Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

AZ MSZMP SOM OGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 289. szám 1979. december 11., kedd Ünnepi ülés az emberi jogok napján A szocializmus fölényét e téren is bizonyíthatjuk Az ENSZ közgyűlése 31 esztendővel ezelőtt fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Tegnap, az em­beri jogok napján a Magyar ENSZ-társaság és a Magyar Jogász Szövetség együttes megemlékezést tartott Buda­pesten a jogászházban. Dr. Haraszti György, a Ma­gyar ENSZ-társaság főtitkára nyitotta, meg az ünnepi ülést, amelyen ott voltak állami, politikai, társadalmi, kulturá­lis és jogi életünk képviselői. Dr. Prandler Árpád, a Külügy­minisztérium főosztályvezetője ünnepi beszédében kiemelte: — Az emberi jogok kataló­gusának fejlődéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá a szocialista országok — köztük hazánk is — a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok tényleges biztosításával i— Az anyagi életfeltételek és szük­ségletek kielégítése, mint az emberi jogok tiszteletben tar­tásának nélkülözhetetlen alap­ja, szocialista rendszerünk nagy vívmánya. Ugyanakkor beszédes cáfolata azoknak a nyugati kísérleteknek, ame­lyek az emberi jogok ürügyén támadják a szocialista álla­mokat. A továbbiakban a szocialis­ta demokrácia és az emberi jogok összefüggéseiről szólva rámutatott, hogy a szocialista A Parlamentben tanácskozott két országgyűlési bizottság Mezőgazdaság ' Az 1980. évi népgazdasági terv és az állami költségve­tés tervezete alapján vitatja meg az országgyűlés mező­gazdasági bizottsága tegnap délelőtt a Parlamentben meg­kezdődött ülésén a gazdálko­dás jövő évi teendőit A képviselők a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, az er­dőgazdálkodás és a vízgaz­dálkodás legfontosabb, a ter­meléssel, a beruházással, a jövedelmekkel és a költségve­tési befizetésekkel kopcsolatos kérdéseit elemzik. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatója megállapítja, hogy az idei év eredményei némileg elmarad­tak a tervezettől, ez a terme­lésre és a gazdaságos export­ra egyaránt vonatkozik. A jövő évre — áz 1979-es hozamokat is figyelembe vé­ve — a gabonatermés növelé­se az egyik legfontosabb cél. Az állami gazdaságoknak, $ '.övetkezetéknek, a háztáji és kisegítő gazdaságoknak olyképpen kell tervezniük, gazdálkodniuk, hogy növé­nyekből, állati termékekből, zöldségből és gyümölcsből a lakosság kielégítő ellátási színvonala mellett az ország exportját is jelentősen növel­hessék. Mint ismeretes, a me­zőgazdasági felvásárlási árak átlagosan 11 százalékkal emel­kedtek, erősítve a termelés irányítás orientáló, befolyáso­ló szerepét. A mezőgazdasá­gi termékeket az éleimiszier- ipar jövő évi erőteljes terme­lésnövelésével kívánják fokozr ni. Nagyobb előrelépéssel mindenekelőtt a konzerv-, a hűtő- és a növényolajiparban kell számolni, ami a lakossá­got érinti: az igényekhez idő­ben, választékban jobban iga­zodó áruösszetételt kíván biz­tosítani az ipar, s természete­sen ezen keresztül a kereske­delem is. A minisztérium írásos és szóbeli tájékoztatóját vita kö­vette, ebben Guba Sándor Somogy megyei képviselő So­mogy és Baranya lakóinak jobb ivóvízellátásáért emelt szót. Illés György, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökhe­lyettese — a felszólalásra vá­laszolva — elmondotta: több száz községben valóban sú­lyos a helyzet Az ivóvíz; mindenkelőtt Baranyában, számos községben ártalmas az egészségre. Az átmeneti meg­oldások, az egészséges víz pa­lackos szállítása mellett a VI ötéves tervidőszakban alapjá­ban orvosolják a bajt. Nagy teljesítményű regionális rend­szerek kiépítése és törpevíz­művek üzembe állítása együttesen jelentik 3 medici­nát .1 Kereskedelem Már i. jövő évi felkészü­lésről számoltak be az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának tegnapi ülésén. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetését érté­kelve a képviselők a keres­kedelmi szakágazat eredmé­nyeit és főbb tennivalóit ösz- szegezték. A kereskedelem már megkezdte a felkészülést a következő esztendőre. A forgalomba kerülő áruk mint- ezv 80—83 százaléka a hazai termelésből kerül majd az üzletekbe. A különböző szak­mák — figyelemmel a keres­let szerkezetében várható vál­tozásokra — az eddigieknél korúüafontQbbj, alaposabb ea szervezettebb tevékenységgel gondoskodnak arról, hogy ele­gendő áru, jó minőségben, megfelelő választékban kerül­jön az üzletekbe. Bár az ipar még több árucikk gyártásá­ban még elmarad az igények­től, a kereskedelmi szakembe­rek úgy vélik, hogy további tárgyalások eredményeként jövőre az Ideihez hasonló színvonalú áruellátást tudnak biztosítani. A tanácskozás, amelyen részt vett és felszólalt Vincze Imre pénzügyminiszter-he­lyettes is. Palkó Sándornak, az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága elnökének larsaavá- Väi m vgS& társadalom fölényét e térén is bizonyíthatjuk. Mint mondot­ta, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvei is le­szögezik, hogy a párt változat­lanul alapvető feladatnak te­kinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását Prandler Árpád szólt arról is, hogy a Magyar Népköztársa­ság valamennyi fontosabb, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezménynek aláírói köze tartozik, — Hazánknak, az emberi jogok megvalósításában elért eredményei és törekvései szerves részét alkotják a szo­cialista közösség államai e téren kialakított közös politi­kájának — folytatta. — Amikor a helsinki záró­okmányról és általában az európai együttműködésről be­szélünk, aggodalommal kell reagálnunk azokra a törekvé­sekre, amelyekkel újabb nuk­leáris fegyvereket, /Pershing- rakétáikat és szárnyas cirkáló­kat kívánnak elhelyezni egyes nyugat-európai NATO-orszá- gókban. Az emberi jogok ér­vényesítésével összefüggésben is támogatjuk a Varsói Szer­ződés külügyminisztereinek ál­lásfoglalását, amelyben, azt a meggyőződésüket hangsúlyoz­tak, hogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegy- \ verkezési hajsza fokozásával lehet és kell fenntartani, ha­nem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét le­szerelési — különösen nukleá­ris leszerelési — intézkedé­sekkel. Apró Antal Csongrádban Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke Csongrád megyébe látogatott Szegeden, a megyei pártbizottság épüle­tében dr. Komócsin Mihály, a Csongrád, megyei Pártbizottság első titkára, es dr. Perjési Lász­ló, a megyei tanács elnöke fo- fi gadták, majd elkísérték két ki-|) állítás megtekintésére. * Elsőnek az 1897-ben készült műemléképületet, az úgyneve­zett Fekete-házat keresték fel, ezután a Móra Ferenc Múzeum képtárában az alkotó jelenlé­tében megtekintette Kumcz D. István Munkácsy-díjas érde­mes művész gyűjteményes ki­állítását. Apaó Antal délután a me­gyei párt- es tanácsszékház nagytermében aktívaülésen vett részt, ahol időszerű kér­désekről tartott tájékoztatót Sarlós István Jászberényben Sarlós István, ex MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Szolnok megyébe látogatott. Jászbe­rényben, a járási pártszékház­ban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta. A Politikai Bizottság tagja a Jászberényi Hűtőgép­gyárban tett látogatást, amely­nek során beszámolót hallga­tott meg a gyár 1979. évi gaz­dálkodásáról és 1980-as ter­veiről, valamint a pártkong­resszusra való felkészülésről. Sarlós István részt vett és felszólalt a nagyüzem 10. számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. A levegőszennyezés újabb szakaszába léptünké Ennek hatása már nemcsak a kibocsátás közvetlen környe­zetében, a nagyvárosokban érezhető: az ipar koncentráló­dása egyes területeken, a kibocsátott szennyező anyagok következtében a légkör hígulással, lebomlással, megkötődés- sel történő közömbösítése sem következik be, s így távoli területekre is eljut a szennyező anyag. Gyakran egész or­szágrészeket érint. Ezért az egyes országokban immár te­kintélyes összegeket áldoznak, újabb rendeleteket hoznak a levegő tisztaságának védelmére, s nemzetközi egyezmé­nyekkel is igyekeznek gátat vetni a romlásnak — főleg utó­daink javára. Képünkön: a 300 méternél magasabb ké­ménynek nagy szerep jut abban, hogy a káros anyagok mi­nél jobban hígulhassanak a levegőben. Budapestre érkezett a szovjet kulturális miniszter Együttműködési tárgyalások Pjotr Nyilovics Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere, a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVI. ülésére Budapestre érkezett. Fogadására a Keleti pályaud­varon megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, K ornidesz. Mihály, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Rónai Rudolf, a KKI elnöke és Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Délután a Parlamentbe» megkezdődött a magyar— szovjet kormányközi kulturá­lis együttműködési vegycsbi- zottság XVI. budapesti ülése.' A tanácskozáson — amelyen a magyar delegációt Aczél György, a szovjet küldöttséget pedig Pjotr Gyemicsev vezeti — hazánk és a Szovjetunió kuturális életének vezető tisztségviselői, magyar és szovjet oktatási, képző- és iparművészeti szakemberek vitatják meg az országaink közötti kulturális együttmű­ködés tapasztalatait, az ered-' ményekben gazdag közös munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ezüstvasárnapi körkép Ingyen adták a százforintost Jobban is alakulhatott volna az idei naptár, mert egy kissé korai volt az ezüstvasárnap — mondták a kereskedők. Ez a panaszkodás azonban a dolog egyik fele, a másik az, hogy a kis forgalom is tíz- és százez­rekben mérhető. Az ügyesebb boltosok ezúttal is találtak va­lami mézesmadzagot, amellyé1 megsokszorozták a bevételt. Mindenütt nagy volt a tömeg, de ® legtöbben egy kiadós né- sfiőiiet, után hazamentek X kaposvári - Somogy Áru­házban hatezrén így is négy óra leforgása alatt otthagytak 1,2 millió forintot, * ez — ha jól meggondoljuk — szép tel­jesítmény. Otthagytak volna többet is, ha van — mondjuk — automata mosógép. De hát nem volt — csupán amolyan gyerekeknek való modell. Igaz, az is mos, amíg össze nem tö- -n 4 csemete. Épp ezért meg !s vették neki, sőt még mást is kap majd karácsonykor, mert a játékosztályt kifosztot­ták az emberek. Kesztyűt, zsebkendőt, sálat, nyakkendőt viszont már úgy látszik nem divat ajándékozni, mert keve­sen keresték. Az, hogy paplant meg miért lett divat karácsonyi meglepe­tésnek adni, kideríthetetlen, ám biztos, hogy sokan adják majd sokaknak, mert a siolo: ki Sió ruhábóltbart arra az el­adóra, aki nem adott volna paplant, bizony ráhúzták vol-’ na a vízeslepedőt... Csakhogy, adott — méghozzá sokat. Mert ez volt a „sláger.” Vitték, mint a cukrot. H á romszáznyol v an - ezer forint értékű árut adtak el ott. És adtak még ingyen százforintost! Aki ötszázért vett valamit, ugyanis az ka­pott, egy százforintos utal­ványt. Sokak markát ütötte ilyen, mert még messze volt a zárás, és valakiknek el kellett rohanni a páncélszekrényhez, hogy újabb utalványcsomago­kat vigyen a boltba. A kaposvári Zselic Áruház­ban a tavalyinál jóval keve­sebb bankót és aprót számol­tak meg az ezüstvasárnapi kasszákban, úgyhogy nekik ez a vasárnap legföljebb alumí- niümvasárnap volt, és annak is hamisítvány. A Csibibén sem láttak de­geszre tömött, dagadozó buk­szákat és a tavalyi százezer he­lyett ötvenezret hozott a négy óra. Ügy látszik, a legtöbb em­ber már fölruházla gyermekét, és ha irhabundáért toporzé- kolt a szerény apróság, legföl­jebb ..megruházta”. Zokni, sapka és sál azonban sok el­kelt, J • A kereskedők most már az aranyvasárnapra készülnek. Elindultak az árubeszerzők — mái- ahol kellett, mert van, ahol aranyat adnának, hogy el­vigyék azt, ami most ott van. Szerencsére tizenhatodika már jobb dátumnak látszik, s bizo­nyára az idén is sokan akkor kapnak észbe, hogy ajándék is kéne a rokonságnak ... tu E,

Next

/
Thumbnails
Contents