Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EOYESDLJETEK1 Ara: 1,60 Pl XXXV. évfolyam 288. szám 1979. december 9., vasárnap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatódó igazodás Két esztendő népgazdasági tevékenysége szerepeit az MSZM1* Központi Bizottsága december tí-i ülésének napi­rendjén; az 1919. évi terv vég­rehajtásának tapasztalatai, s a jövő esztendei program — valamint az állami költsége vetés — irányelvei. A vezető párt testület üléséről kiadott közlemény — amelyet a la­poki így lapunk is szombati számukban publikállak — az idei népgazdasági terv meg­válói i tás ának több kedvező vonását rögzíthette, elsősor­ban a külső egyensúly, a külkereskedelmi mérleg ja­vításában, a belső felhaszná­lás némely elemének, így a készleteknek a módosulásá­ban. Ugyanesak a pozitívu­mok köze tartozik a termelé­si es a termékszerkezet átala­kításának néhány kitapintha­tó jegye, a beruházási tevé­kenység ésszerűbb — a ter­vezettel lényegében megegye­ző — kereteinek megteremté­se. Örvendetes jelei1 vannak — s itt nem szabad elfeled­kezni az MSZMP XII. kong­resszusa, s a felszabadulás harmincötödik évfordulója tiszteletére tett vállalásokról — a takarékosabb energia- és anyagfelhasználásnak, a korszerűbb termékek aránya növelésének a teljes áruki- bocsatáson belül, s a munka­helyek egy részen haladás tapasztalható a szervezett­ségben, a fegyelemben is. Mindezek ellenére, ponto­sabban mindezekkel együtt, sem sikerült az 1919. évi népgazdasági terv vaJameny- nyi fó célkitűzését teljesíteni. A legérzékenyebb pont vál­tozatlanul a népgazdaság külső egyensúlyának javílasa, hiszen a vártnál nagyobb az az árveszteség, amelyet a cserearányok további romlá­sa miatt elszenvedünk, s a kivitel összetétele még min­dig nem igazodik kellőkép­pen a népgazdasági középtá­vú cs éves programban fog­laltakhoz, elsősorban a gép­ipari áruk növekvő arányát tekintve. Arról is szólni kell, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt idén a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari ex­portárualapok a számítottnál kisebbnek bizonyultak, s ez szintén kedvezőtlenül befo­lyásolta a külkereskedelmi mérleget. Tárgyilagos, mert eredmé­nyekről és gondokról egyaránt hű képet adó számvetést tár a közvélemény elé a Köz­ponti Bizottság üléséről ki­adott közlemény, azt sem hallgatva el, a lakossági fo­gyasztásban szükségszerű lé­péseket kellett tenni, azaz az életszínvonalban nem kerül­hetett sor a korábbi eszten­dőkben megszokott fejlődés­re. Ezt jelzi, hogy a lakosság reáljövedelme csak valame­lyest haladja meg a tavalyit, s a munkások cs alkalmazot­tak reálbére, a termelőszö­vetkezeti tagok reálkeresete — figyelembe véve a júliusi árintézkedéseket — csökkent. Ebben lényeges szerepet ját­szott, hogy a nemzeti jöve­delem — várhatóan — csu­pán egy—másfél, az ipari termelés két és fél—három százalékkal bővül 1919-ben, azaz mindkét mutató elma­rad a tervezettől. Leírtuk az előbbi bekezdés­ben: eredményekről és gon­dokról egyaránt hű képet tárt a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Az ered­mények azt tanúsítják — s erre a szombaton nyilvá- tktMbáfra hozott dokumentum nagy hangsúllyal figyelmez­tet —, hogy hatalmas tarta­lékok rejlenek a népgazda­ság minden területén, s ezek hasznosítása, illetve a külső egyensúly javításának alá­rendelt minden más feladat ugyan erőfeszítéseket köve­tel, de nem rugaszkodik cl a realitásoktól. Szorosan kötődik ezekhez a realitásokhoz — mind a nép- gazdasági termelési szerke­zet folytatódó átrendezésé­vel, mind az állami költség­vetés szigorú takarékossági vonásaival — a Központi Bi­zottság határozata az 1980. évi terv és állami költség- vetés irányelveiről. Ami a legfontosabb: folytatni keli a, megváltozott világgazdasági környezethez történő igazo­dást, nincs szó tehát semmi­fele tendenciává! tásról: gaz­dálkodásunk valamennyi té­nyezőjét továbbra is a haté­konyság cs a külső egyensúly javításának kell alárendel­nünk. Éppen ezért — s a vissza­fogottabb belső fel használás irányzatának változatlan megtartása következtében — az. ipari termelés lehetőségeit döntő mértékben a kivitel növelésének, gazdaságossá­ga fokozásának lehetőségei határozzák meg. S ez azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert — egyrészt — idén több iparterület még nem érzékelte kellő mérték­ben ezt a korlátozottságot, s azért is, mert — másrészt — várhatóan tovább éleződik a verseny a tókés országok piacain, ahol gyakran amúgy is hátrányos megkülönbözte­tésekkel kényszerülünk szem­benézni. Annak tehát, hogy az ipari termelés három és, fél, négy százalékkal, a me­zőgazdasági termelés öt cs fel százalékkal növekedhes­sen, hogy a nemzeti jövede­lem három, három és fél százalékkal gyarapodhasson, nem egyszerű a feltételeit megteremteni. Meg keli azon­ban teremteni ezeket, mert — a Központi Bizottság ülése ezt sem hagyta homályban — a munka hatékonyságának fokozása, e folyamat erősíté­se, a differenciált beruházási tevékenység, s a nem rubel elszámolású kivitel egyensú­lyának lényeges javítása el­engedhetetlen eleme az elért életszínvonal megtartásá­nak, az ideivel azonos reál­jövedelemnek. Nem könnyű esztendőt vá­zolnak fel a Központi Bi­zottság ülésen elfogadott irányelvek, s mivel a terme­lőtevékenység az átrendező­dés, az igazodás szakaszában tart, az életkörülményekben sem tehetünk — a 82 ezer megépítendő lakást, az 1300 iskolai , tantermet és sok mást nem mellőzve — látvá­nyos fejlesztési lépéseket. Amit elértünk, annak meg­védése, megtartása, megszi­lárdítása sem csekélység. Remélhető, hogy a januártól érvényes új szabályozók a jövő esztendőtől kezdve fo­kozatosan fölgyorsítják a kí­vánatos változásokat a ter­melőágazatokban. Ez egyben a munkahelyi kollektívákat is nagy próbatétel elé állítja. Ezért mutat rá a párttestü­let üléséről kiadott közle­mény, hogy az irányítás, a végrehajtás minden színijén érvényesüljön a tervbe fog­lalt követelményrendszer. Eh­hez, több tekintetben már jó ajapokra támaszkodhatunk, s ezeket az alapokat a felada­taikat helyesen értő, gyakorió kollektívák tercnglcWek üteg. ! December 20-ra ■ ■ Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést december 20-án csütör­tökön délelőtt 11 órára összehívta. Á kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Nép- köztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló tör­vény javallatot. (MTI) Ifjúsági szövetségek titkárainak találkozója Az ideológiai munka fontos kérdéseiről Berlinben december 6. és 8. között megtartották 12 szocia­lista ország — Bulgária, Cseh­szlovákia. Kambodzsa, Kuba. Laosz, Lengyelország, Ma­gyarország', Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Románia, a Szovjetunió és Vietnam — ifjúsági szövet­ségei ideológiai titkárainak lay lálkozóját. A magyar küldött­séget Nogy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra vezette. A hagyományos tanácskozáson — a legutóbbit 1918 júniusában Budapesten tartották — elsőízben vett részt a kambodzsai ifjúsági szervezet küldöttsége. Tegnap a soksári állomá­son tartott ünnepségen fel­avatták a 160 kilométer hosz- szúságban villamosított, Bu­dapest—Kelebia-országhatár közötti vasúti fővonalat. Az avatóünnepségen, részt vett Borbély s Sándor, az MSZMP KB titkára, ott voltak a KPM és a vasút vezetői, a jugoszláv vasutak, a nemzetközi beru­házási bank és a munkákban A tanácskozáson az ifjúsági szervezetek ideológiai munká­jának, agitációs és propagan­datevékenységének legfonto­sabb kérdései, az e területen kialakult együttműködés to­vábbfejlesztésének feladatai álltak a középpontban, külö­nös tekintettel Lenin születé­sének közelgő 110.. a fasizmus feletti győzelem 35. és a Var­sói Szerződés létrejötte 25. év­fordulójára. A berlini ifjúsági tanácsko­zás résztvevőit fogadta Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a közpon- > ti bizottság titkára. részt vett hazai és csehszlo­vák vállalatok képviselői. A villamosítás bevezetése a budapest—kelebiai vonalon évi 11 ezer tonna gázolaj megtaka­rítást eredményez, ezen túl­menően bővíti az ország egyik legfontosabb vasúti fővonalá­nak a kapacitását,» meggyor­sítja Észak- és Dél-Európa között a hazánkon átmenő személy- és áruforgalmat. Az országos kép kialakítá­sához. a feladatok megértésé­hez nagy .segítséget ad a sző­kébb környezet, a megye fej­lődésének, terveinek mérlegre tétele. Ez jellemezte a somo­gyi képviselők tegnap délelőtti tanácskozását is. A megyei képviselőcsoportnak most a megyei tanács adott helyet, s ezt a téma is indokolta, hi­szen az idei gazdálkodás és, a jövő évi költségvetés volt a fő téma. / Szokola Károlyné dr.. a kép­viselőcsoport vezetője rivitot- ta meg az- ülést* amelyen részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára. Su­gár Imre. a megyei tanácsel­nöke. Tájékoztatta képviselő társait az országgyűlés téli ülésszakának előkészítéséről. Műdig István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője Somogy gazdaságának idei fő jellemzőit ismertette, majd az 1980. évi költségve­tést. Kiemelte, hogy az idei év összességében kedvező volt, a gazdálkodás eredményesebb, s ez jó alapot ad a jövő évi költségvetéshez. Somogy hárommilliárd fo- * rinttal gazdálkodik jövőre, s ' ebből 2.1 milliárd a különbö­ző intézmények működtetését fedezi. Fejlesztésre a tanács 812 millió forintot, fordít, A k öj tscgveté.s középpontjába n az alapvető intézmények ellá­tása, működtetése áll. A ren­delkezésre áltó összegből el­sősorban a .folyamatban Iává beruházásokat fejezik be. Fon­tos a saját bevétetek növelé­se, a még nagyobb arányú társadalmi munka, a létesít­mények közös építése és fenn­tartása. illetve a fokozott ta­karékosság a gazdálkodásban. A megye jellegének megfe­lelően különösen sok szó esett a. vitában a mezőgazdaság es az élelmiszeripar fejlesztésé­ről) a lehetőségek jobb kiak­názásáról. Dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola főigazgatója megfogal­mazta, ri-iilyen fontos a mos­tani körülmények között a szellemi befektetés növelése — akár a már kidolgozott mezőgazdasági módszerek el­terjesztéséről van szó. akár a gazdaságosabb export elérésé­ről. Horváth László, g nagy­ba iomi Lenin Tsz elnöke a vállalati kapcsolatok, a szer­ződéses viszony fejlesztését. Szigeti István nyugdíjas a mezőgazdasági gépgyártás. ja­vítását. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet elnöke a külkereske­delmi tevékenység rugalma­sabb, eredményesebb meg­alapozását szorgalmazta. ' Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára egyetér­tett azzal, hogy ilyen nagy ér­deklődést váltott ki a mező- gazdaság fejlesztése. Kiemelte, hogy Somogy egy sor terüle­ten előrehaladt az V. ötéves terv időszakában, már az idén is érződött az ipari rekonst­rukció, néhány termelőszövet­kezet, állami gazdaság beru­házásának hatása, jövőre pe­dig ezek még többet hoznak. Dr. Guba Sándor javaslatát felkarolásra alkalmasnak ta­lálta: nagy a lehetőség abban, hogy a mostaninál sokkal jobban kihasználják a szelle­mi erőket, s mindenhol elter­jesszék a bevált új kezdemé­nyezéseket. módszereket. A megvei pártbizottság nevében megköszönte a,képviselők idei tevékenységét, s tolmácsolta az elismerést azért, hogy a csoport jól szolgálta a megye előtt álló feladatok megoldá­sát. Sugár Imre tanácselnök megköszönte a képviselők ja­vaslatait; az ülés Szokola Ká­rolyné dr. zárszavával fejező­dött b*. __ A terveknek megfelelően halad A Petőfi-híd májusban elkezdett rekonstrukciója a terveknek megfelelően halad. Októ­ber 28-án átadták a híd északi oldalát a forgalomnak. Az építők most a deli oldal fel­újításán dolgoznak. Villamosított vasútvonal Budapest-Kelebia között Szuperfávvexeték. A földgázmczők előfordulása csak ritkán esik egybe az ipari, energetikai felhasználás he­lyével, >g.y valamiképpen meg kell oldani a gáz hosszabb- rövíclebb távolságra való szállítását, fiz ma jobbára, cső­vezetékek segítségével hajtják végre. Képünkön: A gépen éppen az. orenburgi távvezeték egyik kompresszor-alkatré­széi munkálják meg. Somogy 3 sniiSiánldal gazdálkodik jövőre Ülésezett a megyei képviselőcsoport

Next

/
Thumbnails
Contents