Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

XXXV. évfolyam 286. szám 1979. december 7., péntek Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1979. de­cember 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1979. évi népgazda­sági terv végrehajtásáról készült jelentést és az 1980. évi népgazda­sági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Összhangban a népek érdekeivel Véget ért Berlinben a külügyminiszteri tanácskozás Kiemelkedő fontosságú poli­tikai okmányként értékelik Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén elfoga­dott, tegnap nyilvánosságra hozott közleményt. Az állás­foglalás időszerűségét és sú­lyát sajátos módon jelzi az is, hogy a dokumentumot a ha­gyományos gyakorlattól elté­rően már a tanácskozás első napján jóváhagyták és azon­nal közzé is tették. Tegnap reggel megkezdő­dött a tanácskozás záróülése. A külügyminiszterek — köz­tük Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter — második napi tanácskozásának fontos pontja megbeszélésük Erich Honec- kerrel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­Finnország nemzeti ünnepe Fogadás a nagykövetségen Hazája nemzeti ünnepe al­kalmából Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön foga­dást adott rezidneciájáa. Részt vett a fogadáson Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Borbándi János, a kor­mány elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési, Marhája Imre igazságügyi és Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, va­lamint politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tünk számos ismert személyi­sége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A cukorrépatermesztést a mezőgazdászok Agy is szokták jellemezni, mint a gazdálkodás intenzitásának egyik fokmégpjét. Termesztése ugyanis megkívánja a gon­dos talajművelést, a megfelelő tápanyag-visszapótlást, a nö­vény az ápolást, a feldolgozásakor keletkező melléktermé­kek — répafej és -szelet, szörplé — pedig elősegítik az ál­lattartás fejlődését. Képünkön egy új — nagy teljesítmé­nyű — cukorrépakombájn látható: Csehszlovákiában, as Agrostraj gépgyárban készítették. Jogok és kötelességek Változások a Munka Törvénykönyvében Berlinben tanácskozott a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Képünkön: A szovjet tárgya­lódelegációt Andrej Gromiko' (középen) vezette. Szigorúbb feltételek 1980 év feladatairól is tárgyalt a megyei Teszöv elnöksége gának főtitkárával, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökével. (Folytatás a 2. oldalon) Január l-től megváltoznak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezésed, életbe lép a törvénykönyv új miniszter- tanácsi végrehajtási rendeleté, s néhány más új munkaügyi jogszabály. A Munkaügyi Minisztérium­tól kapott tájékoztatás szerint a módosításokat a népgazda­ság fejlesztésének új követel­ményei, illetve a jogalkalma­zás során szerzett tapasztala­tok tették időszerűvé. A sza­bályok alapvető elemei nem változnak, a részleges módosí­tások is az alapvető vélt, a jogok és kötelességeik össz­hangját, a munka hatékonysá­gának növelését, s egyben a becsületesen dolgozók közvet­len érdekeinek védelmét szol­gálják. Az új szabályok előse­gítik a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglal­koztatását, a szakismeretek jobb hasznosítását, a fegye­lem . megszilárdítását. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozók ne egy, hanem több munkakör ellátá­sában is megállapodjék a vál­lalattal, így lényegesen csök­kenthetők a kényszerű vára­kozási idők, folyamatosabbá válik a munka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Ehhez jó feltételeket teremt az a sok helyen tapasztalható tö­rekvés, hogy a dolgozók több szakmát, többféle munkafo- gást sajátítsanak el. Szigorúbb szabályok gon­doskodnak a társadalmi tulaj­don fokozott védelméről is: Több új intézkedés szolgálja a dolgozok fokozott érdekvé­delmét. A napi munkaidő be­fejezése és a másnapi m unka­kezdés közötti pihenőidőnek az eddigi nyolc óra helyett ja­nuár l-től el kell érnie a 11 órát. Az új jogszabályok a Ma­gyar Közlöny december 1-i számában jelennek meg. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft Zsúfolt program, és vitára ingerlő, izgalmas napirendi pontok jellemezték a megyei tsz-szövetség elnökségének tegnapi — idei utolsó — ülé­sét. A legnagyobb érdeklődést a szövetkezetek gazdálkodá­sának értékelése és a követke­ző év főbb feladatainak meg­határozása kéltette. A téma súlyát az adja, hogy kivétele­sen nehéz gazdasági esztendő után és az eddiginél sokkal szigorúbb gazdálkodási felté­teleket ígérő év küszöbén tör­tént meg az értékelés. Hatalmas munka eredmé­nye, hogy az idén tetemes veszteségek dacára a somogyi szövetkezetek termelési érté­ke mindössze egy százalékkal maradt el az előző évitől. Az alig egy hónapja megjelent új szabályozók azonban az eddi­gieknél is jobb munkát kíván­nak. Valamennyi jelen levő szö­vetkezeti vezető egyetértett abban, hogy az üzemeknek vannak még tartalékai, de hogy ezeket sikerül-e kiaknáz­ni, az csupán a szövetkezetek munkájától függ. Tény például, hogy lehet még javítani a mezőgazdasá­gi áruk minőségén — csak­hogy legalább ugyanannyira igaz ez a mezőgazdaságban fölhasznált ipari cikkekre és anyagokra is. • A feldolgozó- ipar joggal vár jobb minősé­gű húst vagy gabonát, fölté­ve, hogy az értékesebb vég­termék hasznát később — mo­nopolhelyzetével vissza nem élve — aesaa egyedül akarja lefölözni. A jelenlegi gazda­sági helyzetben csak kölcsö­nös előnyök szolgálhatnak hosszan tartó 'és gyümölcsöző kapcsolat alapjául. Többen szóvá tették azt is, hogy 1980-<tál a megye szö­vetkezeteiben nagyarányú szerkezetváltást kell végre­hajtani: csak azt szabad ter­melni, ami nyereséget hoz, ahol pedig — és, sajnos, sok ilyen gazdaság van a megyé­ben — a gyönge adottságok miatt nem lehet ezt megvaló­sítani, ott a melléküzemági tevékenység fejlesztésével kell előteremteni az egyensúly megőrzéséhez szükséges nye­reséget. Ezek kapcsán nem egy részt­vevő örömmel nyugtázta, hogy az irányító szervek szótárából végleg töröltetett az »elvárás« — amúgy is magyartalan — kifejezése: ha erre saját jól feljogott gazdasági érdeke nem kényszerit egy tsz-t, nem lehet »elvárni« sem. Az idei munka tapasztala­tait és a jövő évi feladatokat összegező értékelés egyébként némi szóbeli kiegészítéssel e hó húszadikán kerül a tsz- szövetség megyei küldöttérte­kezlete elé, szélesebb körű megvitatásra. A továbbiakban az elnök vég megtárgyalta még a me­gyei tsz-szövetség jövő évi tervét és költségvetését, vala­mint tájékoztató hangzott el i legutóbbi ülés óta végzett munkáról. a r. Utat avattak Somogyszil és Yárong között Szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Közelebb került egymáshoz Somogyszil és a Tolna megyei j Várong — időben legalábbis. Az utat amely ősztől tavaszig még a lovas kocsinak is járha­tatlan volt — most mindössze öt perc alatt futja meg a 1 gépkocsi. Egy éve még 55 ki- : lométert kellett autóznia an- ' nak, aki télvíz idején a szom­széd faluba akart jutni. E távolság lerövidítésére épült a két falut — és a két me­gyét — összekötő út. A várongiak és a somogy- sziliek sokszor kaptak igére-: tét az összekötő út építésére, és mindig türelemmel várták valóra váltását. Először épp negyven éve vetették föl, s az akkori képviselő Tolnában is, Somogybán is ígéretet tett rá; azután nem lett belőle semmi. Annak is csaknem húsz éve már, hogy a két fa­lu lakói maguk fogadtak mar­kolót, hogy elősegítsék az út építését és elhordjanak egy akadályt: a két falu között emelkedő dombot. » A valamivel több mint négy kilometer hosszú — hatméter széles — út terveit tavaly ké­szítette el a szekszárdi és a kaposvári Közúti Igazgatóság, s a tervezők elképzeléseit a Kaposvári Közúti Építő Vál­lalat valósította meg. Július- közepén kezdődött a munka Adóin. megmozgattak 28 600 köbméter földet, beépítettek 15 800 tonna aszfaltot. A 16 millió forintért épített összekötőutat tegnap délután ünnepélyesen fölavatták. Az ünnepségen részt vett Cseri István, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium közúti fő­osztályának vezetője, Sugár Imre, a Somogy megyei Ta nács elnöke és dr. Polgár Fe­renc, a Tolna megyei Tanács vb-titkára; ott voltak Dombó­vár és a kaposvári járás ve­zetői, a két község lakói és rrwjfteezdasági üzemeinek képviselői. Széles Péter, a kaposváH Közúti Igazgatóság vezetője az ünnepségen elmondta: húsz évvel ezelőtt még 177 kilomé­ter hosszú volt a földút So­mogybán; 1976-ban már csak 37 kilóméi eres ’ szákasznak nem volt szilárd burkolata, a Somogyszil és Várong közötti összekötő út elkészültével pe­dig 15 kilométerre csökkent. Ennek az útnak hasznát első­sorban a két község lakói él­vezik, hatása túlnő Somogy- szUon. és Várangon. A két te­lepülés között húzódó me­gyehatár ugyanis soha nem volt választóvonal: a gazda­sági érdekek szorosan össze­fűzik a két szomszédos terü­letet. A dél-dunántúli terve­zési gazgasági körzeten belül hasonló adottságokra épülő — gazdasági kiskörzet léte­sült itt. A Várong és Nak határában termelt répát a kaposvári cukorgyárban dol­gozzák föl, s a Dalmandi Ál­lami Gazdaság meg a so- mogyszili tsz között sokirányú a gazdasági együttműködés. Igái nemcsak kiemelt alsófo­kú központ, hanem — vize revén — ismert fürdőhely is. Az észak-tolnai községek la­kói ezen áz úton érhetik el leggyorsabban a Balatont, Igái és Somogyszil lakói pe­dig így jutnak el hamar Dom­bóvárra. A most avatott úttól joggal várják a környéken élő em­berek, hogy szorosabbra fűz­ze a személyes kapcsolat szá­lait .és segítsen — épp a jó közlekedés révén — még job­ban kihasználd! az adottsá­gokat. S minden nemcsak el­képzelés. hanem gyakorlat is: a somugyszüi pék jó hírű, foszlós kenyerét a nakiak és várongiak is vásárolják; a vendéget kínálva várongi bort teszneá az asztalra a szili há­zaknál. s aki építeni kezd Kocsolán, az valahonnan So- rnogyból szállítja a homokot

Next

/
Thumbnails
Contents