Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

# ©*®?ti! pofîtfkusokal képemei j KI§ ínyencek Nagyberkiben Nagyobb a yitakészség r Ut az esti egyetemre Vizsgái» ktezffiteek a marxista—leninista esti kö­zépiskola másodéves hallga­tói a Somogy megyei Álla­im Építőipari Vállalatnál. Egy évtizede jöt segíti a ki­helyezett osztály a marxiz­mus—leninizmus alapisme­retéinek. elsajátítását. Csak az utóbbi öt evet véve ala­pul: hetvenketten végezték él az esti iskolát, s közülük harmincnyolc párttag. — Nagyon fontosnak tart­juk az esti iskola tevékeny­séget — mondta Borovszky Vilmos, a vállalati pértbi­' zotiság titkára, aki szintén, tart előadásokat a hallga­tóknak. — Elsősorban azt a célt tűztök magunk elé, hogy a középvezetők megfe­lelő végzettséget szerezze­nek, legyen nagyobb a tá­jékozottságuk. A politikai, a társadalmi szervezetek tisztségviselőt, aktival szin­tén így szerzik meg az alap­ismeretéket. Különösen fon­tos es olyan szempontból, hogy fölkészítsük a fiatalo­kat, akikkel terveink van­nak * jövőben, ilyen tóvek szerint választjuk ki a ban­gátokat. — Sokan végeznék közü­lük később esti egyetemet? — Igen- Kialakul bers»ők az érdeklődés a. kihelyezett osztályban, szükségéi érzik » meg nagyobb tómé!eb es gyakoritól issaeoetekntóc, A mfcár sorolja masks*. akik fiatok kezdtek és as es­ti egyetemet szántán elvé­gezték. Közéjük tartozik Dévát György párttöcár, H orvaik Jéesefné bérosz- talyvwtelíS, Fűzi Tíbomé számvitefi osztályvezető, Zsíros Józaejné vezetőségi. Szász Pereme vb-tag és má­sok. Itesffftfs, hogy a mostani kétéves esti középiskola sokkal alapo­sabb ismereteket ad, mint az egyéves. — A program1 sokkal bő­vebb — mondja Deli Ist­ván, a kihelyezett osztály vezetője — Az elméleten kívül a gyakorlati kérdése­ket is elemezzük; ez sokkal színvonalasabba teszi az is­kolát. Tizenhatan tamilnak most Mindössze ketten »morzso­lódtak le« — ügy, hogy az egyik elment a vállalattól, a másik pedig nem bírta a tempót. Amikor megkérdez­tek, hogy miért hagyja abba a tanulást, azt válaszolta; mikor jelentkezett nem mondták, hogy üt kérdeznek ts. Nyilván azt gondolta, tóeg ha pusztán résztvevő, mint esetleg a szesmnánu- mokon, — Ez a tizenhat hallgató nagyon rendesen jár, s » vitákba is egyre jobban be­kapcsolódik, Az első félév­ben még bátortalanok vol­tak, ketten- Harman ütköz­tették csak véleményüket; a második félév végére azon­ban már a hallgatók két­harmada vitatkozott. — És most? t Elértük — mondta Deli István —, hogy minden hallgató vitaképes. Ez is bi­zonyítja, sokkal jobb a két­éves iskola. Az egy év ke­vés volt ahhoz, hogy meg­értsék a témák jelentőségét, olyannyira, hogy alkalmazni is tudják. Mindig hangsú­lyozzuk: az iskola Célja, hogy a hallgatóiknak legyen véleményük, a marxizmus— leninizmus klasszikusainak megállapításaira támaszkod­va. Most már határozottan állást foglalnak olyan bel­én külpoütikm kérdésekben Több mint 205 millió hanglemez A AAetedk! ûjübh mr&notel I A «tóm*® TjaijgteiniengyA».. tó Vátlutat tamtóy több iramé 205 maffipő hanglemezt bo­csátottéin te » «faágba exportálta teiTnétotót A vál­lalat — amelynek katalógu­sa hatmaraeeær «met tar­talma* —• érdeke* tervek­kel. n-aw éj lemezzel készéi az 1980-*» évre — jelentet­te ki iwbbAvw SBjtóértefee»- letén fi. Smbamoa aeaérigaa- gató. A Lenin «RleêSSénri: Ttá. évfordulójával kapcsolatos megemlékeaésekből a Meló­dia » kteeszj részét. Hama­rosan megjelenik a Talál­kozások Leninnel című so­rozat harmadik albuma. A sorozat krórrikaszerűen, egykori munkatársai, bará­tai, tisztelői visszaenvLékeaé- sei alapján mutatja be Le­nin életének hétköznapjait. Ugyancsak a közeljövőben újabb sorozatot indít a vál­lalat; kiadják az SZKP tör­ténetével kapcsolatos hang- dokumentumokat tartalma­zó tósó két lemezéit Az SZKP Központi Bizottság* mellett működő marxiz- m us—lefún izmus-intézet­tel közösen előkészített so­rozat tósó lemezei az orosz- országi marxista—leninis­ta párt születését, fejlődésé­nek szakaszait mutatják be 1907-ig. A fasizmus föWtt aratott győzelem 3ő, évfordulója tiszteleté« két lemezből ál­ló albumot bocsát ki a Me­lódia, essek többek között is­mert háborús dalokat és Szimonov müveinek részle­teit tartalmazzák — a szer­ző tolmácsolásában 188e s* olimpiai latékaà éve. és « a haj^eneag»*­tó vállalat terveiben 4b tük­röződik. Az Olimpiai váro­sok című sorozat lemeze; a versenyek színhelyeit mu­tatják be — ismert éneke­sek te együttesek segítségé­vel. is, mint például aa árrend­szer, a Szovjetunió segítsége Afganisztánnak és egyeb. Ez azért is fontos, mert a kör­nyezetük tudja, hogy ők es­ti iskolába járnak, s kiván­csi is a véleményükre. Átlapozzuk az osztály adatait. A hallgatok közül hat fizikai dolgozó, kilenc parttag, négy a tömegszer- veztóá tisztségviselő. Halmos László ács például azok kö­zé tartozik, akik sokat fej­lődtek a tanulás megkezdése óta. Első önálló feladata az volt, hogy az építőipari párt­határozatot ismertesse — ezt sikeresen megoldotta. Utána egyre magabiztosab­ban kapcsolódott be a vi­tákba. Most is vannak olyanok, akik szeretnének továbbta­nulni. Közéjük tartozik Jászberényi László es Túr- bek János. — Az az igazság, hogy ügy huszonegy éves korom óta érdekel jobban a politi­ka — mondta Turbék János kalkulátor, aki KISZ-titkar és egy éve párttag. —- A kö­zépiskolában ugyan tanultam világnézeti • ismereteket, azonban nem sok maradt meg bennem. A televízió, a sajtó, a vállalati közéleti te­vékenység alakította ki ér­deklődésemet. S az esemé­nyek a világban olyanok, hogy nem mindegy, mi­képpen szemléli az ember. Tagja vagyok a vállalati KISZ-bizottságnak, és bőví- tenem kell ismereteimet Most kalkulátort tanfolyam­ra is járok, így egy évet kihagyok az esti iskola be­fejezése után, s majd akkor jelentkezem csak az esti egyetemre. A váLLalatt politikusok utánpótlásában nagy szerepe van a kihelyezett osztály­nak, ezért kíséri figyelemmel a tizenhat hallgató tanulmá­nyait a. vállalati párt-vb is. A kaposvári városi párfbi- ■ottság szintén megad Run­den támogatást — Most lesz még egy irtoteo teonznltacso. aztán kö­vetkezik a vizsga. Egész btetós. hogy mmdenkia meglátsz* maid az utóbbi másfél eyben szerzett vita- készség —- mondta Déli Ist­ván. S ugyanez- a vélemé­nye a tanároknak is: Bo­rovszky Vilmosnak, Antal Attila azb-titkámak, Hege­dűs Jánosnak és a most már nyugdíjas Fejér Gyulá­nak, aki azonban továbbra is vállalta arz oktatást Lajos Gé«* Meleg szendvics hagymával Kukoricatáblák közt kék­lik Nagyberki új, több eme­letes általános iskolája. A folyosó falain tablók és a szakkörösök munkái, a fő- zőszakkörre viszont csak egy hatalmas szakácsfej utal a faliújságon. , — Az idén alakultunk — mondja Pâlis Józsefné szak­körvezető. — Tavaly még kézimunka-szakkörként mű­ködtünk, de a főzés iránt nagyobb volt az érdeklődés. A gyakorlati órákon a hete­dik és nyolcadik osztályban csak két-három óránk van szakácskodásra, ezért szer­veztem főzőszakkört ennek a két évfolyamnak. — Hidegkonyhai terméke­ket készítitek mutatott körbe, a falakra tűzött, ké­pekre a szakkórvezeta: -^.Az első foglalkozáson három­féle meleg szendvicset állí­tottunk össze, s vajjal, sajt­tal, paprikával, paradicsom­mal, hagymával, pástétom­mal ízesítettük. Volt szala­rms és túrós szendvics is. A következő összejövetelün­kön hidegtál készült, aztán meleg és hideg töltött tojás; gomba alakra formáltuk, a tetejét paradicsompürével díszítettük ... Karácsony előtt a pedagógusokat gyü­mölcstortával leptük meg. Nagy sikerünk volt! A tanulók havonként egy­szer négy órát töltenek együtt. Leírják a receptet, megbeszelik a munkafolya­matokat,-és — egy kis segit- seggcl —- egyedül készíükel az ételt. Olykor a tévéből es rádióból is merítenek ötle­teket. A jövő héten a majo- nézes ételekkel ismerked­nek; a franciasala tavai, a borsóval és a töltött virsli­vel. A tanárnő az ünnepi asztálterités, a tálalás és a vendéglátás titkaiba is be­vezeti a gyei-ekeket. — A nyersanyagot az út- töröszervezet és az iskola biztosítja. Savanyúságot, to­jást, zöldségfélét a gyerekek is hoznak. A többség otthon is elké­szíti az itt megismert éte­leket. Ezeknek a gyerekek­nek nem új dolog a korsze­rű táplálkozás. Fontos az is, hogy megismerkedjenek a legmodernebb konyhai föl­szerelésekkel. — Szeretnék megtanulni főzni — mondta, a hetedikes Budavári Irén. — Otthon a nagymama még nem enged főzőcskezni ; ennek ellenére a túrós meleg szendvicset elkészítettem. Az unokahú­gomnak nagyon ízlett.. Lukács Irén szintén hete­dikes. Kereskedelmi szakkö­zépiskolába ke&zuL — Jó, hogy mar most az iskolában megismerkedünk az alapokkal. Így ha tovább­tanulok, könnyebb Lesz, s ha férjhez megyek, akkor is hasznát veszem a tudomá­nyomnak. íren bizonyara kapós lesz! L A. II fegyelem megszilárdítása Tanulóifjúságunk maga­tartásának megítélésében a közvélemény sokszor téve­sen általánosít. A szélsősé­ges esetek »nagy port« ver­nek föl. Pedig a fiatalok többsége becsületesen tanul, szorgalrhas és fegyelmezett. Az iskolai és kollégiumi fe­gyelmik nem záporoznák. Am az iskolai, kollégiumi rendnek naponta ki kell áll­nia a próbát. Ezért naponta term keü valamit — a diá­koknak es a pedagógusok­nak, közösen. A műit év végén rendkí­vüli esemény zavarta meg az egyik kaposvári kollégium hakóinafe. az életét: az egyik diáklány enyhén ittasan ér­kezett a kollégiumba, ahon­nan egy nappal korábban kért engedélyt »hazautazás­ra-« ... Mint kiderült, nem volt egyedül: hatan — ba­rátnők — döntöttek úgy, hogy kaposvári barátnőjük­nél töltik a szombat dél­utánt és éjjelt, majd vasár­nap reggel térnek haza. Ebbe* a tanévben két al­kalommal volt fegyelmi tár­gyalás itt, ez utóbbin hat tanuló ügyében kellett dön­tenie a kollégiumi önkor­mányzatnak és a nevelők­nek. Az előző fegyelmi so­rán két tanulót zártak ki, ók abba >s hagyták tanul­mányaikat. Négyen enyhébb büntetésben részesültek. Lo­pás, erkölcstelen élet vole a két kizárt diáklány »szám­lájára« írva. A legutóbbi esetben egy tanulónak kel­lett elhagynia a kollégiumot, ketten a legközelebbi vétség, esetén kötelesek elhagyni az intézetet, * többiek rovót kaptak. — M3 okozza a legfőbb L KorszunyszKiJ KARRIER Egyik regééi, amint va­donatúj Zsigulimon igyekez­tem az intézetbe, találkoz­tam Nyikoláj NyikoLajevics Grusinnal, a közismert tu­dóssal. Odajött hozzám, ba­rátságosan kezet nyújtott. Mélységesen meglepődtem, hiszen Grusin azelőtt észre sem vett. — Most vette • kocsiját? — érdeklődött. — Igen, mostanában. — Mindjárt gondoltain. De mondja csak: amúgy hogy él? —Köszönöm, semmi pana­szom. Jól. — És a tudományos si­kerei? — Közepesek. — Hallottam, hallottam. De tudod-e — kerdezte minden átmenet nélkül le­tegezve —, hogy a labora­tóriumban megüresedett egy hely? — Azt hiszem, igen. Erről a megüresedett helyről mai' mindenki régen tudott, hiszen egy évvel es­etett s® kandi­dátus megpályázta, ó* si­kertelenül. — Azt hiszem, folytatta Grusin —, te megfelelnél erre a posztra. Fölveszlek. Atyáskodóan vállon verege­tett, és elment. Én álltam kábán, és szól­ni sem tudtam. Azt hittem álmodom, de csakhamar rá­jöttem: Grusin nem szokott viccelni. Vajon mivel érde­meltem ki ezt a megtisztel­tetést? Törtem a fejem, tör­tem, aztán rájöttem: a pro­fesszor mániákus sakkozó, no meg én is. Aha! Itt az összefüggés! Ezt a nagy le­hetőséget persze nem hagy­hattam ki: elfoglaltam az állást. — Holnap, munkába .tö­ret beugrasz értem? — kér­dezte Grusin a kinevezésem után, — TerrnéBaoteBcn, És ettől kezdve fuvarozni kezdtem a professzort, oda es vissza. Sőt, később igy szolt hozzam : »Grigori,j (mármint en), holnap vidd ki az anyósomat a n "■arakv — fis né teas * mtirrké­vai — kérdeztem értetlenül, — Mi lenne? — förmedt rám bosszúsan, — Azzal te ne törődj... Azt hittem bedÍRttem > vagy valami furcsa varázs­lat játszik velem, mert mi­után kivittem az anyóst * nyaralóba, vissza is kellett hoznom, majd rendszeresen kivinni és visszahozni. Ezen­kívül elvittem a feleségét az üzletbe, a gyereket az iskolába, majd vissza, őszintén saólva kezdtem be­lefáradni. Fizikailag és lel­kileg is. Egész nap a volán­nál ... A zeit az egy kiotói már sok. Gyakran megbír­ságolták. Jöttem, mentem, az inétzetbe természetesei csak a fizetésemért. Egyszer aztán végleg ki­borultam. Hát mi vagyok én tulajdonképpen: sofőr vagy tudományos munkatárs. Hogyan maradhatnék bent az intézetben? Sajnos, ren­geteg mindenből kimarad­tam, nem tudtam lépést tar­tani a tudománnyal. Sokat rágódtam a dolgon, míg végül győzött a büszke­ségem: elhatároztam, vissza­térek ■ tudományos életbe. De hogyan tudassam ért Nyikoláj Nyikolájeviccstó ? Ki kell valamit találnom. Amikor szokásához híven megadta as útirányt, »tó r rebbente nélkül azt mond • tam: sajnos, a kocsit elad­tam. E váratlan bejelentés hal­latán főnököm úgy bámult rám, mintha legalább« *» ó kocsijáról lenne szó. — Egy Volgát szere nék majd venni — szúrtam köz­be, hogy megtörjem a csen­det. A professzor továbbra is olyan szemrehányóan né­zett rám, hogy szinte restell­tem magam. — Talán majd sakhoera fogunk — próbálkoztam. — Sakkozni? Az ördög vigye a sakkot! Masnap hivatott. — Átnéztem az iratait, kedves Korovkm (azelőtt Grigorij, ugyebár), és na­gyon sajnálom, de el kell bocsájtanom. — Az utóbbi évben maga semmi kézzel fogható tudományos munkát nem végzett. — De hát hogyan végez­hettem volna valamit is. amikor reggeltől estig ma­gát furikáztattam? — Azt én nem tudom, hogy kit vitt, kit nem —> je­lentette ki rend reotasítóan. Valamit le kellett volna ten­nie az asztalra! Kérem, ma­ga teljesen megfeledkezett arról, hogy végül is nem so­főr. hanem tudományos munkatárs. gondot? — kérdeztem a lá­nyok nevelőjét. — Az italozás és a do­hányzás elharapózása miatt kapták a legtöbben figyel­meztetést. Nemcsak kimenő idején keresik a lehetőséget, hogy alkoholt fogyasszanak, hanem a kollégiumba is be­csempésznek egy-egy üveg­gel. A középfokú oktatás! in­tézményekben tanuló diakok körében — nemcsak a kollé­giumokban — valóban terjed az alkoholfogyasztás, a do­hányzás. Terjedésének a megakadályozását, az egész­ségre káros italozás és do­hányzás fölszámolása első­sorban azonban a szülők feladata. A kollégiumok zártabb in­tézmények, ahol á felnőtték minden megnyilvánulása reflektorfényben van. A rendszabályok szigorúbbak, hiszen sok esetben több száz gyepek napi teendőjét, mun­káját, szórakozását, pihené­sét és közösségi életét szer­vezik az ott dolgozó pedagó­gusok. A bizalom légköré­nek a megteremtése különö­sen fontos. A diákoknak érezniükk ell, hogy « kollé­giumi rend együtt jár sze­mélyiségük formálásával, alakításával. A vétségek el­követőinek pedig azt kell látniuk, hogy nemcsak a rendszabályokat szegtek meg, hanem ártották a bizalom légkörének is. Sajnos a fegyelmezte esv- köaéi nem fejlődtek annyit, amennyit egész pedagógiánk. A szemlélet sem. A szülők felelőssege akár közvetve, akár közvetlenül roppant nagy a gyerekek, a fiatalok nevelésében. A kollégiumokban lakó gyere­kek számára valóban csá- ládpótló is a közösség. A fegyelem megszilárdításá­ban nincs még kiaknázva a diákönkormányzat, s a for­mális tevékenység a legfőbb gátja a közösségi életmód kialakításának. Ott, ahol az önkormányzat életképte­len, a. fiatalok személyisége is kárát vallja. Horânyî

Next

/
Thumbnails
Contents