Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

Szenespincéből pinceklub Berzencén szép hagyományai vannak a nemzetiségi kultúra őrzésének, a jellegzetes pép- szokások föleleven Résének. . — Sajnos, a sok szép példa ellenére Berzence mostani kulturális élete nem kielégítő. A fiatalok növekvő igényeit csak részben tudjuk kielégíte­ni. — mondta Szőke József népművelő. — Művelődési ott­hon vagy kulturális rendezvé­nyeknek heíyet adó intézmény nihcs a községben. Az ifjúsá­gi klub jelenti a legfőbb szó­rakozási lehetőséget. A kör­nyező községekhez viszonyítva még így is szerencsés helyzet­ben vagyunk... — Minek köszönhető, hogy járási, sőt megyei szinten az egyik legjobban működő klub a berzencei? — Elsősorban annak a húsz- harminc főnyi lelkes csoport­nak, amely igazán tenni akar valamit a kulturális élet meg­erősödéséért; első helyen em­líteném Zsír Mária klubveze­tőt. ö nemcsak saját munká­jával. hanem összefogó erejé­vel is sokban hozzájárult az eddigi eredményekhez. így vált valóra az, hogy 1976-ban a járási »-módszervásáron-" el­ső helyet értünk el. Fontos feladatnak tekintjük a komoly zene megismertetését és meg­szerettetését a falusi lakosság­gal. önálló zenekarunk van, színjátszó csoportot alakítot­tunk. Számtalan verseny, ve­télkedő helyezései mellett el­nyertük a Kiváló társadalmi munkás ifjúsági klub kitünte­// Csak dolgozom... Koczka Gyuláné betanított munkás, a Videoton tabi gyáregységének szerelvény­üzemében dolgozik. A közel­múltban Budapestre, a Ho­tel Ifjúságba hívták, ahol át­vette a KISZ Érdemérmet. A hosszú hajú fiatalasszony azt mondja: — Szinte elállt a lélegze­tem, amikor megtudtam, hogy Somogy megyéből egyedül én utazom Budapestre. Koczka Gyuláné régóta tag­ja a Magyar Kommunista If­júsági Szövetségnek. 1970-ben az általános iskola után az áíész tabi édesipari üzemé­ben helyezkedett el, betaní­tott munkásnak. Alig kéthó­napos munkaviszony után föl­vették a KISZ-be. Munkájá­val. magatartásával, közéleti tevékenységével érdemelte ki. hogy 1972-ben a KISZ-alap­szervezet vezetőségi tagjává választották. Lelkesedésére, aktivitására a nagyközségi KlSZ-bizottság is felfigyelt. 1974-foen KlSZ-ajónlással föl­vették a párttagok közé. Tag­ja az áfész igazgatóságának és az ifjúsági bizottság elnö­ke. Dolgozik és tanul: bővíti politikai ismereteit. Látszólag simán ment min­den, a gazdasági munka és a közéleti tevékenység is. De már nem bírta az egyre ne­hezebb fizikai munkát, s 1977-ben elhatározta: új mun­kahelyet keres, és az nem lehetett más, mint a Video­ton. 1977 júliusában lépte át a tabi gyáregység kapuját. Szorgalmára, tenni akarására hamar fölfigyelt az üzem ve­zetője, s egyre nehezebb, bo­nyolultabb feladatokat kapott. Az 1979-es KlSZ-választások- nál addigi mozgalmi munká­ja és a gyáregységben vég­zett tevékenysége alapján az üzem KISZ-fiataljai megvá­lasztották a Radnóti Miklós KISZ-alapszervezet ‘ titkárá­nak. Azóta is szívvel-lélekkel végzi pártmégbízatását, a KISZ-alapszervezet irányítá­sát, Igaz, jelenlegi körülmé­nyek nem a legkedvezőbbek a társadalmi, közéleti mun­kára: férje néhány hónapja katona, Magdi pedig babát vár. De tudja, a kitüntetés kötelez! — Szeretem a mozgalmi munkát. Csak dolgozom, azt teszem, amit a választott funkcióm megkövetel. Nincs ebben semmi különös. K. J. ■ást is a berzencei Várdomb risztán tartásával, gondozásá­val. Azonkívül otthont adtunk az év augusztus 18—20-a kö­zött a megyei ifjúsági klubok találkozójának.- — Ha jól tudom, a mostani klubhelyiség kialakításának is érdekes története van. — Valóban érdekes a ber­zencei ifjúsági klub múltja. 1954-ben alakult az akkori fia­talok kezdeményezésére egy volt uradalmi épület átalakí­tásával. Ám az évek múlásá­val annyira inlegromlott az állapota, hogy 1970-ben élet- veszélyessé nyilvánították, majd lebontották. Akkor szó volt egy új művelődési otthon építéséről, ám végül egy régi lakás szobáit rendeztük be magunknak. Három évig mű­ködtünk ott, 1974-ben meg­kaptuk ugyanennek a háznak a pincéjét is. önkéntes alapon ezer-ezerötszáz munkaórában, hatvan-hetvenezer forint érté­kű társadalmi munkával át­alakítottuk egy év alatt a sze- nespincét pinceklubbá. Igye­keztünk minél több fiatalt to­borozni, hiszen a bevételből tartottuk és tartjuk fenn ma­gunkat. Űjabban arról van szó — bár igazán nem kívá­nok az események elébe vág­ni —, hogy a községrendezési tervek szerint éppen a klub fölött egy úí bevásárlóközpont létesül, így a pincét valószí­nű betemetik. Jól szervezett, kemény mun­kával alakították ki maguk­nak a fiatalok a példásan mű­ködő, meghitt otthont. Ám marandandóbb lett volna az önzetlen társadalmi munka gyümölcse, ha időben egyez­tetik az átalakítási terveket a község hosszú távú fejlesztési programjával. H. J. Szakmai együttműködés A fogorvosok és a technikusok kapcsolata Nyolc éve működik Bog- lárlellén a Fogtechnikai Vál­lalat laboratóriuma. Annak idején átalakítással jött lét­re, mégpedig kettős céllal: emeletén a vállalat üdülője kapott helyet, s itt működött az adminisztrációs csoport, itt végezték a bérszámfejtést a vállalat valamennyi dunán­túli laboratóriuma részére. Ma harminchármán vannak, közülük néhányon szülési szabadságon, mások katonai szolgálatot teljesítenek. A la­bor és a siófoki rendelőinté­zet vezetői a közelmúltban szocialista szerződést kötöttek, s ebben kimondták: szorosabb kapcsolatba lépnek egymás­sal. s a szakmai együttműkö­dés révén a rendelőintézet — a folyamatos beuta'ásókkal — egyenletesebb munkát biztosít a laboratóriumnak. Minderről Halász Béla la­borvezető tájékoztatott a mi­nap. s mindjárt azt is elma­gyarázta. miért tartják elő­re.epésnek ezt a megállapo­dást. Korszerűbb technológia — Eddigi munkánk során gyakran adódott úgy, hogy az év egyes időszakaiban alig akadt tennivalójuk techniku­sainknak, máskor meg csak sorbaállással tudtuk kielégí­teni az igényeket. Tevékeny­ségi körünk kiterjed a túl­só parton Vonyarctól Aligáig, a somogyi oldalon pedig a siófoki járást és a marcali járás nagyobb részét mi lát­juk ti. Minthogy a lakosság zöme a mezőgazdaságban dol­gozik, s ősszel »nem érnek rá a fogaikkal bajlódni-«, a té­len meg a tavasz elején je­lentkeznek a pótlás elkészíté­séért. Ezért most más me­gyéknek és Budapestre készí­tünk bérmunkát. A folyama­tos beutalásra a siófoki váro­si rendelőintézettel állapod­tunk meg, s később — a ta­pasztaltok alapján — kibő­víti ük a kört a siófoki és a marcali járással. Elengedhe- tet.'en a fogorvosok és a fo~ • | technikusok szorosabb mun­kakapcsolata az új, korsze­rű megoldások alkalmazasa erdeaéoen. Tessék nyugodtan mosolyogni! Azon vannak, hogy a Ha­gyományos fogpótlásnál to- váob Vp enek, 1‘cldáu. te < lemezeket msziiá'núk, a Jól­lehet ez drágább megoldás segítségével a fogak évekre évtizedekre megmenthetők. JeierJeg a munkáknak mint­egy 80 százalékát kézzel vég­zik a technikusok, vannak ugyanis folyamatok, amelyek nem gépesíthetők. A műfog és a műfogsor hagyományos formája ez idő szerint az eredetinek a ha­sonmása. Arra törekszenek, hogy az illúzió egyre tökéle­tesebb legyen, hogy a pótlás megtévesztésig hasonlítson az igazihoz — s ezt a Viselője és a környezete is így érez­ze. Nyugodtan mosolyoghat az illető, nem fedezi föl sen­ki az utánzatot. Pótláshoz ma is használnak lémíogakat. Évtizedeken át • króm, a kobalt, az acél , volt ezeknek az alapanyaga, azon­ban az igazán pontos meg­munkálásra ezek kevésbé alkalmasak, mint a nemesfé­mek. A pénzverde által gyár­tott Ergo nevű, fehér színű ötvözetet használják erre a célra. — Következő feladatunk a rendelőintézeti megállapodá­sok mellett az, hogy a B-'a- ion-parti üdülők vezetőivei, iietékes dolgozóival tudato­sítsuk: szükség szerint a be­utaltak rendelkezésére állunk. Nem egy esetben keseríti meg a nyaralást, az üdülést egy váratlanul adódó fogá­szati probléma, s bizony ed­dig kevesen tudták, hogy a m goldás itt van helyben, hi­szen laboratóriumunkban vállaljuk — még külföldiek­nek is — a javítást — mond­ta Halász Béla. H. F. Szakmai nap Barcson A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola TIT-csoportja nem­rég szakmai napot tartott a barcsi művelődési és ifjúsági központban. Az előadásokat zömében a főiskola hallgatói tartották a legújabb kutatások eredményeiről a járás agrár­szakembereinek. A témák, melyek a szarvasmarha- és sertéstenyésztés különböző te­rületeit ölelték fel, előzetes igényfelmérés alapján kerül­tek a programba. Igen szín­vonalas, és jobbára még nem szakember számára is érde­kes, érthető tájékoztatókat hallottunk. Félix Péter az eltérő típusú, tej hasznú szarvasmarha-állo­mány takarmányigényéről be­szélt. — Harmadéves vagyok — mondta —, két éve a TIT-cso- port tagja. Már tavaly, Nagy­atádon is tartottunk ehhez ha­sonló tájékoztatást. Ez tulaj­donképpen az elmélet és a A Szaiontay Mihály z utolsó nap De most, amint az első léjön, én név szerint fogom hívni a másikat s akkor startoltok rá a drótkerítésre. Körülbelül há­rom-négy perced lesz arra, hogy ál jussatok a három drót fölött. Ha a harmadik fölött'is átjutottál, hosszú, százötven- kétszáz méteres senki földje van, még magyar terület, el­vileg lőhetünk rátok, nem szoktunk, még nem volt pél­da, hogy ott ember feltűnjön. De azért csendben, nagyon csendben menjetek. Ha a bok­ros részt elérted, ott mehetsz ki a partra, de menj sokáig még a víz mellett, valahol ott van valami falu. én sem tu­dom pontosan, hogy hol, s hogyan. 30. —■ S vissza? — kérdezte Mi­ki. — Ugyanez. Kétóránként van váltás. Várni fogunk az első és a második váltásnál is. Addig én elautózom Robival a másik őrsre, de kerek órá­ra itt leszünk. Robi lejön a partra, nem lesz feltűnő, nap­pal is itt szokott ülni mindig. A stég felső sarkánál vár. Fel­fekszel a vízre, s arra igyek­a Somogyi Néplap szel. hogy ugyanabban a résbe hozzon a vízsodrás, amelyik­ben kimentéi. No, isten, isten! Ha bármi van, a többit Robi­tól. Ha baj van: »Egy vérből valók vagyunk!« Dögölj meg! — ráütött könnyedén ököllel Miki Homlokára, s felhajtották a kocsi fémhátulját. Túrázott a motor, kis döcce- nővel elindult. Fojtott meleg volt a szűk térben, Miki át­karolta. magához ölelte Jusz- tit, akinek némán folytak a könnyei. — Miért sírsz? — lehelte a fülébe. — Tudtam, úgy éreztem. Nem maradsz velem. Ez áru­lás. Ki tudja, mi vár rám oda­kint. — Veled maradok. Veled. Miki mint mindig a végső pillanatban, hazugsággal oldot­ta meg a helyzetet, hiszen miközben felkészítette magát, már ott is voltak a hosszú, fe­hér, sötét ablakú épület mel­lett, őt Robi rántotta maga után Jusztit szinte otthagyva magányosan az éjszaka sötét­je prédájául. Az ijedtség riasztotta, hogy el ne veszítse őket szem elől, gyorsan mozdult is, érezte, nem is láthatta, hogy Juszti hátrafelé néz, így hát elkapta a lány kezét, és egy pillanat alatt ott állt a Duna iszapjá­ban, sipcsontközépig érő víz­ben. Rövid csizmájában Robi Is mellette dagasztotta a si­kamlós ár-humüszt, nem szólt egy szót sem, most már kette­jük kezét vonszolta el egy stég sarka mellett, nekiütődtek egy feszítő drótkötélnek, s tíz­tizenöt méter után ott fehére- dett előttük egy szilárd vas­tag drótkerítés, tetején fehér kerámiacsigákkal, abban dró­tok ... — Nincs benne áram — li­hegte Robi —, menj kicsit odébb. Számolj le nyolc csi­gát, a nyolcadik és a tizen­kettedik csiga fölött kell át­úsznod! De várj még! Vissza is ott! Robi görcsösen fogta a ke­züket. A parton nagy mozgoló­dás volt, mindenféle vezény­szavak pattogtak. Béla hangja éktelenül káromkodott, tartal­mát nem. csak szétterülő in­gerültségét érzékeltette. Robi szemmel láthatóan minden idegszálával arra figyelt, majd egyszerre hirtelen ellökte őket: — Most! — Útjára bocsátot­ta az esti víz két fekete ár­nyát. Megint Juszti volt. aki elöl ment, mintha cselekvőkészsége gyorsabban apercipiálta volna á tennivalókat, de Miki — ahogy a hideg vízbe belebu­kott az arca — egy pillanat alatt visszanyerte a helyzet- megítélés és gyors cselekvés szimmetriáját, s közvetlen nyo­mában volt — szinte centimé­terekre — Jusztinák. Nem na­gyon számolgatta a csigákat, ahol a sövény belefolyt a víz­be, attól két-három méterre lökte el magát a talajtól, s ha­talmas tempókkal, szinte ug­rásszerűen emelte át magát, és avval együtt tolta Juszti fene­két. át az első gáton. Keményen sodort a mocsár­szagú víz, távoli fellátás híján a mellén érzékelte — mely gátként állt — a szétfolyó vi­zet. Közvetlenül a sövény mö­gött értek földet, Miki szinte hátában érezte a drótokat, jobb kézzel elkapta Juszti kar­ját, s kemény energikus moz­dulattal léptek a következő drót felé, s most már köze­lebbről, csukaugrással fejest ugorva ment neki. Juszti is úgy, formára, alakra, ugyan­úgy, ha félméterre lemaradva is. A levegő meleg volt. a víz meleg volt, kellemesnek is ér­zékelhető, ha nem lett volna a rájuk tapadó ruha. melegí­tő. az egésztől szörnyűségesen elidegenítő és t figyelmeztető, hogy ez nem éjszakai úszká- lás a nyári Dunában, hanem valami .. . .valami olyan, ami­nek pontos cselekvéstartalmát nem tudták volna meghatár rozni. Ennek ellenére szinte jól­esett a víz. Miki most is a ta­lajt, a szilárd talajt kereste, de az puha volt. kötős iszap borította a partot, s ahogy a második diót után ki akart emelkedni a vízből, hát éppen csak orra, szája érte a levegő szintjét. Juszti meg éppen, hogy elmerült. Fogta hát Jusz­tit, és nagy araszos léptekkel dagasztva a vizet, emelte feje fölé a lányt, s lökte át egy lendülettel a harmadik dróton, majd ő miaga is elszakadt a ragacsos altalajtól. Bizony itt | már úszni kellett, kemény, tért ölelő mozdulatokkal. Feje ritmikus buktatásával igyeke­zett leküzdeni az árt, s meg­nyerni azt a két-három mé­tert, amelyre szükség volt. (Folytatjuk) gyakorlat közelítésére szolgál, hiszen a környék szakembe­rei vetették föl a témákat, s reméljük, fel is használják majd az itt hallottakat. Az én témám ugyan egy kissé elmé­leti jellegű, de az elhangzott előadások zöme, különösen a jelenlegi gazdásági helyzetben, nagy érdeklődésre tarthat szá­mot,. és az eredmények akár most alkalmazhatók lennének. — Örömmel vettük, -hogy a. tapasztaltabb szakemberek is szép számmal jelentek meg és figyelemmel kísérik ezeket a kutatásokat, hiszen Nagyatá­don még elsősorban főiskolá­sokból vagy nemrég végzett fiatalokból állt a hallgatóság. Nem régi kezdeményezés ez a szakmai konzultáció, de úgy gondolom, mindkét félnek igen hasznos lehet, szeretnénk ha­gyománnyá tenni — mondta Pojtner Mária, aki már vég­zett, és egy viszonylag új ku­tatási területről adott tájékoz­tatásit. »Hazai viselkedésvizs­gálatok a tejelő tehenészet­ben« címmel. — A TIT-csoport keretébe» a szakmai napok rendezése mellett mással is foglalko­zunk, ilyenek pl. a mezőgaz­dasági könyvhónap alkalmá­ból tartott könyvismertetések vagy a falujárás, amelynek során a falusi emberek mű­veltségi szintjét, érdeklődését kutatjuk — mondta Rózsahe­gyi Tibor másodéves hallgató, aki a »Vemhes kocák esetése nyersrost ban gazdag takarmá­nyokkal«. címmel tartott’"élőr adást. — Jó lenne ezeket a kon­zultációkat rendszeressé tenni — mondtá dr. Pallér Endre állattenyésztési főágazat veze­tő —, mert olyan, gondolatokat ébreszthetnek, amelyek haj­nalban az istállóban talán eszünkbe sem jutnak. Mi. a gyakorlatban dolgozó szakem­berek sokszor bizony beleme­rülünk saját problémáinkba^ és időnként szükség van az is­meretek felfrissítésére, felújü tására. M. E. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű munkák a gyümölcsösökben A gyümölcsfák lombhullása után válnak szembetűnővé az aranyfarú pille és a galago­nyapille fákon levő hernyó­fészkei. A levelek egy része a lombhulás befejeződése után sem esik le, hanem finom szövedékszállal felerősítve a fán marad. Ezek az úgyneve­zett _ kis téli hernyófészkek, melyekben,, a galagonyapille fiatal hernyói telelnek. Kora tavasszal, rügyfakadás idején kezdik meg a hernyók a ká­rosításukat, telelési formáik­nak megfelelően együttesen pusztítva a rügyeket és a fa­kadó lombot.- A lomb nélkül maradt fák vékonyabb galy- lyain, vesszőin több levélből összenőtt, ököl nagyságú le­vélcsomók szövedéke az aranyfarú pille hernyónak telelőhelye (nagy téli hernyó­fészkek). Kora tavaszi károsításukra a rügyek, a levelek és virá­gok elpusztítása a jellemző; eleinte csoportosan, majd szétszéledve károsítanak. Mindkét kártevő jelenléte megfigyelhető — főleg házi- kerti ültetvényekben — me­gyénk minden részén. Tavaszi kártételük fokozottabb mér­tékben várható az erdőkkel határos- gyümölcsösökben, há­zikertekben, A fákon mosf már szembetűnő hernyófész­kek azonban időben figyel­meztetnek: a téli íatiszíOiga- tási munkákat megelőzően távolítsuk el a hernyófészke­ket és égessük el. Távolítsuk el egyúttal azokat a vessző­ket, vékonyabb gallyakat is, amelyeken a gyűrűspille kúp alakú szürke tojásait észlel­jük. Ha a gyapjaspille taplóra emlékeztető, sárgásbarna sző­rökkel borított tojáscsomóit a fák törzsén, ágain észrevesz- szük, éles késsel távolítsuk el, vagy itassuk át petróleum­mal, terpentinnel, esetleg gyü­mölcsfaolajjal. Almafáinkon végezzük el az elmaradt, de még esedékes munkát: a vér­tetves sebek kezelését is. Nagyobb kertekben, vagy azokban a gyümölcsösökben, melyekben a hemyófészkeie mechanikai úton való eltávo­lítása elmaradt, márciusban a rügyfakadáskpr alkalmazott kémiai védekezéssel (Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC Ötszá­zalékos, Satox 20 WSC 0,a százalékos oldatának valame­lyikével) lehet a táplálkozá­sukat megkezdett hernyókat eredményesen pusztítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents