Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

% AZ ORSZÁG DOLGA L ezajlóban vannak azok a párttaggyűlések, melyeken az MSZMP KB kongresszusi irányelvei adják az első napirend té­máját. Politikai, társadalmi intézményeink különféle tes­tületéi is sorra megtárgyal­ják ezt a valamennyiünk to­vábbi életére kiható doku­mentumot, amely kiinduló­pontként szolgál ahhoz: mit tudunk elvégezni a legköze­lebbi években az elénk tor­nyosuló igen sok tennivaló közül. ! Hallottajm olyan véle­ményeket: ezek is olyan irányelvek, mint a többiek voltak: alig átfoghatóak, annyi mindent tartalmaznak. Hát persze: ország dolgában nem lehet csak úgy futtá­ban, nagyjából helyére tien­ni, amit kell. Itt és most pedig sok mindent kell a he­lyére tenni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell csinálni. Együtt. Mert az ország dol­ga ezt jelenti — nem keve­sebbet. Nem olyasmit, ami­ből én nyugodtan kimarad­hatok. Némiképp másként szól az írás napjainkban, mint az­előtt Az előző, a XT. pártkong­resszus irányelveinek kiadá­sa idején folyamatos volt a gazdasági növekedés, s a vi­szonylag akadálymentes gya­rapodás légkörében éltünk valahányan. Most a legfon­tosabb: megőrizni, amit ed­dig elértünk. Nálunk a párt- csoportban azt idézte az em­lékezetünkbe valaki: figyel­jük csak meg, míg az öt évvel ezelőtti irányelvek a társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésére helyezték a fó súlyt, a mostani a ter­melési viszonyok tökéletesí­tését helyezi előtérbe. M;nt döntő feltételét annak, hogy a társadalmi viszonyok job­bak legyenek. Nem mindenki gondol er­re, holott mennyire logikus. Egyfajta lehetőség kereteit túlléptük. A termelés szín­vonalának emelkedésétől függ, milyen új lehetőségek kínáliák magukat a társa­dalmi — úgy is mondhat­nánk szociális, kulturális, régies elnevezéssel népjóléti előrehaladásra. Ama bizo­nyos. ma már szűknek tar­tott keretbe az anyasági se­gélytől az újonnan épült nagy, vidéki kultúrközponto- kíg. az új autótulajdonosok százezreitől a bölcsődék és óvodák számának rohamos növekedéséig sok minden belefért. Világos azonban, hogy újabb célok, vágyak Korszerű az építőanyag-fuvarozás Tartálykocsiban a cement, önrakodó autók Hatalmas Máz és Kraz nyerges vontatók szállítják különlegesen kiképzett pót­kocsijukon a házgyári ele­meket Kaposváron a SAÉV és a TANÉP poligonüzemé- ből a Béke-Füredi lakóte­lep építkezéseire. Időnként egy óriási pótkocsit húzó, hosszúelem-szállitó autó is feltűnik: a raktér felező­pontján fölszerelt darujával önmagát rakja meg beton- gerendákkal. A különleges gépjármüvek az Építőipari Szállítási -Vállalat kaposvári kirendeltségének állomá­nyába tartoznak. A kirendeltség forgalmi telepe az egykori tüskevári téglagyár helyén van Itt a telephelye a kirendeltség negyvenhat járművének. A három kocsiállásos fedett műhelycsarnokban javítják a speciális járműveken kívül a billenős Máz teherautókat és a ZIL-eket is. A kiren­deltség az utóbbi négy-öt évben több nagy raksűlyú teherautót kapott. A felada­tok növekedésével együtt korszerűsödtek a járművek. A h-aposvári kirendeltséghez csatolták a kőröshegyit is, ott tizenhat jármű — köz­tük az önrakodó, darukkal felszerelt teherautók — szál­lítja az építőanyagot. A kő­röshegyi téglagyárban dol­gozó, egységrakatokat szállí­tó gépkocsik országosan is elismert példái a korszerű építőa nyag-f uvarozásn ak. Az ÉPFU kaposvári kiren­deltsége tavaly harminchá­rom millió forintos bevételt ért el: a tervét nyolc száza­lékkal túlteljesítették. Négy- százhuszonegyezer tonna építőanyagot fuvaroztak el. A megyében elsősorban a SAÉV-et szolgálják ki, de dolgoznak a TANÉP-nél, és ha kell, besegítenek más megyéknek is. A SÁÉV-val közös iparvágányon érkezik a cement a megyei elosztó­silókba. A tavalyi forgalmuk hatvanketezer tonna volt: ez országosan is kiemelkedő mennyiség. A cementet cső­vezetéken, konpresszorral nyomják ki a vagonokból a silókba, ahonnan a cement­szállító tartálykocsik viszik tovább a megrendelőknek. Ez a legkorszerűbb szállítá­si forma, emberi kéz nem érinti, nem kell zsákolni, nincsenek munkahelyi por­ártalmak. Szarka Kálmán kirendelt­ségvezető elmondta, hogy most mintegy százhatvanan dolgoznak a kirendeltségen, többségük gépkocsivezető, kiszolgáló, karbantartó. A kirendeltség feladata az idén is a fuvaroztatók panasz- mentes kiszolgálása, a szer­ződéses kötelezettségek tel­jesítése. elérését gazdasági megalapo­zottság nélkül kitűzni is kár lenne. Nagy felelősségérzet kell ennek kimondásához, hiszen a párt szót akar ér­teni velünk. Ki-ki maga tudja, hogy könnyű-e ez vagy nehéz. Egy biztos: az ország dolgában ez a helyes beszéd. Mert így nyer bizonyítást egy bevált politika változat­lansága változó körülmények között Érdekes számomra, milyen szép íveléssel tudják közel­vinni a hétköznapokhoz a különböző fórumok felszóla­lói az önmagukban nézve talán kissé elvontnak tűnő megállapításokat. Nem mint­ha panasznapot akarnának tartani, hiszen az indulatuk se olyan töltésű, de amikép­pen sorra veszik a szűkebb környezet szürke realitásait, fölöttébb könnyen megtalál­ják az érintkezési pontokat az irányelvek egy-egy meg­állapításával. Jól tudván, hogy többet ér egy egészen pici konkrétum, a még oly nagy általánosságnál is. S ezt az irányelvek báto­rítására teszik. Ország dolga és a kis család gondjai? [okáig ez a két argu­mentum szöges ellen­tétben állt egymással. Ma egyik a másikat kiegé­szíti, feltételezi, sok esetben ugyanarról van szó kicsiben éppúgy, mint nagyban. Aki az irányelvek megvitatásá­ban rész.t vett, mindenképp rá kellett,' hogy jöjjön erre. Ha másból nem, abból, hogy — tapasztalatom szerint — eddig olyan a légkör, amely­ben nagyobb a becsületük az egészen apró tetteknek, mint a szóvirágoknak, a nagy sza­vaknak. Annyi »begyűrűzés" után jó lenne, ha ez is begyűrűz­ne valamiképp, részévé vá!-, na emberi viszonylataink­nak. Kovács Imre s Tíz éve az élen A költő nevéhez méltóan Kilencvenöt éve, 1881. ' január 24-én Rinyaújnépen született Gábor Andor, a magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő író-köl tő-újságíró harcosa. Nevét munkásőregység, művelődési ház, úttörőcsa­patok, utcák, terek, szocia­lista brigádok viselik. Őr­zik, ápolják emlékét. Villanyszerelők, asztalo­sok, lakatosok, kőművesek. Az Épgép barcsi gyárának tmk-részlegében dolgozik Ka­tona Imre vezetésével a Gá­bor Andor nevét viselő ki­lenctagú brigád. Tíz eszten­deje, a költő 85. születésnap­ján alakult még. — Ismertük harcos életút­ját, bátorságát, műveit. Hi­szen itt született, a Barcshoz közeli Rinyaújnépen. Megfo­gadtuk, hogy munkánkkal, eredményeinkkel méltóak le­szünk nevéhez. így vall tíz évvel ezelőtti elhatározásukról a brigádve­zető, s hogy ehhez mennyire voltak hűek, arról a brigád évtizedes története, a két sű­rűn teleírt brigádnapló vall, amelyben minden jelentős eseményt megörökítettek. A villanyszerelők .sokszor mentek be ünnepen, éjszaka, amikor vihar, villámcsapás okozott áramszünetet, hogy megteremtsék társaiknak a munka föltételei t: Ezt kez­dettől fontosnak tekintik: együttműködnek a többi szo­cialista brigáddal,' kölcsönö­sen segítik egymást. Ezért törekedett a brigád, s első­sorban az egyik alapító, Ken­der György mindig valami újításra, hogy a gépekhez szükséges import aLkatré&zt hazaiból, az általuk készítet­tel pótolják. Hegesztő transz­formátorokat javítottak mun­kaidő után, lényegesen csök­kentették az energia költsé­gét. Olvashatunk a brigádgyű­lésekről, ártól; hogy nft vol­tak a barcsi 2-es számú ál­talános iskolában, amikor az tavaly Gábor Andor hevét vette föl. S a ma már nyug­díjas, tiszteletbeli brigád tag, Vincze János beszélt az ap­Magabiztosan a pult mögött Bojtorjángyökér-kivo- nat, bazsalikom, boróka, Ginseng-gyökés és Bánfi hajszesz. Ki tudná felsorol­ni, hogy ezenkívül még mi minden van Kaposváron, a Május. 1. utcában működő gyógynövényboltban. A két­száznegyvenféle áru között magabiztosan igazodik et Anker Alfonzné üzletvezető. — Hat évvel ezelőtt ke­rültem a gyógynövénybolt­ba. Korábban egy Fűszért- boltban dolgoztam. Szívesen vállaltam ezt a feladatot és örömmel végzem ma is. Az Engels utcában volt az első bolt, de az egyébként is ki­csi helyiséget lebontották. Az új üzlet egyben a for­galom növekedését is jelen­tette: nyáron hetvenezer, télen pedig százhúsz—száz­harminc ezer forint a havi forgalom. Hidegben több a megfázás, az idős emberek szervezetét jobban igénybe veszi a tél, s az átmeneti­leg jelentkező panaszokkal nem fordulnak orvoshoz; otthon próbálják gyógyítgat- ní. — Nem könnyű megje­gyezni, me'yik szer mire és hogyan alkalmazható. Hon­nan a szakértelem? — Nagyon szeretek fog­lalkozni a boltban található érdekes növényekkel, fűsze­rekkel. Régebben önmaga­mat képeztem; elolvastam fi tájékoztatókat, a használati utasításokat és a gyógynövé­nyekkel, különleges növényi kivonatokkal foglalkozó szakkönyveket. Szeptember óta egyéves egészségügyi to­vábbképzésre járok a Mező Imre utcai gyógyszertárköz- pontba. Gyakran előfordul, hogy a vevő csak körvona­lazni tudja, mit szeretne vásárolni, ilyenkor nagy előny, ha valaki ismeri a készítményeket. Számomra az a legkellemetlenebb, ha látom, hogy valaki riolgavc- gezetlenül távozik. Ha nincs- valami, megpróbálok he­lve tie hasonló rendeltetesü szert ajánlani vagy megmon­dom, mikor várok áruszállí­tást. Jönnek a vásárlók; idő­sebb hölgy egy csomag szen- naleveiet kér. ' Fizet és köz­ben tájékoztatót kap a hasz­nálatához nélkülözhetetlen tudnivalókról. — Örülök, ha felvilágosí­tást adhatok. Szokásom, hogy a »törzsvendégektől« érdek­lődöm: használta-é már a szert, amelyet vásárol, s ha igen, milyen eredménnyel. Ezek olyan, információk, amelyek rpvén biztosabban merem ajánlani később. — Mi a legnagyobb gond? — Egy éve, a hajszeszek megjelenésével a forgalom tovább fokozódott, az áru mennyisége megnőtt. Szűk az üzlethelyiségből elkerített raktár, gyakran a vevőtérbe kell pakolni. Sok nehézség­gel jár az anyagbeszerzés, mivel a legtöbb árut a Her- báriától kapom: A megren­delésre a válasz hosszú he­teket késik. Ha mindent idő­ben be akarok szerezni, Bu­dapestre kell utaznom. Anyagbeszerzés vapv szabad­ság alkalmával megfelelő szakértelem és gyakorlat hiányában nem tudnak he­lyettesíteni. kényteen va­gyok bezárni a boltot. — Nem unatkozik itt egyedül ? — A forgalom csaknem folyamatos, tehát nagyon ke­vés a holtidő. A nap szinte minden szakában egymás kezébe adják az emberek a ‘kilincset. Ha pedig néhánv- perc szünet van, akad itt tennivaló bőven; feltöltöm a polcokat áruval, takarítok, esetleg olvasgatok valami­lyen szakkönyvet. Hornyük József róságoknak a költő életéről, hazaszeretetéről, kimagasló forradalmiságáról. Többször elmentek tisztelegni névadó­juk rinyaújnépi szülőházá­hoz. Együtt ment a brigád dol­gozni, ha Barcs valamelyik gyermekintézményében mun­kát kellett végezni: villanyt szereltek, játékokat készítet­tek, »Köszönjük emberségüket A gyár szocialista brigádjai tették lehetővé, hogy a gyer­mekek életkörülményei je­lentősen megváltozzanak" — írta levelében a barcsi álta­lános iskolai kollégium igaz­gatója az Épgép vezetőinek, s ez a köszönet, elismerés a Gábor Andor brigádnak is szól. Egy kis közösség formáló­dásáról, összekovácsolódásá- ról vallanak a naplók. Meg­örökítve bennük, hogy a ná­luk villanyszerelőnek tanult ifjú Szabó Béla — édesapja is alapító-brigádtag ■— innen vonult be katonának, s a le­szerelés után ide jött vissza. S azt is, hogy Kender György, Katona Imre háromszor ér­demelte ki a gyárban végzett munkájával a kiváló jel­vényt. Ezt kapta meg nemré­gen. Kalmár Géza asztalos, aki kiváló munkásőr, s most újabb kongresszusi vállalás teljesítésével, harmincórai munkával egy előadói asztalt készített, a művelődési köz­pont részére. Tavaly elhatározták, hogy a brigád ötven órát dolgozik társadalmi munkában, kong­resszusi, felszabadulási válla­lásként Barcsért. Ezt. most újabb ötven órával egészítet­ték ki. S ami nincs a naplókban: Katona Imre brigád vezető a gyári szakszervezeti bizotlság elnökeként, az építők megyei bizottságának tagjaként ren­geteget dolgozik. Közben le­érettségizett, elvégezte a marxista középiskolát, s kérte fölvételét az esti, egye­temre. Az ősszel technikusi minősítő tanfolyamra jelent­kezik, majd — ez a titkos vá­gya — főiskolára megy. Idős Szabó Béla kőműves pártcsoportbizalmiként fogja össze a brigádban levő kom­munistákat. Kender György a pártszervezet információ­felelőse. Mindenütt ott. van­nak, ahol tenni, cselekedni lehet a közösségért. Vincze János alapító munkásőr ma is tagja a testületnek. Ezért mondja róluk Cakó János igazgató: — Tíz éve az élen van­nak ... A gyáron belüli s a társadalmi munkájukkal is példát mutatnak a többi bri­gádnak. Alakulásuktól még minden évben elértek valamilyen eredményt. Eddig négyszer érdemelték ki az aranypla­kettet, kétszer az ezüstkoszo­rút. S/alai László Biztos bázis: az ifjúság Környezetvédelmi akciók Somogybán A hétén tartotta összegező’ és terVméghatározó ülését Kaposváron á Hazafias Nép­front Somogy megyei Bizott­ságának környezetvédelmi munkabizottsága. Mérlegel­ték a múlt év rendezvényei­nek, önállóan és közösen szervezett akcióinak eredmé­nyéit — lényegében mindazt a tevékenységet, amellyel a környezetvédelemről szóló 1976. évi törvény végrehaj­tását segítették Somogybán. Közhasznú céljait széles társadalmi bázisra építve va­lósítja meg a munkabizott­ság — így történt ez tavaly is. Áttekintve a kiemelkedő jelentőségű események so­rát, a »társrendezők« között — a Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság mellett — gyakran találkozni KISZ- szervezetekkel, illetve -bi­zottságokkal, iskolákkal, út- törőcsápatokkal, őrsökkel, s mindebből kitűnik: a tele­pülésfejlesztés környezetvé­delmi »részterületén« figye­lemre méltó bázist képvisel megyénk ifjiisága a feladatok megoldásában. Ami a környezetvédelmi munkabizottság múlt évi te­vékenységét illeti, különösen az év első fele bővelkedett rendezvényekben és más, a munkabizottság feladatai­hoz kapcsolódó programok­ban. Télen kezdődtek és a tavaszba .hyúitak például az általános- és középiskolák­ban tartott környezetvédel­mi előadások. A munkabi­zottság segítette áprilisban a megyei fásítási nap bala- tonszárszói rendezvényének lebonyolítását, a társadalmi munkák szervezését a park­erdők, természetvédelmi te­rületek fejlesztésére. A me­gyei KlSZ-hizottsággal meg a Seíag-gal együttműködve tartották áprilisban a mada­rak és fák napjának megnyi­tóját a tokaji parkerdőben. Ugyanabban a hónapban őr­járatok indultak a Balaton- parton a köztisztaság javítá­sa érdekében. Májusban részt vettek Barcson a du­nántúli kisvárosok köztisz­tasági fórumán, ahol dr. Szé­les József, a Budapesti Köz- tisztasági Egyesülés igazga­tója tartott, vitaindító elő­adást. Kiemelkedő esemény Volt — ugyancsak Barcson — a környezetvédelmi világnap rendezvénye. Időközben megalakult Marcaliban a vá­rosi és Tabon a nagyközségi környezetvédelmi munkabi­zottság. A múlt év szeptemberében értékelték a tiszta, virágos Balaton-partérí • meghirdetett versenyt; ekkor szerezte meg áz első helyet Balatonföld- vár, a másodikat Siófok, a harmadikat pedig Balatonbe- rény, s megkapta a KISZ Somogy megyei Bizottságá­nak kiilöndíját a boglárleUei KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bi­zottságáét a balatoníenyvesi népfrontbizottság. Köztiszta­sági akciók indultak* a kör­nyezetvédelmi társadalmi őr­ségek munkáját kísérték fi­gyelemmel, folyamatosan ér­tékelték a Tegyünk többet la­kóhelyünk tisztaságáért, rendjéért! megyei felhívás nyomán elért eredményeket. Az idén tovább folytatnak néhány sikeresnek bizonyult akciót, de új feladatokat is megjelöltek — erről tájékoz­tatott Rumszauer János, a munkabizottság elnöke. Eb­ben az évben is tart a köz- tisztasági őrjáratok szerve­zése, a helyi aktívahálózat kiépítése; megteremtik a környezetvédelmi törvény végrehaj tásához a feltétele­ket Somogybán. Májusban például más szervekkel, in­tézményekkel együttműköd­ve arról hívnak össze tanács­kozást Kaposváron, melyek a társadalmi segítés időszerű tennivalói megyénkben — vizeink minőségének megvé­dése érdekében. A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottságának környezetvédelmi munkabi­zottsága — együttműködve az erdörendezűséggel — részt vesz a márciusi megyei fásí­tási nap megszervezésében. Több községben tapasztalat- cseréket tartanak ebben az időszakban — a népfrontbi­zottsági elnökök részvételé­vel — az utcák fásításáról, a parkosításról. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents