Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
i Véget ért Berlinben a külügyminiszteri tanácskozás (Folytatás az 1. oidalro'l.) A berlini tanácskozásról készült. első értékelések rámutatnak : a külügyiminiszterek megbeszéléseinek középpontjában olyan nagy horderejű és halaszthatatlan feladatok állnak, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, az enyhülési folyamat védelme és további fejlődésének előmozdítása. Ezért körvonalazták újabb fontos kezdeményezéseket az államok közötti bizalom erősítésére, a katonai enyhülés kibontakoztatására, a leszerelés ösztönzésére. Ezek a lépések teljes összhangban vannak a népek érdekeivel és kifejezik vágyaikat; elősegítik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesülését. A berlini dokumentum híven tükrözi a szocialista országok humanista célkitűzéseit. A NATO válaszát sürgette az NDK lapjaiban tegnap megjelent nyilatkozatában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is, aki kilátástalan álláspontnak minősítette a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai fölényre tegyen szert a Varsói Szerződés országaival szemben. »A szocialista országok nem engedhetik meg a NATO és a Varsói Szerződés államai között jelenleg fennálló katonai egyensúly megbomlását-« — szögezte le Gromiko és újból felhívta a figyelmet arra, hogy új fegyverkezési tervek elfogadása a nyugat részéről »szétrombolná a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről folytatandó tárgyalások alapját«. »A Szovjetunió és szövetségesei álláspontja teljes mértékben világos. A mai helyzetből kiindulva azonnali tárgyalások mellett vagyunk; vagyis nem szabad elfogadni az említett NATO-határozatot. Minden félnek meglesz a joga és lehetősége arra, hogy a tárgyalóasztalnál előterjessze minden általa szükségesnek ítélt javaslatát« — mutatott rá a szovjet politikus és hozzáfűzte: súlyos felelősség hárul azoknak a NATO-országoknak a kormányaira, amelyek az újabb fegyverkezésből adódó veszélyeknek teszik ki Európát és a világot »Mos* még nem késő, hogy ezt elkerüljük, de nem szabad vesztegetni az időt« — jelentette ki Andrej Gromiko. j Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke fogadta a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága december 5—6-1 berlini ülésének résztvevőit, köztük Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az NDK-vezető a szocialista államok közössége összehangolj. békepolitikájához való fontos hozzájárulásként értékelte a külügyminiszteri tanácskozás eredményeit. A szívélyes, baráti légkörű találkozón ;a tagállamok külügyminiszterei nevében And~ rej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter mondott köszönetét a berlini tanácskozás | eredményes lebonyolításáért. Mozgósítás Iránban A mecseteknél kell jelentkezni Ghotbzadeh iráni külügyminiszter személyes megbeszélést folytatott Khomeinivel és ezt követően kijelentette: úgy ítéli meg, hogy előbbreléptek a válság megoldása felé. A külügyminiszter Khomeinivel tartott tanácskozása előtt telefonon adta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tudtára: a BT keddi határozata nem teljesen kielégítő ugyan Irán számára, mivél nem ítéli el a sahot, mindazonáltal figyelemre méltó, és önmagában is előrelépésnek tekinthető. Az Egyesült Államok teljes harci készültségbe helyezte a törökországi amerikai támaszpontok személyzetét — adja hírül a Günaydin című török lap és egyben hangsúlyozza: a török kormány a lehető leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy az ország területén lévő támaszpontokat az iráni Tűzszüneti megállapodás eseményekkel kapcsolatosan felhasználják. Az Iráni Forradalmi Tanát® határozatot, hozott az ország mozgósítási tervéről. Ennek értelmében országszerte a mecsetek lesznek azok a központok, ahol az ön kéteseknek jelentkezni keli. A településeken működő úgynevezett mozgósítási bizottságokban képviselteti magát a papság, a hadsereg, a »forradalmi őrség«, a rendőrség, a belügyminisztérium és a mindenkori helyi tanács. A jelentkező önkénteseket 22 fős csoportokban képzik majd ki a gerillaharc módszereire. A tegnap reggeli teheráni lapok közlik a december 2-i n épszavazás végered meny ±t: eszerint a szavazásra jogosult mintegy 22 millió iráni közül 13 604 725 adta le szavazatát. 1 Az urnákban mindössze 75 362 nemleges szavazatot jelző piros lapot találtak. A hírügynökségek rámutatnak, hogy az iszlám köztársaságról szóló márciusi népszavazáson a részvétel aránya 90 százalék felett volt, most viszont 65 százalék körül van. Khomeini ajatollah tegnap délben látogatást tett Kazein Sariat-Madari ajatollah Qumi házában. A mintegy 30 perces megbeszélés tárgyáról egyikük sem kívánt nyilatkozni. Mint már arról hírt adtunk, Sariat-Madari házát szerdán este ismeretlen személyek megrohanták és lövöldözésbe kezdtek. A legújabb jelentések szerint az összetűzésnek két halálos áldozata volt és többen megsebesültek. Még tegnap sem állt helyre a nyugalom a síiták szent városában. Ennek kapcsán tüntetések voltak az azerbajdzsánd Tabrizban is. A Sariat-Madari mellett, az alkotmány ellen tüntető — állítólag több tízezer fős — tömeg csoportjai megrohanták a rádió és a tv épületét, továbbá egy állami bank helyi fiókját és túszokat szedtek a »forradalmi őrség« tagjai közük Kulcskérdés: a leszerelés A londoni Zimbabwe-koníerenclán a létrehozandó tűzszünet feltételeiről tárgyalnak. Képünkön: Elénk érdeklődés fogadta a salisbury-i lapokat, amelyek az eddig létrejött megállapodásokat ismertették. Amerikai elnökválasztás A gépezet működése1 Az amerikai elnökválasztások egyik jellegzetessége, hogy a hivatalban lévő elnök mindig elnyeri saját pártja elnökjelöltségét. 1884 óta nem volt példa arra, hogy a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánusok közül bármelyik is megtörte volna ezt a hagyományt. Jelenleg azonban az Egyesült Államok olyan helyzetben van, amelyet az ország történelmében — békeidőben — páratlannak lehet minősíteni. Az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés együttes jelentkezése mögött ugyanis rendkívül feszített energiahelyzet húzódik meg. E különleges helyzet miatt az elnökválasztási küzdelem a szokásosnál jónéhány héttel korábban kezdődött meg. Mindez indokolttá, tesizi, hogy mielőtt a két nagy párt lehetséges jelöltjeivel és azok esélyeivel foglalkoznánk. áttekintsük az amerikai választási harc bonyolult mecbamia- rrwjsát. Az egyes pártok jelöltjeit a különböző riválisak közül egy úgynevezett »jelöll-választasi konvenció« szemeli ki. Ezt általában mindkét párt a votta- képpeni választás előtti július közepe és augusztus közéjjé között tartja. A hagyományok a Somogyi Néplap szerint ugyanis az úgynevezett »Munka Napján« (Labor Day), szeptember első hétfőjén már megkezdődik a harc a két kiválasztott jelölt között. Mind a demokrata párt, mind a republikánus (köztársasági) párt jelölt választási gyűlésén a résztvevő delegátusok állásfoglalása dönti el a küzdelmet. E küldöttek azonban nem elsősorban személyes döntésüket közlik, hanem egy adott állam delegátusai, blokk- szerűen állnak egyik, vagy másik jelölt oldalán. Ennek két alapvető követelménye van. Az első természetesen az, hogy mindkét pártban mindegyik pályázó igyekszik megszerezni magának egy- egy állomban, a delegátusok blokkjának támogatását. így született meg az Egyesült Államokban az »előválasztások« (angol szóval: primary) intézménye. Ezt 1908 óita alkalmazzák. A második következmény, ami a szisztémából adódik, az, hogy minél több lakosa van egy államnak, annál nagyobb a delegátusok száma és így politikai súlya. Ezért minden pályázó különös súlyt helyez a legnagyobb államok (Kalifornia. New York, Illinois, Texas stb.) előválasztásain aratott győzelemre. A két párt jelöltválasztási konvenciói ily módon már az előválasztások eredményeire támaszkodva ítélkezhetnek afelett. oneljnk demokrata illetve republikánus jelöltnek van nagyobb esélye arra, hogy a végső párviadalban elnyerje az elnökséget. Ez nemcsak a jelöltek személyes sorsát dönti el. Az elnökválasztásokon ugyanis a Fehér Ház lakóján és helyettesén, az alel- nökön kívül megválasztják két esztendőre a 435 tagú képviselőházat és hat esztendőre a 100 tagú szenátus egy harmadát is. Ráadásul ezzel egyidő- ben választják tucatnyi szövetségi állam kormányzóját és több százezer helyi tisztségviselőt az államügyésztől a seriffekig. A helyes jelölt kiválasztása tehát egy egész apparátus, többszázezer ember politikai karrierjét érinti. Az előválasztások eredményei ezért csak erőteljesen befolyásolják, de nem döntik el véglegesen a jelölt személyét. Kulisszák mögötti bizalmas tárgyalásokon, a hírhedtté vált »füstös szobákban« dől el, hogy végül is ki kerekedik felül. E bizalmas vitákban az egyes államok delegátusainak módjuk és joguk van arra, hogy megváltoztassák korábbi álláspontjukat és »átálljanak« egy másik jelölt oldalára. E bonyolult folyamat második szakasza, a két nagy párt jelöltje közötti párharc még távol van. Az érdeklődést egyelőre még az első szakasz, a februártól nyár. derekáig tartó előválasztások kötik le. —i. «Ismét üzenettel fordultak a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini tanácskozásáról kiadott közlemény megerősíti a szándékot: a szocialista közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján katonai enyhülést, leszerelést akar Európában és az egész világon. Az üzenetben megnyilvánuló mély aggodalom oka az atlanti tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a fegyverkezési versenyt, új pusztító eszközöket helyezzen el kontinensünkön. Az enyhülés bonyolult folyamata immár több évre tekinthet vissza, s haszna nyilvánvaló az egesz világ számára. Jótékony hatását bizonyította a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s a tény, hogy a világ országai az évtized elején lépéseket tettek a katonai enyhülés irányába is. Megindultak a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, Bécsben pedig a közép-európai csapatok és- fegyverzetek csökkentéséről kezdtek megbeszéléseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. Ez a tárgyalási folyamat csak azért indulhatott be, mert a két vezető nagyhatalom, a két szövetségi rendszer között tényleges katonai erőegyensúly alakult ki. A szocialista országok az elmúlt években több olyan intézekedést kezdeményeztek, amelyek az európai biztonság fokozását, a két szövetségi rendszer közötti bizalom erősítését szolgálhatnák. Ilyen például az, hogy korlátozzák a hadgyakorlatokon részt vevő kaHÍREK A VILÁGBÓL Az NDK lapjai tegnap közzétették az NDK miniszterelnöksége sajtóhivatalának közleményét, amely szerint Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK kormányának elnöke betegsége miatt nem látja el hivatali teendőit. Látványos akciókra készülnek a nyugatnémet terroristák — közölte az NSZK rendőrsége. A rendőrgyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Christine Kuby ter- roristanő cellájában újabb akciók előkészítésére utaló iratokat és házi készítésű robbanószerkezetek leírását találták meg. További két emberrablást hajtattak végre Olaszországban. Milánóban az emberrablók nyílt utcán leállították egy szállítási vállalat tulajdonosa lányának autóját és magukkal hurcolták a 38 éves Giuseppina Paronit. Milánótól nem messze a háza közeléből rabolták el Francesco Massonit, egy fafeldolgozó gyár tulajdonosát. Munir Ahmed Khan, a pakisztáni atomenergia-bizottság elnöke szerdán Üj-Delhi- ben a nemzetközi atomenergia ügynökség konferenciáján cáfolta azokat az amerikai bejelentéseket, amelyek szerint országa titokban nukleáris bomba előállításán munkálkodik. Kijelentette, hogy Pakisztán sosem akar ilyen fegyverekre szert tenni. A New York-i rendőrségnek még nem sikerült elfognia azokat a horvát terroristákat, akik felrobbantottak egy jugoszláv állampolgár tulajdonában lévő utazási irodát. Ezzel szemben lopott fegyver birtoklásának vádjával letartóztatták az utazási iroda tulajdonosak meri egy 22-es kaliberű fegyvert találtak nála. Tfltakozó felvonulás színhelye volt az olasz főváros. Az Olasz Kommunista Párt és a demokratikus nőszervezetek felszólítására több ezer római munkás, pártaktivista vonult az utcákra, hogy tiltakozzék az amerikai rakéták nyugat-európai telepítési terve ellen. A rögtönítélő bíróság tegnap Szöulban három és fél évi börtönbüntetésre ítélt egy volt újságírót, mert nyilvánosan bírálta azt az eljárást, amellyel Csői Kju Hát, az ország új elnökét megválasztottam. i tonák számát, tájékoztassák egymást a nagyobb csapatmozgásokról stb. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a bécsi tárgyalásokon tett kompromisz- szumos szocialista javaslatokra mind ez ideig nem érkezett pozitív válasz, sőt, az elmúlt években minden korábbinál veszedelmesebb fegyverkezési tervek beindítását határozták el a NATO vezérkarában. A közép-hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és európai telepítéséről van szó. A berlini tanácskozásról kiadott közlemény rámutat: az új típusú fegyverek elhelyezésére irányuló terveknek az a céljuk, hogy a NATO katonai fölényre tegyen szert a szocialista országokkal szemben. A NATO 108 közép-halótávolságú Pershing—2 ballisztikus rakéta és 464 szárnyasrakétának nevezett hadászati robotrepülögép rendszerbe állítását tervezi azzal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakékát állítólag fokozottan fenyegetik Nyugat-Európát. Pedig közismert tény, s ezt október 6-án Berlinben elmondott beszédében Leonyid Brezs- nyev is hangsúlyozta: a Szovjetunió az utóbbi tíz évben nem növelte közép-hatótávolságú eszközeinek mennyiségét, sőt még csökkentette is azok pusztító erejét. A szovjet állam vezetője ugyanekkor javasolta a NATO-országoknak: kezdjenek tárgyalásokat a rakéták kölcsönös korlátozásáról. A szovjet jószándékot jelzi, hogy Moszkva egyoldalú lépésként máris 1000 harckocsival és 20 ezer katonával csökkenti az NDK területen állomásozó csapatait. Igaz, az atlanti országok is tárgyalásokat javasolnak — de csak a »pótfegyverkezésről« hozott döntés után! Ez a kísérlet arra, hogy az »erő helyzetéből tárgyaljanak. Pedig a Varsói Szerződés országaival már eddig is minden ehhez hasonló kísérletük kudarcot vallott. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei éppen ezért nyomatékosan hangsúlyozták: a rákétafegy- verek telepítéséről hozott döntés »lerombolná a tárgyalások alapját«. Ezt az üzenetet tudomásul kell venniük a NATO brüsszeli tanácsülése résztvevőinek, be keli látniuk felelősségük súlyát. »Az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők növelésével, a fegyverkezési hajsza fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel« — állapítja meg a berlini üzenet. A GÁZ- ÉS OLAJSZÁLLÍTÓ VÁLLALAT (8600 Siófok, Tanácsház u. 5.) pályázatot hirdet lakásügyi és szociálpolitikai előadói állás betöltésére Iskolai végzettség: érettségi és szakirányú tanfolyam. Gyakorlati idő: 5 év felett. Jelentkezés’: személyesen vagy Írásban a munkaügyi és szociálpolitikai önálló osztály vezetőjenél. Telefon: 10-300/319. sz. pr?6746)
