Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

A somogyi közlekedés fejlődése Korszerűbb utak Somogy négyszáz kilomé­ternél hosszabb főközleke­dési úthálózatát és a taná­csi kezelésű utak állapotát is minősítette a megyei ta­nács, amikor a közlekedés fejlesztésének hosszú távú koncepcióját elfogadta. A testület értékelése szerint a főközlekedési utak vonalve­zetése, szélessége és burko­lata megfelelő. A település és útjai Az alsóbbrendű utak nagy részén azonban még sok az éles — esetenként beláthatatlan — kanyar, és ez neheziti, lassítja és bal­esetveszélyessé is teszi a közlekedést. A burkolatszé­lesség sem felel meg a for­galom korszerű követelmé­nyeinek. Az alsóbbrendű utak nagy része bekötő vagy összekötő út. Megíté­lésüknél csak egyik szem­pont a vonalvezetés és a burkolatszélesség. A másik — talán érméi m fontosabb —, az, bogy megépültek: a bekötőút-épitési program befejezése azt jelenti a megyében, hogy minden olyan településre tél en-nyá­ron használható szilárd bur­kolatú út vezet, ahol két­száz embernél több éL Az is Igaz. bogy két egymástól nem távoli település — az összekötő út hiánya miatt — csak nagy kerülővel ér­hető eL Az összekötő utak hiánya pedig gyakran kün- dulópontja más gondoknak is: akadályozhatja egy tele­pülés szerepkörének erősö­dését, növeli a Balaton mentén az amúgy is zsú­folt főközlekedési utak for­galmát, drágítja a szállí­tást A fő irányba nem eső településekre való bejáfás pedig jelentősen növeli az autóbuszok menetidejét A belterületi utak állapo­ta, kiépítettségük foka min­denkit közvetlenül érint. Ma száz lakú közül hatvan szilárd burkolatú úton éri el a megyében az otthonát. Ez az arány az országos átlagnál magasabb ugyan, de nem szünteti meg a gondokat. Elsősorban a megyegrt'lrhrlywi, a Máé városban és a Balaton-par- to okoz feszültséget a ki­épített utak hiánya. Tovább építik az M 7-est A gondok egyúttal a fel­adatokat is jelzik. Igaz, hogy a főközlekedési úthá­lózat megfelelő, de az is tény, hogy ezeknek az utaknak a 36 százaléka úgy­nevezett átkelési szakasz: tehát lakott területeken ve­zet keresztül, és jelentősen lassítja a forgalmat. A há­lózat továbbfejlesztése és megfelelő szintű karbantar­tása mellett éppen ezért tartja fontosnak a közleke­dés hosszú távú fejlesztési koncepciója, hogy kiépülje­nek a városi átkelő, illet­ve a nagyobb településeket elkerülő útszakaszok. A nagy forgalmú közutak és a vasutak kereszteződésében pedig — a forgalom bizton­ságának növelését szolgálva — felüljárók építését írja elő. A Balaton-part nyári forgalmának nagy gondját, a zsúfoltságot minden autós a saját bőrén tapasztalja. A megyei tanács úgy fog­lalt állást, hogy a parti te­lepülésekét tehermentesíteni keEL A megoldás módja az, hogy az átmenő forgalom kerülje el az üdülőhelyeket. Rzt úgy lehet megvalósíta­ni, ha kijelölik az M 7-es autópálya végleges nyomvo­nalát é* folytatják az építé­sét. Összehangoltan A hosszú távú fejlesztési koncepció nagy figyelmet fordít arra, hogy a tömeg- közlekedés igényeinek meg­felelően épüljenek és kor­szerűsödjenek az utak. Elő­írja azt is, hogy az eddigi­nél nagyobb ütemben épít­sék ki — elsősorban a Ba- la ton-parton és a megye­székhelyen — a helyi, bel­területi hálózatot. A terv szerint 1995-re a megye vá­rosaiban a belterületi utak 70 százaléka lesz kiépített. A Balaton-parton pedig a jelenlegi 31 százalékos ki­Bírálat és Mrálat PártmAtef égvéeyeertBtie* » demokratikus centra- feB» eftwei« a pirléfci lenini normái. A pártdemokrácia tejSeaeetése nélkfllöchetetien fettétele a megalapozott, jó ha­tárosatoknak. ex n&veti a párttagság felelősségét, segíti » döntések végrehajtását. Lehetővé tesz! a különböző nézetek pártszerű keretek között történő kifejtését, a bírálatot és az önMráiatot, amely óvja, védi a pártot az önelégültségtől, a hibáktól, és erősíti a párttagok munkájának, magatartásá­nak szocialista vonásait...« épflettség eléri á Ti száza­lékot Jelentősen javul az alsó fokú központok és községek úthálózata is. Eze­ken a településeken a je­lenlegi 31 százalékról 49 százalékra növelik a kiépí­tettséget Mindezt megvalósítani csak közös erőfeszítéssel le­het: a lakosság hozzájáru­lása eddig is jelentős mér­tékben növekedett Szükség van azonban arra is, hogy a több ágazatot érintő fej­lesztési célkitűzések megva­lósítása érdekében az eddi­ginél jobban használják ki az együttműködés kínálta lehetőséget .... •Te csak ■ ne akard ... « Hogy mit ne akarj ? Hát megváltoztatni a világot. Tulajdonképpen már magya­rázni sem kell ennek az in­telemnek az értelmét. Ez az egyik változata az afféle jó tanácsnak, hogy , hallgatni arany, beszélni ezüst meg hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Anyanyelvűnk bővelkedik az ilyen és ha­sonló kifejezésekben, legföl­jebb a modem körülmé­nyeknek eleget téve, egy ki­csit változtatni lehetne raj­tuk, hogy például hallgatni arany, bírálni ezüst, és ne szólj szám — nem ütnek a fejemre. Természetesen, szembe kell helyezkedni a lebeszélésnek, az elhallgatta­tásnak ezekkel a módszerei­vel, mert károsak, nemegy­szer célzatosak. Miért hozakodunk most elő ezzel? Hiszen tudvale­vőleg mi azon vagyunk, hogy az emberek mondják meg a véleményüket, észrevételei­Valamerre elindulni! Erőszakkal nem lehet A se*esdi kultúrház előtt gyereksereg gyülekezik községük felszabadulásának megün­neplésére. A HÉT E1W A m<2lt hét megyei esemé­nyeit számba véve elsőkéret Gyepes András eomogyi lá­togatását keű megemlíte­nünk. A Központi Bizottság titkára kedden délelőtt a me­gyei pártbizottságon időszerű nemzetközi kérdésekről tar­tott tájékoztatót, délután pe­dig a húskombinátba látoga­tott Itt az exportüzem meg­tekintése után szocialista brigádvezetőkkel találkozott, és válaszolt leül­és gazdaságpolitikai kérdé­seikre. Külföldi vendége is volt a héten Somogynak. Dr. Sieg­fried Siegert, az NDK Mi­nisztertanácsa mezőgazdasá­gi bizottságának tagja, a Hal­le megyei cobensdorfi szövet­kezet elnöke látogatott hoz­zánk, hogy az egyre élénkülő szakmai tapasztalatcsere ke­retében ízelítőt adjon hazája mezőgazdaságának helyzeté­ről, fejlesztésének eredmé­nyeiről időszerű tennivalói­ról Varga Károly megyei népfront.titkár kíséretében délelőtt Nagybajomba látoga­tott, ahol helyi szakemberek­nek tartott előadást. A nö­vénytermelés és takarmány­termelés hatékonyságának ta­pasztalatai és feladatai az NDK-ban címmel. Az NDK- beli vendég programja délu­tán a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán folytatódott. Itt dr. Győri József, a megyei tecaes, osztályvezetője So­nogy mezőgazdaságáról, dr. Guba Sándor főigazgató az intézet tudományos és oktató munkájáról tájékoztatta a vendéget Dr. Siegfried Sie­ger* ezutía megtekintette a Mwdkotórt A awegy« népfroretbizott­ságnek egy mási k, nem ke­vésbé fontos rendezvénye is a hét krónikájába kívánko­zik. Csütörtökön a helyi nép­frontbizottságok vezetői ta­nácskoztak Kaposváron ar­ról hol tartunk az V. ötéves terv tel jesítésében, melyek az év legfontosabb gazdaságpo­litikai feladatai. Szó esett ar­ról is, hogy a népfrontmozga­lom milyen eszközökkel se­gítheti tennivalóink megvaló­sítását. Hangsúlyozták: fontos kötelességük a mozgalom aktivistáinak céljaink pontos megismerte­tése, és eléréséhez a lakos­ság minél szélesebb körű mozgósítása. Ennek fontos feltétele a helyi politika tu­datosítása és a segítéséhez al­kalmas módszerek kidolgo­zása. A múlt héten befejeződtek megyénkben a munkásőregy- ségek évi számvető gyűlései. E fórumokon fontos feladat­ként határozták el, hogy a testületi tevékenység élénkí­tése, a fegyelem további szi­lárdítása, a kiképzési felada­tok magasabb szintű elvégzé­se mellett a munkásőrök pél­dát mutatnak a termelésben, mindazoknak a gazdasági teamuaiókiiak •* sejteseden. melyek céljaink elérését szol­gálják. Több fontos téma megtár­gyalása mellett a testületi és a hatósági, ügyviteli munka korszerűsítésével és egyszerű­sítésével is foglalkozott szer­dai ülésén a Kaposvári Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ezzel kapcsolat­ban összeállított feladatterv részletesen tartalmazza mindazokat a tennivalókat, melyek bonyolult és sokirá­nyú tevékenység végzését se­gítik, a szervezet, az intéz­ményhálózat, a hatósági és gazdasági munka korszerűsí­tésétől a dolgozók tovább­képzésén át a testületi, a ve­zetői és az irányítói munka javításáig. A héten folytatódtak a ve­zetőségválasztó taggyűlések megyénkben is. Az alapszer­vezeti élet e jelentős mozza­nata természetesen nemcsak a kommunisták számára je­lent fontos eseményt, hanem a munkahely egésze is élénk figyelemmel kísérte a gyűlé­sek eredményeit. A párttit- kar személye és a vezetőség összetétele ugyanis meghatá­rozó tényezőként hat a par- tonkívüli dolgozók életére, gondolkodásának magatartá­sának alakulására, és fontos szerepe van a párt politiká­jának elfogodásában, a köz- életiség fokozódásában, vég­ső soron az egységes gondol­kodás és cselekvés kialakítá­sában. r&y (.!*•■>/Jt> À köcsög a Nagyatád, B«­hönye, Csurgó háromszög közepén fekszik. — A hagyományok porán- csolója — mondja Bence Imre, a segesdi tanács el­nöke. — Az itt élő embe­rek nagy többsége még az •idők változása« előtt elván­dorló volt, s ez már akkor rányomta bélyegét települé­sünk arculatára, A kis klubszobában Ge­liez József, a párt vezetőség titkára mutat körbe. — Tudja, azért még műi­dig sokkal zártabb a falu vi­lága, családiasabb a hangu­lat, mint a városban. Ami­kor felvetődött annak a le­hetősége, hogy itt egy ifjú­sági klubot lehetne létrehoz­ni, úgy higgye el, egy ember­ként jelentkeztek a fiatalok. De írjon már e helyett a szó helyett, hogy »egy em­berként«, valami mást, mert ez valahogy mindig gyanús. — Akár gyanús, akár nem gyanús, ez így volt, veszi át a szót Kocsis Ágnes lakóte­rületi KISZ-titkár. — Sokan eljárnak ma is ebből a községből, ki Csur­góra — mint magam is —. de az az érdekes, hogy ha például a Kaposváron tanu- Lók a hét végén vagy két­hetenként hazajönnek, nem azt mondják, hogy most fá­radt vagyok, meg nem érek rá, hanem jönnek, progra­mokat mondanak, javasla­tokat tesznek. Jelenleg a termelőszövetkezet alap- szervezetével együtt körül­belül 55—60 KISZ-tag van a községben. Azért mondom, hogy körülbelül, mert ' az utóbbi időben elég soKan be­vonultak katonának. Azt is hozzátehetném mentségként, hogy meg házasodtak, férj­hez mentek, de nem teszem, mert ez nálunk szerencsére nem jelenti azt, hogy le­morzsolódnak. Ki merjem-e mondani: az utóbbi időben új tartalmat kapott a Kist­élét, a KTSZ-foglalkozás. És nem azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer kinnal- keserwel összetrombitáljuk a társaságot, aztán elhangzik a »szpics«, utána diszkó, a fiúk elmennek berúgni a kocsmába, a lányok vihog­nak egy sort és kész. Van úgy, hogy hónapokig szó sem esik arról, hogy KISZ, de tesszük a dolgunkat. Elcsé­pelt talán amit most mon­dok, de úgy érzem, sole he­lyütt az a legfőbb problé­ma, hogy csak beszéLnek, így meg úgy, aztán nem tesznek semmit. Szerintem legin­kább úgy lehet »megfogni« a fiatalokat, különösen az első időben, hogy minden tekin­tetben kielégítjük a kedvü­ket, majd lassan, nagyon las­san szövünk csak bele olyan dolgokat, ami nevelő hatá­sú. — A község vezetői el­mondták, hogy például a művelődési házat csak úgy tudják felújítani, ha társa­dalmi munkát vállalunk. — Ezt már Illés Tibor, a ter­melőszövetkezet alapszerve­zetének KlSZ-titkára mondja. — Ez is frázisnak tűnik, de higgye elv itt na­gyon komoly dolgokról van szó. A termelőszövetkezet KISZ-alapszervezete vállal­ja a művelődési ház rendbe­tételén kívül egy autóbusz- megálló létesítését, a község kézilabdapályáján a világítás elkészítését és az egyik óvo­da patronálását. De ami a lényeg, íjamcsak papíron, hanem tettekben is, sőt fő­ként abban. KISZ-élet? Sok függ a vezetőktől, s ezt most nem magamra és a kolléganőmre irtem. nanem elsősorban Azokra a helyi vezetőkre, Akik rugalmasságukkal, avagy rugalmatlanságukkal sok mindent eldönthetnek. Körtem isoií két, javaslataikat. Bátran; egyenesen tegyék jóvá, ami szemet szűr. Ez olyan kincs nálunk, amelyet nem nélkü­lözhetünk. S mégis. • leg­utóbbi időben egyre gyak­rabban visszacseng a meg­jegyzés, amolyan — már említett — »te csak ne akard megváltoztatni a világot« — félék, amelyek arra intenek, hogy némely intézményünk­nél, egyes üzemekben és ter­melőszövetkezetekben a ve­zetők egyike-mésika elvárja, hogy a beosztott, a munka­társ használjon hanfogót. Visszacseng az intelem úgy is, hogy hétszer gondold meg, mielőtt valamiért az asztalra csapsz, barátom, jobb a békesség. Ezért is érdemes hangsú­lyozni : számunkra nagyon fontos, hogyan látja a dol­gozó ember a maga környe­zetét és az országos dolgo­kat, a munkás hétköznapo­kat. Mit vesz észre, jót vagy rosszat, munkájában, mun­kahelyén, sőt éppenséggel legsajátabb ügyében is; amelyekről különben a leg­többször kiderül, hogy nem is olyan »egyediek«, hiszen hasonló problémák másokat is foglalkoztatnak, s ez egy- gyel több ok arra, hogy föl kell figyelni rájuk. Ez a folyamat ma még mintha erősítésre, bátorításra szo­rulna. Nem a nagy, a tényleg szakavatottságot igénylő vizsgálatra gondolunk. A népi ellenőrzés például, sen­ki sem tagadhatja, rendkívül lényeges és szerteágazó mun­kát végez, egy-egy átfogó akcióval egész területek fej­lődésének tud új irányt és lendületet adni. De nézzük csak meg mélyebben a dol­gokat. Az ilyen alapos, ira­tokban, főkönyvekben, doku­mentációkban »kutató« vizs­gálatra több más szerv, re­vizor is illetékes. A népi el­lenőrzés tehát éppen azzal léphet tovább, ha energiájá­nak egy részét a lakosság, a dolgozók köréből érkező jel­zésekre, sokszor sürgős iti- tézkedést igénylő beavatko­zásra fordítja. De ez nem is csak népi ellenőrzési ügy. Minden fórumon tenni kel­lene azért, hogy tekintélye­sebbé váljanak a bárhova intézett, bárhol elhangzó egyszerű bejelentések. Eze­ket nem kellene egyköny- nyen elintézettnek venni, »ad acta« tenni, lerakni, vagy éppen a labdát, visszadobni, mondván: »nem ért hozzá«. Én bizony fölfigyelnék még annak a dolgozónak az őszin­te szavaira is, aki talán tény­leg nem elég tájékozott az összefüggéseket illetően, de hát ez nem csupán tőle függ. A legegyszerűbbnél, az üzemi szintnél maradva, va­jon nem arra int ez, hogy a tájékozottság kétoldalú le­gyen. Visszakanyarodva a beve­zetőn hoz, föl kell lépni a tu­nyaság, a közömbösség ellen. Még akkor is, ha sokszor megpróbálják a méltatlanko­dónak, a bírálónak kedvét szegni, ha lehet, mézes-ma- zos szóval, de néha elretten­tő visszavágással. Az egyik termelőszövetkezet épitőbri- gádjának vezetője például kérdőre vonta az elnököt, amiért megszegte a szavát Egész télen nem kaptak me­leg ételt, jóllehet gépkocsi­val 15—20 perc alatt ki vihet­ték volna az ebédet. A bri­gádvezető úton-útfélen frics­kát kap az elnöktől és bará­taitól a bíráló szavakért Már ott tartott, hogy elköl­tözik a faluból, amikor a já­rási pártbizottság a védelmé­re kelt... Lehet, hogy a példa nem egészen vág ide. De az bi­zonyos, hogy az eset tanul­sága fontos figyelmeztető, mert a véka alá nem rej etett szó sok bajt megelőzhet, tisztázhat, gondokon segít­het. Még ha valóban nem is tudja vele az ember meg­váltani a világot. Ami, per­sze, nehezebb vállalkozás is lenne. K. r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents