Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Az 1979-es esztendő £ő gazdaságpolitika célját sikerült elérni. —.mondotta. — Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk helyreállításának folyamata. A belföldi felhasználás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A lakosság fogyasztás körülbelül két százalékkal nő. Feléne csökkent a keszletfelhal- moeódás. A beruházások — évek óta először — a tervezett keretek között maradtaik. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózisnak, hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egy- másfél százalékkal lesz több az idén az előző évínéL, külkereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaság unkban a teljesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980-ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért életszínvonalunkat. Ehhez aj célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a .jő minőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mező- gazdaságé 5—5,5 — százalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással — 3— 3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak válami- vel az 1979. évi színvonal alatt kell maradnih. A lakosság fogyasztása mérsékeltebben, 1—1,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gazdaságpolitikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönöz és kényszerítő gazdasági hatások, intézkedések várhatóik jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői árszínvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb, serkentendő a takarékosságot. A feldolgozóipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emelkednek, ellenben az építési-szerelési tevékenység ara* — a költségekhez zodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb .'munka a ter- méks0eckezet átalakításával' és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreket és a kereseteket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz- ekben a jövedelem szabályod zása azonos elvekre épül. Országos érvényű törekvés; a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőteljesebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, jaVítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költség- vetési törvényjavaslat előirányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnék, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az esaközleköté- si járulék és az illetményadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyettesíteni. Az általános nyereségadó 40-ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most következő években az állami bevételek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Üj állami nagyberuházási nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre, összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell lenniük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezése nyomán . januárban változnak a termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésűsgyapjú szövetek és az abból készült férfi- és fiűöltönyök ára átlagosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké; kardigánoké 15—25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja nagyobb lesz._ Az élelmiszereik és az úgyne-' veziett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjaik — most változatlanok maradnak — közölte a pénzügyminiszter. Törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemel ten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális-egészségügyi intézmények, fejlesztése, működtetése. Arról is szóit a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékossági intézkedések hatása 2—2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javításara, a munkaerő jobb elosztása erdőkében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel. átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt, néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosszabb távú áttekintése alapján juthatunk eL Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Minclannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Építőip ári és háztartási cikkeket gyártanak Zsámbé- kon— fröccsöntéssel és sajtolással. E termékeket elsősorban a belföldi igények kielégítésére készítik. Képünkön: vödrök az automata fröccsöntőgépnél. (MTI-fotó — Király Krisztina felv. — KS) Kádár János fogadta a dán külügyminisztert Felszólalások Tegnap Veress Piter külkereskedelmi miniszter hivatalában tárgyalást folytatott Kjeid Ölesen dán küUigyminisztcr- rel, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, A szívélyes hangú eszmecseren — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és a világkereskedelem jelenlegi problémáit. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székhazában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, ' A szívélyes légkörű eszme- cse"én részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henriik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak tegnap a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. A dán diplomácia vezetője a délelőtt folyamán megtekintette Budapest nevezetességeit. Novak Béla Pest megyei képviselő a terv- és költségvetési bizottság képviseletében elmondta: úgy ítélik meg, Kádár Janos és Biszku Béla a parlament ülésen. hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelprezettebb munkát. még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom' professziv erőitől, vezetőktől, dolgozóktól, vala- í mennyi magyar állampolgártól; egységesebb szemléletet, cse- j lekvést követel. E nagy célok eraekében építünk az MSZMP j XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyre, a szocialista demokrácia fórumain a dolgozok kezdeménye- * zó készségére. lapu no cica Marton Bacs megyei képviselő a megyei afesz elnöke arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok kiaknázásával nem egy esetben 3—4 forint értékű társad a imi munka járult a tan ács minden foifolymm • ?. e&oáesw Nemes Dezső Borsodban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője tegnap Borsod megyébe ’Látogatott. Miskolcon fölkereste a Borsodi Szénbányák központját, ahol Monos János,, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a borsodi szénmedence bányászainak életéről, a termelés alakulásáról. A megbeszélésen részt volt fíovflsí Béla, u Borsod megyei Pártbizottság titkára, valamint Tóth József, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára is. Mint a tájékoztatóban elhangzott, a borsodi bányászok határidő előtt teljesítették idei tervüket. A termelés: eredményekben jelentősen hozzájárult a bányák gépesítésének fejlődése, ami a bányász»’« fizikai munkáját is magkönoyitette. A boi'ísodi banyákban a szállítás kilencvenhat, a széntermelés több mint hetven, a rakodás mintegy nyolcvan százalékát gépek végzik. Ennek is szerepe van abban, hogy a bányászok munkaképessége mintegy öt évvel meghosszabbodott. Az életkorú i mén y ek j a vu lásá n a k mutatója áz is, hogy Miskolcon, Özdon, Kazincbarcikán, Albert telepen, Sa j ősze n tpéteren és más borsodi településeken az ötödik öteves terv során mintegy háromezer bányász jut korszerű, összkomfortos otthonhoz. Nemés Dezső ezután felkereste a • Borsodi Szénbányák lyukóbányai üzemét, ahol a szocialista brigádok képviselőivel, az üzem párt-, szak- szervezeti, valamint gazdasági és műszaki vezetőivel találkozott. és folytatott eszmecserét az üzemi demokráciái'üL. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft Somogyi Népim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 298. szám 1979. december 21., péntek A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az országgyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot tegnap megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk., A tanácskozáson részt vett Kádár Ján os és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történelmünk kimagasló eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-ém gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. Faluvégi Lajos beszéde
