Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 26?. szám 1979. november 7., szerda II haladó világ kiizös ünnepe Fock Jenő rádió- és televízióbeszéde ' / Az októberi forradalom A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évforduló­jának tiszteletére ünnepséget rendezett tegnap este Kapos­váron, a Latinca Sándor Mű­velődési Központ. színházter­mében a Kaposvári Városi, Pártbizottság. A világtörténel­mi jelentőségű esemény em­léke előtt tisztelgő ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovács Béla, a megyei párt­bizottság titkára, Deák Fe­renc, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára, dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke; ott vol­tak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport képviselői, a me­gyei és a városi társadalmi és törnegszervezetek, fegyveres testületek vezetői, A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Papjt János, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára köszön­tötte az ünnepség részvevőit, majd dr. Nagy Lajos, az Ok­tatási Igazgatóság igazgatója mondott ünnepi beszédet. — Ezekben a napokban a haladó világ emlékezik: ün­nepli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lóját. Az emberiség története számos kiemelkedő eseményt ismer, ám aligha akad közöt­tük egy iß, amely a népek sor­sára, az egész társadalom fej­lődésére gyakorolt hatását il­letően összehasonlítható lenne e forradalommal. 1917-ben Oroszországban a kommunis­ta párt vezetésével a világon először győzött a munkásosz­tály, s létrehozta saját mun­káshatalmát, munkásállamát — olyan államot, amilyen még soha, sehol nem volt. Erre az eseményre az egész világ felfigyelt. Űj fejezet kezdődött a világtörténelem­ben és az emberiség fejlődé­sében, Dr. Nagy Lajos ezután ar­ról szólt, hogy az októberi forradalom nagy hatással volt a nemzetközi munkásmozga­lomra, így a magyar munká­sokra és parasztokra is. — büszkeség tölt cl bennünket, utódokat, ha arra gondolunk, hogy mintegy százezer öntu­datos magyar munkás és pa­raszt fegyverrel a kezében hai-colt orosz testvéreivel együtt,' amikor tizennégy ka­pitalista állam intervenciót szervezett a fiatal- munkás— paraszt' hatalorp. a szovjetek köztársasága ellen. Nem ke­vésbé vagyunk büszkék arra, hogy a magyar munkásosz­tály a kommunista párt veze­tésével — elsőként a világon — követte az orosz munkás­osztály példáját, és 1919 ta­vaszán kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. A meg­döntést követő elnyomás hu­szonöt esztendeje alatt sem felejtették el soha a munká­sok és a dolgozó parasztok százezrei Lenin szavait: .. az elbukott Magyar Tanács- köztársaságot követni fogja a győzelmes második«. Lenin­nek igaza lett. Magyarorszá­temes érdeke, kivéve a pro­fitjukat féltő monopoltőkése­ket. A Szovjetunió ma is küzd a béke és a biztonság meg­szilárdulásáért. az egész vilá­gon; küzd a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, azért, hogy hagyják abba a tömegpusztító fegyverek gyár­tását és felhalmozását. Az ünnepi szónok Lenin szavait idézte: -Mi elkezd­tük ezt a művet. Hogy mi­kor, mennyi idő alatt és me­lyik nemzet proletárjai fogják befejezn i, ez lényegtelen kér dés. A lényeges az, hogy a jég megtört, hogy az út megnyílt, ai irány ki van jelölve.« — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvankettedik évfordulója alkalmából kö­gon munkáshatalom van. En­nek lehetőségét — szabadsá­gunkat — annak a forrada­lomnak a fiai hozták el szá­munkra, amelynek győzelmé­hez a magunk szerény erejé­vel annak idején mi is hozzá­járultunk. — A Nagy Októberi. Szocia­lista Forradalom győzelmének első dekrétuma a bókedekré- tum volt. Az elmúlt hatvan­két év története bizonyítja, hogy a Szovjetunió külpoliti­kájának alapja mindig a bé­kés egymás mellett élésért, a nemzetközi biztonságért foly­tatott harc volt, s ez az alap­ja az egész szocialista tábor külpolitikájánál'! is. A béke az egész dolgozó emberiség egye-. szénijük a testvéri szovjet népet! Kívánjuk, hogy eddigi sikereiket újakkal tetézzék a maguk és az egész békeszere­tő világ javára — mondta be­fejezésül dr. Nagy Lajos. Ezután V. V. Gnigyin ezre­des, a Magyarországon ideig­lenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőié szólt az ünnepség részvevői­hez. Elmondta, hogy a Szov­jetunió népei a lenini politi­kát követve, az SZKP. irány- mutatásával jelentős eredmé­nyeket értelr el a forradalom óta, ugyanakkor szívből örül­nek a magyar nép eredmé­nyeinél!. Éltette a jeles évfor­dulót, a két nép ipegbontha- Lallan barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó .többségének, közöttük a Magyar Népköz- tái-saság szocializmust építő állampolgárainak. Valameny- nyi embernek, akikben nem­csak vágyak, hanem tettek is feszülnek, akik a nagy októ­ber példáján tudatosan küzde­nek a világ olyan átalakítá­sáért, amelynek eredménye­ként nemcsak joga van min­denkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a sza­bad munka létrehozhat ezen a földön. A győztes special ista forra­dalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség nem kelet-európai ügy, hanem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. Ennek az útnak a kezdetén ott var a cári. Oroszország elnyomott harcos proletariá­tusa, amely végrehajtotta a XX. század legnagyobb törté­nelmi tettét. Ezt a tettet olyan páratlanul hatékony és tuda­tos szervezet vezetésével haj­totta végre, mint a kommu­nista párt, és amelynek élen olyan géniusz állt, mint Le­nin, aki alkalmazva és to­vábbfejlesztve a marxizmust, Oroszországot a világfejlődés élvonalába emelte. Nyomában és hatására, példáját követve indultak el a század forradal­mi, nagy társadalmi átalaku­lásai és váltak sokszirjú, de irányát tekintve egységes fo­lyamattá. Élő folyamat ez, amelyben szinte lehetetlen ■ kategoriku­san osztályozni úgy, hogy me­lyik nép hol tart, és mikor hová ér. Beszélünk szocialista orszá­gokról, számon tartunk szo­cialista orientációjú nemzete­ket, köszöntünk új forradal­makat, amelyek programjában szocialista tartalmú jelszavak is vannak. A tőkés országok­ban a munkásosztályok, a né­pek tántoríthatatlanul mun­kálják az új élethez vezető utat. A nagy október óta a szo­cializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven valóság, amelynek notion nő tiszta fé­nye, eligazító jelentősége. Nem lehet azt állítani, hogy a népek, amelyek már a szo­cializmus útján járnak, bajok cs gyötrelmek nélkül, aján­dékba kapják a sikereket. A társadalom átalakításának gondját magára vállaló em­bernek önmagának kell kikín­lódnia a közösség és saját maga igazságait és vállalnia az átmeneti kudarcot is. A marxizmus—leninizmus- nak, a nagy október eszméjé­nek sok millió elkötelezett hí­ve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek : véle, má­sok • egyszerű rokonszenvvel közelednek hozzá. Vannak vi­tázó ellenfelei, és ádáz ellen­ségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta sem­legesek, közömbösek lenné­nek. Ez azért van, mert a marxizmus—leninizmus nél­külözhetetlen a kor valameny- nyi társadalmilag lényeges új problémájának értékeléséhez, megválaszolásához. Nem volt és nincs a világ­ban egyetlen olyan összefüg­gő eszmerendszer a mienken kívül, amely a világot akár megismerni, akár megváltoz­tatni képes volna, vagy ilyen történelmi feladatot és fele­lősséget magára vállalna. Nem egyszer mondjuk, hogy a mai Európa — melynek te­rületéről két világháború in­dult lei —, történelménél! leg­hosszabb békeidejét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az állapot minde­nekelőtt a létező szocialista világrendszernek köszönhető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szov­jetunió erejének példátlan mértékű növekedése nyomán alakulhatott ki. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szov­jetunió vállalt magára az em­beriség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nem­zetközi enyhülés eredményei­nek megszilárdításáért, a tar­tós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. Ezek az erőfeszítések össze­találkoznak az emberek száz és száz millióinak aktív cse­lekedetekben is megnyilvánuló békeakaratával, az egész em­beriség legelemibb érdekével, a békés élet vágyával. A magyar nép. amikor ere­jéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájá­nak, nyugodt életének leg­főbb nemzetközi feltételeinek biztosításához járul hozzá. Az enyhülés, a békés egy­más mellett élés' a legfonto­sabbat biztosítja az emberiség számára, a világméretű atom­konfliktus veszélyéneS elhárí­tását. Bízhatunk a világ kü­lönböző veszélygócainak foko­zatos felszámolásában, a Kö­zel-Keleten és a föld más tér­ségeiben. Bízhatunk abban, hogy viseljen bármilyen álar­cot, nevezze, magát bárminek is egy ágresszor, próbálkozá­sai végső soron kudarcba ful­ladnak. A szocializmus világának nemcsalf létérdekéből, lénye­géből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatá­rozó befolyása isi van a világ­helyzet ilyen irányú alakulá­sára. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmének évfordulója á beteljesedés, egyszersmind a soha .meg nem elégedés ünnepe .is. A forra­dalmak — amint Marx mond­ta — a történelem üniyep- napjai, az emberek tömegei­nek igazi ünnepei. A forradalom felemeli és megtisztítja az embereket, megnyitja az utat, megadja a lehetősége t ahhoz, hogy a dol­gozó nép a rajta uralkodó Vi­szonyok fölé kerekedve önma­ga életének szerzője és ren­dezője legyen. A forradalmak nehéz, jrc- ményszavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka napjainak. Nagy hibát kö­vetnénk él, ha forradalmun­kat romanti zárnánk, ha élfe­ledkeznénk, arról, hogy aszó­éi al ista forradalom hatalmat teremtő győzelem után követ­kezik a nehezebb, a bonyo­lultabb munka, az építés, a forradalmi józanság, a forra­dalmi türelem korszaka. Ezzel a tartalommal, és ez­zel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat legben - sőbb nemzeti ügyünknek, to­vábbi előrehaladásunk inter­nacionalista létfeltételének. Tudatában vagyunk annak, hogy 1917 világraszóló, vilá­got formáló eseménye nélkül nem kerülhetett 1 volna sor 1945-ben hazánk felszabadu­lására, mely lehetővé tette szá­munkra az élet gyökeres meg­újulását. A magyar felszabadulástól eltelt harmincnégy év törté­nelmünk legátfogóbb, legmé­lyebbéit szántó fordulatát • je­lenti, olyan minőségi változá­sokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel *em tudjuk mérni. (Folytatás a 2. oldalon) Üj felezel az emberiség fejlődésében ünnepi megemlékezés a 62. évfordulón Az azt követő színvonalas műsorban közreműködött a ta­nítóképző főiskola énekkara: a. Vikár Béla kórus; a BM Ka­posvár Táncegyüttes; a Ka­posvári Szimfonikus Zenekar; Szabó Erika és Nagy Mária. a Táncsics Diákszínpad tag­jai; Bárány Tamás, Tőreiles Andrea és. László Éva, a ka­posvári Tóth Lajos Általános Iskola tanulói, s a Csiky Ger­gely Színház három tagja: Medgyessy Pál, Mucsi Sándor Simon Zoltán. Az, ünnepség az Intemacio- » náléval ért véget. 1 Stotz Mihály rajza Ünnepélyes lászlófelvonás a Parlament elolt és a Gellért-hegyen rétében vitték az árbochoz az állami zászlót, 6 a Himnusz hangjai valamint a katonák tiszteletadása közepette fel­vonták. Az ünnepség befeje­zéseként az egység és a ze­nekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt A Geliért-hegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták fel a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. ............................ . i'i -a-»«—»—« I A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából kedden reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külső­ségek között., katonai tisztelet- adással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászla­ját. Díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval, majd kürt­szó jelezte a katonai elöljáró érkezését, aki — meghallgat­va az egységparancsnok je­lentését — ellepett a sorfal előtt. Ezután a díszörök kisé-

Next

/
Thumbnails
Contents