Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

Moszkvában ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) niszterel nők -helyettes, az ál­lami tervbizottság elnöke tar­tott beszámolót a délelőtti ülésen. Egyebek között elmondotta: Á nemzeti jövedelem az idén az előzetes adatok szerint nyolc milliárd rubellel emel­kedik a tavalyihoz képest, az ötéves terv első négy évében a növekedés együttvéve 58 millárd. Ez 16,2 százalékos emelkedést jelent. A négy év alatt az ipari termelés 20,3 százalékkal növekedett. Ennek ellenére számos iparágban az idén nem teljesítik a terv előirányzatait. Jövőre a Szovjetunió nem­zeti jövedelme a terv szerint négy százalékkal. 17 milliárd rubellel emelkedik. Az ipar’ termelés növekedése 4,5 szá­zalékos lesz, a könnyű;t>arba' A tagok közötti előzetes konzultációknak megfelelően az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte az iráni—amerikai válság megvitatását. A testü­let mindazonáltal csak ne­gyedórát ülésezett, s az érde­mi vitát szombat estére ha­lasztotta, amikor is New Yorkba várják Abol Hasszán Baniszadr .iráni külügyminisz­tert és a nehéziparban egyaránt, így mind a népgazdaság szük­ségleteit, mind a lakosság igér.yeit jobban lehet kielégí­teni. A mezőgazdaság terme­lésének értékét 8,8 százalék­kal kívánják növelni. A beru­házások együttes értéke ma­gasabb lesz a korábban elő­irányzott összegnél: 135,3 milliárd rubelt fordítanak er­re a célra. A munka termelé­kenysége a terv szerint az iparban 3,8, az építőiparban 3,5 százalékkal nő jövőre. Részletesen szólt Bajbakov a mezőgazdaság feladatairól. A tervezet szerint a termelés értéke jövőre 136 milliárd ru­bel lesz. A tervidőszakban a korábbi előirányzathoz képest valamivel kevesebb összeget 173 milliárd rubelt ruháznak be a mezőgazdaságba, de jö­vőre is igen nagy mennyiségű gépiét és műtrágyát bocsáta­A rövid tanácskozás kere­tében Kurt Waldheim ENSZ- fötitkár, valamint Sergio Pa­lacios de Vizzio, a BT soros elnöke nyilatkozatot olvasott fel. Kifejezték aggodalmukat amiatt, ho^t az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus fenyegeti a nemzet­közi békét és biztonságot. Waldheim hangot adott an­nak a reményének, hogy a nak a kolhozok, szovhozok részére. A terv szociális előirányza­tai is igen jelentősek: tíz millió ember számára építe­nek új lakást jövőre, vagyis az ötéves terv időszakában mbb mint ötvenmillió ember lakáskörülményei javulnak meg. Vaszilij Garbuzov pénzügy- miniszter a délelőtti ülésen tájékoztatta a legfelsőbb ta­nács ülésének résztvevőit az 1980-as költségvetés tervezeté­ről, valamint az 1978-as költ­ségvetési előirányzatok teljesí­téséről. A két beszámoló a legfelsőbb tanács, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács délelőtti együttes ülésén hangzott eL Délután a legfelsőbb tanács két háza külön megtartott ülé­sén kezdte meg a vitát a be­számolókról. Biztonsági Tanács elősegíthe­ti a válság békés rendezését, s egyben felszólította a szem­benálló feleket: tartózkodja­nak minden olyan cselek­ménytől, amely tovább mér­gesítheti a helyzetet A Biz­tonsági Tanács ugyanakkor megismételte a testület ko­rábbi közleményét, amely­ben felhívta az iráni hatósá­gokat a teheráni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok haladéktalan szaba- öonbocsátására. De Vizzio jelezte azt is, hogy ha szük­séges, a BT még szombat előtt ie összeülhet. * • • Az Iráni »-iszlám forradal­mi tanács« tegnap Szadegh Ghotbzadehet, az állami rá­dió és televízió igazgatóját nevezte ki külügyminiszter­nek Abol Hasszán Baniszadr helyébe — jelentette a tanács szóvivőjére hivatkozva a Fars iráni hírügynökség. A kinevezés a tanácsnak azon az ülésén történt, ame­lyet Qumban, Khomeini el­nökletével tartottak. A Pars iráni hírügynökség további részleteket nem közölt. Jelen­tések szerint Baniszadr to­vábbra is ügyvezető gazdasá­gi és pénzügyminiszter ma­rad. A nőd rémtette ferőí Megrázó vallomások Ojaibb megrázó részletek kerültek tegnap napvilágra abban a perben, amely Köln­ben Kurt Lischha, Párizs volt Gestapo-főnöke és további két háborús bűnös ellen folyik. Lischka és a másik két vád­lott több tízezer francia zsi­dó deportálásában is részt vett A 12. tárgyalási nap dél­előtti ülésén tanúvallomást tett WeUers professzor, . aki már korábban könyvet írt •Drancytól Auschwitzig« cím­mel. Wellers beszámolt ar­ról, hogyan került a francia­országi Drancyban lévő kon­centrációs táborba, onnan Auschwitzba, majd Buchen-j waldba. A professzor elmon- j dotta: Auschwitzba marhava­gonokban érkezett mintegy ezer francia fogollyal együtt, és a táborban az újonnan ér­kezettek közül egy SS-orvos 700 személyt azonnal a gáz- kamrákba küldött. Wellers j kijelentette: Drancyban a legszömyűbb élményt a gye­rekek szenvedése jelentette. Ugyancsak tanúként hall­gatták ki Anton Söllnert, a drancy tábor egykori felügye­lőjét, aki tagadta, hogy va­laha is látott volna gyerme­keket Drancyban. A nyilván­való hazugság elleni tiltako­zásul Serge Klarsfeld, az egyik közvádló elhagyta az üléstermet. Söllnert évekkel ezelőtt Franciaországban a távollétében már egyszer ha­lálra ítélték a drancy tábor­ban elkövetett rémtettei miatt. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét továbbra is muzulmán fiatalok tartják ellenőrzésük alatt. Képünkön, az épület megszállóinak egy csoportja. Szombatra halasztották a BT-vitát Khomeini menesztette külügyminiszterét A Times-story »Az újság megjelenése szü­netelni fog« — jelentette be 1978. november 30-án a lon­doni The Times vezércikke. Figyelembe véve, hogy1 a leg­tekintélyesebb angol napilap legközelebbi száma csak most november 13-án került ismét az újságárusokhoz, ez a meg­fogalmazás igencsak enyhé­nek bizonyult. A Times majd két évszáza­dos . történetében (1785-ben alapították!) példa nélküli, csaknem egy esztendős szü­net. oka a nyomdászszakszer­vezetek és a kiadó közt fel­merült ellentét volt. A lap- tulajdor.os, a kanadai Thom- son-konszem csökkenteni akarta a Times rúunkáslét- számát (43Ö0-ból mintegy 1000 alkalmazott elbocsátását ter­vezték) és saját elképzelései szerint szándékozott végrehaj­tani a lap korszerűsítését Többek között meg akarták fosztani a szedőket az újon­nan bevezetett számítógépe fényszedési technika kezelé­sének kizárólagos jogától, s követelték a vadsztrájkok megfékezését, amelyek évente 10—12 millió példányos ki­esést okoztak. A cég arra számított, hogy a munkások kizárása, az új­ságírók és a nyomdászok szembeállítása az idő múltá­val meghátrálásra kényszeríti a szakszervezeteket. Nem így a Somogyi Néplap történt: a munkaügyi viták a hónapok teltével sem hoztak eredményt. A nyugat-európai országok nyomdászainak szo­lidaritása pedig megakadá­lyozta azt, hogy a lapot eset­leg Nagy-Britannián kívül állítsák elő. (Először as NSZK-ban, később Portugá­liában tervezték legalább he­ti egy szám megjelentetését.! A kanadai tőkéscsoport számára az újság kiesése már komoly gondot jelentett. Első­sorban nem is anyagilag, hi­szen a Times sokáig deficites volt. (Ráadásul a Thomson International egyéb üzletei, például az északi-tengeri kő­olaj-érdekeltsége évente százmilliókat hoznak.) A saj­tóvilágnak, a közvéleménynek viszont hiányzott a Times megszokott hangja. Érthető: az új6ág több egy egyszerű napilapnál; brit nemzeti intézményszámba megy! Nevezik a brit ural­kodó osztály hirdetőtáblájá­nak is, utalva arra, hogy »Születések« vagy »Házassá­gok« rovatában szerepelni társadalmi rangnak, esemény­nek számított. Rosszmájú londoni viccek szerint az el­múlt egy esztendőben az agg közéleti személyiségeknek még meghalniuk sem volt ér­demes, hiszen nekrológjuk nem jelenhetett meg a Ti- mes-ban. Különösen híres volt még az újság levelezési rovata — G. B. Shaw például 52 évig irt rendszeresen a szerkes zt őségbe. Ismét utcán a The Times.;; i A Times befolyása, politi­kai súlya még akkor is leta­gadhatatlan, ha példányszáma a milliós brit bulvárlapokhoz képest elenyésző. (Az átlagos kiadványszám 300—350 ezer volt — igaz, hogy a vasár­napi Sunday Times-é már majdnem másfél millió.) Ez a társadalmi presztízs magya­rázza, hogy a Times végül is elkerülte a véget. A viták több hónapos, késhegyig me­nő alkudozás után egyelőre lezárultak. A megállapodáshoz vezető kompromisszumot ál­talában úgy értékelik, hogy megkötéséhez a laptulajdono­soknak kellett többet enged­niük. Megállapodtak a mun­kaügyi viták intézésének módjáról és egy kisebb mér­tékű létszámcsökkentésről is, ez alacsonyabb, mint st Thomson-konszern eredeti előirányzata. (Minden elbo- csájtott dolgozó elhelyezésé­ről is gondoskodtak.) Az egy éves kiesés mellesleg körül­belül 60 millió dolláros kart jelent a kiadónak; ráadásul a szakszervezetek a dolgozók fizetésének nagyarányú — 40—50 százalékos — emelését is elérték. Ugyanakkor a leg­fontosabb ellentét, a nyomda­technika modernizálásának kérdése most sem tisztázódott véglegesen — e témában to­vábbi tárgyalások várhatók. Persze a hű angol olva­sókat ezek a dolgok nem ér­dekük igazán. Örülnek, hrgy a legrégibb angol napilapot ismét szokásuk szerint lapoz­gathatják a reggelizőasztal mellett. •s. G. I Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepén Jugoszlávia nemzeti ünnepre alkalmából Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közprentá Bizottságának első titkára és Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a kö­vetkező üdvözlő táviratot küldte JoSzip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének: A Magyar Szocialista Munkáspárt Közprenti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szí­vélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak és elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének és Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Őszinte elismeréssel tekintünk azokra a nagy eredmé­nyekre, amelyeket Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége vezetésével és az ön irányításával értek el a szocialista építőmunkábam, a társadalom anyagi és szellemi erejének gyarapításában. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kapcsolatai a kölcsönös megbecsülés, jegyében fej­lődnek szocializmust építő népreink, a béke és biztonság ja­vára. Meggyőződésünk, hogy partjaink és kormányaink kap­csolatainak, népreink jószomszédi és baráti viszonyának to­vábbi erősítése megfelel népeink óhajának és valódi érde­keinek. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk önnek és Jugoszlávia népreinek szocialista hazájuk felvirágozta­tásában. • • • Lázár György, a Minisztertanács elnöke Vaszelin Gyű- ramovicsnak, a szövetségi végrehajtó tanács elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Dragoszlav Markoviéi­nak, a nemzetgyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. November 29. kettős ünne­pe Jugoszlávia népének. Ma 36 éve ült össze Ja jóéban, ebben a boszniai kisvárosban Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa> hogy határozzon az állam jövőjé­ről, háború utáni sorsáról. Jajce akkor már megszaba­dult a fasiszta megszállóktól, az ország egésze nem sok­kal később. 1945. november 29-én, kereken két esztendő­vel a sorsdöntő tanácskozás után, Belgrádban kikiáltot­ták a népköztársaságot. Az antifasiszta háború fő terhét viselő szovjet hadsereg c.sá- pásai alatt meggyengült hit­leristák. s helyi kiszolgálóik történelmi vereséget szenved­tek. A jugoszláv antifasiszta partinzánmozgalom nagy vér- áldozottal megteremtette az új• szocialista társadalom fel­építésének lehetőségét. Az eltelt több mint három és fél évtized a baráti Jugo­szlávia életében nagyszabású társadalmi—gazdasági átala­kulást hozott. A hajdan fej­letlen, osztály- és nemzetisé­gi ellentétektől megosztott, balkáni állam korszerű szo­cialista iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező, dinami­kusan fejlődő országgá vált. Ennek a lendületes építőmun­kának újabb mérföldköveit jelölte ki a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének 1978- ban megtartott XI. kongresz- sz. i. Eszerint Jugoszlávia legfőbb törekvése az ország népei össze forottságának erősítése, a JKSZ eszmei és politikai akcióegységének mélyítése. Kétoldalú kapcsolataink a szocialista Jugoszláviával ör­vendetesen, kölcsönös meg­elégedésre fejlődnek. Össze­kötnek bennünket a szociar Jizmus. építésének történelmi céljai’ a társadalmi haladá­sért, a nemzetközi enyhülé­sért folytatott küzdelem. Ju­goszlávia úgy járulhat hozzá a leghatékonyabban ezekhez a célokhoz, ha az el nem kö­telezettek mozgalmának ala­pítójaként, s ma is aktív tag­jaként az összetett csoporto­sulást a nemzetközi béke és biztonság szilárdítására, az imperialista, erők elleni össze­hangolt fellépésre mozgósítja. Jugoszlávia nagy nemzeti ünnepén azt kívánjuk a szom­széd ország népének, érjenek el további sikereket szocia­lista hazájuk felvirágoztatá­sában. Albánia nemzeti ünnepén Az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnök­ségének. Tirana Az Albán Szocialista Népköztársaság felszabadulásának 35 évfordulóján az albán nép nagy nemzeti ünnepe alkal­mából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük. A magyar dolgozók nevében sikereket kívánunk a hazája fejlesztésén, a szocializmus építésén munkálkodó albán nép­nek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Az albán nép évszázadokon át harcolt nemzeti független­ségéért’ s ez a küzdelem 35 évvel ezelőtt hozott végső győzelmet. Az albán kommu­nisták vezetésével — karölt­ve a bolgár és a jugoszláv partizánokkal — 1939-től kez­dődően felszabadító harc bontakozott ki a megszálló olasz és német fasiszták el­len. E küzdelem győzelmes kimeneteléhez döntő mérték­ben hozzájárultak a Szovjet­unió katonai sikerei a hitle­risták felett. Az albán haza­fiak e kedvező külső felté­telek közepette 1944. novem­ber 29-én kiűzték az ország földjéről a betolakodókat. Biztató folyamat kezdődött ekkor Albániában. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország közösségének létrejöt­te olyan természetes szövet­ségest jelentett, amely jelen­tősen hozzájárult az elmara­dott, feudális körülmények közepette élő balkáni ország­ban a társadalmi változások végrehajtásához. Albánia tör­ténelme torán először igaz barátokra talált, s hozzá­kezdhetett a szocializmus építéséhez. Az ország függet­lenségét’ a békés alkotómun­kát a KGST és a Varsói Szerződés keretében biztosí­totta a szocialista országok önzetlen támogatása. E konstruktív kapcsolatok­ban a hatvanas évek elején nehézségek támadtak, amikor is Albánia fokozatosan a maoista orientáció mellett kötelezte el magát. Tavaly Tirana szembefordult a pe­kingi vezetéssel, bírálva an­nak »három világ« elméle­tét, s megszakította a poli­tikai és gazdasági kapcsola­tokat. Ám e szakítást még nem követte a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok normalizálása. Az ideológiai különbségek ellenére hazánk a kölcsönö­sen előnyös államközi kap­csolatokra törekedett és tö­rekszik ma is. Ez egyaránt javára válna a két népnek és a szocialista közösségnek. S gondolatok jegyében köszönt­jük függetlensége ünnepén az albán népét. Susan Osgood vadászkéssel támadta meg Kennedyt Egy vadászkéssel felfegyver­zett nő jelent meg tegnap Edward Kennedy szenátor kongresszusi irodájában és kö­vetelte, hogy azonnal vezessék a szenátor elé. A szenátort őr­ző titkosszolgálat emberei fel­tartóztatták a hangoskodó és zavartan viselkedő harminc- nyolc éves bostoni illetőségű Susan Osgoodot, aki dulakodás közben könnyebben megsebe­sítette az. örök egyikét. A nőt gyilkossági kísérlet vádjával őrizetbe vették és megkezdték kihallgatását.

Next

/
Thumbnails
Contents