Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
Megújult szövetkezet A Fazekas Háziipari Szrwetketvrfoen témáig ßejezödStt be a rekonstrukció. Mintegy másfél tmttíó forintot köttetitek a felújításra és az új gépekre: így Kaposváron korszerű munkakörülmények közt kezdték az új évet. Termékeik eljutnak már nemcsak a környező szocialista országokba, hanem Kanadába és Japanba is. Új berendezés az olasz filterprés — ezzel szűrik, tisztítják az anyagod Tizenkéltezer forint értékű árut tudnak kiégetni az új, nagy teljesítményű gazkemencékben. Az utolsó ellenőrzés. Ezután indítják a babán vázákat, tála kát a világ minden tájára. (Gyertyás László képriportja.) Harminc aranyérem a legjobb áruknak Jt------1 meJk mJULh f »i08 isle® VENDÉGSZOBÁK Évrffl évre megrendezik a mongol fővárosban az ország ipari fejlődését jól érzékeltető országos ipari vasárt. Legutóbb már csaknem ötezer hazai gyártmányú iparcikket mutattak be ezep a vásáron, köztük egy sor — a nemzetközi gyermekév tiszteletére készített — ruházati cikket A mongol textilipar fejlődését bizonyította ezenkívül a szebbnél-szebb szőnyegei! bemutatója, s a teve- és kecskebőr ruhadarabok, melyek a világ bármely országában érdeklődésre tarthatnak számot. A választék bővülése mellett a minőség emelkedését is jelzi az a 30 aranyérem, melyet a kiállított cikkek legjobbjainak ítélték odaJ cl kénese* m wseág legnagyobb száöodá- jának neveink a fize- lóvendeglátás hálózatai, hiszen a kakasokban, nyaralókban, vagyis a magánszállásokon hozzávetőlegesen ionom) vendéget lehet egyszerre elhelyezni : armyit, amennyi az ország összes szállodájának, moteljének, kemningjének együttes befogadóképessége. Vagyis, ha a családok nem adnák bérbe lakásukat, üdülőjüket, akkor egyszeriben felére csökkenne az ország idegenforgalmi fogadóképessége. Sőt, a csökkenés jóval nagyobb lenne. A fenti számok ugyanis kizárólag a hivatalosan — tehát utazási irodán, idegenforgalmi hivatalon keresztül — bérbe adott szálláshelyeket jelzik. Ezzel szemben a statisztika tanúsága szerint a Magyarországra látogató külföldiek 80 százaléka rokonoknál, ismerősöknél, vagy nem adózó, »fekete" szálláshelyeken éjszakázik. A fizetövendéglátás nélkülözhetetlen, tehát a szobák bérbeadásának feltételeit hasonló körültekintéssel kell rendezni, mint akár a szállodákét, hiszen a vendégek kényelméért, anyagi biztonságáért, azért, hogy a fizetett díj ellenében arányos szolgáltatást kapjanak, az állam is felelősséget érez. Ezt a felelősséget csak úgy viselheti, ha egyúttal ellenőrizni is tudja a szobakiadás árát, körülményeit, vagyis, ha a bérbeadó és a bérlő között nem fekete, hanem hivatalos szerződés jön létre. Emellett elengedhetetlen, hogy akik szobájuk — sőt, esetleg nem is a saját, hanem a tanács tulajdonában levő lakásuk — bérbeadása révén jövedelemhez jutnak, ebből a jövedelemből adót is fizessenek. Az idén január elsején a belkereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a fizetővendéglátó-helyeket — akárcsak a többi kereskedelmi szállásit ' «Map megvásároltam a Kartográfia' Vállalat 1978- han kiadott Zsebatlaszát. Volt ugyan ilyesmi a háznál, ám néhárs tény mégis rá- kénysaerite,V erre a 78 forintos beruházásra. Ezek a tények pedig történelmiéit. Persze némi magyarázatra szorul, hogy a történelem miként szólt bele könyvespolcom tartalmába. Az az egyszerű eset történt, hogy többször is zavarba hozott az 1930-as évek végén készült. rendkívül pontos Kisatlasz, melyet az Állami Térképészeti Intézet adott közre annak idején. Nem tudván mit kezdeni Angol- Egyiptomi Szudánnal. Olasz Kelet-Afrikávál, Hadhra- mauttal. Holland Nyugat- Indiával (amely Dél-Ameri- kában van) és egyebekkel újabb forrást kellett keresnem. Kapóra jött a Zsebatlasz, amely kicsi, könnyen kezelhető, és minden fontos dolog benne van. Térképekre, adatokra szorulván nagy bizalommal vettem kézbe többször is új szerzeményemet, és eleinte a régihez szokott gondolatmenettel, kissé bizonytalankodva keresgéltem benne, azután már hamar megtaláltam mindent. És egyre sűrűbben kaptam elő segítségnek a viharvertet. Elavult tényeivel; és öregesen kínos apnólékosságával egyetemben. A két atlasz készítői csaknem azonos célra szánták e fa* feoayvseííjaefeet: befrei — újból sorolják osztályba, méghozzá az eddiginél jóval differenciáltabban. Az idegetiforgálmj hivatal vagy az utazási iroda az idén már úgy köt szerződést a bérbeadóval, hogy a díj megállapításánál a legapróbb részletekre is tekintettel van. Számításba veszik például, hogy a vendég használhatja-e a kertet vagy a konyh'át, a vasalót vagy a kerti hintát. Mindezeket a feltételeket írásba foglalják, és a három nyelvű tájékoztatót kifüggesztik a szoba falára. Természetesen az árral együtt. Így a vendég pontosan tudja, mennyi a szoba hivatalos ára. és ezért a díjért milyen szolgáltatások járnak neki. A mostani rendezés átlagosan 50 százalékkal megemelte a díjtételeket, s az árakat egyúttal a szabad árformába sorolta. Vagyis a közvetítő és a szobatulajdonos — bizonyos határok között — szabadon állapodhat meg a . bérleti díjról. Ezzel egyrészt arányosabb, reálisabb lesz a magánszállások ára, másrészt a magasabb ár várhatóan többeket késztet arra, hogy hivatalos feltételek mellett, közvetítőn keresztül bocsássa az idegen- forgalom rendelkezésére nélkülözhető lakrészét. Ebben teszik érdekeltté a szobatulajdonosokat az adózás új feltételei is. Eddig sem volt, és ma sem tilos közvetítés nélkül bérbe adni a lakrészt, szobát; “feketévé" az ügyletet csak az teszi, ha a jövedelem tán nem fizetnek adót. Most olyan adórendszer lépett életbe, amely kedvezményeket nyújt azoknak, akik igénybe veszik az idegenforgalmi hivatalok, az utazási irodák közvetítését. S mi lesz azokkal, akik sem eddig, sem azután nem szándékoznak adót fizetni, vagyis nem jelentik be, hogy vendéget fogadnak? A múltban általában arra hivatkoztak, hogy rokonaikat látják vendégül, akiktől a szobatálékor óriásra, nem többre. Az érméi mélyebb dolgokra kiváncsi emberek forduljanak a nagy, több kötetes, részletes atlaszokhoz. Nem vagyok hivatott eldönteni, hogy pontosan mi tartozik az alapvető tájékozódás tárgykörébe, ám csupán az érdekesség kedvéért néhány összehasonlításra vállalkozom. > A valamivel nagvobb formátumú, és a mainál harminccal több, négyszáz oldalas Kisatlasz lehetőségeihez képest jóval több adattal szolgál, mint ifjú társa. A Zsebatlaszban a Kisatlasszal szemben nincs benn a világegyetem, a naprendszer és a föld kialakulásának rövid ismertetése, nem találhatók adatok a föld klimaöveiről, természetes növényzetéről és állatvilágáról, a bolygónkon beszélt nyelvekről, létező vallásokról, közlekedési útvonalakról. Viszont. a földimogyoró terméséről például kimerítő tájékoztatást kap az olvasó, azután döntse el, hogy neki a mogyorótonnákra, avagy a légiutakra lenne-e inkább szüksége. Az egyes országok ismertetése is rendkívül vázlatos az új könyvecskében, az *>öreg" jóval részletesebben tárgyalja ezeket a kérdéseket. Kár, hogy hiába gondosabb a negyven éve készült kötet, az idő eljárt fölötte, s így a szamomra hiányai asail testi teesbe «««v használatért nem kértek pénzt. Ez azonban bizonyíthatatlan. Az illetékesek ezért összesen évi 14 napban szabták meg annak az időnek a felső határát, amíg adómentesen lehet vendéget elszállásolni. Ezen az időn túl — akár fizet a »rokon«, akár nem — adót kell fizetni. Eddig a szállásadók — főként a Balatonnál, főszezonban — olykor hihetetlenül összezsúfolták a vendégeket, és minden apró szolgáltatásért önkényesen kértek meglehetősen magas összegeket. Máskor néhány napra, például vikendre egyáltalán nem adták oda a szobát, mondván, hogy a mosatási és egyéb költségek aránytalanul magasak. (Az ílven többletkiadásokat az új díjtételek figyelembe veszik.) Más oldalról, az állam oldaláról, a múltban az a visz- szás helyzet állt elő, hogy a ‘turisták élvezték mindazt, amit az állam az idegenforgalom érdekében beruházott — például a közművesítést, a partépitést, az utat, a parkolót, a strandot, a kultúr- házat, a bisztrót, a boltot —, de a pénz java. amelyet üdülésükre költöttek, nem az államkasszába, hanem a szobatulajdonosok zsebébe vándorolt. S mivel a külföldieknek mintegy háromnegyede lakott »feketén«, nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy külföldi idegen- forgalom háromnegyedére az államnak szinte csak kiadása volt. A január elsején életbe lépett különböző rendelkezések most valamennyi résztvevő — a turista, a szobatulajdonos, az idegenforgalom — érdekeit igyekszik . összeegyeztetni, nem feledkezve meg arról, hogy a magánkézben levő vendégszobák egyszerűen nélkülözhetetlenek a bel- és a külföldi idegenforgalom fenntartáséihoz, fejlesztéséhez. G. Te. ne«, miközben tisztelettel nézem a rangidőst. Tisztelettel és időnként elgondolkodva gyarlóságain. Mert azok is vannak. Nem a szigorú földrajzi tényekben, azokban nincs kivetnivaló. De a történelmi leírások és a hozzájuk kapcsolódó apróságok néha enyhén szólva ferdék. Igaz. nem különösebben megleoő. hogy a világháború előszobájában álló országok állami intézményében készített atlaszba a korszellem jellemző hibái is bekerültek. A mai Zsebatlasz készítőit nem érhetik hasonló vádak. De ez nem az elfogulatlanság erényének következménye. Valószínű, hogy nem is a tények tárgyilagos, avagy elfogult ismertetésének dilemmája előtt álltak a Kartográfiai Vállalat szakemberei a kötet készítésekor. Inkább a szerkesztési elgondolások hiányosságaira lehet következtetni a Zsebatlasz hibáiból. Nehezen érthető, hogy miért maradt ki az egyes országok társadalmi rendszerének, kialakulásénak, éghajlatának és földünk sok más fontos adatának ismertetése ebből a könyvből. Jó lett volna, ha az elfogult öregek hibáit félretéve, erényeiket viszont átvéve logikusan, bővebb adatszolgáltatással, a világ megértését jobban szolgáló atlasszal lepnek meg bennünket a térképkészítők. k r. f» Ténoéetf**! ellenőrök tprvej Felkészültebben, a íopyaszlók érdekében Négyszáztíz szakszer vezeti J társadalmi ellenőr tevékenykedik megyénkben. Szabad idejükben vagy nagyobb ünnepek előtt, a vásárlási csúcsforgalomban rendszeresen járják az üzleteket, a vendéglőket ellenőrző-segítő tevékenységükkel hozzájárulnak a lakosság, a vásárlók érdekeinek a védelméhez. — Ez csupán egyik része feladatuknak. Emellett kiterjed figyelmük az üzletek, vendéglők, cukrászdák rendjére, tisztaságára is,' Rendszeresen vizsgálják a rendelést és a szállítást éppúgy, mint az eladók, a felszolgálók munkakörülményeit — mondta Eger szegi László, az SZMT közgazdasági osztályának vezetője, akivel a szakszervezeti társadalmi ellenőrök munkájáról. feladatairól beszélgettünk. — Hány ellenőrzést tartottak tavaly, és mik a tapasztalataik? — A korábbinál jóval több, összesen 3020 vizsgálatot folytattak le társadalmi ellenőreink. Ez országosan is kiemelkedő eredmény. Körültekintő, tárgyilagos ellenőrzéseik során 448 esetben — az ellenőrzések 15 százalékában — észleltek valamilyen hiányosságot. A legtöbb volt az árjelzésete föl nem tüntetése. Ez főként azért súlyos mulasztás, mert az üzletbe betérő vásárló nem ismeri a tényleges árat. Utána következett a súlycsonkitás, a téves számolás. Sok boltban volt lejárt szavatosságú áru, ellenőreink ötvenöt ilyen egységet találták. Az egészségügyi szabályok megsértését szintén gyakran észlelték, s több volt az olyan üzlet, ahol nem a hiteles mérőeszközöket használták. Múlt évi vizsgálataink alapján hetven esetben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást — Milyennek tartja a társadalmi ellenőrök tevékenységét? — A többségükét jónak: igen nagy felelősséggel és egyre felkészültebben végzik munkájukat. Vannak azonban olyanok is, akik nem érzik ennek fontosságát. — Milyen a kereskedelem dolgozóinak és a társadalmi ellenőröknek a kapcsolata? — Egyre tartalmasabb; Látják. hogy ellenőreink nem a hibát keresik mindenáron, hanem segíteni akarják a kereskedelem dolgozóit fontos feladatuk megoldásában. Persze olyan is előfordult tavaly — elenyésző számban —, hogy különböző kifogásokkal aka- dálvozták ellenőreink munkáját. Ezt fegyelmi vizsgálat követte. A kereskedelem dolgozóinak többsége igényli ellenőreink sésitségét, a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetői megköszönték munkánkat, s kérték: az ellenőrzéssel a jövőben is nyújtsunk nekik segítséget. — Az idei legfontosabb feladatok ? — Elsősorban a fogyasztók érdekeinek fokozott védelme. Arra törekszünk, hogy a szakszervezeti, társadalmi ellenőrök még felkészültebben végezzék munkájukat, ezért részükre az idén is tartunk — mint a korábbi években ,— szakmai továbbképzést. A múlt évi tapasztalatok alapján az árjelzé- seket. a számolást, a mérést, a szavatosságot és az egész- égügyi előíráökat vizsgáljuk, s mindazt, amivel hozzájárulhatunk a kereskedelem színvonalának emeléséhez. Még több közös ellenőrzést terveznek a vállalati és a minőségi ellenőrök a Kereskedelmi Felügyelőség bevonásával. Az előző évinél több vizsgálatot tartanak majd a ruházati és a műszaki boltokban, s gyakran keresik föl az ellenőrök a Balaton- parti egységeket,, illetve « varosok peremkerületei t «Ë>fc Atlaszhibák Az „6reg~ elfogult -= Az „ifjú” keveset nyőft
