Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

Ml fapn! m téskâfc mélyén? Benzin helyett bor a kannában .Különös kiállítást rögtö­nöztek a húskombinátban mindabból, amit nem sike­rűit ki-, illetve bevinni, A kilenc üveg Balaton sör egy útépítő munkásé, egy étoeg bogiári zöldszüvain egy épi- tőmahkáse vote. Ott (Sszet- gett meg az asEfcaUon egy ketdecis konyak, néhány to- rjrtaszalaiim, aztán motor­olaj,’ meszelő. Ü, sőt egy ac&saékérce is. Az é&enór- zéskor ezeket a sarját és az idegen dfágoac^c teskajafoai» taiahák. üzembe, megismerik, jóteap- csoiatba kerülnek, s szinte természetesnek tartják, hogy húsból (!). A körös vágyást nsrndef^­kinek «wh keB Falnom fa- nos needesBetveaeto szeröst. Sajnos olykor előfordul, hogy ihtt-ott szemet hunynak, nem bőrödnek azzal, ha va­laki »egy kacsét** megsérti a szabályokat. A portan gyak­ran kérik a dolgozókat, hogy mutassák meg a táskájukat. A vonakodás oka egy-egy fizetés után, valamilyen »•nagyobb» névnap előtt eé- .sösorban az, hogy palackok rejtőznek a táska mélyén. Még a balesetveszély sem riaszt, vissza mándenásst at­tól, hogy ne kísérlefcezaen tél liter pálinka, egy-egy üveg bor becsempészésével. A példák bizonyítják, hogy a vállalat vezetői szigorúan föllépnek ellene. A súlyo­sabb esetekben hatszáz, sőt nyolcszáz forintos bér csök­kentést i* kiróttak. A rendészek-• megmond­hatói, hogy milyen furfan­gos ötletekkel akarják ki­játszani őket. S nemcsak a saját dolgozóik, hanem a beruházáson dolgozó külső emberek is.. Megesett, hogy két. kiló sült húst dobtak ki a kerítésen. A csomagot azonban ipar nem sikerült elvinni, mert a kivitelező vállalat dolgozóját tetten ér­ték. Minden ilyen esetben megvizsgálják, hogy és mint jutott 32 élelmiszerhez. Saj- ríos, a legtöbb esetben a szemhunyás az ok. Az • ide­gen dolgozó be-bejár srz Az alkohol bevitelének megskadályazasa aaérfc is fontos a taisadateú twlaj- don védelme szempontjából, mert az italt nem egyszer elcserélik hentesáruért. Ta­valy különösen sok bajuk vólit a rendészetnek az épí­tőipari dolgozókkal, hiába hívták föl a figyelmüket, hogy ne tegyék, többen még­is megpróbálták az ital be­csempészését Különösen ra­vasz ötlet vott, hogy egyi­kük tizliteres műanyag kan­nával igyekezett befelé. A portán azt állította, hogy üzemanyagot visz a munka­gépbe. Ez a válasz egy csöp­pet sem volt hihető, ezért beleszagoltak a kannába. Kiderült, hegy csurig volt borral. Máskor olyan dolgo­zókat állítottak meg a ka­punál, akiknek minden zse­be dagadt a sönösiivegektffl. A rendészet vezetője sze­rint az előírások, az utasítá­sok meg nem tartása, meg­sértése nem mindig okoz kárt, de okozhat olyan hely­zetet, amelyet aztán a tár­sadalmi tulajdon kanosétól kihasználhatnak. Sokat jelent, hogy *é- hány munkahelyi vezető már * beveti* a szondát az italo­zás ellen. Ha ez a felelős­ségteljes magatartás minden területen általánossá válna, akkor nem találnának any- rvyi eldobált boros- és pálin- kásüveget az épületek mö­gött. .. Mindenképpen példamu­tató a húskombinát rende­szeinek következetes, szigo­rú ellenőrzése. À balesetek megelőzését, a társadalmi tula jdon védelmét is szol­gálja minden szúrópróba. S ebben, a becsületes dolgo­zók is szívesen segítenek — hiszen közös értekről van szó L. & Mentő helikopterek Kot MI ...les tipusu mentő helikopter érkezett ® légi beteg­s zállító csoporthoz. A Lengyel országból a budaörsi repülő- térre leszálló gépeket május középén állítják üzembe. Ad­dig a leendő pilóták »•taneszköze« less. ’ (MTI-fotó — E. Váhkcnyd Péter fete, — RS> Az üzemorvos hatalma • »A társadalmi értékftáet még mindig többre tartja a sebészi bravúrt, vagy egy szülés sikeres levezetését, mint az üzemorvosi mun­kát. De az illetékes gyári munkásnak bizonyara más a véleménye.. .« A Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetében rendezett országos orvosi-műszaki tanácskozá­son hangzott el a fenti megállapítás. Híven tükrözd a valóságot — annyiban, amennyiben a közvélemény­ben még mindig kevéssé jut kifejezésre az üzem- egészségügy, az üzemorvosi tevékenység jelentősége. A köztudat nehezen veszi át a sokszor talán túlságo­san gyakran is hangoztatott igazságot,- hogy a szocialista egészségügy alapelve a megelőzés. Ennek pedig leg- kiátejezettebb hordozója az Gyógynővénygyűjtők Út a munkához — vagy a munkakerüléshez? Erdei lakon élősködő örökzöld cserje a fehér fa­gyöngy. Mondják gyöngyös madárlépnek is, mert bo­gyóiból egykor madárfogó lépet főztek. A szárából és a leveléből készült kivonat vérnyomáscsökkentő gyógy­szerek alapanyaga. Fehér fagyöngyöt és a mezei zsur­lótól a kutyabengekéregig százféle más gyógynövényt 232-en gyűjtik Somogybán. E »hivatásos« gyűjtők 80— 90 százaléka a cigánylakoe- ság köréből kerül ki, s kö­zülük jó néhány ma is put­riban éL Hárommillió forintot fizet­tek ki tavaly a gyűj.tökriek a megyei áfész-ek gyógynö­vényekért. Ez — elosztva a gyűjtők számával — mintegy havi 1300 forint bevételt je­lent. A kereseti skála azon­ban széles: van, aki ötezer teint értékű gyógynövényt ad le egész évben, és van, aki hetvenezrei kapott... EUentmomdasokjtai terheit pénzszerző tevékenység a gyogynövenygyűjtes. elté­rőek róla a velemenyek « , Idézan * cigánylakosság helyzetével foglalkozó taná­csi jelentést: »A múlthoz ké­pest fejlődés az alkalmi munka, a növény gyűjtés is.« »Az egyik tanácsi tisztviselő viszont a következőket mondta : — A novenygyu]lésről iga­zolást ad ugyan a Herbaria, ez azon ban még nem mun­kaviszony. Véleményem sze­rint ez a foglalkoztatás a dolgozni nem akaróknak ad kibúvóit... így nem lehet rajtuk segíteni.« (Az utóbbi­hoz magyarázatul csak any- nyit: legkevesebb egyévi munkaviszony a feltétele annak, hogy széles körű ál­lami támogatással tisztessé­ges lakáshoz jussanak, akik még kunyhókban élnek.) Valóban »menlevél« volna a gyógynövénygyűjtői iga­zolvány a rendes megélhe­tésit biztosító, de kötelezett­ségekkel járó munkavállalás alól? Űt a munkakeru les - hez? A wamogyi gyógynövény­gyüxtókről Keszerieze Ká­rollyal, s Herbaria megyei kepv-iseknevei besselget- tunk. A kenyeret, zsömlét ez alkalomra sütötték Pazar teríték, étvágygerjesztő étel Szakácsok; cukrászok, felszolgálók versenye a Dorottyában Ilyen pompás terítéket meg nem láttunk a Dorottya- szálló nagytermében. Arról nem szólva, mikor nyílik al­kalma ' az »egyszerű« ven­dégnek, hogy Kaposvár va­lamelyik éttermében hasonló módon »föld iszi tett« asztal- hóé ülhessen y— ha nem is mindennapi, de mondjuk ünnepi ebédjét elkölteni. Persze az alkalom, amiért ezeket az asztalokat most vasárnap földíszítették ugyancsak nem volt min­dennapi: évente mindössze egyszer kerül, sor a keres­kedelmi és vendéglátóipart szakmunkásképző harmad­éves szakács-, cukrász- és felszoígálótanulöi-nak verse­nyére. A zsűrinek nem volt köny- nyű dolga, amikor választa­nia keLlett. Aki csak néze­lődni tért be, az is nehezen tudta eldönteni: melyik asztalhoz ülne a ? legszíve­sebben. Tíz asztal állt a szálló «agylermeben. s mel­lettük két-két fesaolgáló — ketten voltak egy csapatban —, a konyhán pedig két-két szakács főzte az asztalra valót. A vadászasztalon csodála­tos teríték, agancsnyelú evő­eszközök, faragott szalvéta­tartó gyűrűk — s mindeh­hez háromfogásos menü. Fo­gas Molnárné-módra, ínyenc- módra elkészített szavasfiVé, végül nimródakna... A kalocsai asztak« a te­ríték nagy része kalocsai mintás. Itt astoriasalátákat, kalocsai kacsatortát és va­níliás parfét láthattunk. A dipí-omataaszlali i® érdeme« megemlíteni. (Képünkön.) Az ünnepi etetessaeaUitas- sal — szárnyas ropogós volt az előétel, aztán Budapest bélszín következett ftambí- rozva, majd banánkrém zár­ta a sort — a két leendő szakács: Tóth Attila és Ko­vács László megnyerte a szakácsok versenyét. Az előtérben kiállított cukrászkésztermékek sem voltak kevésbé látványosak. A csodálatos torták, poha­ras krémek, pudmgok közül bizony nehezen választhatott az »édes szájú« vendég. Volt itt diplomatapuding, geszte- nyetorta, szivárvány — no, nem az égből, hanem a saj­tóból —, ananász- és na- ran-cskockák ,,. egyszóval ; minden, mi szép a szemnek, es ízletes.., A cukrászoknál is a fiúk remekeltek; a vsr- scöeg 3 k^Segewábas Gajdacsi Tibor és Haris László nyerte. Poharas kré­meket készítették és — gyermekszületésnapra — szépen díszített tortákat. A felszolgálók versenyét — amely késő délutánig tartott — Fertner József és Tóth Tibor nyerte. A győztesek oklevelet, könyvjutalmakét kaptak, s éLaj'erték a Somogy megys-i vitetette, vsi*­mint a megyei KlSZ-bizott- ság díjait. S ha úgy kezdtük ezt a tudósítást, hogy ilyen terí­tékeket még nem látott a Dorottya, »áruljuk el«: mi­ért nem, A kellékek zöme ugyani* magántulajdon, a vállalatoknak nincs ilyen. És a kenyeret, a zsömlét külön erre m alkalomra sütöt­tek ,■, — Mi a gyagyeoteesv*győj­tes rendszere? — A Herbária megbízásá­ból a helyi áfész vásárolja föl a gyűjtőktől a gyógy­szeralapanyagul szolgaló nö­vényeket. A Mészöv javas­lata alapján a rendőrség fényképes igaaolvanyt ad a gyűjtőknek, az átvevő pedig füzetben, tünteti föl a kere­setüket. Rendszeres gyűjtés­sel napi háromszáz forintot is meg lehet keresni. Ha a kapott pénzt megtakaríta­nák, a lakásépítéshez ib volna kellő fedezet. Sajnos, a többség hamar elkölti, gyakran elissza a pénzt — Az igazolvánnyal ren­delkezők, közül hányán szál­lítanak rendszeresen árut az átvevőhelyekre ? ■— A tavalyi fölmér esek szerint mintegy ötven száza­lékuk. A többi csak hébe- hóba dolgozgat.., — Ez a laza kapcsolat elég távol áll * műn ka vi­szonytól. — Egy év óta igyekszünk kisebb területre korlátozni a gyújtók mozgiáskörzetét. .‘Ko­rábban előfordult, hogy nem ott adták át a gyógy­növényt, ahol szerződtették, hanem a megye másik vé­gében működő áfész-nak, ahová a vándorlásuk során épp eljutottak. Most már csak ott veszik át az árut, ahol a gyűjtő az igazolványt kapta. Az engedélyt évente kell újítani a Mészövnél, s várható, hogy sokan nem kapnak, akik »fedezetül« használják... A nyilvántar­tott leadásokból kitűnik, hogy a gyűjtő által évente szállított áru értéke elérte-e a húszezer forintot Ha nem, ez azt jelenti, hogy a nö­vénygyűjtésből nem szárma­zott olyan jövedelme, amely önmagában kielégítő létala­pot biztosítana, s ezért meg­vonják tőle az engedélyt. Ez a szigorúbb nyilvántartás elősegíti, hogy a gyógynö- vénygyűjtés közelebb kerül­jön a kötött munkaviszony­ban végzett foglallrA’j«szerű tevékenységhez. A gyógynövények értéke igen jelentős. Nem mindegy azonban, hogy a gyűjtők — e hasznos társadalmi tevé­kenység folytatói — miként viszonyulnak a társadalom­hoz. Közös érdek, hogy megszokják a munkán ala­puló életformát, s ne ügy éljenek, m-nt ' fagyöngy a fán. Fekete Gábor üzemorvos.' Ő áHítjft poha »partnereit«, a műsza­ki szakembertől a szakszer­vezeti tisztségvisel«» át » munkásig — mindenkit, aki­nek része van, része lehet a munkakörülmények alakí­tásában. Am erre csak akkor nyí­lik módja, ha főfoglalko­zásban törődhet a vállala­ti vagy üzemi közösség egészségével. E tekintetben számottevő a fejlődés. Ugyancsak as említett ta­nácskozáson hangzott el, hogy 1974. és 1978 között 36 százalékkal nőtt a főfog­lalkozású üzemorvosok szá­ma. Javulnak szakmájuk gyakorlásának feltételei is. Az egészségügy közismert integrációja révén tág lehe­tőség nyílt kórházi gyakor­lattal is alátámasztott to­vábbképzésükre, ezenkívül a betegségek megelőzésével kapcsolatos munkájuk — szűrés, gondozás —= « bő­vült Szükség van. szükség tesz rá a jövőben is. Hiszen jól­lehet javulnak a munkafel­tételek, a gondok mégsem szűnnek meg egy csapásra. Illetve: a leküzdött ártal­mak helyébe — az új tech­nológiával — új veszélyek lépnek. Gyerekcipőben jár még a zaj, a por, a vibrá­ció okozta megbetegedések kivédése. Legalább is tech­nológiai úton való megelő­zése. Marad tehát az orvos dolga : rendszeresen ellen­őrizni a veszélyeztetett em­berek állapotát és a legcse­kélyebb gyanú esetén intéz­kedni, ha szükséges ahhoz, más munkahelyre állítani. Nyilvánvaló, hogy az or­vosnak csak javaslattevő joga van. Az már személyi adottságaitól, tekintélyétől, nem kevésbé környezete fel­fogásától függ, milyen hatás­fokkal. Arról van szó tehát, hogy nem nélkülözheti a »hátországot«, a szakszerve­zeti, a vállalati segítőtársa­kat. Azokat, alak nem szí­vességből, hanem hivatalból működnek vele együtt. És nemcsak akkor, ha már va­lami bekövetkezett hajt vagy leselkedő veszélyt kel! pl hárítani, hanem a kezdet­nél is .Akkor,, amikor még csak készül a műszaki fej­lesztés terve vagy a szociá­lis program. Mert az az iga­zi megelőzés, ha ebben is kikérik az orvos velemenyek Kétségtelen, hogy ez és ,a hasonló tevékenység fogadna nem fedi az orvoslásról al­kotott nézeteket. A közvé­leményben nem. De — ami nagyobb baj — a medikus gondolattársításaiban sem szerepel. Kórterem, fehér köpeny, sztetoszkóp, mik­roszkóp helyett poros, zajos üzem? Ugyan melyik leen­dő orvos képzeli el így pá­lyája színterét? Pedig napjainkban aligha álcád másutt ilyen tökéletes modellje a megelőzés és a gyógyítás összefüggésének. Aligha akad, mert ennek legideálisabb talaja az üzem, amelynek alapos ismerője az orvos, aid épp eaért hi­teles elbírálója is a kere­sőképességnek — ez viszont sarkalatos pontja a kényes táppénzkérdésnek. Amely éppen a sokszor bizonytalan megítéléstől válik kényessé. Rangot' jelent-e tehát or­vosnak lenni üzemben? Ma már sokkal inkább, mint né­hány évvel ezelőtt! És első­sorban azok szemében, akik ismerik a vele járó felelős­séget, a sikerélményt. Kár, hogy az orvosi tanulmányok soráií a pálya kezdetén er­re nem nyűik mód. Fizikailag fejlettebbek A gyermekek felgyorsult fejlődésének törvényszerű­ségeit, s a fejlődést befolyá­soló tényezőket tanulmá­nyozták és értékelték az ELTE embertani tanszéké­nek munkatársai. Bodzsá’ Éva adjunktus irányításával több ezer 7—14 eves korú IftwÉgg» és vscSékí aertötó fc­hu* anyt vizsgáltak meg, A mánbiológíai jellegű hasonlító vizsgálatok ame­lyeket a közelmúltban érté­kelték — egyértelműen azt igazoljak, hogy a mai 13 eves lányok fizikailag leaiyegesen fejiettebbek 34 evvel ezelőtti tsísaikaái: R 1=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents