Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

\ Äz anyag ne vesszen eF... Divat és pazarlás (Szinte egyik évről a másik­ra növekedett meg híveinek addig nem túl népes tábo­ra; divat lett a villamos fű­tés, sokféle formában. Ahhoz, hogy valaki új, egy kilowattos fogyasztású készüléket kap­csolhasson a hálózatra, első lépésként húszezer forint kell. Bányászati — bányanyitási — beruházásra, mert csak így kerülhet , majd fűtőanyag a készüléket működtető villa­mos erőmű kazánjaiba. Végül is — nem egészen szerencsé­sen fogalmazott, jelenleg sok vitára okot adó rendeletnek kellett gátat állítania az elektromos fűtés terjedésének útjába. Említhetünk hivatalos mezben megjelenő divatot: napjainkban a lakásállo­mánynak már a tíz százaléka tartozik a távfűtéssel ellátot­tak közé, az ilyen otthonok száma 1970 és 1978 között megháromszoroszódott. Ez nem baj, az viszont sokkal inkább, hogy a szóban forgó lakások többségében nem sza­bályozható a fűtési hőmérsék­let; kitalálták a tervezők, be­ruházók, kivitelezők azt az új módit, ami biztos forrása a pazarlásnak. Maqánzseb, közös pénztár Tavaly az ország minden egyes lakosára 86 liter kör ju­tott, amelynek ára — átla­got számolva — 900 forint. Annyi, amennyit zöldségre, zöldségkészítményekre ugyan­abban az esztendőben kifizet­tünk! S ez bizony már Kér­dőjel az ital divatja mellett bár rámondhatjuk: x magán­zseb állja, s kinek-kinek jo­ga eldönteni, mire adja ki jövedelmét. Vannak azonban * költségesebb divatok is — egy szerény jövedelmű család fo­gyasztási kiadásait eltorzító gépkocsitartás például. Gyakran sáfárkodunk rosr- szul javainkkal, forrásaink­kal, s ez sajnálatosan egy­aránt igaz az egyéni és a kö­zös fölhasználásban, fogyasz­tásban. Nép* ellenőrök vizs­gálata tárta fel: ugyanazon közigazgatásd egységen belül hasonló rendeltetésű gyermek­intézmények egy-egy négyzet­méterének költsége között — az ún. bekerülési összeg alap­ján — másfélszeres, három­szoros különbségek találhatók. Az egyik helyen úgy gondol­kodtak: legyen az új intéz­mény a büszkeségünk. A má­sikon: mjnél több gyermek juthasson a falakon belülre. Aligha kétséges, hogy a tár­sadalom számára melyik a vonzóbb gondolkodásmód. Képmagnó öntödével Műszaki bizományi üzletek szinte futószalagon adják ki az ún. közületi blokkokat, s rajtuk leggyakrabban az áll: kép- és hangrögzítő berende­zés. Egyszerűbben: képmag­netofon. Valamirevaló sport­köröknek éppúgy dukál ez manapság, mint a két főből álló szervezőcsoportnak, amely látta másutt a kívá­natos eszközt, s bebizonyítot­ta: számára is nélkülözhetet­len. Majd rögzítik rajta — a későbbi alapos elemzés érde­kében —, miként emeli a hat kilogrammos darabokat há­rompercenként le és fel a sajtológépről a kezelő... Lenne sokkal egyszerűbb szervezni, fölmérni, elemezni való? Bizonyára. Most azon­ban képmagnó a divat; ez a »korszerű«'...! A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején sorozat­ban szerveztek — bár: nem teljesen indokolatlanul, ha­nem az ellátás visszatérő za­varai miatt — különböző ter­melőüzemek öntödéket. Ma az országban ennek a divat­nak az eredményeként 220 öntöde működik, ám a terme­lés kétharmadát az üzemek tiz százaléka állítja elő! S szinte már természetes ezek után, hogy a nemzetközi át­lagtól — az átlagtól és nem az élmezőnytől! — egyharma- dával, felével elmarad az ilyen hazai gazdasági egysé­gek termelékenysége. Sajnos, általában jeriemző egyéni és közös gazdálkodá­sunkra, hogy nem érzékeljük megfelelő módon a megválto­zott világot, a különféle ja­vak átértékelődését, a taka­rékosság — aminek csupán legkezdetlegesebb foka a pa­zarlás fölszámolása — fő jel­lemzővé válását. Hiszen ren­delettel kellett korlátozni nemrég a luxus jellegű iro­dabútorok vásárlását, ahogy intézkedések serege kísérli meg rászorítani a felhasználó­kat a számítógépek megfele­lő kamatoztatására. Tavaly 588 ilyen berendezés műkö­dött az országban, 1970-ben még csupán 120 volt. A gya­rapodás örvendetes lenne, ha mindenütt megteremtenék az ésszerű alkalmazás föltételeit, ám tavaly például termelés­irányításra az összes gép­óráknak 8,3 százalékát vették igénybe. Az értéket érezve Sok jó dolgot hozhatnánk divatba, a többször felhasz­nálható göngyölegektől, a több eélra alkalmas közössé­gi intézmények — azaz: át­alakítható belső terű építmé­nyek — kedveidé tételén át egészen a hibátlan minősé­gű árukig. Az ilyesfajta di­vatnak azonban eddig nem adott megfelelő ösztönzést sem gondolkodásmódunk, sem a közgazdasági környezet; a mennyiségek varázsa tartott fogva bennünket. Nehéz sza­badulni tőle! S azért, mert hosszú időn át elszoktunk at­tól, hogy mindent a valós ér­tékén érezzünk, értékeljünk“ vásároljunk meg, használjunk fel. Cikksorozatunk viszonyla­gos terjedelmessege sem adott többre módot, mint arra, hogy ennek a tételnek: az anyag nem vész el, csak át­alakul — sokféle értelmét, gyakorlati ellentmondásossá­gát érzékeltessük. Mert való­ban nem vész el az anyag, az eszköz, mindaz, aminek értéke van, ám gyakran úgy alakul át, hogy haszna sem­mi; pazarlódik, mert selejt- té, hulladékká válik. Most tartunk ott, hogy a környezet — a tőlünk független világ- gazdasági, s a tőlünk függő belső, helyi környezet — mindezt éreztetni kezdi ve­lünk. E kihívás, ha tetszik, ha nem, választ kíván. Mészáros Ottó A megye közvéleménye nagy figyelemmel kíséri a párt XII. kongresszusára való fel­készülést. A munkahelyi kö­zösségek véleménye, törekvé­se, hangulata is tükröződik minden beszámoló taggyűlés számadásában és vitájában. S amikor a kommunisták meg­fogalmazzák a feladatokat, ak­kor azt is számba veszik, mi­ként lehet még eredményeseb­ben mozgósítani az összes dol­gozót az előttünk álló na­gyobb követelmények teljesí­tésére. A pártszervek személyes és közvetlen tapasztalatokat sze­reznek arról, milyen, légkö- rűek a taggyűlések milyen mélységű a vita, mi kerül legtöbbször szóba. A megyei pártbizottság, a városi—járá­si testületek, a közbeeső párt­szervek tisztségviselői és aktí­vái részt vesznek a kommu­nisták fórumain, s vélemé­nyükkel, értékelésükkel, út­mutatásukkal segítenek a ten» nivalók meghatározásában. Ezt tette Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára is, amikor csütörtökön ott volt a kórház—rendelőintézeti kom­munisták Il-es számú alap- szervezetének beszámoló tag­gyűlésén. A számadásban és a vitában hallottak alapján fogalmazta meg, hogy a kom­munisták egyetértenek a párt politikájával, helyesen értel­mezik azt, és egyre felkészül­tebben vesznek részt végrehaj­tásában. A politikával való egyetér­tést fejezi ki, hogy egyre több üzem ér el kiemelkedő ered­ményt a párt XII. kongresszu­sának es a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny- mozgalomban. A településfej­lesztési versenyben pedig már kétszázh uszonöt somogyi vá­ros, nagyközség, község aján­lott fel értékes társadalmi munkát. A harmincöt évvel ezelőtt felszabadult Kaposvár méltó­képpen emlékezett meg sors­fordulójáról a héten. Nem tartozik ugyan szorosan az ün­nepségekhez, a fejlődés szem­pontjából mégis oda kapcsol­ható: megalakult a városszé­pítő egyesület. A városért ér­zett felelősség társadalmasítá­sának szép gondolata adta az alapot az egyesület létrehozá­sához. A felszabadulás óta megtett út folytatását ígéri, hogy szeretnénk jobban föl­kelteni a kaposváriak érdek­lődését a városszépítés iránt, egyben növelni a társadalmi munkát is. A közért végzett önzetlen tevékenység elismeré­se hagyományosan a felszaba­dulási ünnepség egyik prog­ramja. Most tizenkét közössé­get és tizenhat személyt tün­tettek ki, s köztük volt V. B. Szergijenko, Kaposvár első városparancsnoka is. A kapos­vári ipar új büszkeségét, a húskombinát sonkakonzerv­üzemét ugyancsak a felszaba­dulás tiszteletére avatták fel tegnap. Az SZMT elnöksége ezen a héten meg tárgyalta, hogyan segíti a szakszervezeti mozga­lom a megye művészeti életé­nek fejlesztését, s milyen fel­adatok állnak előttük. A köz- művelődési határozat szelle­mében a szakszervezeti mű- velödéea intézmények. » na­gyobb üzemek, vállalatok so­kat tettek a művészet és a tö­megek kapcsolatának szélesíté­séért. Egy területen azonban még mindig nem sikerült lé­nyeges javulást elérni, s ez a tömegízlés fejlesztése. Az Üzemek, a vállalatok dolgozói közül elsősorban a szocialista brigádok tagjai vesznek részt szervezetten a művészeti rendezvényeken. Rendszeresen járnak most már múzeumokba, kiállítások­ra, színházba, moziba. Sok még a kihasználatlan Lehetőség, az SZMT elnöksége ezeket mind számba vette, s kiemelte: minden területen javítani kell a propagandát. Az értékes, a szocialista tar­talmú előadásokra. kiállítá­sokra, filmekre csak így lehet még több érdeklődő szakszer­vezeti tagot toborozni. A fel­adatok között szerepel néhány nagyüzemben a művészeti csoportok megalakítása. Jó megoldásnak látszik, ha né­hány üzem közösen próbál meg ilyet fenntartani. Nagy tisztelet övezi a mun­kásmozgalom veteránjait, s azoknak az emlékét is ápol­ják, akik meghaltak. Harcaik fölelevenítése. szemelve« ki­állásuk méltatása példát ad a mai fiataloknak is a mostani feladatok megoldásához. Ta­valy többek között Tóth La­jos mártír, az idén Gyura János születésének évforduló­járól emlékeztek meg. A hé­ten Magyar Mátyás születése 100. évfordulójának alkalmából rendeztek koszorúzási ünnep­séget Kaposváron. Lajos Géza Na pon fa 14 vagon burgonya Tizennégy ragon burgonyát indítanak útnak naponta külföldre és az ország különböző ré­szeibe a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 400 vagonos tárolójából. A szállítást nagy­ban megkönnyíti, hogy nemrég iparvágányt építettek, amely nemcsak a tárolót, hanem » serlcskombinátot, a keverőüzemet és a szemes termény-tárol ót i.s bekapcsolja a vasútháló­zatba. Két kerület — egy pártszervezet A gazdasági előrelépést segítik A Dél-somogyi Állami Gaz­daság áiagykorpádi kerülete 1978-ban két önálló gazdálko­dó egységre — kerületre — vált szét, az egyik növényter­mesztéssel, a másik állatte­nyésztéssel foglalkozik. S no­ha a gazdasági feladatokat il­letően eltérőek a célok," a dolgozók korántsem különül­nek el egymástól annyira, mint ahogyan erre a terme­lési jelleg különbözőségéből következtethetnénk. Egy alap­szervezetben található ugyan­is a két kerület harmincöt kommunistája, s közös a KISZ- és a szakszervezet alapszervezete is. A párttagok csütörtökön este adtak számot az MSZMP XI. kongresszusa óta végzett munkáról, s Takács József titkár a politikai, ideológiai te­vékenység értékelése mellett a kommunistáknak a gazda­sági eredmények növelésében játszott fontos szerepét is méltatta. Róka István, s növényter­mesztési kerület igazgatója mondta, még a taggyűlés megkezdése előtt: — A kerület évek óta nye­reséges. s hogy feladataink­kal sikerült sikeresen megbir­kóznunk és különösen a kam­pánymunkák zökkenő nélkül folyhattak, abban a párttagok­nak nagy érdemük van. Közü­lük kerülnek ki a példaadók, a kezdeményezők. Bízvást ad­hatunk a kezükbe milliós ér­tékű gépeket, vigyáznak rá­juk, tudnak velük bánni. A szerelők között meg a szo­cialista brigádokban Í6 van­nak párttagok. Nem tartoznak az örökösen munkahelyet vál­toztatók közé; akadnak olya­nok, akik a gazdaságban évti­zedeket töltöttek, a fiataiább- jának meg ez az első munka­helye. Az alapszervezet kommunis­táit érdekli a kerület gazdasá­gi, szociális és kulturális éle­te; a párttagság igényli a rendszeres tájékoztatókat és vitatehetőségeket — ezt mu­tatja, hogy öt év alatt majd­nem ötven taggyűlést tartot­tak. Minthogy, az alapszerve­zet mezőgazdasági ágazatban működik, s köztudomású, hogy itt az év egy-egy időszakában megsokasodnak a tennivalók, szükség van minden munkás­kézre — mégis, a harmincöt párttagból átlagosan csak öten hiányoztak a taggyűlésekről. A traktorosok, a műhely- munkások, az irodisták, az ál­lattenyésztők partcsoportja hatékonyan segítette a párt­élet fejlődését, a gazdasági eredmények fokozását a kerü­letekben. Ugyanakkor nem ke­rülte el a vezetőség figyelmét a beszámolási időszakban az sem. hogy ezek a szervezeti egységek önállóbban is tevé­kenykedhetnének, s még több kezdeményezéssel állhatná­nak elő. A mozgósításban, az érdeklődés fölkeltésében nekik is jut érdem; elősegítették például, hogy a politikai okta­tásokon a párttagság 80—85 százaléka részt vegyen. A gazdaság üzemi pártbi­zottságához több alapszervezet tartozik, s ezek között a jó munkát végzők sorában emlí­tette a nagykorpádit Szikin­ger Mihály, a pártbizottság titkára. Az üzemi párt-vb vé­Építőipari világkiállítás Angliában Bemutatjuk a tahi hősugárzót A Tabi Építő- és Vegyesipa­ri Szövetkezet az elmúlt idő­szakban több termékével is felhívta magára a figyelmet. Olyan szakembergárdával ren­delkezik amely képes a ha­zai és nemzetközi igényeknek is megfelelő gépek, fölszerelé­sek előállítására. Egyik ilyen termékük az ál­taluk tervezett, szerkesztett és elkészített Mini Axikalor infra hősugárzó. Ez a berendezés szabadban és zárt helyiségben is egyaránt alkalmas melegí­tésre, fűtésre. Az infra hősugárzót bemu­tatták már a Budapesti Nem­zetközi Vásáron és más orszá­gos kiállításokon, s mindenütt sikert arattak vele. Ennek újabb bizonyítéka, hogy be­mutatják Angliában a decem­ber 2—8-a közötti építőipari világkiállításon is. Ezen a legkorszerűbb épí­tőipari gépeket, fölszerelése­ket, technológiai eljárásokat is­merhetik meg a szakemberek, s nagy elismerése megyénk­nek. a Tabi Építő- és Vegyes­ipari Szövetkezeinek, hogy termékét a legkorszerűbbek közé sorolták.. A világkiállításra hattagú magyas küldöttség utazik, en­nek egyik tagja Kovács And­rás, az ipari szövetkezet elnö­ke. Tőle érdeklődtünk a kiál­lítás előzményeiről, és a be­mutatkozást követő terveikről. — Több szakember, neves konstruktőrök, bizottságok vizsgálták előzőleg a Mini Axikalor infra hősugárzó tel­jesítményét, s ez a legalapo­sabb próbát sikeresen ki­állta. Remélem, hogy Bir­minghamből is hasonló véle­mények birtokában térhetek majd vissza. — Ha külföldi megrendelést kapnának, felkészültek-e a készülék exportálására? — Igen, kezdetben 500. ké­sőbb évi 1000 infra hősugárzó készítésére, exportálására is képesek leszünk. A szövetkezet az elmúlt öt esztendőben 4 millióról évi 28 millió forintra növelte ipari termelését. Jövőre az a tervük, hogy ezt legalább 25 százalék­kal emeljék. öt. L. leményét ismertetve kiemeltet a kor pád iáik mindenkor jói .megválasztották taggyűlése­ik és vezetőségi üléseik témá­ját, az alapszervezet kommu­nistáinak tevékenysége kedve­zően hatott a község életé»% gazdasági, társadalmi m poli­tikai fejlődésére. Amikor kel­lett, bátran és következetese« alkalmazták a taggyűlési fi­gyelmeztetést is azzal a párt­taggal szemben, akinél ez in­dokolt volt. A következőkben nagyobb feladattal kell megbirkóznia az alapszervezetnek — a veze­tőségnek és a tagságnak egy­aránt. Ez különösen az agitá- ciós, a mozgósító tevékenység­re. a termelési célok elérésére, ösztönző munkára érvényes. .1 : érzik ezt a két kerület n • erről ■ tanúskodtafc ii felszólalók megszívlelésre érdemes gondolatai. Varga József, Szántner János, Szabó István egyéni szemszögből ugyan, de azonos céllal jelöl­te meg . a feladatokat. Egyi­kük a pártépítés feladatai kapcsán a két kerület fiatal-' jaira hívta fel a figyelmet: a KISZ-tagok között nem egy akad, aki a munkája, maga­tartása révén méltónak mutat­kozik a párttagságra. A szo­cialista brigádok vezetői szintén tudják, hogy a közös­ség tagjai közül — hiszen jól ismerik őket — kik jöhetné­nek számba a tervszerű párt- cpítésnél. Arról is hallhattunk, hogy a szakszervezeti bizott­ságban dolgozó kommunisták fontos pártmegbízatásnak te­kintik ezt a választott tisztsé­güket. Ezen a taggyűlésen hangzott el az az igény is, hogy azok a fizikai dolgozók, akik továbbtanulásra vállalkoz­nak, iskoláik befejeztével kép­zettségüknek megfelelő beosz­tást kapjanak gazdaságukban. A két kerületi igazgató — Ró­ka István és Ivusza Tamás — a gazdasági feladatok teljesítésé­hez kérte a párttagok támoga­tását. Szakos Ferenc, a Nagyatádi Járási Pártbizottság tagja egyebek között a szakmai képzés fontosságára hívta fel a két nagykorpád! kerület párt­tagjainak figyelmét: a gazda­ságnak saját oktatási köz­pontja van, ahol szállást és teljes ellátást kapnak — in­gyen — a dolgozók, még sincs elég jelentkező. Pedig elkelne Korpádon az állattenyésztés­ben a több szakmunkás. Az alapszervezet beszámoló­ja, s az ugyancsak’ elfogadott határozati javaslatok — kiegé­szítve az elhangzott észrevéte­lekkel — alkalmasak ai'ra, hogy alapként szolgáljanak a nagykorpád! kerületek kom­munistáinak a következőkben a még hatékonyabb munka• hoz. Ahhoz a munkához, amelynek hatása gazdasági és Lakóhelyi eredményekben mu­tatkozhat meg. Hernesz Ferenc \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents