Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

Hol tart a megyei amatőr művészeti mozgalom?

A somogyi amatőr művészeti mozgalom helyzetét ösz- szegezték szombaton Kaposváron, A csoportok vezetői, képviselői vitatták meg tapasztalataikat, mondták el véleményüket. A széles korkép, mely az amatőr együttesek helyzetéről kialakult, jó alkalom arra, hogy a csoportok a majdani országos tanácskozáson egységesen képviselhessék a megyét.

Somogvban a tavalyi adatok szerint 538 együttes működött, s ezekben több. mint 9000 tag készült, izgult, szerepelt, s lett közösségi élményekben gazdagabb. Hol tart ma ez a harmincéves mozgalom? Helyzete tagadhatatlanul magán viseli az idők változásának számos jelét. Mindenekelőtt sokat módosultak azok a célok, melyekre a csoportok tekintenek. Megalakulásuk ideién elsősorban a mozgalom-központúság jellemezte a műkedvelő csoportok felkészülését. Vagyis: gyakran szerepeltek egy-egy helyi, konkrét politikai cél megvalósítása érdekében.

E mozgósító, ági tatív szerep helyébe már a hatvanas évektől inkább a művészi munka, az együttesekben szereplők önmegvalósításának óhaia. a közönség: és a pódiumra lépők természetes, szerves kapcsolatának kimunkálása lépett. Azóta országosan, de megyeszer- tie is számos szép sikert, értek el az amatőr együttesek. S ma Somogybán — mint Tröszt Tibor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese megfogalmazta — minden szakágban országosan is eredményes élvonal működik. E mozgalom törzsét, lényegét azonban a másod- és harmadvonalbeli együttesek tevékenysége adja. S ott bizony számos gond is tapasztalható.

Áttekintve a megvei egVüt- te«ek helyzetét, mindjárt meg kell állnunk a statisztikánál. Szinte bizonyos, hogy az 583 együttesnél kevesebb dolgozik »•endszeresen. A fenntartók, az intézményvezetők nem. ritkán tiszavirág életű csoportocská- kat is feltüntettek a. statisztikában. Ilyenformán már-'^ár elmosódik a határ a kevésbé ismert, de keményen dolgozó kis egyíi+twek és a felső kohézió. művészi tartalom híján egyhamar szétszéledő csoportok között.

Az amatőrök létét, munkáját ma leginkább a rendszeres föllépések, szereplések jellemzik. fpgják össze. Talán ezért uralkodik ilyen markánsan a föllépés-közoóntv'ság. Érdemes volna részleteiben megvizsgálni: vaion egybeesik-e minden eaviittesnél a produkció a közművelődési értékkel? Kialakultak olvan csoportok, akik mindent felvállalnak. de elsősorban a széles körű érdeklődésre számot tartó fesztivál-, tv- és rádiós szereplés érdekében dolgoznak. A természetes megmutatkozás vágva. a munka gyors elismerésének szándéka vezeti ezt a szándékot. De ennyi — csak ennyi! — nem lehet elegendő. Somogy aprófalvas megye, szép cél ltehet

Zichy Mihály emlékmúzeuma

Megnyílt a felújított állandó kiállítás

Fórum lehetne

Néptáncosok találkozója Siófokon

Péntek este Siófokon két Balaton-parti néptáncegyüttes találkozott egymással, illetve egy harmadik, a marcali Baglas Együttes képviselőivel. A Kel le, illetve a Balaton táncosai 50—50 percben mutatták be műsorukat, majd meghallgatták a Baglas vezetőjének. Ureczky Csabának a bírálatát, amelyet Balázsi István hegedűtanár egészített ki. A bemutatkozott együttesek vezetői is szóltak néhány szót, majd a »szakmai tanácskozás« szétoszlott, annak hagyománya, rendje és módja szerint.

Mi volt hát ebben a rendezvényben figyelemreméltó, az i újszerű vonás — kérdezhetnék —. amely e jegyzetet indokolná? Mert a tapasztalat- csere szervezői valami újat, érdekeset, hasznosat akartak... Kaposvári Mária, a megyei művelődési központ szakreferense néhány mondatban vázolta is a szándék lényegét; mindenekelőtt azt várták e találkozótól, hogy fórum legyen, azaz, hogy a részt vevő együttesek vezetői, tagjai (s általában a megyei amatőr tánckarok vezetői, a »szakma« meghívott képvisel öi) mondják el véleményüket a látottakról, önmaguk és egymás produkcióiról, közöljék elképzeléseiket és gondjaikat, érveljenek, vitatkozzanak.

Siófokon, sajnos, ez nem sikerült. Nem a bemutatkozó együttesek atmoszférateremtő képességének hiánya miatt, bár kongó teremnek táncolni nem lehet éppen jlelkesilő feladat. Számunkra érthetetlen technikai okok miatt az együttesek sem láthatták egymás produkcióját, következésképpen. nem is mondhattak arról véleményt. A »szakma« képviselői pedig — az érdekelteken kívül — nem jelentek meg a rendezvényen, a fórum szellemi feltételei tehát eleve hiányoztak. Ureczky Csaba, aki az említettek miatt sejtette, hogy vitaindítónak szánt bírálatát nem követi vita, méltán jegyezte meg: »Szakember nincs, közönség sincs, az együttesek nem láthatják

egymás produkcióit; kérdem, kinek és minek csináltuk e fórumot ? 1«

Minden kezdet nehéz (ez különösen vonatkozik a köz- művelődéssel kapcsolatos kezdeményezésekre), bár úgy véljük, ez esetben gondosabb szervező munkával már az első találkozón is bizonyítani lehetett volna az új elképzelés helyességét, hasznosságát. Reméljük, hogy a következő alkalommal (januárban Marcaliban) valóban fórum lesz a néptáncosok találkozója.

Sz. A.

e kis községekben rendszeresen kulturális programoka adni. Ezzel szoros összefüggésben olyan vélemények is elhangzottak a tanácskozáson hogy a versenyszellem helyenként egészségtelenül túlfeszített, s ez például olyar oktalan feszültségforrásoka' jelent az együttesek életében amelyek a valóban oldott, fölszabadult szereplést lehetetlenné teszik.

A résztvevők négv szekcióban — vizuális művészeti, néptánc-népi együttes, színjátszás- báb és ének-zene — vitatták meg munkájuk föltételeit. Vi- tái'k néhánv tanulsága ntelvebt elemzést igényelne. . Felvetődött például az utánpótlás kérdése. Ez sem a néptáncosaknál. sem a színjátszóknál nmcs megoldva megfelelően. Or tátong az iskolai és az ifjúsági csoportok . között: a gyakran szereplő pódiumrutint szerzett kisiskolás csoportok munkája nem kapcsolódik szervesen ifjúsági

csoportokéhoz.

Szóvá tették, hogy ; az együttes munkához kevés a segédanyag, nincs honnan választani. ígv a repertoár gyakran egysíkú, szürke. Valóban így van ez? Király Zoltán, a megvei művelődési központ igazgatója szeri nt néhány együttes a megjelent segédanyagokkal sem tud mit kezdeni. »Testre szabott«, kész produkciókat várnának, pedig ezt adni — bármennyire kényelmes volna — aligha lehet. Ezért fontos a továbbképzés: a tíz-tizenöt éve

megszerzett működési engedélyek 'jócskán messárgültak az idők folyamán, a tudás megkopott. A »testre szabott« műsorok hiányát emlegető effviit- tesvezetők — és csoportjaik — megkérdőjelezik saját belső készségüket úi művészeti törekvések. ízlés és goenplátnk befogadására. Működésük alapja az önálló munka. Produkcióik színvonalában is tükröződik: mennyire tudnak

élni ezzel.

A következő évben — pénzügyileg — szigorúbb föltételek között kell az amatőr művészeti csoportoknak dolgozniuk. Nagyon fontos, hogy az elért eredmények ezáltal ne csökkenjenek. Hiszen — mint dr Balassa Tibor, a megvei tanács elnökhelyettese zárszavában megfogalmazta: —

e csoportok tevékenyséae a somogyi közművelődésnek

eredményeiben is kiemelkedő részét alkotja.

Cs. T.

“Jn vagy rossz művész voltam-e, arról az idő fog határozni. de határozott ítélete legjobb barátaim is csak ak kor hozhatnak, ha műveimé egybegyűjtve láthatják ..." Moszkvában 189H-ban írta Zichy Mihály a fiának ezt í levelet. amelyet azért, érdemes újra olvasni, mert megyénk szülöttének, a kívánsága, álma és reménye mosl teljesült úgy. ahogy ő elképzelhette. Zalában vasárnap délelőtt megnyílt Zichy Mihály emlékmúzeuma és kibővített állandó kiállítása.

Kaposvártól Tab ötvenöt kilométerre fekszik, a Tab melletti község. Zala. ahol Zichy Mihály 1827. október 14-én született, néhány kilométerrel közelebb van. A szomszédos nagyközségtől

négy kilométer az út a kúriáig. A Balatontól harminc kilométeres út vezet idáig, melyet autón hamarabb megtehetünk, mint százötven évvel ezelőtt a Zichy család, ha fogattal Tabra látogatott. A környékbei iek szívesen vendégeskedtek Zichy , Sándor otthonában, ahol a festő szülei igyekeztek azt a látszatot kelteni. hogy a gazdálkodás rendben megy.

A kúriát ismét népes vendégsereg »ostromolta« meg: megnyitóra ennyi ember még nem gyűlt össze a megyében. Az épület minden terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. akik sokfelől ér- kertek Zalába. Az avatás ünnepi pillanatai kárpótolták azokat, akik a nagy tömegtől nem láthatták a szépen

berendezett szobákat, Zichy Mihály festményeit. híres gyűjteményeit. könyveit és kaukázusi, Grúziát»' való, fából, fémből készüli népművészeti tárgyait, fegyvereit. Ám sokan, akik eljöttek a;: avatóünnepségre, nem rövid időre érkeztek. Szívesen várakoztak addig, amíg • a zsúfoltság csökkent és teremről teremre járva órákat időztek Zichy képei, a külö reges él ményt. nvúitó szobák berendezései előtt.

Zarándokhely képét 'mutatta Zala községben Zichy Mihály emlékmúzeuma, az egykori kúria, melyet a megyei tervezővállalat elképzelései alapján — Szigetvári György igazgató irányításával — a'a- l kítottak- át. Korszerű múzeum

Szalontay Mihály

z utolsó nap

fiatalnak és erősnek kell tenni egy ilyen naphoz, ilyen vacsorához.

Géza megbontja a konyakot, picit isznak, de a felét félreteszik. majd Miikinek éjszaka, öt már idegesíti ez a sok »majd«, a várakozás feszültsége most már türelmetlenség, az idegesség most már semmi más. nem várakozás, nem félelem, nem szorongás, csak to- porzékoló türelmetlenség.

Juszti kabátja felhajtva, fején a svájcisapka, nyakában a sál, a kapualjban csak két szeme villog. Sárika Miki nyakába ugrilC ad neki két puszit:

— Jó horgászást! — kiáltja hangosan, ettől Béla sarkon fordul, és mereven Géza szemébe néz, aki zavartan lesüti, s ikrákog. Máris kint ülnek a dodzsban, öten kényelmesen, szorosan elférnek. Elöl ül Robi, mellette Géza, mögöttük, de nekik háttal Juszti és Miki, a kocsi végén, ahol a ponyvát föl lehet hajtani, Béla. Fel is hajtja a ponyvát, mennek a hold nélküli csillagos éjszakában, kevés a felhő, a száguldó levegő is meleg, ami éri őket, átmennek két ellenőrzési ponton is. de ahogy meglátják a kocsit, a benn- ülóket, csak integetés, »Jó fogást!« — kiáltják utánuk.

(Folytatjuk)

órára. 38 perc .:! ,.S elvtársak, a vallás, mely két évezreden át beette magát az emberek tudatába, mely minden ismeret bölcsőjénél ott áll, mint annak segítője, akadályozója vagy megölője, jelenlevő tudati tényező ma is az emberi agyakban, ezért nagy türelemmel, de koncentrált odafigyeléssel, az emberiség legjobbjainak felhalmozott tapasztalatanyagával kell harcolni ellene, és helyettesíteni a már nem hivő emberben a-z egvetlen helyes tudományos világnézettel, a dialektikus materializmussal.” Taps, izzadó kézfogások: „Nahát ... igazán... köszönjük szépen!”

Gézának is kijut a hátbave- regetésből, tuszkolja, kint még melegebb van, mint bent. Béla:

— Egyben vagy még?

Tiszteleg a kísérőknek, fellaki - Robi mellé, valamint mond Gézának, indulnak. Két perc autózás, sorompó, öt perc igazoltatás. Béla káromkodik, Robi káromkodik: »Itt napjában harmincszor bemegyünk, de az éberség.

29.

Szép, tiszta barakksorok, köztük fehérre meszelt, téglával kirakott virágágyások, üveggömbös seprőnyelek rózsabokrai, kétemeletes, vöröstéglás központi épület, újra igazoltatás, itt már csak az ő igazolványait nézik tüzetesen, beírják egy könyvbe, az igazoltatáson túl egy nyurga, kétméteres, sovány, kopasz, világító ősz barkóiú tiszt, alezredes Szertartásosan kezet fog, őt mindjárt fel is méri, »gyerek még«, de azért udvarias marad. Fölmentnek az emeleti parancsnoki szobába, meglepetésre teát ajánl, forró teát, mert hogy ilyen fülledt melegben azt kell inni. Miki majd nem elkotyogja, hogy az angol gyarmati hadseregben is szokták. Kellemes fecsegés, közös ismerősök keresése, találnak, búcsú, a holnapi viszontlátásig. Béla élcelődése, nagy ünnepi vacsora Gézánál, még pezsgőt is szerezték. A parancsnok szertartásosan odamegy a székrényhez. elővesz egy három és fél decis lapos kisüveget, Gourvoisder konyak, Miki most lát először, Béla is, a parancsnok Gézának küldi mert hogy Gézának állítólag születésnapja van. A kapuban igazoltatási tortúra, tíz perc múlva így is ott ül az asztalnál. Forró húsleves, sült kacsa, sör, cirfandli. Tényleg

lett Zichy szülőháza, melyet Kisdéginé Kirimi Irén dr. a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője rendezett bej Közösen a somogyi múzeum munkatársaival, a Központi Múzeurrii Igazgatóság kiállításrendező osztályának közreműködésével. A kúria fölújítását a Tabi Építő- és Ve-’ gyesipari Ktsz végezte. Lelkesen készültek a megnyitóra a tabi általános iskolások is, zenekaruk és énekkaruk működött közre. Nagy Anikó és Nagy József, a kaposvári színház művészei alkalmi műsort mutattak be; Zichy i’lusztrációs tevékenységet idézték az elhangzott Arany János ’ és Madách Imre-mű- vek. Kisdéginé Kirimi Irén dr. megnyitójában így emlékezett meg Zichy Mihály jelentőségéről:

— XIX. századi festészetünk kiemelkedő egyénisége, nagy tehetségű művész volt. Tanulmányait előbb Pesten, majd Becsben végezte a híres Waldmüller tanítványaként. Alig húszéves korában az orosz cári udvarba. Szentpétervárra került Katalin nagyhercegnő rajzoktatójának. Az uralkodói udvar virtuóz krónikása lett. A fiatal festőben a monumentális kompozíciók tervei éltek, és komoly eszmei mondanivalók megörökítésére törekedett. Itt. látható képei is tanúsítják. hogv milyen nagy mestere volt a rajznak és a festészetnek. Mint ragyogó illusztrátornak, igen fontos szerepet kapott életében az irodalom.

Az emlékmúzeum felújítását és megnyitását e szavakkal értékelte:

— Az emlékmúzeumoknak fontos és magasztos feladatuk van: a gyorsan tűnő idők homályába halványult szellemiségekről, korokról hírt adnak. a későbbi idők emberének. E »somogyországi« kicsiny Zalában pedig még ennél is több: távol a fővárostól. szinte az ország peremén végvár, szellemi végvár az emlékmúzeum, éltető láng, nemzeti tudatunk egyik ébren tartója.

A múzeum értékőrző tevékenysége szorosan kell, hogy kapcsolódjon a tudományos kutatáshoz, a kiemelkedő értékek széles körű megismertetéséhez — erről beszélt Honfi István, a megyei múzeumok igazgatója, amikor átvette az újonnan átalakított állandó kiállítást. Jelen volt az ünnepségen Zichy Mihály egyetlen élő leszármazottjaj Csicseri-Rónai Istvánná.

Az emlékmúzeum hét te-' rémből áll. Zichy kilenc híres festményét őrzi a kiállító- terem, az emlékszobában a művész életére vonatkozó fényképek, levelek, értékes dokumentumok találhatók. Otthonának bútorait csodálhatjuk meg a lakószobában,’ a grafikai teremben Zichy illusztrációs munkásságába pillanthatunk be. Vonzó a könyvtárszoba és a grúz szoba, ahol a keleti díszítőművészet remekei nyújtanak rendkívüli látványt. Ä műteremben tizenegy festmény* mutatnak be.

Horányi Barna

Somogyi Néplop

s

Egy kopott kis terem, gipsz szabadságszobor, Rákosi-kép, vörös darapéria, rumszag, kávészag, emberi kigőzölgések testszaga, sok-sok egyenruhás fiatalember, váll-lapok, lötyögő, durva csizmák, feszültség, fegyelem és állezserség. mosolygás és unottság, zavar és tiszteletreméltó figyelés, meglepődés: „Hogy hát ilyen fiatal!” meglepődés: „... ilyen fiatal és ilyen értelmes!” Saját hangja távolról, lehiggadás, megtalálása a gondolatmenetnek, tapogatódzás a hallgatóság értelmi szintje, kapaszkodó szintje iránt, kapcsolatteremtés, az első nevetés, a közömbösségtől érdeklődő szemek. „Jé, ezt már hallottam!” Egyiptomi mitológia, görög mitológia, latin mitológia, római ka- | tolikus egyház, a pápaság, a német-római szent birodalom, Luther. „Itt állok, s nem tehetek másként.” Vallás-parasztháborúk. Oly mélyen gyökerezett az emberekben a vallás, hogy ellene lázadni is csak a vallás kategóriáinak segítségével tudtak. Engels, Rotterdami I Erasmus, Götz von Berlichin- gen, reformáció, pillantás az