Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
t Hálátlan küldetés Vance amerikai külügyminiszter elődjének, Kissinger- nek nyomdokaiba lépett. A NATO miniszteri tanácsülése előtt az amerikai diplomácia vezetője négy villámlátogatást bonyolít le. Két témáról folytat eszmecserét a brit, a francia, az olasz és a nyugatnémet vezetőkkel: az Irán ellen tervezett gazdasági szankciókról és a Nyugat- Európába telepítendő rakétákról. Különösen a Teheránnal szemben foganatosítandó lépések elfogadtatása okozhatproblémát Vance-nek. Irán a tőkés világ második legnagyobb olajexportőre, s ez különös fontosságot kölcsönöz számára Nyugat-Európa energiaigényes országaiban: az NSZK_és Olaszország — szolidaritást vállalva az Egyesült Államokkal — a múlt hét csütörtökén már felfüggesztette alkatrészszállításait Iránnak, Franciaország azonban még ettől a lépéstől is tartózkodott. Közismert, hogy a franciák, az olaszok, de a nyugatnémetek is jelentős gazdasági kapcsolatban állnak Teheránnal, s érdekeikkel ellentétes minden olyan intézkedés, amely ezt az együttműködést veszélyezteti. Hasonló megfontolás vezeti Nagy-Britanniát. Amióta Londonban konzervatív kormány irányít, egyre szembetűnőbb, hogy a »vas-lady«-nek becézett miniszterelnök-asszony kétségkívül igyekszik mindenben Amerika kedvére tenni. Ám talán éppen az iráni ügyben érdekellentét mutatkozik London és Washington között. A gazdasági bojkott ugyanis rendkívül érzékenyen érinteLondonban tárgyal az amerikai külügyminiszter. Képünkön: Cyrus Vance Margaret Thatcher brit miniszterelnök- no társaságában. né az amúgy sem rózsás brit pénzügyi mérleget. Amikor például Washington az iráni bankbetétek befagyasztásáról döntött, London egy ravasz húzással kibújt a következmények alóL Egy fellebbviteli bíróság ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai bankok londoni leányvállalatai — amelyek legalább másfél millió fontnyi iráni betétet kezelnek — brit joghatóság alá tartoznak. Ennek következtében rájuk nem vonatkoznak a washingtoni döntések. Ami az eurorakétákat illeBefolyásolhatta Európa jövőjét A szovjet politikai vezető szerveik s érvnek megfelelően a tömegtájékoztatási eszközök is rendkívül nagy figyelemmel kísérik a NATO most kezdődő brüsszeli tanácskozás-sorozatát, amelynek döntenie kell a nukleáris töltetű, közepes hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai elhelyezéséről. A NATO tanácskozások küszöbén Moszkvában aláhúzzák: a brüsszeli döntés rendkívüli mértékben befolyásolhatja Európa jövőjét, az enyhülési folyamat alakulását. A Szovjetunió a maga részéről megfelelő lépéseket tett jószándéka bizonyítására. Egyrészt a katonai enyhülés érdekében egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak létszámát, másrészt kész arra, hogy megfelelő NATO-döntés esetén csökkentse az ország nyugati körzeteibe telepített közepes hatótávolságú rakétáinak számát és haladéktalan tárgyalásokat kezdjen erről a kérdésről a NATO tagállamaival. A Szovjetunió rendelkezé- | sére álló erőik, az ország nyugati részein elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták nem Nyugat-Európa országai, hanem az ott lévő amerikai ' és más nukleáris erők, > az előretolt támaszpontokon lévő amerikai hordozóeszközök S féken tartására irányulnak.- Nem jelentenek fenyegetést egyetlen nyugat-európai ország számára sem — hangsúlyozzák Moszkvában. A szovjet kormány kész kölcsönös alapon az egyenlő biztonság elveiből kündulva ezek csökkentésére. Ha azonban a NATO döntés megindítaná a fegyverkezési verseny új szakaszát, akkor a tárgyalások lehetőségét rontják meg, olyan helyzetet hoznák létre, amelyben a Varsói Szerződés tagállamainak felül kell vizsgálniuk javaslataikat s adott | esetben meg kell tenniük a Í szükséges ellenintézkedéseket is. i Támogatjuk a határozatot Holtai Imre nagykövei» Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-kcpviselrijének vaJasza az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére Irán nem küldte el képviselőjét Hágába A hágai nemzetközi bíróság tegnap megkezdte tanácskozását az Irán és az Egyesült Államok közt kialakult feszült helyzetről. Az Egyesült Államok a teheráni nagykövetség elleni támadás kapcsán több nemzetközi konvenció megsértésével vádolta Iránt a hágai bíróságnál, és a Teheránban fogva tartott amerikai túszok azonnali szabadonbo- csátását követelte. Az amerikai panaszt az első meghallgatáson Benjamin Ci- viletti, az Egyesült ÁHámok igazságügy-minisztere, a négytagú amerikai küldöttség vezetője terjesztette elő. Irán nem küldte el képviselőjét Hágába. A libanoni Zuhair Jamin, a túsz-üggyel kapcsolatban kijelölt ENSZ-közvetítő, az ENSZ iráni fejlesztési prog.- ramjának 'vezetője tegnap Teheránba érkezett, s mielőbb találkozni szeretne Ghótbza- deh külügyminiszterrel. Abolhasszan Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter kormányküldöttség élén a zavargások sújtotta Tabrizba utazott. Érkezése után adott rádiónyilakozatában Baniszadr elmondta: útjának célja »kapcsolatba lépni a helyi hatóságokkal és Tabriz lakosságával Kelet-Azerbajdzsán gondjainak mielőbbi megoldása érdekében«. Hétfőn — átmeneti nyugalom után — újabb tüntetés volt a tabrizi rádió és televízió székháza előtt. Khomeini több ezer híve zárta körül az épületet, s visszafoglalták a SarUit-Madari emberei által megszállt székházat. Az épület az utóbbi napok zavargásai során többször cserélt gazdát a két ajatollah hívei között. ti, mind Angliában, mind pedig Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a közvélemény tiltakozása. »Rakéták helyett tárgyalásokat!-« — sürgetik a tüntetők transzparensei. Igaz, a brit, az olasz és a nyugatnémet hivatalos álláspont lényegében megegyezik az Egyesült Államokéval, de a Carter elnök által olyannyira szorgalmazott NATO- egység aligha jut majd kifejezésre a brüsszeli tanácskozáson. Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium nézete semmiképpen nem azonos az amerikaiakéval. Vance külügyminiszterre most a kétnapos villámlátogatásokon az a nehéz teendő vár, hogy Amerika legfontosabb nyugat-európai szövetségeseit a kisebb NATO-álla- mok ellenállásának letörésére bírja rá. Hálátlan küldetés ez, amely sem az Iránnal kapcsolatos szankciók, sem az eurorakéták tekintetében nem öregbíti az Egyesült Államok tekintélyét a kontinensen. A Magyar Távirati Iroda tudósítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Hollar Imre nagy Követnek, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjének, az iráni —amerikai kapcsolatokban beállott válsággal kapcsolatban: Magyarország nem tagja az ENSZ 'Biztonsági Tanácsának, s nem vett részt a testületnek az iráni—amerikai kapcsolatokban kialakult helyzetről folytatott vitájában. Kifejtené-e véleményét a Biztonsági Tanács december 4-i határozatairól? Holtai Imre a következőket válaszolta: A Magyar Népköztársaságban őszinte rakonszenv kíséri az iráni nép harcát, amelyet a forradalom kezdete óta vív országa függetlenségének biztosításáért, az előző rendszer által elkövetett bűnök következményeinek megszüntetéséért. Az iráni események különösen aláhúzzák annak fontosságát, hogy mindenki szigorúan tartsa magát az államok egyenlősége és szuverenitása, a bel ügyekbe való be nem avatkozás elvéhez, tartózkodjék az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetéstől Ami a Biztonsági Tanács december 4-i határozatában érintett konkrét kérdést illeti, elvi álláspontunk jól ismeri. Az a véleményünk, hogy a diplomáciai képviseletek és személyzetük sérthetetlenségének elvét minden körülmények között figyelembe kell venni. Elveinkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egyenesen következik, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanács december 4-i határozatát, beleértve a teheráni amerikai nagykövetség személyzetének szabadon bocsátására és az arra Irányuló felhívást, hogy a felék tanúsítsák a legnagyobb fokú mérsékletet, s az ENSZ céljaival és elvével összhangban, kölcsönös megelégedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fennálló problémákat. Ügy véljük, hogy a Biztonsági Tanács határozatában foglaltak szigorú betartása lehetővé tenné a válság megoldását. Ez — véleményünk szerint — megfelel az iráni nép törekvéseinek és az iráni forradalom céljainak is. Testileg-lelkileg beteg Vita Begin állapotáról Vita robbant ki Izraelben Menahtm Begin miniszterelnök egészségi állapotáról, miután az ország egyik politikusa a miniszterelnököt »tes- tileg-lelkileg beteg embernek« nevezte. Jiszrael Peled. Rámát Gan polgármestere a kormányzó likud tömbhöz tartozó liberális párt vezetője, nemrég hangoztatta: pártjának képviselői és Begin három héttel ezelőtt tanácskozást tartottak. Ezen a találkozón ő olyan benyomást szerzett, hogy a miniszterelnök »testileg-lelkileg beteg« ember. Jiszrael Peled I hozzáfűzte: »Véleményem szerint a kormány teljes kudarcot vallott és politikája Izrael szétrombolásához vezethet«. Az izraeli kormány ülése után a kabinet szóvivője élesen támadta Jiszrael Feledet, és a miniszterelnök egészségi állapotára vonatkozó kijelentéseit »arcátlan hazugságnak« minősítette. Manehem Begin háziorvosa kijelentette, hogy a miniszter- elnök »kitűnő egészségnek örvend«. Mint ismeretes, Menahem Begin néhány hónappal ezelőtt szélütést kapott és az elsőiéi múlt három évben kétszer esett át szívrohamon. Bombamerénylet Rómában Kilenc sérültje,' 'közűik két súlyos 6ebesültje van annak a római pokolgépes merényletnek, amelyet vasárnap későn este követték el a Via Veneto közelében fekvő Bis- solati utcában. Először a British Airways légitársaság irodája előtt robbant bomba, néhány perccel később pedig a Fülöp-szigeti légitársaság irodája előtt. Az utóbbi okozta valamennyi sérülést. A merényletek után egy ismeretlen telefonáló angolul közölte a Reuter hírügynökség római irodájával, hogy az akciót az »új örmény ellenállási mozgalom« nevű csoport vállalja magára. Tettüket azzal indokolta, hogy »a török- országi fasizmus, továbbá a nemzektözi imperializmus« ellen harcolnak. A sérültek közül hatan olaszok, ketten kanadaiak, egy pedig nyugatnémet. Magyar sérültje nincs a robbantásoknak. Tárgyalni vagy telepíteni Rakéták az enyhülés ellen VOLÁN TRÖSZT ELEKTRONIKA Kaposvári Kirendeltsége szerviz munkára felvételre keres EGY GYENGEÁRAMÚ ÜZEMMÉRNÖKÖT. VAGY ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZT Cím: Kaposvár, Munkásőr sor t Telefon; 12-1-3«, «321 sn 50 ezer ember tüntetett Brüsszelben az eurorakéták telepítése ellen. Néhány nappal a NATO brüsszeli tanácskozása előtt egyre nyilvánvalóbbnak látszik: az .atlanti szervezet olyan határozat elfogadására készül, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok újtípusú középható-távolságú rakétákat helyezzen el egy sor nyugat-európai állam (területén. Ennek a döntésnek be- láthatatlanok a következményei? Komoly veszélybe kerül a katonai enyhülés lehetősége, s az új rakéták megjelenése a fegyverkezési verseny fokozásával fenyeget. Immár több, mint egy éve ismeretes a világ közvéleménye élőtt, hogy az amerikai vezetés és a NATO-vezérkar olyan katonai fejlesztés végrehajtását szorgalmazza, amely lehetővé tenné a Nyugat számára, hogy erőfölényre tegyen szert, s megkerülje a SALT-szerzödésekben rögzített egyensúly-elvet. Mmél m van szer? A hetvenes éve elején létrejöttek azok a tárgyalási fórumok, ahol a két vezető nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve Európa különböző katonai-politikai tömörülésekhez tartozó országainak csoportjai -tárgyalásokat kezdtek a katonai enyhülés lehetőségeiről, a fegyverek és haderők korlátozásáról. A szovjet—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési megbeszélések eredményeként az idén júniusban Bécsben a két államfő aláírhatta a SALT— II-nek nevezett egyezményt. Ez a megállapodás azonos szinten szabta meg a két hatalom hadászati fegyvereinek — rakétáknak, távolsági bombázóknak — a mennyiségét és azonos nevezőre hozta a különböző fegyverrendszerek minőségi mutatóit is. Ugyancsak Bécsben — immár több, mint öt éve — folyik a közép-európai haderők csökkentésével foglalkozó tanacsko- za&sorozag j A jelenlegi NAT O-térvek lényege, hogy olyan «fegyverek telepítését határozzák el, amelyek, nem tartoznak egyik korábbi tárgyalássorozat szűkén vett témakörébe sem, ahogy ezt Nyugaton mondják, a »szürke zónában« vannak. A fejlesztés ürügye a szovjet középha tő-,távolságú rakéták állítólagos »veszélyes korszerűsítése«, az »SS—20«- nak nevezett fegyver megjelenése az Uraitól nyugatra fekvő területeken. A' Szovjetunióban rámutatnak: hamis ürügy ez, hiszen az ország nyugati területein immár két évtizede tartanak hasonló fegyvereket. Sőt, ahogy ezt Leonyid Brezs- nyev Berlinben kijelentette: az utóbbi tíz évben nem hogy növelték volna a rakéták és repülőgépek mennyiségét, de éppenhogy valamelyest még csökkentették is azt. Annak ellenére tehát, hogy p kfeépnaLo-úvohsagü raketáinak kifejlesztését katonai szükségszerűség diktálta, a Szovjetunió kész arra, hogy csökkentse, sőt esetleg fel is számolja ezt az erőt, ha a NATO-országokkal erről tárgyalások folyamán meg tud állapodni. Éppen ezért javasolta Leonyid Brezsnyev berlini beszédében, a nyugateurópai vezetőkhöz intézett levelében, s a Pravdának adott nyilatkozatában a telepítés helyett a tárgyalásokat Ez az indítvány a nyugateurópai közvéleményben kedvező visszhangot keltett Annak ellenére így van ez, hogy az Egyesült Államok kormánya minden korábbinál nagyobb nyomást fejtett ki európai szövetségeseire, s a szolgálatában álló tömegkommunikációs eszközök minden korábbinál nagyobb mennyiségben terjesztik hamis propagandájukat a keleti fenyegetésről«. Nem egységes Nyugat- Európa.- A kormányok vezetői, azok is, akik tisztában vannak döntésük lehetséges következményeivel, még fenn akarják tartani a tárgyalások lehetőségét, s valószínűleg a telepítésről hozott határozattal együtt ilyen indítványt is tesznek. A Szovjetunió és szövetsé gesei egyértelműen a tárgyalások mellett vannak. A tárgyalásosat viszont úgy képzelik el. hogy azok csak a teljes egyenlőség alapján lehetségesek, kizárva közben mindenfajta fenyegetést. A szovjet ktonai szakértők ismételten rámutatnak arra: a Nyugat részéről nem »pot- íegyverkezésről« van szó, mint állítják, hanem a szocialista országokat fenyegető lépésről, ame^y ugyanakkor az európai NATO-országok biztonságát is csökkenti. A ba-üsszeli NATO-tanáea- ülés döntései tehat valóban sorsdöntöek lehetnek. Miki©* GAbor
