Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
Közlemény A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) rét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos1 felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. a katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak, a Varsói Szerződés országainak 1979. május 15-i budapesti javaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia összehívására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növekvő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia iránt és a szocialista országok erre vonatkozó javaslata néhány más állam indítványa ellen, komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdekében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről —, célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket Ügy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen lévő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak leié. A konferencia munkaj; oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene az eredmények elérésére más területeken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami ezeknek, az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel, és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást; — az ugyanebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten í'észt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; —■ a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel Somogyi Néplap kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az összeurópai értekezleten részt vett többi állammal azoknak a konkrét javaslatoknak a megvizsgálás! rendjéről, és sorrendjéről is, amelyeket a konferencia résztvevői terjesztették, vagy terjeszthetnek elő a katonai szembenállást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabb és mesz- szehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak, a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az összeurópai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. Síkra szállnak mindazon intézkedések és megállapodások elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Európában. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az északatlanti szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdte — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a koiTkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződéses-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás között megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testület 1973. november 23-i moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az üLés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagy mértékben hozzájrulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához. ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítését illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati lépésekhez, amelyek közül a soron következő, az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkozója. Úgy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú kortól tacíiokait a későbbiek 'Boraq célszerű többoldalú alapon folytatni. Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményeként megszületett ajánlásokat, beleértve az első szakasz napirendjét, azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia ösz- szehívásáról és a lebonyolítás rendjéről. Az ülésen képviselt államok felhívják az összeurópai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. 5« Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodások lehetőségét. A Szovjetunió döntése Közép-Európában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csökkentésére az előrehaladás új feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzek ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak a megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Euró- pában. 6« Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás során a miniszterek újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmányt, mint egységes egész, megvalósításához. Az ülésen képviselt államok, a politikai tanácskozó testület moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó ténylegesen, előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius _ területeAz ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamemy- nyi állammal. Abból indulnak ki, fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni' arról, hogy a záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne további gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan, kérdések legyenek, amelyek megoldásában az összeurópai értekezleten részt vett valameny- nyi állam érdekeit, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában: egyetértésre lehet jutni abban is, hogy az államok milyen szinten képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. A miniszterek kifejezésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdekeinek. A külügyminisztériumi bizottság ülésén a résztvevők véleménycserét folytattak a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg. a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és épitő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együfct- műkódé* és testvéri barátság ttsáxúcetep aafott-lfc . éMTU Berlinben tanácskoztak a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága. A képen a magyar küldöttség, középen Púja Frigyes külügyminiszter. Jelzés Wittenbergből Két hónappal ezelőtt az NDK nemzeti ünnepén Leonyid Brezsnyev fontos békekezdeményezéseket jelentett be Berlinben. Az egyoldalú szovjet lépés: húszezer líatona és ezer harckocsi kivonása az NDK területéről máris megkezdődött. A Halle megyei Wittenbergben állomásozó alakulat szerdán elsőként távozott az NDK-ból. Ugyancsak tegnap Berlinben megkezdték tanácskozásukat a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A nagy fontosságú szovjet lépésnek az időzítése egyébként is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Szinte egyidöben a wittenbergi búcsúztatással, Nyugat-Berlinben az SPD kongresszusán léptek egymás után a szónoki emelvényre a nyugatnémet politikusok. Állás- foglalásaik azonban semmiképpen sincsenek összhangban azzal, ami Wittenbergben történt. Ellenkezőleg: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, a Szociáldemokrata Párt alelnöke határozottan állást foglalt az új amexikai atomrakéták gyártása és európába telepítése mellett. Igaz, hozzáfűzte: híve az európai biztonság megalapozásának, az enyhülésnek és a leszerelésnek. Már önmagában ebben a- megfogalmazásban is szembetűnő az ellentmondás. Vajon miként lehetséges egyazon módon támogatni a rakétaterveket és az enyhülést? Adhat-e bárki is reális esélyt a leszerelésnek, ha egyszer a középhatótávolságú rakéták nyugat-európai rendszerbe állítását sürgeti? örvendetes, hogy a kancellár elismerte a szovjet államférfiak tárgyalási készségét, s nem szabad lebecsülni annak a fontosságát sem, hogy a tervek szerint Helmut Schmidt a jövő év elején találkozik Erich Ho- neckerrel, valamint a szovjet vezetőkkel. Mégis aggodalomra ad okot, hogy a NATO küszöbön álló brüsszeli tanácskozásán — amerikai nyomásra — végül is a rakétaterv elfogadása mellett foglalnak állást. Meglehet, az atlanti szövetség ezzel egyidejűleg nem zárkózik el a Varsói Szerződéssel folytatandó tárgyalások elől. Ha bizonyos imperialista erőknek ez nincs is ínyére, a nyugat-európai közvélemény és az érintett országok kormányzata végül is ragaszkodik ehhez. Ilyen értelemben folyik a vita Olaszország törvényhozásában, s még ennél is tovább megy Belgium, Hollandia és Dánia, ahol pártok, vallási és társadalmi szervezetek tucatjai adnak hangot aggodalmunknak a rakéták Nyugat-Európába telepítése miatt. Távozó harckocsik és fenyegetően közeledő eurorakéták — kontinensünk békéjét és biztonságát sajnálatosan ilyen ellentmondó tényezők befolyásolták. Pedig a józan ész nem ismer — nem ismerhet — ebben a kérdésben alternatívát. Cy. D. az 1979. december 4-én megtartott november havi lottó jutalomsorsolásról és az előfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolásról, amelyen a 44. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a — vásárlási, utalv (1 000 Ft, b — egyszemélyes 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (8 300 Ft), c — egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (9 100 Ft), d — LADA 1200 tip. személygépkocsira utalvány, e — különleges étkezési felszerelések, ül. (5840 Ft), f — különleges étkezési felszerelések XX. (6 040 Ft), g — különleges étkezési felszerelések XVII. (9 488 Ft), i — kétszemélyes 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (11 600 Ft). .1 — kétszemélyes 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 400 Ft), k — kétszemélyes 5 napos utazás az 1930. évi olimpiára (12 000 Ft), 1 — különleges étkezési felszerelések XI. (11 155 Ft), rá — kétszemélyes 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 200 Ft), n — különleges étkezési felszerelések I. (16 892 Ft), o — otthon lakberendezési utalv. (15 000 Ft), p — különleges étkezési felszerelések IX. (3 624 Ft). q — különleges étkezési felszerelések XIX. (5 550 Ft), r — zenesarok utalv. (20 000 Ft), s — szerencse utalv. (30 000 Ft), t — vásárlási utalv. (10 000 Ft), u — vásárlási utalv. (9 000 Ft), v —vásárlási utalv. (7 000 Ft), w — vásárlási utalv. (6 000 Ft), x — vásárlási utalv. (5 000 Ft), y — vásárlási utalv. (3 000 Ft), z — vásárlási utalv. (4 000 Ft), zs — különleges étkezési felszerelések III. és LADA 1600 tip. személy- gépkocsira utalvány. A nyertes szelvényeket 1979. december 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, v. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget ngra vállalunk. GYORSLISTA
