Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

■ \ L&pé Cgrrfc>)^»w be*feJ*m 'i Carter ismét nyíltan fenyegetőzött Buti bírálta a gabona-embargót Carter amerikai elnök szerda esti beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok, létfontosságúnak minősített érdekei védelmé­ben, katonailag is kész be­avatkozni a Perzsa-öböl tér­ségében és Pakisztánban. Az elnök az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai tá­mogatással kívánta indokol­ni a gyorsuló amerikai fegy­verkezést és a külföldi ka­tonai beavatkozásra vonat­kozó terveket. Carter beszé­déből ugyanakkor az is ki­tűnt, hogy újfajta »védelmi szövetség« egyelőre még in­kább vágy, sem mint való­ság. Carter szokásos évi jelen­tését terjesztette a kongresz- szus élé A túlnyomórészt külpolitikai kérd sekkel fog­lalkozó beszédben, amelyet valamennyi nagy tv- és rá­dióhálózat közvetített, az el­nök a Szovjetunióval való világpolitikai versengést ál­lította középpontba. Az el­nök —* »létfontosságú érde­kekre« hivatkozva — gya­korlatilag meghirdette azt az igényét, hogy az Egyesült Államoknak csendőri fel­ügyeletet gyakorlojon a kö­zel- és közép-keleti olajvi- dék fölött Nyílt fenyegetése szerint »-külső erők minden kísérletét, hogy ellenőrzést szerezzenek a Perzsa-öböl térsége felett, az Egyesült Államok létfontosságú érde­kei elleni támadásnak te­kintünk s azt minden esz­közzel visszaverjük — bele­értve a katonai erőt is-« — az elnök hasonló jellegű tá­mogatást ígért Pakisztánnak is. A beszédében ismét szél­sőségesen támadta a Szov­jetuniót A világháború utá­ni legsúlyosabb »fenyegetés­nek« minősítette az afga­nisztáni fejleményeket, ame­lyekért a Szovjetuniónak *— úgymond — »-konkrét árat kell fizetnie«. Kitartott ter­ve mellett, hogy az ameri­kai sportolók ne vegyenek részt a moszkvai oömpiai játékokon, ugyanakkor vál­tozatlanul szükségesnek mondotta, hogy a vitás kér­déseket békésen oldják meg, hogv korlátozzák a fegyver­kezést, hogy éppen az adott helyzetben (jóllehet, az Egyesült Államok »elnapol­ta« a SALT—II. szerződés ratifikálását), mindkét fél megtartsa a SALT-szerződé- sek előírásait * • • Nagy-Britan nia felmond­ja a Szovjetuniónak nyúj- ' tott hosszúlejáratú hitelkere­tét. A 950 millió fontos hi­telkeretről Harold Wilson voK miniszterelnök 1975-ös moszkvai látogatása alkal­mával állapodtak meg és célja a brit export fokozása volt a Szovjetunióba. A kon­zervatív kormány most az amerikai gazdasági háború­hoz csatlakozva felmondja a hitelkeret második felét, árrá elsősorban természetesen a brit ex port or ok helyzetet rontja. A bejelentést lord Carring­ton. külügyminiszter tette a felsőházba. »Anglia is meg­tiltja „fejlett technológia" eladását a Szovjetuniónak«. • » * Amerikai küldöttség érke­zett szerdán Buenos Airesbe, hogy az Argentin kormány- nyál a Szovjetunió ellen el­rendelt gabonaszállítási tila­lomról tárgya jón. Ismeretes, hogy Argentína nem csatla­kozott ehhez az amerikai in­tézkedéshez. A dél-amerikai ország gabonakivitelének 18 százaléka a Szovjetuhiőba irányul. Élesen bírálta New York­ban a Szovjetunióval szem­ben alkalmazott gazdasági zsarolást Earl Butz, volt amerikai mezőgazdasági mi­niszter. A The New York Timesnak adott nyilatkoza­tában annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a ga­bona-embargó valamennyi terhet az amerikai gazdál­kodók viselik. Nyngnlt szavazásra szólított fel Khomeim ajatofiahoi fr£» vallási vezetőjét szerdán az esti órákban szívpanaszok miatt egy teheráni kórházba szállítottak. Khomeini már náiány nappai korábban visszavo­nult a nyilvánosságtól és orvosai most úgy rendelkez­tek, hogy további 15 nappal hosszabbítsa meg pihenését. A kiadott hivatalos közle­mény szerint a vallási ve­zető egészségét illetően nine* ok az aggodalomra. • • • A panamai kormány szer­dán este táviratban tájékoz­tatta az iráni vezetést Re- 2a Pahlavi volt uralkodóval kapcsolatos álláspontjáról : eszerint Panama bizonyos körülmények között hajlan­dó fontolóra vermi a sah ki­adatásának lehetőségét. Panama a táviratban re­ményének ad hangot, hogy a nemzetközi jog törvényei­hez való ragaszkodása arra ind itja az iráni vezetést, hogy — hasonló Szellemben cselekedve — szabadrjp bo­csássák a Teheránban fogva tartott ««erikái túszokat, e • c Khomeini ajatoílah csütör­tökön rádióbeszédet intézett az iráni néphez abból a te­heráni kórházból, ahova eny­he Bzivbantalmai miatt szer­dán éjjel beszállították. Or­vosai szerint állapota kielé­gítő, de még pihenésre van szüksége. Csütörtökön reggel több látogatót fogadott, köz­tük Baniszadr pénzügymi­nisztert, akit az elnökválasz­tás egyik esélyesének tarta­nak. Mintegy tízperces beszédé­ben a főpap fölszólított min­den iránit, hogy nyugodt kö­rülmények között szavazzon a választások pénteki, első fordulójában. Fölhívást inté­zett az ország összes népcso­portjához es vallási közössé­géhez, hogy vegyenek részt a választáson es támogassák a majdani győztest. Khomeini sürgette a cse­kély győzelmi eséllyel ren­delkező jelölteket: annak ér­dekében, hogy már az első Ghnfbradeh iráni kfíTűsymi- náwrter sajtóériekezlelet tar­tott. forduló meghozza a döntést, lépjenek szövetségre azok­kal, akiknek több esélyük van. Az új iráni alkotmány szerint abban az esetben, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sen kapja meg a sza­vazatok felét, a legtöbb vois - sőt szerző két jelöltről két heten belül újból szavazni kell Szadegh Chotbzadeh iráni külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén megerősí­tette, hogy üzenetet kapott Aristides Royo panamai el­nöktől, amely szerint a volt sah a panamai biztonsági hatóságok felügyelete alatt áll, és »a panamai biztonsá­gi szervek óvintézkedéseket hoztak, hogy (a sah) ne hagyja el az ország terüle­tét«. Chotbzadeh a probléma békés megoldása irányában itert lépésnek minősítette a panamai államfő üzenetét, ugyanakkor ismét szólt an­nak szükségességéről is, hogy bizottság alakuljon a sah bűneinek kivizsgálására, és ne alkalmazzanak gazda­sági szankciókat Iránnal szemben. A külügyminiszter közölte, hogy a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok jó egészségi állapotban vannak. Damaszkuszi jegyzetek Elutasítás és szilárdság A dipfomáciai és kormány- negyed Damaazk us zban. Pompás kávét szolgáltnak fel a külügymin iszterhelyet- tes dolgozószobájában. Naszr Chaddam szívesen tájékoz­tatja az újságírókat. Jó isme­rője Magyarországnak, ami­kor belgrádi nagykövet volt, gyakorta megtörd utó Buda- peste». — Szíria helyzete kétség­telen nem könnyű. De azt is meg keli mondani: a Camp Davád-i küiöramegáüapodás nem ért el semmit. Egyiptom elszigetelődött, a bagdadi ta­nácskozás, majd még annál is határozottabban a mostani tuniszi, sok tízmillió arab ál­láspontját fejtette ki. Havan­nában az el nem kötelezett alkarnak csúcsertekezletén 95 ország ítélte eL a szégyentel­jes békét, Szadatot és Egyip­tomot senk nem védte. Hogy van-e alternativa Camp Da­vid del szembe»? Először is erősödött az elutasítás front­ja. Már Szudán és Szomália is szembefordult a megálla­podással. Nyugat-Európában és az ENSZ-ben ugyanígy felismerték: az amerikaiak békéje nem hozott megoldást a Közel-Keleten. Nem kétsé­ges: először a térségen beluL kell eloszlatni a félreértése­ket, rendezni a belső erőket, és politikai eszközökkel kell kikényszeríteni a megszállt területek kiürítését, a palesz­tin állana megalakítását. Minden alkalmat felhasz­nálunk arra, hogy megmu­tassuk, kik ellen irányul az egyiptomi—izraeli—ameri­kai megállapodás, kik eÜen érkeznek a fegyverek Egyip­tomba és Izraelbe. Es látni kell azt is, hogy Irán kiesése után most Egyiptom készül a Közel-Kelet csendőrének sze­repére. Nyugat-Szahara miatt konfliktus van Marokkó és Algéria között. Szadat rögtön jelentkezett: • fegyvereseket küld Maroltkó támogatására. A mekkai mecset elleni tá­madáskor hasonló ajánlatot tett Szaúd-Arábiának. Irán és Bahrein között szintén el­lentét van, vajon ki jelent­kezett ismét katonai ajánlat­tal? Szadat És egyetlen or­szág volt — Egyiptom, amely felajánlotta: befogadja a megbuktatott iráni sahot. Szadat kész minden haladó erő ellen fellepni, ebben a térségbe» éppúgy, mint Afri­kában. Az egyiptomi politika cél­ja, csendőr-jellege tehát nő vele szemben, A szilárd­ság frontja azonban még nyilvánvaló, s az elutasítás nem mondható egyértelmű­nek. Kétségtelenül bonyolítja a helyzetet hogy sajnála­tunkra megromlott az iraki— színád viszony. Zavart kelte­nek az Arab-öbölben zajló esemenyek is. Az imperialis­ták katonai szándékai ismer­tek, próbálkozásaik nem új- keletűek. Az iráni túsz-kér­dés ürügyén provokált kato­nai lépéseknek azonban nem lehet sikerük. Nem kockázat nélküli az a fenyegetés sem, hogy az alajmezoket szükség esetén az amerikaiak meg­szállják. A térség problémái így nemcsak az itt élőket érintik, a béke ügyét általá­ban veszélyeztetik. A mi cé­lunk, hogy diplomáciai úton, minden erőt fórumot kihasz­nálva leleplezzük ezeket a manővereket bemutassuk a Camp David-i béke veszélye­it, erősítsük az arab nemzet egyseget. Antnmperialista harcunkban nagy segítséget kapunk a szocialista orszá­goktól, elsősorban a Szovjet­uniótól. A szirdai külügyminiszter- helyettes szívesen beszél a tuniszi csúcsértekezletről is: »Következetességünk nem maradt eredmény nélkül. Si­került Tuniszban elérni, hogy a fő téma a bagdadi ha­tározatok végrehajtásának elemzése volt, hogy megis­métlődtek az ottani elhatáro­zások. Kompromisszummal végződött a Libanonról folyó vita is, s így meg lehetett gá­tolni a palesztinok elleni ja­vaslat elfogadását.« A beszélgetés során sok ak­tuális kérdés sziriai megíté­lését hallottam. A bejrúti L’Orient — Le Jour minden számában izgatottan elemzi : vajon Libanonban érvényre jut-e az a megállapodás, amely korlátozza a palesztin akciókat, vagy csupán papír a tuniszi okmány ? Óvatos damaszkuszi körök lépten- nyomon felteszik a kérdést: vajon milyen tartós lehet a jelenlegi jó szír—jordániai viszony? Nyílt vita folyik ar­ról: vajon az iráni—szír kap­csolatok taktikaiak-e, vagy hosszú távra jellemzőek lesz­nek? » Camp Dávidét tehát bírál­ják, a szilárdság azonban csak vágy. Damaszkuszban nem nyugszanak bele a fele­más helyzetbe. A Nemzeti Haladó Front így fogalma­zott: Vagy árulás, vagy áldo­zat Árulásról nem lehet szó. így vállalják az áldozatot, számítanak a nemzeti egy­ségre, a felszabadító és hala­dó erők, a szocialista orszá­gok támogatására, hogy vég­re tartósan és igazságosan rendeződjék a helyzet a Kö­zel-Keleten. Bürget Lajos (Következik: A szilárd gaz­daságért) PQXTUGÁUA Tíz Jiónap — hátra Az első esztendő megszab­hatja az egész évtized me­netét — vallják a baboná­sok. Portugália az új évvel nemcsak új dekádba lépett, hanem — sokan hiszik — új korszakba is, illetve talán — a haladó erők reményei sze­rint — csak új időszakba. Hiszen tény, hogy az 1974. évi áprilisi fon-adalom óla először kaparintotta kezébe a kormányrudat a jobbol­dal, de egyelőre csak októ­berig szól a mandátuma. Az őszi menetrendszerű válasz­tásokon ugyanis még meg­fordulhat a reakciós restau­ráció tendenciája, s eldől­het: merre tart majd Por­tugália a nyolcvanas évek­ben. Megosztott baloldal Mert az ma már nem két­séges, hogy a következő hó­napokban hátrafelé halad. A jobboldali pártok szövetségé­nek kinyilvánított szándéka az, hogy minél többet sem­misítsen meg azokból a ha­ladó vívmányogból, amelye­ket öt és fél esztendő alatt, súlyos harcok árán értek el az ország dolgozó tömegei, baloldali pártjai. Jól tudjuk, hogy a haladó változások, a hagyományos kapitalista alapokat csorbító törvények, rendelkezések szilárdabbak is lehettek volna, ha az áp­rilisi fordulat után a balol­dal különböző erői össze­fogva, együttműködve való­sítják meg országátalakitó terveiket. A Szocialista Párt vezetői azonban nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni a többi baloldali áramlattal, elsősorban pedig a kommunistákkal. Így bár az elért eredmények jelen­tősek, törékenyek is, amint ez már az elmúlt másfél év jobbold ab offenzivája során nemegyszer megrnu tatkozott. A decemberi soron ikivüfi választás végeredményébe, tehát a szociáldemokrata­centrista szövetség győzel­mébe mindenképpen alapo­san belejátszott a baloldali egység hianya. Ennek kö­vetkezményeit az új kor­mány a következő tiz hónap­ban szeretné a maga javára kamatoztatni. Kettős céllal. Az egyik a jobboldal alap­vető vonala: visszatérni a tőkés rend klasszikus meg­oldásához. A másik taktikai cél: most kell megvetni egy újabb választási győzelem, tehát a további öt eves kor­mányzás alapjait. Sa Carneiro programja Hogy miként képzelik ezt a gyakorlatban, az kivilág­lott a Sa Oarneiro-kabinet parlamenti vitára bocsátott programjából- À tekttVus szociáldemokrata pártvezér nyilvánvalóvá tette: módosí­tani akarja a földreformot, korlátozni szeretné az álla­mi szektort, hogy mindenütt egyeduralkodóvá tehesse a magánvállalkozást, ami per­sze nem jelent utast, .mint az ország gazdasági gond­jainak a tőkések és földbir­tokosok érdekeit szolgáló »megoldását«. Nem lehet kétséges ugyan­is, hogy ez elsősorban a dol­gozók rovására megy végbe a városban és a falun egy­aránt. A milliós munkanél­küliséget alighanem újabb elbocsátások növelik majd, s rendkívül megnehezül a munkásak bérharca. További áremelkedésekre is számítani lehet — Portugáliában ed­dig is az egyik legmagasabb volt az inflációs ráta Euró­pában. Ki veszít ősszel ? Mindez persze nem lehe­tett váratlan senki számá­ra. A Soares-féle szocialista kormányzás határozatlan­sága, inga tagsága termeibe ki azt az elégedetlenséget, amely a középrétegek jelen­tős részgt a jobboldali par­tok felé sodorta. Az egysze­rű választótól oktalanság lenne elvárni, hogy előre Lássa egy jobboldali kurzus minden veszedelmét. Ö csak változást akar, mert. egyre nehezebben él a válsággal küszködő országban. S ez 9 tényező lehet az egyik mo­tívuma a haladó- erők opti­mizmusának, ami az őszi választásokat illeti. Hiszen a Sa Cameiro-kormány aligha képes pár hónap alatt jelen­tős javulást elérni a partö- gál viszonyokban. A töme­gek elégedetlensége pedig fokozódni fog, s könnyen le­het, hogy októberben éppen a kormányzó erők ellen fordul. Ahogy még a decem­beri választások elótt jó­solták egyes szakértők : Por­tugália olyan rosszul álL, hogy aki most nyer, as ve­szít jövőre. Addig azonban még ke­mény politikai csatározások várhatóik. A kormány marta ^ bejelentette például. hogy választási reformokat akar. ami nem jelenthet mást, mint agresszív adminisztra­tív lépést a baloldal októ­beri esélyeinek csökkentésé­re. Ebben döntő szerepe le­het annak is, hogy mennyit sikerül megsemmisítenie * jobboldali hatalomnak a leg­alapvetőbb forradalmi vív­mányokból.' Mert ezen for­dulhat meg az egész ország jövője, nemcsak a követke­ző évtizede A. K. Weizman befejezte kairói látogatását Háromnapos kairói láto­gatását befejezve csütörtökön délután hazautazott az egyip­tomi fővárosból Ezer Weiz­man izraeli hadügyminiszter. A látogatásra közvetlenül a Si nai-félszigetről való izraeli csapa tvissza vonás első szaka­szának lezárása előtt került sor. Egyiptomi vendéglátójával, Kamal Hosszan Ali hadügy­miniszterrel folytatott tár­gyalásain Weizman már az izraeli haderők visszavonásá­nak második szakaszával ösz- szefüggő problémákat is meg­vitatott, s mint Ali közölte, a megbeszéléseket, februárban folytatják. A Camp David-i megállapodások értelmében az izraeli megszálló hadsereg a következő két éves időszak alatt a Sinai-félsziget hosz- szabban húzódó el Aris-Rasz Rohammed vonaltól keletre, Egyiptom nemzetközileg el­ismert határaira húzódik vissza. A tárgyalásokra az egyiptomi hadügyminiszter Izraelbe utazik. A KANIZSA BÜTORGYÁR Kaposvári Gyáregysége FÖLVESZ hegesztő-lakatost tmk-mu tikára Jelentkezés a gyáregység igazgatójánál, Kaposvár, Katona József u. 1. (42568)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents