Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Deklaráció az emberi jogokért A hét három kérdése I Mit javasolnak a Varsói *• Szerződés államai a külügyminiszteri bizottság berlini üléséről kiadott doku­mentumukban? Az NDK fővárosában kél napon át üléseztek a Varsói Szerződés tagországainak kül­ügyminiszterei, s éppen egy héttel a NATO brüsszeli mi­niszteri tanácsülése előtt fon­tos javaslatokkal éltek. Kez­deményezéseik azt tanúsítják, hogy a szocialista közösség or­szágai a katonai szembenállás szintjének csökkentését kíván­ják, az európai fegyverkezési verseny abbahagyását akarják elérni.' A berlini tanácskozáson azt javasolták, hogy hívjanak ösz- sze Európában olyan konfe­renciát, amely a katonai eny­hülés és a leszerelés kérdései­vel foglalkozzék. Emlékezhe­tünk rá, hogy ezt először a Varsói Szerződés országainak májusi budapesti felhívása tartalmazta, ez a gondolat máris bizonyos visszhangra talált földrészünk számos or­szágában. Ennek a konferen­ciának az lesz a célja, hogy a •-helsinki gondolatot« ifcatonai téren is megvalósuláshoz se­gítse. A tanácskozás előtt a Varsói Szerződés országai ké­szek megállapodni a NATO- államokkal az úgynevezett bi.- zalomerősítő intézkedésekről. A mostani berlini javasla­tok között szerepel az is, hogy a 33 európai és 2 észak-ame­rikai ország, amely Helsinki­ben egyszer már megállapo­dásra jutott, most arról kös­sön szerződést, hogy senki sem alkalmaz elsőként sem 'nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. Újból felhívással fordultak a NATO-országokhoz: egyik katonai szövetség se bővítse részvevőinek a körét. (Tudni­való, hogy sokan szeretnék Spanyolországot bevinni a NATO-ba...) A Varsói Szerződés orszá­gainak tárgyalási készségéről is tanúskodik a berlini do­kumentum: ha a NATO-or- szágok nem tesznek olyan lé­péseket, amelyek károkat okoznának az európai béke és biztonság ügyének, akkor ké­sedelem nélkül érdemi tár­gyalások kezdődhetnek a kö­zép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséről. A külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek ber­lini, illetve varsói tanácsko­zásával egyidőben került sor — Leonyid Brezsnyev október 6-i emlékezetes bejelentésé­nek megfelelően — 20 0Ó0 szovjet katona és 1000 harcko­csi első csoportjának kivoná­sára a Német Demokratikus Köztársaság területéről. 2 Milyen az »atlanti tá- • bor« helyzete a NATO rakétahatározatának megho­zatala előtt? Két NATO-ország parla­mentjének állásfoglalása a két végletet jelzi: míg Rómában az olasz honatyák többsége igent mondott a rakétafegyve­rek nyugat-európai telepíté­sének tervére, Hágában a holland parlament nemet mondott erre. Legalább há­rom NATO-ország — Dánia. Hollandia és Norvégig — el­lenzi, hogy már most döntsön az észak-atlanti tanács: Van Agt holland miniszterelnök, aki a napokban Leonyid BZ ESEMÉNYEK CltöSlaViiKBAN Hétfő: Jobboldali többséget hoztak a portugál parlamenti vá­lasztások. — A brit kor­mány kíilönmegálLapodást kötött Muzorewa püspök kormányával. — Gromiko fogadta a Moszkvában tár­gyalt kínai küldöttség veze­tőjét. Kedd: Carter bejetentette, hogy in­dulni kíván az 1980-as elnök- választáson. — Schmidt kan­• cellar az SPD kongresszusán közölte, hogy 1980. januárjá­ban találkozni fog Erich Ho- neckerrel. — Jobbratolódás az izlandi törvényhozási vá­lasztásokon. Szerda: A Varsói Szerződés külügy­miniszteri bizottsága berlini üléséről felhívással fordult a nyugat-európai országokhoz. — Hazaindultak az NDK-ból az első szovjet egységek. — A Biztonsági Tanács egyhan­gú határozatot hozott a tehe- ráni túszok ügyében. Csütörtök: Kompromisszumos megoldás Londonban a zimbabwei tűz­szünetről. — Véget ért a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának berli­ni, valamint honvédelmi mi­niszteri bizottságának var­sói ülése. — Az olasz parla­ment megszavazta a NA'TO rakétaiegyverkezési tervét. Péntek: összetűzések Iránban Kho­meini és Madari ajatollah hívei között. — Véget ért Nyugat-Berlinben az SPD kongresszusa. — Általános sztrájk Belgiumban. Szombat: Ohira japán kormányfő be­fejezte kínai látogatását. — Egy iráni síita szervezet ön­kéntesek Dél-Libanonba kül­dését helyezte kilátásba, a libanoni kormány tiltakozik ez ellen, az izraeli hadsereg ellenlépésekre készül. Brezsnyevhez intézett levél­ben szólt az enyhülési politi­ka folytatásának szükségessé­géről, Washingtonban szemé­lyesen akarta közölni fenntar­tásait. Ugyanezt tette Nordli norvég kormányfő is, aki szin­tén az amerikai fővárosba uta­zott. A dán külügyminiszter pedig Vance-nak hozta tudo­mására a koppenhágai aggá­lyokat. Valószínűleg ilyen »fegyver­kezni, tárgyalni« taktikát tesz magáévá a jövő héten Brüsz- szelben a NATO is. Minden­esetre a növekvő ellentétek és a fokozódó aggályok miatt aligha lesz a brüsszeli döntés olyan ünnepélyes, mint aho­gyan tervezték... Ennek egyik előjele, hogy Washing­tonban híre ment: a teheráni feszültség folytatódása miatt Vance külügyminiszter eset­leg nem is megy el személye­sen Brüsszelbe, hanem maga helyett Warren Cristopher külügyminiszter-helyettest küldi. Cristophert az amerikai dip­lomácia ismerői úgy tartják számon, mint »válságminisz- tert«: ő az, aki a nehéz, bo­nyolult helyzetekben hálátlan feladatokat kap. T Valóban létrejött a kompromisszum Rho­desia—Zimbabwe frontjain? London győzelemről beszél A köcsönös engedmények alapján létre jöhet a tűzszü­net a Zimbabwe Hazafias Front és a Salisbury! rendszer fegyveres erői között. A meg­egyezés alapján hozzáláthat­nak a jogi rendezéshez: két hónapig az országban a tör­vényhozó és a végrehajtó ha­talmat a brit közigazgatás gyakorolja majd, ennek élén a Londonban kinevezett fő­kormányzó álL Lord Carrington külügymi­niszter, aki az idestova hárorrl hónapja húzódó londoni kon­ferencián elnökölt, végül is arról biztosította a hazafias front vezetőit, hogy ki fognak vonulni a dél-afrikai csapa­tok Zimbabwe területéről, a függetLenség kikiáltása előtti átmeneti időszakban a haza­fias front katonái a salisburyi rezsim hadseregével egyenlő jogállást kapnak. Hihető-e ez? A nemzeti front a fegyver- szünet nemzetközi ellenőrzé­sét akarta elérni, a britek a nemzetközösség országaiból toboroznának ellenőrző egysé­geket. A hazafias front nem is fegyverszünetet akar csu­pán, hanem békét, békét a választások előtt és békét a választások után. A tűzszüneti megegyezés akikor lép életbe, ha a haza­fias front és a Muzorewa-kor- mány minden konkrét részlet­ben megállapodnak. Valószí­nű, hogy Salisbury mai urai nem hajlandók tálcán átadni a hatalmat Nkomo és Mugabe hazafias frontjának, s a tűz­szüneti megállapodásra tá­maszkodva szeretnék meg­nyerni a választásokat. A ha­zafias front ezzel szemben éberségre int és azonnali visz- szavágást helyez kilátásba, ha a fehértelepesek, Muzorewáék vagy az angol hatóságok visz- sza akarnának élni a tűzszü­net adta lehetőségekkel. Pálfy József JOJO A jojo — ázsiai eredetű já­ték: kerek, orsó formájú fáját zsinóron lehet fel-le rángatni... ez jut az ember eszébe, ha Ohira japán kormányfő pe­kingi tárgyalásainak híreit hallgatja: a Tokió által Kíná­nak szánt kölcsönök összege úgy szállt alá, mint a jojo. S nem is olyan régen jojo-mód- ra röpítették a magasba is! Mert: jó, jó. Japán szoro­sabbra vonná üzleti kapcsola­tait Kínával, de eközben nem akar másutt ellenségeket sze­rezni. ' V . Ezért szállt alább a japán jo- jo. Az ENSZ-emléknapók, ame­lyek a világszervezet kezde­ményezésére születtek, nem az egyes országok ünnepei. Az emberi jogok napjáról, a2 1948. december 10-én elfoga­dott ünnepélyes nyilatkozat évfordulójáról mégis szinte mindenütt a világon megem­lékeznek. Még az olyan el­nyomó rendszerek sem mond­tak le arról, hogy időnként a nyilvánosság előtt méltassák, mint Pinochet Chiléje, a sah Iránja vagy Idi Amin ugandai kormánya. Közvetve még az ő képmutatásuk is az Emberi Jogok Nyilatkozatában foglalt haladó erkölcsi és jogi elvek sikerét mutatja. Az, hogy ezek az elvek még nem valósulták meg úgy, ahogyan a második Iránban ez idő szerint az események súlypontja áttoló­dott Tabrizba, az iráni Azer­bajdzsán tartományi székhe­lyére, ahol a szerdán kirob­bant ellenségeskedéseket kö­vetően a fellázadt nemzeti kisebbség még mindig meg­szállva tartja a rádió és a tv épületeit. Kazem Sariat-Ma- dari ajatollah, a nemzeti ki­sebbség vallási vezetője szom­baton üzenetet intézett Mehdi Bazargan volt kormányfőhöz — akinek ugyancsak szomba­ton kellene jószolgálati kül­döttség élén Tabrizba utaznia — hogy csakis abban az eset­ben tudja rávenni híveit a nyugalom és a rend fenntar­tására, ha a közötte és Kho­meini ajatollah megbízottai között a pénteki találkozó so­rán elhangzott ígéreteket a központi kormányzat betartja. Sariat-Madari ajatollah nem részletezte, hogy milyen ígé­retekről van szó, de a Kejhan szombat esti számában is köz­zétett üzenetében így fogal­maz: »a legkisebb hiba a tér­ségben kialakult helyzet ér­tékelésében újabb bonyodal­makat vonhat maga után«. világháború után tervezték, sajnálatos tény, de nyilváno­san már a legnagyobb zsar­nok sem szállhat velük szem­be. Hitler és a fasiszta kor­mányok — az emberi jogok nemzetközi védelmének intéz­ménye velük szemben jött eredetileg létre — még meg­tehették ezt Amikor a faji és politikai üldözéseket a2 ENSZ-t megelőző Népszövet­ségben a náci Németország szemére vetették, és az embe­ri jogokat először szóbahoz- ták, a »Harmadik Birodalom« egyszerűen kivonult a szerve­zetből. Hitler, aki a legjobban gyűlölte az emberi jogokat s azt tartotta, hogy a politiká­ban egyáltalán nincs helye az erkölcsnek, így írt a Mein Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint az iráni belügyminiszter szombaton Teheránból Qumba utazott és felkérte Sariat-Madarit: szó­lítsa fel híveit a rádió és a tv-állomás elhagyására. Sa­riat-Madari ezt elutasította. Teheránból érkező híreik szerint »forradalmi gárdisták« dúlták fel szombaton Rama- tollah Mogadam teheráni iro­dáját. A ^politikus az iráni Azerbajdzsánt képviselte az alkotmány megszövegezésével megbízott szakértői bizottság­ban és élesen ellenezte, hogy Khomeini korlátlan hatalom­hoz jusson az alkotmány ren­delkezéseinek alapján. A poli­tikus hollétéről nincs hír. Kampf-ban: »le fogjuk dänte- ni az egyén úgynevezett hu-> manizmusának esztelen, kor­látáit«. Mégis őt döntötték le nem­zetközi összefogással, s ami­kor az 1948-as deklarációra emlékezünk, aikkor egyúttal az 1945-ig tartó háború és ellen­állás sokmillió áldozata előtt is fejet hajtunk. Kialakulhattak-e közös, mi­nimális nemzetközi elvek any- nyira különböző társadalmi rendszerű országok között, mint amilyenek az antifasisz­ta együttműködés résztvevői voltak? Az a nyilatkozat, amellyel a Szovjetunió 1941- ben Londonban bejelentette csatlakozását az első szövetsé­ges okmányhoz, az Atlanti Chartához, már válaszolt er­re. Megállapította: a szovjet nép a szövetségesekkel együtt harcot folytat, hogy megvéd­jék »á szabadságszerető népek szociális és politikai vívmé nyalt, a kultúra és civilizáció alapjait«. Sökan úgy gondolják, hogy a nemzetközi jognak, erkölcs­nek ás közvéleménynek nin­csen hatása. Az emberi jogok 1948 utáni története — bár a várakozásokat nem minden­ben igazolta — cáfolja a cini­kusokat és szkeptikusokat. Lé­tezik még, de percig sem le­het nyugodt, időről időre en­gedményekre is kényszerül például a dél-afrikai fajüldö­ző és a chilei fasiszta rend­szer. . Végül is megbuktak olyan rezsimek, mint Somoza vagy Pol Pót egymástól kü­lönböző, de egyaránt kegyet­len diktatúrája. Eltűnt a bangladesieket és pakisztánia­kat pusztító Ajub Khan, majd eltűnt Bokassa és Idi Amin hisztérikus uralma csakúgy, mint az iráni sah tartósabb és rafináltabb rendszere. A lec­ke, hogy az emberi jogok megsértése nem kifizetődő, az esetükben már érvényesült, még ha népeik megpróbálta­tásai ezzel nem is érték véget. Kínában »kulturális forrada­lom« jogsértései után a tör­vényesség helyreállítására tett engedményeket, új hangokat tapasztalunk. Ami a nemzetközi megálla­podásokat illeti, ma már az 1948-as ENSZ deklaráció mel­lett vaft két kötelező nemzet­közi szerződés (egyezségok­mány) is, amely összegyűjti a minden állam által tisztelet­ben tartandó alapvető jogo­kat. A fogalom értelmezése körül még sokáig lesznek vi­ták : néha hidegháborús fegy­verré is válhat, de e két je­lentős egyezmény önmaga he­lyett beszél. Rendelkezéseiket országunk törvénybe iktatta és az új jogszabályaink alko­tásánál is figyelmbe veszi. És természetes: a szocialista ál­lam belső fejlődésének prog­ramja tartalmazza a személyi jogok fokozatos, kiegyensú­lyozott bővítését. Az életbiz­tonságot és a szociális biz­tonságot minden társadalom­nál előbbre helyezi értékrend­jében. de nem feledkezik meg a további feladatokról, a köz­életi demokratizmus és a sze­mélyiséggel járó jogok, jog­orvoslatok fejlesztéséről sem. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat és ügyfeleinket, hogy a • Bizományi Áruház december 13-án 12 órakor nyit ff luß « Bizományi Aruház Vállalat, l\ II Kaposvár, Noszlopy G. u. 7. (42402) AZ ÖREGLAKI ÁLLAMI GAZDASÁG bérelszámolói munkakör betöltésére középiskolai végzettséggel rendelkezőket fölvesz Jelentkezés írásban vagy személyesen a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Cím: 8697 Öreglak, Állami Gazdaság. (42398) MiiszőrmelniKda-vásár! női és lánykabundák 30 % *os engedménye! — amíg a készlet tart — a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi I és Balaton-parti ruházati szaküzleteiben, áruházaiban. mi (4243r Súlyos belviszály Iránban A politikus eltűnt Párizsban megölték a megbuktatott iráni sah ikertestvéré­nek fiát. A képen a holttest h francia fővaros egyik utcá­ján, röviddel a merénylet után. Az NDK-bdl Wittentibrget el hagyta az első szovjet csapat­egység.

Next

/
Thumbnails
Contents