Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
Az irányelvek vitája elé i * *. .. ... t íven a párt lenini munkastílusához, a párt- demokrácia elvi és r- ukolati követelményeihez, a központi Bizottság vasárnap nyilvánosságra hozta a XII. kongresszus irányelveit azzal — a szándékkal, hogy megismertesse a , széles közvéleménnyel a párt törekvéseit. A kongresszusi tézisekben a párt XI. kongresszusa óta végzett munkájának, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk fejlődésének értékelésére, a to-vábbi -munka fő irányéra vonatkozó álláspontját foglalja össze a Központi Bizottság. Ezzel a soron levő kongresszus előkészítésének fontos dokumentuma került elénk, melynek alapvető rendeltetése, hogy alapja, kiindulópontja és segítője legyen az egészséges, nyílt, szabad légkörű és alkotó szellemű vitának. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a kongresszusi Irányelveket minden párt- alapszervezetben vitassák meg, a kommunisták tegyék meg észrevételeiket, és közöljék állásfoglalásukat E vitáit elé nagy várakozással tekinthetünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy megismerjük; vajon, párttagságunk a vezető szervek álláspontjával egyezően ítéli-e meg a párt helyzetét, munkáját, a társadalom, a gazdaság fejlődését, hanem arról is, hogy az érdemi viták nagy segítséget adhatnak, hogy a XII. kongresszus életünk legidőszerűbb kérdéseivel tudjon foglalkozni. Végsősoron tehát a kongresszusi irányelvek vitájának a helyzetértékeles mellett kiemelkedő jelentősége abban van, hogy párttagságunk részt vesz a továbbhaladás útjai- 1 nak, módozatainak ki munka- - fásában, azoknak a határoza-1 toknak előkészítésében, ame- ■ 3yek megfelelő feltételeket teremtenek a jövőbeni eredményes munkához. A közre bocsátott dokumentum épp ebből kiindulva helyez nagy súlyt a társadalom, a gazdaság, a párt helyzetének reális beánutatására, megfelelőképpen szél az előrehaladásról és nyíltan jelzi a gondokat Megerősíti, hogy az élet különböző területein tapasztalható előrehaladás pártunk helyes politikájának, egesz dolgozó népünk alkotó munkájának gyümölcse. Figyelemre méltó, hogy bár az irányelvek nem tartalmaznak tételes elszámolást a párt programnyilatkozatának időarányos teljesítéséről, az egyes fejezetek tartalmában és szellemében egyértelműen jelzik: a párt következetesen halad a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat megvalósításának útján. Szinte minden pártkongresszus magára vonta a közvélemény figyelmét azzal, hogy miben és hogyan határozta meg jövőbeni feladatainkat. Más szóval: hogy milyen kérdések kerültek a szocialista építőmunka előterébe. Természetesen így van ez most is. Minden bizonnyal párttagságunk és a pártonkí- vüliek nagy tömegei élénken vizsgálják majd az irányelvek jövőnket megformáló, az előttiünk álló feladatokat jelölő fejezeteit. Sőt ez a várakozás — népgazdasági helyzetünk közismert nehézségei miatt — a korábbiaknál fölfokozottabb. A kiadott dokumentum erre vonatkozó fejezetei egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy e nehézségek leküzdésére a pártnak világos programja van. Fontos figyelembe venni, hogy e program alapvető elemei mái- a XI. kongresszuson megfogalmazódtak és testet öltöttek a Központi Bizottság tavalyi — decemberi — a termelési szerkezettel és külgazdasági politikánkkal vagy a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásában, a Politikai Bizottság több idevágó határozatában. Ami pedig szocialista fejlődésünk legfőbb garanciáját illeti, a párt politikai fő irányvonalán — melyet a XI. kongresszus is megerősített és amelynek helyességét a két kongresszus között a gyakorlati élet igazolta — a Központi Bizottság változtatást nem javasol, kérni fogja a XII. kongresszustól annak megerősítését. Pártaiapszervezeteinkben az irányelvek vitájára a január 2—31. között tartandó taggyűléseken kerül sor. Ahhoz, hogy megfelelő tartalommal áthatott és érdemi vélemény- alkotás alakuljon ki, mind az alapszervezeti pártvezetőségeknek, mind az irányító pártszerveknek fontos követelményeknek kell eleget tenniük. A párt felső szervei minden kérdésben várják a párttagság véleményét és ezt minden tekintetben elő is kell segíteni, az érdemi munka szempontjából mégis fontos lenne a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, amelyek a legközelebb állnak az alapszervezet jellegéhez, a párttagság érdeklődési köréhez és ahhoz a közeghez, ahol az alapszervezet dolgozik. Természetesen mindez nem jelentheti a vita leszűkítését, csupán annak biztosítását, hogy az alapszervezet munkájához és tagságához közelálló kérdésekben mindenképpen legyen véleményalkotás, A vita iránt támasztott fontos követelmény a realitás, a tárgyilagosság, továbbá az, hogy az álláspontok kialakításában párttagságunk abból a nagyfokú politikai felelősségből kiindulva gondolkodjék és cselekedjék, amely eddig is t jellemezte és a jövőben is vezérli egész pártunk tevékenységét Az irányító pártszervek tagjaira és apparátusára ezekben a napokban szintén nagy felelősség hárul. Nem lehet senki számára közömbös például annak segítése, hogy alapszervezeteink, párttagságunk az irányelvek egyes kérdéseivel helyes politikai megköze-. ütésben foglalkozzék. Ehhez az esetleg érvelő, meggyőző tényanyagok tolmácsolásával vagy egyes föltevések esetén vitára is szükség van. P árttagságunk mindenkor fontos kötelességének tartotta, hogy részt vegyen a párt politikájának alakításában. Ennek bizonyságát adta a párttagsági könyvek cseréje alkalmával is. Joggal lehet tehát számítani arra, hogy a kommunisták ez alkalommal is élni fognak jogaikkal, kötelességeikkel és a kongresszusi irányelvek vitájába aktívan bekapcsolódnak, Munkájuk eredménye azonban csak akkor lesz gyümölcsöző és az egész párt számára hasznos, ha a párttagságunk konkrét észrevételeit, javaslatait az irányítás különböző szintjein ilyen vagy olyan megfontolásoktól vezérelve nem »szelektálják«, hanem valamennyit minősítve továbbítják a felsőbb pártszervekhez. A pártalapszerve- zetek e soron levő taggyűléseit végül is az előttünk álló pártértekezletek és a XII. kongresszus politikai előkészítése fontos állomásának és jó fórumainak keli tekintenünk. Dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője Félmillió tégla terven felül Nyolc-tíz családi ház — felajánlásból Tabon, a vasútállomás mögött van a téglagyár. A magas kéményü, széntüzeléses körkemencét a fedett szárítók veszik körül. A nyers téglát gép csinálja már. de kézzel kell leszedni. A kiégetett tégla kihordása is gépesített, de az emelővillás targoncahoz még puszta kézzel kell a rakományt előkészíteni. A gyár egész területén elavult, kopott mozdonyok vonszolják nehézkesen a csilléket — a súlyon kívül a talaj egyenetlenségeivel is meg kell küzdeniük. Sáros, esős időben nehéz a Együtt gondolkoznak a munkásokkal Pontos ismeretek nélkül nem lehet dönteni A dolgozok hangulata befolyásolja, mennyire van kedvük véleményt mondani, bekapcsolódni a munkát előrelendítő döntések kidolgásába. Amikor zökke nő nélküli a termelés, akkor nagyobb az aktivitás, a segítőkészség, amikor viszont szaporodnak a nehézségek az üzemben, akkor sokkal nehezebb elérni, hogy az emberek munka után ; még a különféle rendezvényeken is ott maradjanak. Az utóbbi három hónapban mindkét hangulat hatását érzékelték a Pamirtfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, hiszen a munkaerőhiány, az egy ideig kapott gyengébb anyag mindenkitől többszörös erőfeszítést kívánt. S az eredmény így is ingadozó volt. Most megfeszített erővel dolgoznak, naponta nézik a kilót, a tonnát,' e húsz naptól függ ugyanis, sikerül-e behozni a lemaradást. A munkásokkal való párbeszédre, a vélemények meghallgatására sokkal nagyobb szükség van, mint máskor. A munkahelyi demokrácia fórumrendszere póntosan kidolgozott, a különböző értekezletek és gyűlések ideje azonban általában az év elejére és közepére esik, s ilyenkor sem lehet fórum nélkül hagyni a gyárát. Jól tudják ezt a politikai és társadalmi tevékenységben nagy múltú textilművekben, s minden lehetőséget megragadnak, hogy a sokkal nehezebb időszakban együtt gondolkozzanak a munkásokkal. — Minden dolgozó tudja, hogy ez a gyár sokkal többet szokott termelni — magyarázza Vizeli Istvánná szb-tit- kár. — Azt is tudja, hogy miért nem érjük el 3 korábbi teljesítményt. Különösen örültek . annak, amikor a vezetők csoportosan beszéltek a szocialista brigádvezetőkkel, s elmondták, hogy mit kérnek tőlük. Ugyanakkor ők is elmondták, mi hátráltatja őket A megértésen alapuló na- < gyabb erőfeszítés mái- erezhető. Jönnék, hogy hány túlórát vállalhatnának, mit tegyenek, elmondják a gond-' jaikat. — Ez mi üzemi demokrácia, — Természetesen. Nem várunk a testületi ülésig. Ott vagyunk a munkások között, megbeszéljük, púként lehetne együtt, jobban. Amikor az alapanyag nem volt jó, már kopogtattak: a gépek fordulatszámán kellene változtatni a kisebb fordulat/ esetén ugyanis nem szakadna úgy a szál. Most már száz százalékon felüli a napi termelés, és ez lelkesíti a dolgozókat. Jód beváltak & fórumrendszerben a rétegbeszélgetések. Két hete például a vezérigazgató találkozott szociaista brigádvezetőkkel. Sok npn- denről szó esett a kongresszusi és felszabadulási versenytől a tervékig. S mivel a gyártás minden területéről volt ott .munkás, választ kérték az olyan, mindenkit foglalkoztató kérdésekre is: milyen lesz az alapanyag a jövőben, a nagyvállalat milyen követelményt állít a kaposvári gyár elé. A gyár igazgatója szintén részt vesz ilyen rétegbeszélgetéseken, s elsősorban a jövő évi elképzeléseket ismerteti. A szakszervezeti bizottság megkezdte a felkészülést a bizalmiak és az üzemi szak- szervezeti tanács együttes ülésére. Ezen az 1980. évi tervet és a szociálpolitikai tervet tárgyalják meg és fogadják el. Másfél-két hét múlva lesz az a fórum, s már most, az előkészületek során kirajzolódnak a gondok. — A .bizalmiak tudnak arról, hogy január helyett decemberben tartjuk az együttes ülést, s arról is, hogy a jövő évi tervre több változat készült. Fontos, hogy időben kapják meg az anyagot, mert így tudják megbeszélni a csoportjukkal. Ha ugyanis erre nincs idő, akkor a bizalmi, a tanácstag legföljebb a saját véleményét tolmácsolhatja. — Előfordul mádkor is, hogy kevés az idő a felkészülésre? — Ilyen sokszor van — mondja az szb-titkár. — Az új fórumrendszerben — figyelembe véve a gyáregység, a nagyvállalat, a minisztérium hármasát — sokszor valóban rövid az idő. Teszem azt, egy írásos anyagot csak háromnégy nappal előbb kapnak kézhez a választott tisztségviselők. Nagyon úgy néz ki, hogy most szintén így leszünk a bizalmiak és az üzemi szakszervezeti tanács együttes ülése előtt. Azt például még nem .tudjuk pontosan, hogy mit fogad el a nagyvállalat, ez pedig befolyásolja a mi tervünk elfogadását, a körülmények és a föltételek megteremtését. Véleményem szerint az a fő gond, hogy a tervezés módszere még nem állt át a decemberi döntésre. Ha ugyanis még nincsenek pontos tervszámok, az megnehezíti a testületi ülést. Persze az jó, hogy beszélünk a dolgozókkal, véleményt kérünk tőlük, egy kimunkált anyag birtokában azonban sokkal jobban elő lehetne készíteni a döntést. S mivel mi nagyvállalati rendszerben dolgozunk, már készülünk a következő lépcsőben levő fórumra, a bizalmiak és a nagyvállalati szakszervezeti tanács együttes ülésére, ez január 8-án lesz. Most hívjuk össze a műhelytitkárokat, s rajtuk keresztül serkentjük a bizalmiakat arra: kezdjék meg a munkások javaslatainak véleményének összegyűjtését. S hogy ugyanoda térjek vissza, 3hol. az előbb kezdtem: ehhez megint írásos fogódzóra, sok tény- és érvanyagra volna szükség. A fórumok adottak, a jobb munka azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy ne jutna több idő az előkészületre, s ne kapnák meg előbb az alapos döntéshez szükséges tájékoztatást. Ebben még szorosabb együttműködés szükséges a nagyvállalat és a kaposvári gyár között, Lajos Géza gyárba bejutni, pedig az évente itt készülő hét és fél— nyyolc millió tégla háromnegyedét teherautók szállítják el a környező tüzép-telepek- re. Most nincs sár, de a mélyen felvágott talaj miatt elkel a gumicsizma. Varga Ottó gyárvezető is abban jár. — A gyár kongresszusi felajánlása a vállalati felajánlásokkal egyidőben született — mondja a szakállas fiatalember. — A Kossuth és a Petőfi' szocialista brigád tagjaival júliusban brigádértékezle- tet tartottunk. Megbeszéltük, hogy mit tartalmazzon a felajánlás. Az első lényeges feladatnak a tégla minőségének egyszázalékos javítását tartottuk. Ez nagyon fontos: minden tégla hat kézen megy keresztül, tehát hatszor fogják meg és teszik le, amíg kikerül a gyárból. A minőség egyszázalékos javulása mintegy százezer forintot jelent, ami a nyereséget öt százalékkal növeli. A kongresszusi felajánlás a mennyiség növelését is tartalmazza, százezer darabbal több tégla gyártását irányozzuk elő. Pénzben ez ugyancsak százezer forintot jelentene a tabi téglagyárnak. A felajánlás harmadik pontja társadalmi munkavállalásokból áll. Társadalmi munkában végeztük el a telep rendezését, csinosítását* az irodaépületek, műhelyek festését, javítását, a szociális helyiségek karbantartását, a közlekedő utak rendbe hozását. Az év végére az is kiderült, hogy a kongresszusi vállalást teljes-itettük, sőt mennyiségben túlteljesítettük. A szárítókban van mintegy négyszázötven—ötszáz ezer terven felül gyártott tégla.: Az idén az égetéssel te végzünk. A többletből nyolc-tíz nagyobb családi házat lehetne építeni. Az év végi vállalati értékelés során dől majd el, hogy a tégla- és cserépipari vállalat tizennégy hagyományos technológiájú gyára közül a tabiak milyen eredményt értek el. / A bányafelszerelés, a kotrógép modem, az anyagot szállítószalaggal továbbítják. A körkemence egyik falba vágott ajtaján csillén gurítják be az égetésre szánt nyers téglát, egy másikon pedig motoros targonca hordja ki, a még meleg, tizenkilenc lyukú, magasított falazótéglát. Benn a kemencében, a felülről belógatott csupasz villanykörték fényénél négyen dolgoznak. — A berakás mindig meglehetősen nehéz munka volt — mondja Olesnyák László —, ennek ellenére értünk már el jó eredményt. Társa, Horváth Kálmán a huszonötödik évet Kezdte meg itt. A kemence másik végén Nemeth László és Halász István kihordok szedik le a már kiégetett téglát. Ök is több mint húsz éve dolgoznak itt. Tenyerüket és hüvelykujjukat bőrvédő óvja a száraz tégla dőzsölésétől. Ketten egy műszakban 14—15 ezer téglát szednek le. Dohogva érkezik a targonca, és szinte helyben megfordulva -kapja fel a friss téglákból épített rakatot. Cs. L. Vasúti szállítás az év végén Az i^ién is bebizonyosodott, hogy ami árut az év elején nem adtak vasútra, a csúcs- forgalom idején már a legnagyobb erőfeszítéseik mellett sem tudják pótolni. Az októberi — kimagasló — 12,4 millió tonnás teljesítmény után a MÁV novemberi eredménye elmaradt a várakozástól. A múlt hónapban 11,6 millió tonna árut továbbított a vasút — kevesebbet a tervezettnél. Elsősorban a belföldi forgalom volt kisebb, ezen belül egyedül a jól szervezett c u korr épaszál - lítást bonyolították le a menetrend szerint; szénből, kőből és cementből vittek el többet a tavalyinál. Az év tizenegy hónapjában végül is 122,9 millió tonna árut fuvarozott a vasút, amely a jelzések szerint ezúttal sem kerülheti el az év végi hajrát, bár az utolsó havi terv mérsékeltebb, 10,3 millió tonnás teljesítményt ír elő. Az év hátralévő feladatainak teljesítéséhez a vasút figyelemmel kíséri az ipar munkáját, közösen fölmérték például a még exportra kerülő árumennyiséget, amelyeknek elsőséget hisbosí^ tanak — akár csak az üzemek számára nélkülözhetetlen pyersanyagoknak és a lakosság ellátását szolgáló termékeknek. A vasúthoz hasonlóan járt a Volán is, amely az októberi szakmai rekordot, a 19,4 millió tonnás fuvarozási teljesítményt meg sem tudta közelíteni. A novemberben szállított 16,2 millió tonna áru valamivel több, mint a .múlt évi, de nem érté el a tervezettet. A kisebb teljesítmény oka jórészt az, hogy a vasúti forgalom közútra tereléséről kevesebb munka adódott a tervezettnél. A Volán egyébként néhány helyi esettől eltekintve kielégítette a fuvarozási igényeket, rendben teljesítette a szabolcsi alma szállításával, a cukorrépa fuvarozásával és a téli tárolással kapcsolatos feladatait. Az 1—■ 11 hónapi. 176,9 millió tonnás teljesítmény ugyancsak kisebb a tervezettnél. Az év utolsó hónapjában még 12,7 millió tonna áru elf u var ozása vár a Volán-vállalatokra. Somogyi Néplap
