Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

H KÖZÉLETISÉG ISKOLÁI Társadalmi fejlődésünk mai fokán a közélet demok­ratikus fejlesztésének fontos feltétele, hogy mind több emberben keltsük föl a köz­ügyekbe való beleszólás igé­nyét, a közösség sorsáért ér­zett felelősségiét A szocializ- mus a néptörnégek előtt az egyéni érvényesülés és az állam ügyeiben való részvé­tel kapuit szélesre tárta. Po­litikai és szellemi életünk­ben egyre több olyan főnim van, ahol. az emberek . el­mondhatják véleményüket a társadalmi fejlődés őket ér­deklő-érintő kérdéseiróL Napjaink egyik izgalmas társadalmi kérdése ugyan­csak összefügg a közéletiség- geL Mit 'beadjunk a jelentős mértékben megnövekedett szabad idővel?. Mit tegyünk azért hogy az egyéni kedv­teléstől mind többen jussa­nak di a kisebb-nagyobb közösségért végzett munka vállalásáig? Gyakorolni minél többet Nehéz wotaa receptet írni, hogy a maga zárt világába begubotzn emberben, miként . ébresszük föl a mások, a közösség, ügye iránti „érdek­lődést hiszen egyik napról a másikra senkiből sem lesz közéleti ember. Ezt is el kell kezdeni, mint • bármely foglalkozást vágy szakmát, bele kell jösmi á .fortélyai­ba. és gyakorolni kell . — minél többet Első hallásra meglepőnek hat. ami végül is teljesen magától értetődő: a közélet első gyakorlótere az iskola, tehát a közéleti- ség próbáit az iskolában kell elkezdeni. Ennek az igénynek a ki­elégítése összefügg az isko­la alapfunkciójával, a kö­zösségi, nevetésnek,„.amelynek . a közéletiség’ voltaképpen egyszerű továbbfejlesztését jelenti. ■ Ahol eleven, közös­ségi élet lüktet az iskolá­ban, ott a legtöbb diák rá­talál az egyéniségének és hajlamainak legjobban meg­felelő tevékenységi területre. Az a lényeg, hogy minél több gyerek kapjon és vál­laljon megbízatást az osz­tály közösség munkájában vagy az ifjúsági szervezet­ben. Vagyis: a ttóséseik ne néhány »kiváltságon« fiatal kezében összpontosuljanak. Emberek, közösségek ügyért intést, sorsukat job­ban formálni — emberhez méltó, szép feladat, amit csak mélyen áhérzett fele­lősségtudattal lehet megol­dani. Ma még nem kevésszer találkozhatunk » folytan nyüzsgő, szónokoló, a de­mokráciára hivatkozva min­denbe beleszóló, de a mun­kát és a felelősséget masra hárító emberekkel Nem ók a mi ideáljaink. A szocialis­ta demokrácia értelme ugyanis nem pusztán a sza­bad véleménynyilvánítás, ha­nem mindenekelőtt a leg­jobb megoldások kialakítása a vélemények szembesítése útján. Minél nagyobb lehe­tőség« nyílik valakinek arra, hogy tevékenységével, dön­téseivel befolyásolja a köz- ügyek menetét, annál fan­tusa bb, hogy demokratikus jogait szakértelemmel és nagy fokú felelősségtudattal kapcsolja Ö6sae. Jogok és kötelességek Felelősségtudat és elköte­lezettség, politikai tájékozó­dási képesség és gyakorlat — elsősorban ezek birtoká­ban valhat valaki közéleti emberré. Mit tehet ez ün- ben az iskola? A maga éle­tével legyen színtere’ a köz­életi tevékenységnek, mo­dellje a szocialista társadal­mi együttélésnek, s váljék fokozatosan olyan demok­ratikus ihtézménnyé, ahöl nevelésének és vezetésének a tanulók átérzik önmaguk felelősségét, miközben meg­szerzik az ehhez szükséges képességet,’ műveltséget, gya­korlatét m, • Mb«5 falhatjuk, hogy m mai istan&a is- törekszik e cél «térésé­re. Nemcsak' a középiskolá­ink körében, akiknek már van annyi történetem isme­retük és társadalmi tapasz­talatuk, hogy különösebb pe­dagógiai ráhatás nélkül is érdeklődnek a közélet, a po­litika eseményei iránt, ha­nem az általános iskoláikban, az úttörőcsapatokban is. > — Okos gyerekek komoly gyülekezete volt ez a ta­nácskozás — mondotta Szűcs .Istvánná., az úttöroszöve+ség tőtitkára —, mert a küldő - tek osztozni kívántak az or­szág gondjaiban, tettekkel hozzájárulni a mi világunk jobbá tételéhez. Középfokú iskoláinkban a KISZ-szervezetek önkor­mányzati fórumain sók ezer, tízezer fiatal szerez közéleti tapasztalatokat, szembesíti ellméleti—poffiitáikai ismere­teit a gyakorlattal. A KISZ- szervezetek persze nemcsak az iskolákban, hanem az üzemekben, hivatalokban is alkalmat teremtenek a köz­életi szerepléshez. Hogy a fiatalok összejövetelei ne fulladjanak szófecsér lésbe, az elmondottakon kívül ar­ra is szükség van: a részt­vevők legyenek tisztában az alapvető állampolgári jogok­kal és kötelességeikkel.. Nem ritkák ma már az olyan is­kolák, amelyekben az osss­tályffmökl ta a váfcjgofee- tänk alapjai 6nSbob gyárak­ba, tanácsctera, bíróságiakra viszik a diátokat, hogy köz­vetlen benyomásokat szerez­hessenek a jogok és köte­lességek gyakorlásáról Demokratikus ala pókra Azokban az oktatási in­tézmények ben, amelyekben jó a közösségi nevelés, meg­figyelhetjük, hogy a tanár— diáik viszony demokratikus alapokon nyugszik. Ez utób­bira is nagy szükség van a közéletiségre neveléshez. Iskolai tanulmányaik be­fejeztével a fiatalok munká­ba állnak. Sokukat az isko­lánál »ridegebb« új környe­zet félénkké, visszahúzódó­vá teszi, egyszer s minden­korra eífeledtetve velük az iskolai közszereplést; má­soknak viszont a jó munka­helyi kollektívágban bon­takozik ki igazán a szemé­lyiségük. A közéletiségnek a munkahelyek is iskolái, s nem is akármilyenek. A felnőtteknek, különösen » munkahelyi vezetőknek a termelés vagy a hivatali munka tengernyi gondja kö­zepette nem szabad meg­feledkezniük erről. Hr. Kovács Irerr TraktorkíhasznáTás Somogybán Sok a holtidő ötvenezer palackot ultra öblítővel, harmincezer flakont »Evilux ’79« lemosószerrel töltenek meg havonta a lengyel­tóti Somogy Népe Tsz műanyagüzemében. A flakonokat ők állítják elő, a töltést bérmunkában végzik. zeteknek csak alig több mint egy harmada használ ta ki el­fogadható szinten. A T 150- es gépek zöme például csak egy műszakban dolgozik. A l raktoroshiánytól, a műsza­ki kényszerpihenőkön és a szemléletbeli fogyatékossá­gokon át a túlgépesítebteégig széles a kihasználatlanság okainak skálája. Nem jobb a helyzet a 100 lóerőnél ki­sebb gépek esetében sem. Ezeknek kilenc százaléka tavaly egész éven át (!) nein dolgozott Főként’ az MTZ— 50-es típusnál szembeötlő, hogy évről évre romlik a ki­használásuk. Ez a gép ko­rábban a szántástól a szállí­tásig minden munkában részt vállalt. Az előbbit most már túlnyom árészt nagygé­pek , az utóbbit teherautók végzik. A kis »zetoroknak« nem egy helyen már csak az órabéréé »tingJiitangJ-iz᮫ jut A különbségekre jellem­ző, hogy míg tavaly például a komlósdi tsz-ben 0,51 »normálhektár« volt egy MTZ műszakórányi teljesít­ménye, addig az ecsenyf tsz- ben féle ennyi. Elképzelhető, mekkorák a különbségek a fenntartási költségek ; megtérülésében. Ha például egy 180-as Raba 3000 rKJrmálhektárnyi. mun­kát végez egy évben, az egy hektárra jutó költsége 50 fo­rint körül vaui Har ugyanez a gép fele'^ennyit teljesít kétszeresére nő , az omkíftt­í/i íj ■ .' ség. Vagyis ha a gép megy, olcsóbb az üzemköltsége, mint há áll. Sajnos valamennyi géptí­pusnál magas a »meilék- . (ha úgy tetszik, ■ kár­bavesaett idő) aránya. Ez a műszáki karbantartó munka alacsony színvonalára és az alkatrészellátás fogyatékos­ságaira hívja föl a figyel­mek A gazdaságok nagy része ma is örül, ha a műhely győzi a »lerobbant« gépek javítását. A hibamegelőző karbantartás feltételei a tsz-eknek csak kis részében vannak meg. Mindent egybevetve: a gépkihasználás javításának sok tartaléka van még me­gyénkben. Olyan tartalékok, amelyeket a gazdálkodás mai szigorú feltételei között kihasználni létkérdés. Tény, hogy mindez nem csupán jó- szándék dolga. A tökéletes gépkihasználásihoz nélkülöz­hetetlen a színvonalas »mű­szaki háttér«, amelyhez nem mindenütt áll rendelkezésre »pár millió«. Az is tény, hogy olykor a traktorosok válogatnak a gépek között, és nem fordítva... Mégis: ha a gazdaságok csupán azon Változtatnák — irányí­tási szemlélet, munkaszerve­zés, ösztönzés —, amiben ki­zárólag ! ök; a »ludasak«, máris szembeötlő lesz a vál­tozás. / Bíró Ferenc A mezőgazdászban az idén életbe, lépett úi.. beru­házási szabályozórendszer a korábbinál jobban ösztönöz a .helyi módsaérgk alkalma­zására, a ’Volyamátos. fejiéáz- tesre é^'"a liöltségjék, csök- tkentésere. Á.Z új Iétesíttfle- nyek kialakításánál tágabb lehetőség nyílik a helyi szakemberek tapasztalatai­nak hasznosítására is. Mind­ez azonban nem csökkenti a központi tervezéssel és a be­ruházások lebonyolításéval Bátorság kell a jutalmazáshoz Gazdasági terv több változatban Üj évet kezdett a szak- szervezeti bizottság titkára. Íróasztalán ott az 1980-as naptár — a legfontosabb telefonszámokkal, a legfris­sebb bejegyzésekkel. Mellet­te az 1980-as iratoknak cím­zett, most még üres dcsz- sziék. A tavalyi iratokat épp akkor hordták le a pin­cében levő irattárba, ami­kor odaértem Farkas Tibor­hoz, a Somogy megyei Élel­miszer-, Háztartási-, és Ve- gyiáru-kiskereskedelmi Vál­lalat szb-titkárához. — Már nem férünk el, annyi a szakszervezeti irat — mondja magyarázatkép­pen. — Tizenöt dossziét tesz ki a tavalyi “-termés-“. — Sok a papírmunka? — Nem mondhatnám. Va­lamikor valóban az volt... tavaly már egyre kevesebb. A kötelező információ min­denképpen szükséges. — Azért lehetne csökken­teni. — Szerintem több min­denben. Nagyon sok például a párhuzamos adatszolgálta­tás, beszélgetés. A KPVDSZ, az SZMT ugyanazt kéri írásban, szóban, Egy-két dolgot azonban szívesen tet­tünk el az irattárban, így például a tavalyi hatszázalé­kos bérfejlesztésre, a mun­kaversenyre, a szociális el­látottságra, a kulturális, a sporttevékenységre, az üdül­tetésre vonatkozó dokumen­tumokat A tl&ár már tavaly el­kezdte az idei évet, amikor a KPVDSZ megyei bizottsá­gán megtanácskozták az idei feladatokat elemezték a gazdasági szabályozók vár­ható hatását, beszélgettek a kongresszusi irányelvekről. S ezt most szerdán már a vállalatnál folytatták, a pártcsoportértekezleten is megvitatták a kongresszu­si irányelveket. Ezen szak­szervezeti bizalmiak is részt vettek. Csütörtökön a bent­lakásos tanfolyamra készülő öt bizalmival beszélgetett. Aztán a társadalombiztosítá­si bizottság ülésén elosztot­ták a négyhavi üdülőjegyé­ket. — Mi a következő legna­gyobb feladatuk? — Készülünk a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes ülésére. Nagyon iának tartom ezt a formát. Nálunk ugyanis az 1248 dolgozót nem tudjuk taggyűlésre összehívni: a hatvanöt bizalmi segítségé­vel azonban összegyűjtjük a véleményüket, s a döntések­ről is tájékoztatjuk őket. Nálunk — mutatja a naptá­ron — február 4-re hívjuk össze az ülést, s ott véle­ményezzük az idei tervet. Előtte a bolt-, a brigádveze­tőkkel is tanácskozunk. A szakszervezeti bizottság tag­jai kezdettől részt vesznek a tervezésben. Szeretnénk elérni, hogy .választani le­hessen a lehetőségek között, s a forgalmi adatok, a bé­rezési formai szempontjá­ból eltérő változatokat ter­jeszthessünk az ülés elé. Nagy feladat, hogy az anya­got legalább tíz nappal előbb megkapják a bizalmi­ak, s így megbeszélhessék a csoportértekezleteken. Csak így továbbíthatják a véle­ményeket, a javaslatokat. — Milyen feladatok áll­nak a szakszervezet előtt? — A kongresszusi irány­elvek szellemében a mozga­lom sajátos eszközeivel ha­tékonyabban szeretnénk szervezni a munkaversenyt. Aztán ott van a differenciált bérezés. Eddig úgy beszél­tünk róla, hogy szeretnénk elérni, most kimondjuk: el kell érni, ne féljenek tőle. Ez persze föltételezi a ve­zetői bátorságot is, minden szinten. Változnak a bérfor­mák, nagyobb önállóságot kapnak a boltvezetők. Á forgalom után járó jutalék 20—25 százalékát a szakszer­vezeti bizalmival egyetértés­ben a legtöbbet dolgozóknak adhatják jutalomképpen. Mivel még bátortalanok a boltvezetők, nagyon odafi­gyelünk a gazdasági veze­tőkkel, a párt- és a KISZ- szervezettel együtt: a ber- féjiesztes most szerényebb lesz, s épp ezert ami lesz, az oda kerüljön, ahol meg­érdemlik.., Sok, mindent részletesen meg kell magya­ráznunk a dolgozóknak. így azt is, hogy miért csökkent a nyereségünk. Érdekvédel­mi' szervként viszont kiál­lunk «mellett, hogy * shmi­kavédelmen, a szociális el­látottságon ésszerűtlenül se­hol ne takarékoskodjanak. A jóléti, alap ésszerű fel- használása különösen fog­lalkoztatja a titkárt. Sokáig beszélgettünk arról, hogy még egy-két »hagyományt« — mint a nőnapi és a tél­apói csomagot is — meg le­hetne szüntetni. Az a legfontosabb, hogy a nagycsaládosokat, az idős embereket, az egyedülálló­kat támogassuk, ha valóban szükséges. Most már van sok olyan bizalmi, aki az indokolatlan segélykérésre ráírja, hogy nem javasolja. Különösen fontos, hogy le­gyen rangja a béren kívüli juttatásnak, a jóléti alap- rusk. Ha most tíz dolgozót megkérdeznénk, hogy meny­nyi nyereségrészesedést; ka­pott tavaly, biztos, hogy a fele nem tudná. Ezen a helyzeten száztizenkét aktí­vánk segítségével minden­képpen változtafeni kell. Sokat tettek a vállalatnál a takarékosság érdekében, a kongresszusi ; es felszaba­dulási verseny szintén ered­ményes. Most az idei fel­ajánlások teljesítését ala­pozzák meg, a takarékosság rendszerét korszerűsítik. — Január 10-ig értékeljük a tavalyi :• munkaversenyt. Már most leszögezhetjük, e .plusz 24 milliós forgalom­ban a felajánlások is benne vannak. L«Js- Qeu mogbízatt, intézmény, .&z Ag- rober munkájának .rangját. Az intézet mérnökei folya­matosan .átvizsgálják á tí­pusterveket, , / esetenként, mindenekelőtt a* 'kötóégesh megoldásaknál,“ ' kerül sör, és a műszáki ... dki-f kumentációk egy részét ujj tartalommal töltik meg. Ha a- rendelkezésre álló típustervek számát nem is növelik, mégis újabb lehe­tőséget nyújt a mezőgazda­sági beruházóknak egy ren­delkezés: ez módot ad a már egyszer fölhasznált tervek ismételt alkalmazására,. Az egyedi terveket — egyes ter­vező kollektívák, üzemi szak­emberek alkotásait — vi­szonylag egyszerű -ügyinté­zéssel, »-rövid úton« lehet újból fölhasználni, kiindulva abból: a dokumentációk is­mételt »szerepeltetését“ min­den bizonnyal a gyakorlat messzemenően igazolta Vi­szont továbbra is engedélye­zési eljárást kell kérni, ha az egyedi tervek alapján ki­alakítandó létesítmény telje- sítménynormái valamilyen oknál fogva túllépik az elő­irányzatokat, amelyeket már korábban, a mezőgazdasági termelés teljesítőképességé­nek ismeretében alaki totale ki. A beruházások megalapo­zásánál »testre szabottabb« lehetőséget ad a technoló­giákkal kapcsolatos szemlé­let és felfogás gazdagítása. Azzal, hogy az idén életbe lépett szabályozórendszer megszüntette az állattartó, telepek kötelezd tartástech­nológiái irányelveit, tágabb lehetőségeket kapott a he­lyi kivitelezés. Az állattartótelepek ko­rábban rendelettel meghatá­rozott kötelezően megvalósí­tandó létesítményeinek köre — ezekhez kötötték például az állami beruházási támo­gatás engedélyezését — lé­nyegesen szűkült Ez előse­gíti, hogy az üzemek az alapvető termelői létesítmé­nyek megvalósítását köve­tően, anyagi lehetőségeikhez igazodva, esetlég hosszabb idp alatt' teremtsék meg az üzemeltetés teljes körű fel­tételeit. -< * ' SOMOGYI NÉPLAP Rugalmasabb fejlesztés „ i . •« . *:&&& â Új beruházási szabályozóba mezőgazdosógban $-- —i - ....... - ü - : í°r . Két éve 2500 traktor dol­gozott a megye szövetkeze­teiben, ma háromszázzá! ke­vesebb, a rendelkezésre áHó- traiktonteljesitrnény mégsem csökkent számottevően. Nőtt ugyanás a korszerű nagygé­pek aránya: ugyanazt- , a munkát kevesebb traktor végzi él. Ez nyilvánvaló fejlődés — csakhogy kevés ahhoz, hogy a mai helyzetet, örvendetes­nek mondhassuk. Megyénk átlagos “taktorsűrüsége“ ugyanis . tíz százalékkal el­marad az országos átlagtól. Még kontrasztosabb a kép, ha az átlagszámok mögé piBawtiunflc: Somogybán a legjobb és legrosszabb gép- eliátnttságú szövetkezet kö­zött háromszoros a különb­ség. 24 gazdaság gépellátott­sági helyzete már-már kri­tikus. (Van, ahol csak 49 »lóerő“ jult 100 hektárra, de olyan üzem is, ahol 189. Márpedig a szántás vagy ve­tés optimális ideje mindkét üzemben ugyanaz.. á A géppel jól és gyengén ellátott tsz-ek közötti sza­kadék a gépvásárlások öt­letszerűségére is utal. Csak elvétve fordul elő, hogy égy gazdaság a vetésszerkezet, a már meglevő gépek kapaci­tása és állapota vagy a ter­melési technológia elemzése .után dönt egy gépvásárlás­ról. Van,, ahol egyszerűen azért vesznek, mert “futja rá“, máshol vjszont — no­ha, elemzés nélkül is nyű-. Vánvaló a szükség — asz “égető“ igényeket is rangso­rolni kell. Végül is: hogy az optimá- lisbscrz képest kevés ‘a gép a megyében, az csak egy ok­kal több a meglevők jó ki- haærràlàsàraï A megyei tsz- szövetség friss elemzésének tanúsága szerint e téren sem kisebbek a ‘különbségeit. Jócskán találhatunk “kriti­kusnak“ mondható gépki- -haszríátási- -(Vágy -*épi>i‘’‘kí-í' haSználatlansági?} mutató­kat. A fölmérés tipusön- kérít, kőt - gazdaságai) keSt2 taglalja a gépellátottságot és a gépkihasználást Számosz- k>pok helyett — az elemzés igénye nélkül — áll jon itt csupán néhány a »legbeszé­desebb« tények közül. Nagytraktorait a szövetke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents