Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
Jövőkutatás Beszélgetés a műhelyben Köntös 1^1 kommentárunk Az embereket ősádök óta foglalkoztatja a jövő. Már a régi korokban is próbálkoztak az események előrejelzésével, a jövendő titkainak megfejtésével. Az uralkodók álmaiból, a jóshelyek papnőinek mondataiból ösz- szeállított jövendőmondás gyakran társadalmi vagy gazdasági eseményhez kapcsolódott. A ma emberének tekintete még inkább a jövő felé fordul. Természetes ez, hiszen a már sokszor emlegetett műszaki, gazdasági és társadalmi fejlődés felgyorsult üteme megköveteli a módszeres jövőbelátást. Mindez nem a fantázia játéka: a műszaki—gazdasági fejlődés évtizedes távlatait azért is ismerniük kell a szakembereknek, mert ez határozza meg mai tevékenységük kereteit, célját. Hosszabb, rövidebb időre szóló terveket ma már szinte minden országban, gazdaságban készítenek. Az az előrejelzés pedig úgy kapcsolódik a tervezéshez, hogy éppen a tervezést informálja : oksági összefüggéseket tár fel, gazdasági elhatározásokat alapoz meg. A jövőkutatás a hatvanas években bontakozott ki nálunk, s ez három tényezővel függött össze. Mindenekelőtt a tudomány nemzetközi fejlődésével, hiszen a jövőkutatás nemzetközi méretekben is ekikor kapott nagyobb lendületet. Kiemelkedő szerepet kaptak a nagy távlatok, az ezredfordulóig terjedő időszak, majd a XXI. század kutatása. A jövőkutatás hazai kibontakozását ösztönözte a hosszú távú tervezés szerepének növekedése is. Bár a szocialista gazdaságokban 'is volt hosszú távú tervezés, a módszerek fejlődése, a prognózis eljárásainak finomodása új lehetőséget teremtett. A gazdaságirányítás 1968-as reformja is ebbe az irányba hatott. Ekikor jöttek létre az első jövőkutatással foglalkozó csoportok az egyetemeken — elsőként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — es a kutatóintézetekben. Kezdetben főként a jövőkutatás elméleti és módszertani kérdéseit kutatták, de hamarosan kapcsolódtak a Magyar Tudományos Akadémia olyan kutatási főirányaihoz, mint amilyen például a tudományos—technikai forradalom hatása Magyarországon. Az elméleti kutatásokat összekapcsolták a hazai jövőkép, az ezredforduló körüli Magyarország fejlettségi szintjének és struktúrájának körvonalazásával. Az Országos Tervhivatal irányításával 1978-ban kezdték el kidolgozni az ezredfordulóra érvényes prognózisokat. Ebben négy fő témakört vizsgálnak. Elsőként azt, hogyan változnak a népgazdaság külső környezeti feltételei, a második csoportba a népgazdaság egészére vonatkozó alapprognózisok, a társadalmi—gazdasági fejlődés főbb tényezői tartoznak. Voltak, akik megkérdőjelezték a jövő kutatásának fontosságát, de legalábbis időszerűségét. »Van elég problémánk ma is, miért éppen most érdekel bennünket a jövő?« így foglalhatnánk össze ezeket a nézeteket. Korábban, az űrhajózással kapcsolatban is felvetődtek ilyen aggályok, de azután bebizonyosodott, hogy a világűr felé való kitekintés az emberiségnek nem afféle költséges szórakozása. Az űrkutatás — amely egyre több, ma is használható eredményt hozott — célja a föld. Ugyanígy elmondhatjuk: a jövőkutatás célja a jelen. Gazdaságunknak ezekben az években sok nehézséggel kell szembenéznie. A külső gazdasági feltételek is kedvezőtlenül érintettek bennünket, s ez a közeljövőben nem változik. S itt is felvetődhet a kérdés: miért a jövőt kutatjuk, miért nem napjaink problémáira keressük a választ? Az eddigiekből kitűnt: szükség van a jövő tudatos kutatására, s ahol ez lehetséges, befolyásolására. F. P. Öriási dörejjel ősapádnak egymásra a hatalmas vaslemezek. Élesen sivítva válik el a kékes acélforgács, a szomszédos műhelyből hegesztőpisztoly ’ sziszegése hangzik. A henger alakú készülékek fényes, tányérszerű részei láttán a kívülálló csak találgatni tud: vajon mi lehet, milyen célra és kik használják? —■ Hősugárzók. Többféle célra is lehet használni, a nagyobbat és a mini változatát is. Főként építkezések téliesítésére, szárításra, öltözők fűtésére és még sok mindenre. Nézze meg ezt az utánfutót is: hamarosan sokfelé láthatja majd az országban. Varga Lajos, a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet lakatosrészlegében műhelyfőnök és brigádvezető. Amikor mostani munkáikról és a tervekről beszél, egyúttal emlékezik a három évtizeddel ezelőtti helyzetükre, a szövetkezet megalakulására, az indulásra. — Nézze ezt a szép üzemcsarnokot, amelyben most dolgozunk. Valamikor itt sárfészék volt, düledező műhelyféle. Amikor én idejöttem, az a néhány kézi- szerszám volt csupán, melyet a szövetkezetei alapító kisiparosok hoztak magukkal. Vasat a közeli hulladéktelepről szedtünk össze, hogy dolgozhassunk. Nem szabad „elfelejteni, honnan indultunk ... Ha azt látja, hogy egy értékes gépet, szerszámot, vagy nehezen beszerezhető anyagot nem elég gondosan kezelnek, rögtön szól: gyerekek, erre holnap szükség lesz. A fiatalabb szövetkezeti tagokat eredményeik megbecsülésére serkenti, ö tudja, hány évig küszködtek, amíg a mai lehetőségeket megteremtették. Varga Lajos egyike volt a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet alapítóinak 1951 decemberében. — Segédmunkásként kezdtem a villanyszerelők mellett. Ástam gödröket, véstem SOMOGYI KRÓNIKÁJA Ianusnak hívták az ókori rómaink a kétarcú istent, amely az év fordulójánál őrködött. Egyik arcával, merev, tűnődő szemével az óév eseményein tűnődött, a másikkal — amelyen várakozás ült — az új év felé fordult. Számadás és várakozás — ez tükröződött a kettős arcú úr év végi megjelenésében. S most, az esztendő utolsó hetében újra itt az ő ideje. Ma utoljára elmegy a vonat a Kaposmérő—Középri- - góc közötti vasútvonalon és a Csoma-Szabadi—Cserepespuszta közötti öreg gazdasági vasúton. Ott maradnak a tájban a hallgatag sínpárok esővel, gyommal, rozsdával küszködve. S ha körülöttük megszűnik is az élet, a közúton — magasabb szinten — tovább folytatódik. Több éves helyzetföltáró, elemző munka után döntöttek így az illetékesek. A közúti személyszállítás és árufuvarozás nemcsak gyorsabb, rugalmasabb, de kifizetődőbb is. Csak a mérői vonalon az eddigi napi 11 személyvonat helyett 26-szor indulnak autóbuszok. S a január l-töl közlekedő autóbuszjáratok menetrendszerkesztői sem tekintik véglegesnek a mostani állapotot: az utazóközönség igényei összetettek, változatosak. Ezeket — a tapasztalatok alapján — differenciáltan fogják figyelembe venni. lanus-mester két arca figyelmesen tekintett az ünnepek közötti hetre; a csonkán kezdődő első felére, s az elhúzódó másik részére. Aligha látott ilyet a napfényes Rómában: a vasárnapból szombat, a hétfőből vasárnap lett a héten. Az ünnepek sorjázáea kívánta ezt a szokatlan munkarendet. Érdemes lett volna mérni a héten: vajon az ünnepi költekezések, a szapora vendégeskedés, a kiürült boros- kancsók után milyen kedvvel, energiával álltak a gépek mellé a gyárakban, s ültek az íróasztaloknál a hivatalokban. Mert az idei karácsony már pontosan tükrözi azokat a változásokat, amelyek e kedves, hagyományos ünnepet átalakították. Régi tartalma gyökerében megváltozott, színei, fényei legföljebb gyermekkorunk emlékeiben élnek tovább. Maradt az ajándékozás, a meglepetésszerzés és az ünnepi sütés-főzés. No és a pihenés, a mindenféle földi jó hatalmas étvágyú elfogyasztása. Csúcsforgalom, aranyvasárnap, zörgő papírú ajándékcsomagok, s a díszes fa — ezek adták az ünnep hangulatát. És a lényegét? A karácsony a szeretet, a család, a béke. s az emberi közösségek mély és örök együvé tartozásának ün nepe A hét , másik, hosszabb fele mar bonyolultabb. Az előretekintés talán még sohasem volt olyan húsha-csontha vágó szükségszerűség, mint éppen 1979—1980 fordulóján. Hatalmas feladatok előtt áll az ország. Összeszedve műiden erőnket, azon kell munkálkodnunk, hogy a romló nemzetközi föltételek mellett is haladjunk előre, jobban, eredményesebben dolgozzunk. S ez nem egyszerű, csöppet sem könnyű dolog. A számadás tárgya elsősorban saját munkánk: mit tettünk jól, és kellett volna jobban tenni az esztergapad, a munkaasztal, a forgácsológép, a volán és az íróasztal mellett, a vezetői posztokon? S az előretekintés? Mindenekelőtt a tennivalók határozottabb számbavételét és megjelölését, vállalását kell, hogy jelentse. Az új évben sokkal inkább, mint eddig bármikor. A héten hosszú várakozás és az esős, sáros karácsony után végre lesett a hó. Egyszeriben megtelt az utca vakációzó gyerekekkel, pufogtak a hógolyók, szánkókat próbálgattak a kisebb emelkedőkön. A hóeltakarításban azonban mintha nem serénykedtek volna így, akiket illetett. A hóesés napján estefelé még a legtöbb gyalogosátkelőnél vastag latyak, szennyes, sáros hóréteg nehezítette a járókelők dolgát a megye- székhelyen. A gépkocsivezetők is panaszkodnak. Mi lesz. ha az új év nagyobb hóeséssel köszönt ránk? Az év. s a hét utolsó hire: befejeződött Kaposvá-i ron az épülő megyei tanácsszékház szerkezetszerelése. Kaposváron ez az első IMS vá^zerkezet. Cfcupur libor falat, cipeltem a nehéz vezetékeket, szerszámokat. Azután elvégeztem egy autómotorszerelő tanfolyamot, vizsgát tettem, ettől kezdve motorkerékpárokat javítottam a szövetkezetnél. Csináltunk akkor is gépeket — talpvágót meg fűrészgépet —, de hol vannak azok a mostaniaktól? Tizenkét éve a la/katosbrigáidinak lettem a vezetője, illetve engem neveztek ki e néhány éve épült szép műhely főnökének. Egy esztendő híján három évtizede dolgozik a szövetkezetnél. Kovács András elnök szerint egyike a legmegbízhatóbb -embereknek: — Rajzolvasást ugyan nem tanult, ám ha elmagyarázzuk feladatát, akkor nincs olyan munka, amelyet ne végezne el. Évekig tagja volt a szövetkezet elnökségének. Nemrég kérte fölmentését, hiszen neki már csupán fél éve van vissza, nyugdíjba megy. — Gondolta-e valamikor, hogy termékeik országos hí- rűek lesznek, világkiállításon mutatják majd be, s több országba is szállítanak belőlük? — Álmodni sem mertünk ilyenről. Arra törekedtünk, hogy a szolgáltatás minősége kifogástalan legyen. Motor- kerékpárokat már nem javítunk, de gépkocsi-utánfutót az egész országnak készítünk. Hőlégsugárzónk az angliai építőipari világikiállításon is sikert aratott, s hamarosan megkezdjük a sorozatgyártását, hazai értékesítését, exportálását. Örülök hogy ehhez én is hozzájárulhattam. Szalai László Nem mindennapi lehetőség, hogy a szerkesztő az új év küszöbén saját lapjához fűzhet némi kommentárt. Felelősséggel teszi és örömmel, hiszen szerkesztőségi közösségünk talán meglepő, de mindenképpen célszerű törekvését harangozhatja be. Bizonyára észrevette az olvasó, hogy mai lapunk nem az évek óta megszokott köntösben, hanem új »ruhában« köszönti Önöket^ Világosabb külsővel, modernebb tipográfiával, egységes stílusú rovatcímekkel, s a címek eddig nem alkalmazott, nálunk szokatlan elhelyezésével. Ahogy társadalmi létünk, politikai és gazdasági feladataink, módszereink örökös jobbítása. önmagunk állandó megújítása nem nélkülözhető, úgy mindennapi életünk tükre, az újság sem mondhat le az élet változását követő, töprengő és előrelátó változtatások soráról. Nem ostorozták, nem bírálták olvasóink a lap külső megjelenését — ha csak a nyomás minőségét, a sajtóhibákat nem —, mégis megpróbálkozunk valami újjal, amely meglepheti az olvasót, ám a jövő irányába mutat. Igaz, a levegösebb külső, a tipográfiai »újítás«, az újság kirakatának, a címeknek egységesebb stílusa látszólag csak formai változás. Senki sem vitatja azonban, hogy a forma visszahat a tartalom fejlődésére, megköveteli az újság tartalmi megújítását is. Olvasóink évek óta szóvá teszik: miért nem olyan, és mikor lesz olyan az orszár- gosan is előkelő helyet elfoglaló, nagy fkéldányszám- ban megjelenő Somogyi Néplap külső megjelenése, mint a szomszédos megyék lapjaié. Nos, azért nem olyan, mert nyomdánkban még nincs úgynevezett ofszet rotációs technika. Több mint tízéves vita, tárgyalás- sorozat és harc után azonban büszkén mondhatjuk: ma már e témában minden érdekelt szerv egységesen akarja, hogy legyen, s erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Somogyi Néplap is korszerű külsővel, olvashatóbban, szebb és tisztább képekkel jelenjen meg. Hogy mikor1 lesz az elhatározásból valóság, azt még nem tudjuk. De évtizedes bizakodásunknak végre alapja is. van. Az új köntös — gondolom megsejtették — a várva várt új technika irányába mutat. E keretek között akarunk tartalmilag is megújulni, az eddiginél is jobban támaszkodni olvasóink igényére. érdeklődésére. Szándékunk a különböző belső, szervezeti és tartalmi módosításokkal az, hogy népes olvasótáborunk még elégedettebben forgassa az újságot, s még közelebb kerüljön a párt megyei lapjához. Bízunk abban, hogy Somogy lakói — mint eddig — az új évben is támogatják törekvéseinket, segítik munkánkat, néha botladozó, de mindenképpen jó szándékú lépteinket. J. B. Alapelv a gazdaságos sertéshúslerm:lés Termelési rendszer a Ka-hyb 1979 újabb jelentős előrelépést hozott a Ka-hyb vállalat történetében: beterjesztett rendszerszervezői pályázatukat jóváhagyta a MÉM, így a jövőben kibővített tevékenységüket Ka-hyb Sertéshústermelési Rendszerként végzik. Az értékes fajta széles körű elterjedését bizonyítja, hogy kétszáz magyarországi nagyüzem .mellett hét európai ország huszonhat tenyészetében tartanak Ka-hyb sertést. A hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelési eredményekben az üzemek között igen nagy különbségek vannak többek között az eltérő tartási, takarmányozási körülmények miatt, A hátrányok megszüntetése, a szóródás mérséklése érdekében volt szükség a termelés valamennyi fázisára kiterjedő, komplex rendszer kidolgozására. Ennek a feltételei most értek meg négyévi céltudatos munka eredményeként: biztosított a nagy termelőképessegű sertéshibrid, a sertés igényeinek megfelelő tápsor, kialakították a gazdaságos termelést segítő tartási bérén-, dezéseket, épületrendszereket és nem utolsósorban a szak- tanácsadást magas szinten ellátó partnerszolgálati hálózatot. A rendszer alapelve a célszerűség, az egyszerűség és a hústermelés gazdaságosságának javítása. Ehhez elengedhetetlen a termelőüzemekkel ualó jól szervezett, szoros kapcsolat. Az egész országra kiterjedően olyan hálózatot. körzeteket alakítottak ki, hogy szaktanácsadóink rendszeresen, kéthetenként fölkereshessék valamennyi tag- és partner- üzemet. A rendszerszervező közös vállalat rajtuk keresztül közvetlenül irányít, a termelés minden szakaszához komplex segítséget nyújt: Sokrétű tevékenységük közül néhány példa: elvégzik az árutermelést megalapozó genetikai munkát, tenyésztéstech- nológiai terveket készítenek, irányítják a tenyésztői munkát, bizományosként köareműködnek a tenyészsertések belföldi és külföldi értékesítésében, a sertéságazat műszaki fejlesztésére javaslatot vagy technológiai tervet készítenek, kidolgozzák a takarmányozási technológiát, közgazdasági elemzéseket végeznek. Ezen túl gondoskodik a rendszerszervező * tápsorok és egyéb takarmánykészítmények gyártatásáról, a korszerű sertéstartó épületek terveztetéséről, szervezi a tartástechnológiái berendezések gyártását, ezek szervizvizsgálatát és gondos-, koddk a rendszerhez tartozó tagüzemek szakembereinek rendszeres továbbképzéséről. A korántsem teljes felsorolás jelzi, hogy ez a sertéshústermelési rendszer valóban teljes körű partnerszolgálatot nyújt taggazdaságái- nak. És ami ezzel legalább egyenrangúan a jelentős: a rendszer minden elemét áthatja a fő törekvés: a célszerűség az egyszerűség és a gazdaságosság. Az ünnepele alatt is dolgoznak Éjjel-nap pali szolgálatot tartanak a Volán 1?. sz. Vállalat, vasúti kirendeltségén az tin nettek alatt. A Vcg.viárn Nag-krie-koiielmi Vállalat, a Titán és a V UKH részére érkezett arukat rakjak ki. 19—15 vagou erkezs&ere számítanak meg.
