emlékeket éhresz.lane most a dió. vagy a mák ' említése. Egy mand'uláscsók visziont gyorsíthatja éí félédest. MiiidÖssize 116 foidnt? a man­dula kilója!., B. F. Magyar közreműködéssel Postapalota Prágában Csehszlovákia magyar közreműködéssel létesült új nemzetközi és országos hely­közi telefon- es távíróköz­pontját csütörtökön avattak föl Pragaban. Az ünnepsé­gen- megjelent Lubomir Straugal, a CSRP KB elnök­ségének- tagja; a szövetségi kormány elnöke és sok más magas- rangú csehszlovák személyiség. Az új távközlé­si központ a csehszlovák posta eddigi legnagyobb be­ruházásaként, több mint másfél milliárd korona, költ­séggel készült el. E létesít­mény egyrészt a belföldi tavhivasos, automatizált te- Isíöaháióaat egyik £é köz­pontja, másreszt fontos nemzetközi hivatást is , be­tölt, mert korszerű és. nagy teljesítményű elektronikus átmenő- (tranzit-) központ- ja -az európai földrész kelet- nyugati irányú távbeszélő és telexösszeköttetéseinek. A . távközlési. palota., föl­szerelésében több csehszlo­vák és nyugati céggel együtt a miagyar Budavox külke­reskedelmi vállalat is részt vett: a Budapesti Telefon­gyár 960 és 2700 csatornás átvijeltechniitai berendezé­seiből több. mint hatmillió rubel értékűt szájlitött á prágai. tetasitimanybsft. :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents