Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
A jövőbe hívjuk az olvasat; azt mutatjuk be a városi főépítész segítségével, hogy milyen lesz Kaposvár Kisgáti városrésze. Azt, hogy milyen ma, szinte mindenki ismeri: néhány hete még kukoricaszárp.t zörgetett ott a szél. azután traktor hasította a barázdákat. Délről apró, egymáshoz búvá családi házak fog,dk meg a szemhatárt. Nyugat felől korszerű épületek — a megyeszékhely Kali- nyin városrésze — látszik, kelet felöl pedig az ipartelep gyárai, üzemei. Alapos területfeltáró elemző, összehasonlító munka után választották ki a többféle lehetőség közül ezt a területet. Az első olyan városrész helyét, amelynek beépítési terve előbb készült el, mint ahogy a munka megkezdődött. A tervezők városban és nem házakban gondolkodtak, azt vették számításba, hogy milyen igényeket kell kielégíteni az ezredfordulón, hiszen amire ez a 30 ezer lakosú városrész felépül, közeledik már a kétezredik esztendő. A város mesterséges környezet: a tervezők arra is gondot fordítottak, hogy — amennyire ez tehet — kapcsolatot teremtsenek a természetes környezettel. Egy város arcát sok minden meghatározza: az elmúlt korok építészeti ízlése éppen úgy, mint a jelen lehetőségeivel számoló és a jövőt tervező ember munkája, tehetsége. A folyton változó, átalakuló városképben meghatározó lesz az új lakótelep, s a huszonegyedik század embere nemcsak technikánk fejlettségének szintjét mérheti le rajta, hanem képet alkothat környezeti kultúránkról, életmódunkról is. Várost tervezni, építeni mindig nagy felelősséggel járó lehetőség. Kaposvár esetében most nyílt először erre mód: eddig csak épületeket vagy épületcsoportokat, esetleg kisebb városrészeket »gondolhatott át« egy időben a tervező, és elképzelései nyomán valósíthatott meg a kivitelező. A Kisgáti városrész építésének befejezési idejére meghaladja a százezret a somogyi megyeszékhely lakóinak száma. Maga az új városrész — embert szolgáló intézményeivel együtt — otthont ad egy kisvárosnyi lakosságnak. A terv elkészítése után most a várost szerető olvasó elé tárjuk a még csak pauszpapíron létező Kisgáti városrészt. Míg megvalósul a terv, sok év telik el, és rengeteg munkába kerül. És ezt a munkát hivatalból, város- szeretetböl, munkaköri kötelességből a kaposváriaknak kell elvégezniük. Amíg e munka tart, tanúi lehetünk annak, hogy miként alakul át a táj, hogyan növekszik, gyarapodik a városnyi városrész. Pauszon a Kisgáti városrész Nyolcezer lakás és még sok minden Milyen lesz a jövő városa? A városlakó ember naponta teszi fel a kérdést megtevő és változó környezete láttán. Az igényt a képzőművészeti világhéten az utcák-terek kultúrájával foglalkozva így fogalmazták meg: »... új, szocialista városaink telepítésekor legyünk figyelemmel a természeti környezetre, a hasak tömege és a hegyek, dombok közti viszonyokra, a vizek, a levegő tisztaságára; utcáinkon a különböző közlekedési eszközökön gyorsan, kényelmesen célhoz juthassunk: 3 ugyanezeken az utcákon kényelmesen végigsétálhassunk. Az utcák szélessége, forgalma, az utcát szegélyező épületek nagysága arányban legyen egymással és az emberrel. A tér valóban tér legyen, s ne értelmetlen lyuk a házak, utcák tengerében. A szobor ott álljon, ahol szükség van rá, s olyan szobor álljon az adott helyen, amilyenre ott szükség van. Valódi parkokat telepítsünk (ne csak lakótelepi »zöldterületeket-«) sétányokkal, puha fűvel, játszóterekkel. Az utca tárgyai — a szemétgyűjtőtől az újság- árusító pavilonig, a közlekedési lámpáktól a telefonfülkéig — színben, formában, arányokban harmonizáljanak a környezettel. A házak homlokzata beszédesen szóljon az épület koráról, funkciójáról. A kirakatok, illetve portálok legyenek összhangban szűkebb környezetükkel. A reklámok és hirdetések álljanak összhangban az utcaképpel. Jó plakátok legyenek. Az esti világítás legyen szép is. Az ünnepi dekorációk díszei, és ne takarói legyenek a házaknak ...« 17 pályamű és egy kimagasló megoldás Más szóval környezetünk, városrészünk, városunk ne csupán arra legyen alkalmas, hogy lakjunk ott, hanem arra is, hogy élni lehessen. Milyen lesz Kaposvár új városrésze? Azért, hogy az újat megítélhessük, elfogulatlanul végig kellene járnunk a múltat és a jelent, számba venni, értékelni rossz és jó oldalát a tervezés. a megvalósulás és a szóhasználat folyamatában. Az építész gondolatban éa valóságban végigjárja, a városlakó végigéli ezt a folyamatot. Eljött a megyeszékhely új, csaknem 30 ezer lakosú, váyosméretű része tervezésének az ideje. 1977-ben írták ki a Kisgáti városrész beépítésére irányuló országos 'tervpályázatot. Ilyen méretű városrész építése történelmi jelentőségű változás a város arculatában. Az első évtizedek lakásépítésének mennyiségi szemlélete alapján készült lakótelepek problémái ma már ténylegesen érezhetők. Fogyatékosságaik felismerése után a harmonikus, esztétikus " emberi környezet kialakítására vajó törekvést kell célul tűzni. Erre kerestük a legjobb választ az országos tervpályázat kiírásával. A pályázat nyertesei: Molnár Attila Ybl-díjas építész és munkatársai. A 17 beküldött pályamű közül kimagaslóan jó megoldást adtak: olyan városrendezési alapelveket fektettek le. amelyek megtartásával Kisgát bízvást megfelel a követelményeknek. A tervpályázat alapján a városi tanács megbízásából a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben 1979 tavaszán készítették el a részletes rendezési tervet, mely — a végrehajtó bizottság jóváhagyása után — már alapját képezi a lakásépítés komplex területelőkészítésének, terve- j zésének és kivitelezésének. Egyidejűleg a kapcsolódó és a megmaradó családi házas területeken az építési tilalom is feloldódik. Városnyi városrész Milyen lesz tehát a lakásépítés ezen az új területen, amelynek határa keleten és délen a Mező Imre utca, nyugaton a Kisgáti-patak és a Gabonaforgalmi Vállalat üzemi területe, északi határa pedig “nyitott", a tervezett lakóterület optimális nagyságától függ. Megmarad családi házas területnek a Dumú István utca páratlan (nyugati) oldala a 45. sz. házig, a Déryné u, a 25—26. sz. házakig, a Balaha L. u. a 16. házszámig, valamint a Magyar és a Kisgáti utcák területe. A Mező Imre utca északi oldalán levő családi házakat később lebontják, majd a Dobó István utcától kifelé is, az úSzabályozás és a zöldövezet kialakítása érdekében. Ezen a területen összesen mintegy 8000 lakást építenek föl. Első ütemben a Hegyi utcából az elektroncsőgyárhoz vezető ipartelepi bejáró közötti úttól délre 5 év alatt — azaz középtávon — 2594 új I lakás készül. A területet feltáró közlekedési utak a,Virág u. és a Mező Imre utca között kelet— nyugati irányba haladnak. Az Árpád u. és a Patyolathoz vezető ipartelepi út között készül el az új 61-es, tőle északra a Hegyi utca folytatásában új gyűjtőút épül. Ezekről az utcákról lehet a lakóterület utcáit észak—déli irányba megközelíteni. A lakóutcákkal párhuzamosan, a feltáró, közlekedési és tömegközlekedési utakra pedig merőlegesen,» terület földrajzi adottságainak legmegfelelőbb helyen-kap helyet az intézményközpont, az egész városnegyed központja. A gyalogos közlekedésre szervezett utcák és terek összeköttetésben vannak a kis lakóterületi alközpontokkal. A lakóházak utcákat szegélyeznek. Az utcák a fontos helyeken terekbe torkollnak, és ezek a terek a városnegyed centrumában központokká szerveződnek. A Jakóutcákkal párhuzamosan levegős, széles »zöld« utcák alakulnak ki, melyekben — a házak közelében — a kicsinyek játszó- és az öregek pihenőkertje lesz. A sportterületek távolabb helyezkednek el, ott ahova a legtöbbet süt a nap, és ahol lenniük -kell«. Egy lakóra 20 négyzetméter »közkert« jut. Ezenfelül, ahol a zöld utcák »térré« rendeződnek, ott helyezkedik el a 15 hektáros lakónegyed i közpark, a sport- és a szabadidőközpont. Utcák, terek, funkciók Az épületek telepítésükben változatosak. Nem öncélú kompozíció az 5 es 10 emeletes házak elrendezese. Ahol a városi tér intenzivebb, az élet sűrűbb, az információ több, valamint keresztezésük van az utaknak, találkozásuk a tevékenységeknek es funkcióknak, ott jelzésszerűen változik az épületek tömege. Ahol az utcák kezdődnek, a gyalogos és a közúti közlekedés találkozik, ahonnan elindulnak vagy egyszerre a sportot és a szabadidő közös hasznosítását. Épületeik, zárt közösségi tereik, uszodáik és tornatermeik, könyvtáraik és éttermeik a város, gyalogos központjára szerveződve a városnegyed fórumához tartozhatnak, gazdagítva ezzel a szabad idő eltöltésének lehetőségeit, és, élettel, ‘fiatalsággal, zsiborigással telítik az utcákat és tereket. Ebben a központban találhatók még a középfokú ellátást szolgáló intézmények: a szakközépiskola, a pasta, a telefonközpont, az áruházak, az öregek napközi otthona, a középiskolai diákotthon, az étterem, az eszpresszó, a szakorvosi rendelők, a szolgáltatóhelyek, a művelődési és a szabadidőközpont, a vásár- csarnok, a vegyesipaveikk- áruház és az irodaházak. ■ahol lehet, vagy a terep adottságai megengedik, ott a garázsoknak is van helyük. A színeket egyértelművé rendezi a telepítés struktúrája. Nem azért kell színessé tenni a házakat, mert az az egyetlen lehetőség a környezet elviselhetőbbé tételere. Érdekes és reális javaslata a tervnek a lakóterülettől északra fekvő, a városi közparkon és sportterületen túli övezet, a hobbikjertek, melyeket a lakóházaktól »gyalog- lásnyi« távolságra helyeztek el. E megoldás valóban tudja szolgálni az emeletes házban élő ember természetes igényét az aktív kikapcsolódásra. Közelsége lehetővé teszi, hogy ne a külön otthon, a hétvégi ház gondolata torzítsa el a szándékot és a környezetet, hanem valóban a lakás meghosszabbítása, az átlagosan 53 megérkeznek a lakóutcák, tehát ahonnan a városközpontba vagy a munkahelyekre lehet menni, ott vannak a 10 emeletes épületek tövében — a buszmegállók közelében — a kereskedelmi, a szolgáltató, a vendéglátó épületek alacsonyabb tömegei. Az óvodák és a bölcsődék e központok szomszédságában, a zöldterületekhez is kapcsolódva helyezkednek el, kertjeikkel a parkokhoz nyílnak, épületeikkel a város utca rendjéhez igazodnak. Az iskolák a városnegyed központját gazdagítják. Udvaraik a közös zöldterületre néznek, lehetővé teszik ezáltal i A városrész lakóuteái és különösen »intézmény utcája« funkcionálisan és építészetileg egyaránt magas színvonalú együttest, jó arányú tér- és tömegkapcsolatokat jelentenek. Belső terei élménygazdagok, városiasak és mindemellett zöldterülettel átszőttek, humánusak. Az utcák magassági és vízszintes vonalvezetése igazodik a terep adottságaihoz, egyenes szakaszuk és töréspontjaik ritmusa és helye összhangban van a há zak elrendezésével. A gyalogosok és a gépkocsik közlekedése ahol kell, ott egymástól elválasztott, a parkolók a zöldbe ágyazottak, és négyzetméteres lakásban élő ember életformájának kiegészítése legyen. A terület határait a városnegyed központjának folytatásában kialakítandó »zöld folyosó« szintén gyaloglásnyi közelségbe hozza a város jövőben kibontakozó igazi szabadidőközpontját: a desedai üdülőterület kapujához vezet. Elkészül az ezredfordulóra Ügy érezzük, Itt ezen a lakótelepen könnyű lesz közlekedni. természetszerű lesz a tájékozódás, jó lesz itt élni. Ma a városrendezési tervnél tartunk. Még sohasem voltunk Kaposváron olyan helyzetben, hogy egy »városnyi« városrészt- egységes egészében és összefüggésében magunk előtt lássunk, hogy lehetőségünk van elkerülni a mozaik- szet'űen egymás mellé rakódott, öntörvényű, egymással szervesen nem illeszkedő lakóteleprészek építését, amelyek inkább a különböző városrendezési elvek és építéstechnológiák vetületei, mint a városi élet színterei. E terv lehetőséget, feladatot ad, hogy a megvalósítás folyamatában, annak valamennyi részletében úgy cselekedjünk, hogy ez a nagyszerű gondolat, ez a jobbat akarás legyen jelen valamennyi tevékenységünkben. A megvalósulásig tehát még rendkívül sok célratörő, összehangolt és tervszerűen előkészítő, szervező és cselekvő munkára van szükség. Azt, hogy milyen lesz valójában, talán 15 év múlva tudjuk lemérni. Lörinez Ferenc városi főépítész 3
