Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

A hét három kérdése Miben áll a Carter-dokt- rína lényege? Nem sok jó Juthat eszünk­be, ha az újabbkori ame­rikai történelem valamelyik elnökének nevéhez fűződő doktrínák idéződnek feL Ezek az elvek rendszerint Washington katonai és kato­napolitikai tprekvései.t hir­dették meg a hidegháború, az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolási próbálkozások és a beavatkozás jegyében. A Truman-elv közbelépést jelentett a görög polgárhábo­rúban, amerikai támaszpon­tokat létesített a Földközi- ténger keleti medencéjében, s a NATO kialakításának előfutára voit. Az Eisen- hower-doktrína a közel-kele­ti beavatkozás, a Johnson- doktrína az amerikai tenge­részgyalogosok dominikai partraszállását kívánta alá­támasztani. Hírhedtté vált a Nixon-elv, amelyet a később levitézlett elnök még a vietnami háború idején Guam szigetén hirdetett meg. Amikor ezen a héten az amerikai sajtó szinte teljes egyöntetűséggel a Carter- doktrina kifejezést használta, eleve nem lehetett túl sok biztatót várni. Az Egyesült Államokban íratlan politikai szabály, hogy az elnök, min­den évben, január utolsó de- kádjában hosszú jelentést terjszet a kongresszus elé az unió állapotáról, tehát az ország helyzetéről. Az első meglepetés az lehetett az idén. hogy a Carter-jelöntés­ben szinte eltűritek a hazai gondok és csaknem kizáró­lag a külpolitikai . problé­mák kerültek előtérbe. Lé­nyegében új hangsúllyal: míg egy évvel ezelőtt a hi­vatalos Washington legalább szavakban hangoztatta a SALT, a • fegyverkorlátozás, a szovjet—amerikai .kapcso­latok kérdésének fontosságát e témakörök most az utolsó, nyolcadik helyre kerültek a teendők listáján s csupán néhány általános megállapí­tásra szorítkoztak. A Carter-dok trína legfon­tosabb összetevőit viszont a fegyverkezési verseny újabb túlhajtása, a lehetséges ame­rikai katonai beavatkozás . eszközeinek (flották, gyors­hadtestek, támaszpontok stb.) rohamléptekkel történő ki­építése a válságtérségekben. Természetesen újra előkerült a kínai kártya, s ennek je­gyében szavazta meg a kongresszus az elnöki elő­terjesztést, hogy biztosítsák Kínának a legnagyobb ked­vezmény elvét. Ami önma­gában nem ad Irat okot bírá­latra, hiszen egy diszkrimi­natív megkülönböztetés le­építéséről van «i, csakhogy ebben az esetben nyüt szov­jeteden es éllel történt, a hangsúlyozottan elvetett®! a szovjet—amerikai keresne- lem akadályainak feloldá­sát.) Mindehhez a nagysza­bású lélektani hadviselés pá­rosul az olimpiai bojkott felhívásoktól as Aeroflot menetrendszerű járatainak zavarásán át egészen as *-r- mitázs műkincseiből terve­zett amerikai kiállítás «** mondásáig* ­Sók minden Ve ve mg ma a* amerikai politikában, ■ a légkört még inkább terheli, hogy elnökválasztási kam­pány évet írnak. Hangsú­lyozzuk azonban még egy­szer, hogy a Oarier-doktrína lényegét » katonai egyen­súly megbontására, a fölény- srerzeere irányuló törekvé­sek jelentik. S eœ egyúttal rávilágít alapvető, belső el­lentmondására: a stratégiai egyensúly ma áthághatatlan vastörvény, más a próbál­kozás és megint más a rea­ISO OG ESEMÉNYEK ClMSZaVIKBIR HÉTFŐ : Az Unido, ar. ENSZ ipar- fejlesztési szer -retr köz­gyűlést tart az indal fő­városban. — Előválasztá­sok az amerikai Iowa ál­lamban. — A khvai kül­ügyminiszter Pakisztán­ban meglátogatta az af­gán eüeniorradAlmárok tábérait.. — Tiltakozások Rhodesiában a brit rész­rehajlás miatt. KEDD : A LEMP Központi Bi­zottságának plenáris ülé­se Varsóban. — Moszkvá­ban Brezsnyev fogadta a francia nemzetgyűlés el­nökét. SZERDA: Számos kormány én sportszervezet utasítja vissza a moszkvai olimpia bojkottiára Irányuló ame­rikai felhívásokat. — Az új indiai kormányprog­ram nyilatkozata — Vé­res ftsszscsanások Salva­dor fővárosában. CSÜTÖRTÖK. Carter előterjeszti a kongresszusban hideghá­borús szellemben fogam évi jelentését. — Az olasz miniszterelnök washingto­ni Látogatása. PE.VTEK : Elnökváltaeztás Jránbary hírek és cáfolatok Pana­mából a volt uralkodó esetleges kiadatásáról. — Az amerikai kongresszus megszavazza Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét. — A Japán kor­mányfő Ausztráliában. SZOMBAT: A Sínai-félsrlgetröl tör­tént újabb vissza vonul áa után Egyiptom és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. — Fe­szültség "Libanonban. — Afganisztán és, több ha­ladó arab ország távol­marad az iszlám-kort o- renciától, amelyet provo­kációs célzattal rendez­nek meg Iszlámábádban. litás. Amint figyelmeztetőül szolgálhat, hogy az elődök doktrínái sem voltak képesek sarkaiból kiforgatni a föl­det ... « 2. Mit jeleni #7, Iráni elnök­választás a konszolidációs folyamatban ? Bonyolult feladat a szava­zatszámlálás az iráni elnök- választási után. Több. mint száz jelölt indult, de be­vált az előrejelzés, hogy Baniszadr. Habibi és Madari a három esélyes. Közülük is a volt gazdaságügyi minisz­ter Baniszadr látszik győz­tesnek, de megválasztása csak akkor lesz már az el­ső fordulóban érvényes, ha a szavazatok 50 százalékát magáénak mondhatja. Az ol­vasó a lapzártakor érkezett jelentéséle között tájékozód­hat a legfrisebb hírekről. Iránnal ka pennte trenn ed­dig gyakran jellemezték úgy a helyzetet, hogy több hatal­mi-döntési központ létezik. Vajon, ha választott állam­fő lesz és újabb választással létrehozzák a parlamentet, valamint a kormányt, meg­szűnik-e az eddigi helyzet? Nem könnyű a válasz, hiszen az országban, a nemze'ti kér­désben, a vallási vezetésben, a fegyveres testületekben nem kevés törésvonal mu­tatkozik s jóllehet, a jelöl­tek Khomeinire hivatkoztak, újabb kérdés, hogy valóságos összhangról van-e szó? V áitoaatlamil várat magá­ra a túsz-ügy lezárása. A héten nagy feltűnést keltet­tek a panamai hírek és cá­folatok. amelyélc végülis nem tartották kizártnak a volt uralkodó kiadatásáról tör­ténő tárgyalásokat. Az iráni államhatalmi szervek kiépítése a konszo­lidáció irányába hat, de ne­héz lenne eltekinteni attól, hogy Washington alighanem igen tevékeny lesz: szeretné mindezt a maga javára fel­használni. *1 Mi történik a Közel-Ke- létén ? A Sinai-félszigét területé­nek háromnegyed része visz- szakkerült Egyiptomhoz, Kairó feloldotta a Tel Aviv ellen három évtizede ér­vényben levő szankciókat s a két ország nagyköveteket cserélt. A különbéke folya­mata tehát megy a maga vágányán. Am szinte ugyan­azokban az órákban jelen­tések érkeztek a libanoni fe­szültségről. hadseregek áll­nak készenléten, és sajnos bármelyik pillanatban sor kerülhet fegyveres összetűzé­sekre is. Ami az általános közel-keleti rendezést illeti, a helyzet tehát nem változott, a válság továbbra is fenn­áll, sőt mérgeződik. A különbéke pártolót gyakran mondják, hogy egy tökéletlen béke is jobb a háborúnál, két hadviselő fél összebékülése miért jelente­ne gondot? Érveiket azonban a politika kegyetlen valósá­ga cáfolja. Nem két orzság kapcsolatainak normalizálá­sa jelenti a problémát, ha­nem az, hogy ezt manőverré tették a szomszédos államok békétlenségének fokozására. Ojra bebizonyosodhatott, a különbéke nem hozhat igazi megoldást. Természetesen nem egy ötödik háborút, de a különbékével szemben va­lódi békét kíván a világ. Réti Ervin — Ismét 15 halál«« áldo­zata volt Salvadorban a rendőrség és a .baloldali szervezetek, valamint a jobboldali félkatonai szerve­zetek és a baloldali polgári erők közötti összecsapások­nak. Mejicanosban, Santa Anában, Aguilaresben össze­sen hét személy, köztük há­rom rendőr hal/ meg a rendfenntartó erők és a for­radalmi erők között lezaj­lott összecsapásokban. — Sztrájkol az El Tenien- te-i rézbánya tízezer mun • kása péntek óta bérkövete­léseinek alátámasztására. A telep termelése a múlt szombat óta gyakorlatilag teljesen leállt, miután a személyzet egy része nem fogata el a vezetőség által ajánlott kilenc százalékos béremelést. Augustin Rodriguez Sa,ha,gun spanyol hadügymi­niszter péntek este erélyes hangú nyilatkozatban cáfol­ta azokat a híreszteléseket, amelyeket a Diario 16 című madridi napilap aznap dél­utáni kiadásában egy meg­hiúsult katonai államcsíny- kísérletről közölt. A minisz­ter méltatlankodását fejez­te ki amiatt, hogy felelőtle­nül terjesztenek a hadse­reg presztízsét sértő értesü­léseket — Megkezdődtek Islana­badban, a pakisztáni páriá­mét székházában szombaton az iszlám konferencia előze­tes tanácskozásai. A konfe­rencia nyitóülésére ma ke­rül sor, összeülnek a har­minc országból érkezett kül­döttségek vezetői és Habib Satti, a szervezet főtitkára, hogy meghatározzák a ta­nácskozás napirendjét, ame­lyen mindeddig csak az af­ganisztáni események szere­peltek. t Damaszkuszi jegyzetek Madzsarik Szíriában A Tmdæari szónak jó csen­gése van Szíriában. Magyart jelent, s ismeri a damaszku­szi utca embere éppúgy, mint a boaraj. sejk. A napilapok bőséges terjedelemben szá­molnak be a szocialista or­szágokkal kialakult kapcsola­tokról, megkülönböztetett he­lyet kapnak a küldöttségek látogatásai, a szolidan tás, se­gítség hírei. — A jó politikai kapcsola­tok, a két gazdaság egymást kiegészítő jellege, a viszony­lagos földrajzi közelség a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének alapja — mondta Szabó Károly külkereskedel­mi tanácsos Damaszkusziban. — A külkereskedelmi forga­lom növekedésének dinami­kája különösen 1974 után erősödött. Itt két korszakról beszélhetünk: 1975 és 1977 között 25 millió dolláros kor­mányhiteit nyújtottunk, s en­nek alapján a gépipari szállí­tások jelentették a lényeges elemet. Er.t követően 1977-től exportunk növelésében « készpénze« szállításoké a fő szerep. Építettünk Itt izzólámpa­és fénycsőgyárat, kábelgyá­rakat, konfekcióüzemeket, szállítottunk kikötői beren­dezéseket, konzervgyárakat, híradástechnikai berendezé­seket Exportunk fejlődése egyemiesi vonalú. Míg 1970- lx.*n csupán kilencmillió dol­lárt tett ki a magyar szállí­tások összege, addig 1976­ban már eîértOk a 39,6 milli­ót, majd egy kis csökkenés után 1979-ben az 50 millió dollárt. — Éppen a napokban kö­töttünk egymillióé üzletet. Gyógyszereket rendelt a Szí­riái fél — folytatja Szabó Károly. — Ez új, s igen nagy jövőjű lehetőség. Változatla­nul jelentős marad a henge­relt acéláruk tétele, amire nagy a kereslet. De szállítunk vegyiárukat, varrócérnát, vastömegciikket, szőnyeget, s sok kisebb tételű árut Ami a lényeg: ezek készpénzes üz­letek. És ml az, amit mi vásáro­lunk Szíriában? A kereske­delmi tanácsos erről is szólt: — Hazánk elsősorban bőrt vásárol, ezenkívül lencsét, ruhaféléket, fehérneműt, földimogyorót. A pamut- és bőrvásárlásokat kellene fo­kozni Itt most gondok van­nak. A pamut esetében a kí­nálati árak magasak. A félig kikészített bőrök tekintetében a helyi feldolgozás bővülése miatt csökkent: a kiviteli áru­alap, s az exportengedélyek terén is nehézségek vannak. Vállalataink közül a Meta- limpex, az Egyesült Izzó, a Mineralimpex, a Magyar Ha­jó- és Darugyár, a Terimpex, a Chemolimpex és a Perum­on végez kiemelkedően jó munkát. Igaz, a szerződések­ben. nem mindig fogalmazód­nak meg a legpontosabban érdekeink, főleg amikor szak­emberek kinti wkunkakórül­mértyeiről van szó. Az viszont tény — s ezt Szabó Károly külön hangsúlyozta —, hogy az utóbbi időben nem volt olyan kedvező üzleti lehető­ség, amelynek kihasználása netán valamelyik vállalatunk érdektelensége, hanyag mun­kája miatt bukott volna meg. Szíriái szakemberek úgy vélik: Magyarország a jövő­ben is jó partner lehet. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatok, az állami ipari szek­tor erősödése sok területen kínál lehetőséget az együtt­működésre, további bővítés­re. Annak ellenére, hogy Szíria frontország, s gazda­ságát nyomasztóan terhelik a katonai kiadások, ném mond­hat le a fejlődésről. — Látható — mondják a Szíriái újságírók és kereske­dők egyaránt —, hogy a gaz­dasági fegyvert az arab or­szágokkal szemben közvetve, vagy közvetlenül érvényesíte­ni akarják az amerikaiak és szövetségeseik. Nekünk olyan fejlődésre van szükségünk, mely a legkisebbre redukálja a függést a tőkés befolyástól. A következetesen antiimpe- rialista Szíria tehát szövetsé­gest lát a szocialista orszá­gokban. Jelenlétünk mind po­litikai, mind gazdasági téren hozzájárulás a belső fejlő­déshez és a szilárd helytál­láshoz. A minden téren erő­södő kapcsolatok ezt meggyő­zően bizonyítják. Bürget Lajos Hegyek országa, Afganisztán Egyetlen kép sem teljes háttér nélkül. Aminek ma a világ tanúja, az afganisztáni eseménysor, ugyancsak hát­terével egy ü tt egész. Az im­perialista fenyegetés elleni segítségért — amelyben ka­tonai segítségnyújtás is ben­ne foglaltatott — a Szovjet­unióhoz forduló ország hely­zete és történetének néhány vonása könnyebbé teszi az előtérben álló, a napi jelen­tésekből kibontakozó esemé­nyek te'jesebb megértését. Afganisztán területe 655 000 négyzetkilométer: több mint hatszorosa hazán­kénak, lakosainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzetiségi megoszlású or­szágban 53 százalék afgán, 20 százalék tadzsik. 9 száza­lék üzbég, 2 százalék türk- mén él, néhány százalék az arabok, hazarák, kirgizek, beludzsok. perzsák aránya. A lakosság 90 százaléka moha­medán, a többség szunnita. (Szemben Iránnal, ahol a síiták vannak többségben.) Vannak még hívei a hindu­izmusnak és kis számú zsi­dó és szikh vallású afgán is van. A felnőtt lakosság­ból csak 10 százalék tud ír­ni és olvasni, nemrég még az öt-tizennégy éves gyere­keknek is csak 8 százaléka járt, iskolába. A nemzeti jö-" vedelem 80 százalékát a me­zőgazdaság adja. Hegyek országa Afganisz­tán — a terület közel 80 szá­zaléka hegy; a legmagasabb csúcsok 6—7 ezer métere­sek. Évezredek óta élnek hegyoldalban, völgyben a jórészt pastu meg dari nyelvet beszélő pásztorok; az első az afgán lakosság anya­nyelve, a második a t>ei'zsa nyelv afgánná lett változata. Az egymásra hulló századok során a hatalmas területeket ellenőrző szorosokban, leg­többször csak nyáron járha­tó hágók keskeny útjain a legkülönbözőbb hódítók, hadseregek katonái váltották egymást. Perzsák, majd Nagy Sándor seregei, arabok, a bókhárai emírek. Dzsingisz kán tatárjai uralkodtak itt és csak alig töhb mint két évszázada alakulhatott meg az első önálló afgán állam. S ahogy megalakult, mind­járt meg kellett küzdenie a különböző szomszédokkal, akik a területére vágyakoz­tak. Harcoltak áz angolok­kal — az éppen előretörő brit világbirodálomjmal ví­vott harcokban az Afgán Királyság 1880-ban úgy szen­vedett vereséget, hogy ép­pen csak látszólagos függet­lensége maradt, meg' — tu­lajdonképpen afféle félgvar- mat" volt az Indiai Császár­ság északi peremén. Négv évtized függetlenségi harcai következnek ezután, s a tar­tományok, törzsek legiobb- jai által megvívott küzdelem 1919 februárjában azért is vezethetett győzelemre, mert az egyik nagy szomszédjgen jelentős diplomáciai (*s poli­tikai támogatást adott hoz­zá Ez a támogató, a fiatal szovjet állam, az új, függet­len afgán állammal két esz­tendő múlva kötött először barátsági, majd 1926-ben semlegességl és megnemtá­madási szerződést Századunk húszas éveiben gyakran szerepelt a világsaj­tóban Afganisztán újító szándékú uralkodója, Ama- nullah kán, aki jónéhány gazdasági és műszaki egyez­ményt is írt alá a Szovjet­unióval. A múlt persze rend­kívüli teher volt az elma­radott szegény ország életén, Amanullah idején csakúgy, mint később. Mohamed Za- hir sah éveiben. 1973-ban lett köztársasággá Afganisz­tán : a király nagybátyja,, Mohammed Daud lett az el­ső elnök. Daud köztársasága viszonylag hamar a nagy- birtokosok. az arisztokrácia védelmezőjévé vált, s újra csak a hadsereg haladó erői — de ezúttal már a hosz- szabb ideje illegalitásban küzdő Népi Demokratikus Párt vezetésével — szálltak síkra a dolgozó emberek pásztorod, parasztok és mun* kasok érdekeiért. 1978 áp­rilisában a fegyveres erők Forradalmi Tanácsa vette át a hatalmat; az országból Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság lett és élére a párt elnökét, Nyr Muham- med Tarakit állították. Az ország hamarosan — 1978 decemberében — új barátsá­gi szerződést kötött a Szov­jetunióval. Az 1978 áprilisa óta el lelt időben a hatalmukból kibil­lentett tegnapi urak, nagy- birtokosok. arisztokraták külföldi támogatással az af­ganisztáni népi hatalom megdöntésére szervezked­tek. Fegyveres csoportokat, alakítottak amerikai és kí­nai támogatással a szomszé­dos országokban. Épp a mi­nap irta meg a Neue Zür­cher Zeitung, hogy az inter­venció részletes tervét 1» kidolgozták. A szovjet segítséget az Egyesült Államok erőteljes szovieteilenes kamnánv meg­indítására használta fél. Azt magyarázgatják, hogy » Af­ganisztán csak az első lé­pés előre, ennek a lépésnek stratégiai jelentősége van.« George F. Kennan, akit alig­ha lehet a Szovjetunió ba­rátjának nevezni, irta a mi­nap: »Az, hogy Afganisztán­nak stratégiai szempontból külcshelyzete van Dél-Azsiá- ban, az amerikai újságírók és íróasztal-stratégák furcsa felfedezése. A valóságban egvetlen ország sem alkal­mas kevésbé arra. hogy stra­tégiai támaszpont legyen, mint ez a zord, kevéssé fej­lett, hegyes-völgves közleke­dési utakban rendkívül sze­gény szárazföldi ország.« G. M. A PAMUTFONO-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA beiskoláz az 1980/31-es tanévre 14-17 éves korú, 8 általános iskolát végzett leányokat fonóipari tanulónak A képzési idő 3 c Felvételi vizsga nincs. Vidékiek részére korszerű leány­otthonunkban ingyenes elhelyezést biztosítunk. Napi 5 fo­rintért háromszori étkezés. Tanulmányi állag alapján tanulmányi és társadalmi ösz­töndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a* iskolák által kiadott jelentkezési tá­pon vagy levelben. A jelentkezési lapra kérjük ráírni: „Fonalgyártó szakma” PFV Kaposvári Gyára. Bővebb tájékoztatásunkat kérésére megküldjük. Cita: PFV Kaposvári Gyára, személyzeti és oktatási osz­tály, 7401 Kaposvár, Jutai u. 24. (42377)------------------------------------------------------------------------------------------­----------------- -»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents