Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

Andrej Gromiko Bonnbon tárgyal Készségüket fejezték ki a kapcsolatok fejlesztésére Két alkalommal tárgyalt tegnap Bonnban Andrej Gro- ntiko szovjet külügyminiszter kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel. A találkozó lég­körét tárgyilagosnak és nyílt­nak minősítették. Az európai enyhülés és a leszerelés kérdéseiről folyta­tott. eszmecsere során — mint szovjet részről közölték — Gromiko részletesen elemezte hogy milyen kedvezőtlen kö­vetkezményekkel járhat a kon­tinens politikai légkörére a NATO decemberre várható határozata az amerikai közép- hatótávolságú rakéták európai államásoztatásáról. Egyben fel­hívta a nyugatnémet vezetők figyelmét azokra a szovjet kezdeményezésekre is, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev is­mertetett október elején. Nyu­gatnémet részről elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a NATO — bonni kezdeménye­zésre — részletes tárgyalási javaslatot terjeszt a szocialis­ta országok elé. Erről az új rakétafegyverekkel kapcsola­tos döntéssel párhuzamosan határoznak decemberben Brüsszelben. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel folytat megbe­szélést. A bilaterális kapcsolatokról, szólva a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a Szov­jetunió és az NSZK viszonya az 1970-es moszkvai szerző­dés aláírása óta kedvezően cilákul, és mindkét fél kész­ségét fejezte ki e kapcsolatok további fejlesztésére, s még nyitott kérdések érdemi meg­vitatására. Gromiko a nap folyamán udvariassági látogatást tett Kori Carstens nyugatnémet köztársasági elnöknél. Mekkában kiszabadították a túszokat Fanatikus vallási elemek foglalták el a mecsetet MAGYAR-FRANCIA közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének franciaországi látogatásáról A szaúdi kormány »fatvát« vallási utasítást — kapott az iszLám vezetőktől, akik a túszszedőket »eretnekeknek-« nyilvánították, s ezzel lehető­vé tették, hogy a kormánycsa­patok fegyverüket használhas­sák ellenük. Egyébként szigo­rúan tilos lőfegyverek tartása és használata a mekkai nagy- mecset körzetében. A Szaúd-Arábiából érkező hírek szerint továbbra is fe­szült a helyzet Mekkában, ahol fegyveres személyek egy csoportja elfoglalta a legfőbb iszlám szentélyt, a nagyme­csetet. A szaúd-arábiai karha­talmi erők több akciót hajtot­tak végre a fegyveresek által fogva tartott túszok kiszaba­dítására, és a mecset nagyobb része újra a hatóságok kezére került. Jelentések szerint a karhatalom közbelépése áldo­zatokkal járt. A mecsetfogla­lók egy részét letartóztatták, a többiek pedig elrejtőztek a mecset felső emeletein. A kuvaiti Al-Szijasza című Iszlamabadi pillanatkép Továbbra is feszült a helyzet Iszlámábádban. A képen Pa­kisztán katona őrzi az amerikai nagykövet felgyújtott ko­csiját. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az emberrablók nyomában a spanyol rendőrség lapnak adott nyilatkozatában Szdúd <U-Fejszal szaúd-arábiai külügyminiszter kijelentette, hogy Mekkában a hatóságok »urai a helyzetnek«. A mi­niszter cáfolta az egyiptomi sajtó és a nyugati hírügynök­ségek azon állításait, amelyek szerint irániak is részt vet­tek a mecset elfoglalásában. Mohammed Abda Jamani szaúd-arábiai tájékoztatási miniszter tegnap délben an­nak a reményének adott han­got, hogy néhány órán beiül kiűzik az utolsó fegyverest is a nagymecsetből. A fegyvere­sek többségét letartóztatták. Mint a miniszter elmondta, többségük szaúd-arábiai, és közülük csupán néhány a más nemzetiségű. Szaúd al-Fejsza! külügymi­niszter úgy nyilatkozott, hogy a támadóknak »nem volt po­litikai indítékaik«, és »nem álltak kapcsolatban egyetlen külföldi országgal sem«. A külügyminiszter szerint nem először történik, hogy fanati­kus iszlám elemek a »hidzs- ra« kezdetekor hasonló szél­sőséges lépésekre vállalkoz­nak. Az ivziám világ szerdán ün­nepelte időszámítása 1400. esz­tendejének kezdetét: ezen a napon a »hidasra« (kivonulás) utáni 1400. év köszönt a mo­hamedánok százmillióira. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztár­saság miniszterelnökének meg­hívására 1979. november 20-a és 22-e között hivatalos láto­gatást tett Franciaországban. A látogatás során Lázár György széles körű vélemény- cserét folytatott Raymond Barre-raL A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Valéry Giscard d’Es- taing, a Francia Köztársaság elnöke. Ugyancsak fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke. Külön megbeszélésekre ke­rült sor Veress Péter magyar és Jean Francois Dcniau fran­cia külkereskedelmi minisz­ter, valamint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyo­mányosan jellemző barátság ess kölcsönös tisztelet jegyében folytak. A két kormányfő megtár­gyalta a magyar—francia két­oldalú kapcsolatok helyzetét és megelégedéssel üdvözölte a kapcsolatoknak az utóbbi években, bekövetkezett fejlődé­sét. Emlékeztettek arra, hogy a két ország kapcsolatainak ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának 1978. novemberi hivatalos franciaországi látogatása. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű találkozónak, valamint a Francia Köztársa­ság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látoga­tásának a jelentőségét a ma­gyar—francia politikai párbe­széd elmélyítése szempontjá­ból. A két miniszterelnök meg­különböztetett figyelmet szen­telt a magyar—francia gazda­sági kapcsolatoknak. Emlékez­tettek arra a közös elhatáro­zásukra, hogy e kapcsolatokat szélesebb alapra Helyezik és meghatározzák fejlesztésük új irányát. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a kereskedelmi forgalom a legutóbbi két évben jelen­tősen fejlődött, de még min­dig nem éri el a Magyaror­szág és Franciaország gazda­sági teljesítő képességének megfelelő szintet. Szükséges­nek tartották, hogy kölcsönö­sen újabb erőfeszítéseket te­gyenek a kereskedelmi forga­lom további növelésére, az 1977. évi megállapodásuknak megfelelően. Elismerték annak szükségességét is. hogy az árucserét kiegyensúlyozottab­bá kell tenni. Hivatalosain meg nem erő­sített hírek szerint a spanyol rendőrségnek sikerült azono­sítani Javier Ruperez elrab­lóit. A politikust, a Demokrati­kus Centrum Unió nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tit­kárát november 11-én rabolta el az ETA nevű baszk terror­szervezet egyik osztaga. Sajtó- értesülések szerint a rendőr­ség megállapította, hogy Rupe­rez elrablását Jose Miguel Munoa Echaniz, az ETA poli­tikai—katonai szárnyának egyik ismert tagja irányította. Jó néhány gyanúsítottat állí­tólag már le is tartóztattak. Az elrabolt politikus álla­potáról szóló első hír az Ere című baszk folyóiratban je­lent meg. A folyóirat közölte a baszk terrorszervezet szóvi­vőjének nyilatkozatát, amely szerint Ruperez egészséges ésl korrekt módon bánnak' vele. Közvetve elismerte, hogy a rendőrség nyomon van, s fi­gyelmeztetett, hogy a nyomo­zás folytatása veszélyeztetheti a* politikus életét. A szóvivő bejelentette, hogy Ruperez szabadon bocsátása ért cserébe immár nem öt, hanem hat letartóztatott társuk sza­badlábra helyezését követelik. Tucatnyi folyó lépett ki medréből Tovább folyik az árvíz elleni küzdelem Dél- és Közép-Jugoszláviá­ban tegnap mérséklődött ugyan a múlt szombaton kez­dődött és pusztító méreteket öltött árvíz, tucatnyi folyó azonban még mindig nem tér vissza rendes medrébe. és Crna Gora, Makedónja, Ko­szovó. Szerbia és Bosznia— Hercegovina több vidékén to­a Somogyi Néplap Értesítjük ügyfeleinket, hogy gépkocsi fedezeti betétszámlák kiegészítésének elfogadása miatt 1979. november 24-én 15 óráig tartunk ügyeleti pcnztárszolgálatot az Országos Takarékpénztár Kaposvár, Dózsa Gyöngy u. 1. sz. alattfi és a siófoki járási fiókunk helyiségében. (42350) Országos Takarékpénztár Somogy «egyet lg**ga4®ság* vább folyik a súlyos termé­szeti csapás elleni küzdelem. Szerbiában az árvíz 25 kör­zetet érintett. Közülük 12-ben milliárdos károkat okozott, 4500 lakóház még mindig víz alatt áll, több mint 100 pedig összedőlt, összesen 1200 csa­ládot kellett otthonából kite­lepíteni. A katasztrófa ebben a köztársaságban 3 emberál- dozatot követelt és 50 000 hektárnyi termőföld áll víz alatt. Makedónja székvároséban, Szkopjéban 20 000 lakost eva­kuáltak. A köztársaság terü­letén 450 házat és több hidat elsodort az ár és csaknem 13 000 házat vett körül. Mint­egy 1500 családot ideiglenesen másokhoz kellett költöztetni. Koszovon 400 lakóházat ösz- szedöntött, 12 400-at pedig körülzárt az árvíz és 10 450 személyt kellett kitelepíteni otthonából. Csaknem 50 000 hektárnyi megművelt terület • kér«» v» eü, Lázár György és Raymond Barre megvizsgálta a két or­szág ipari együttműködésének eredményeit és perspektíváit azokon a területeken, ame­lyekről 1978 novemberében a magyar- és a francia külke­reskedelmi miniszter megálla­podást írt alá. Üdvözölték a számítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperá­cióban elért eredményeket és elhatározták, hogy tovább fo­kozzák az együttműködést ezeken a területeken. Hang­súlyozták a gépipar, különö­sen a szerszámgépek, jármű­vek és mezőgazdasági gépek gyártása, a vaskohászat, az élelmiszeripar és az építőipar területén meglévő együttmű­ködési lehetőségek jobb ki­használásának fontosságát. A két miniszterelnök aján­lotta a vállalatoknál«, hogy közösen keressék az együtt­működés új lehetőségeit. E te­kintetben megelégedéssel álla- pitották meg, hogy a magyar közlekedési- és postaügyi mi­niszter, valamint a francia posta ügyi és távközlési állam­titkár közelmúltban lezajlott találkozója lehetővé tette az együttműködés fő irányainak meghatározását a fejlett tech­nika alkalmazását igénylő ágazatokban. Megállapították, hogy a vál­lalatok közötti keretszerződé­sek lehetővé teszik a szilárd és tartós alapokon nyugvó együttműködés és árucsere fejlesztését. Üdvözölték a gazdasági és ipari együttműkö­dést szolgáló küldöttségcseré­ket, rendezvényeket, köztük az ez évben Párizsban és Lyon­ban rendezett »magyar gaz­dasági és műszaki napok« si­kerét. Kívánatosnak tartják, hogy a jövőben hasonló ren­dezvényeket szervezzenek mindkét országban abból a célból, hogy az érdekelt vál­lalatok és szervezetek együtt­működésének új lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A kormányfők kifejezésre juttatták elégedettségüket a párizsi és a budapesti doku­mentációs központ, a magyar Kereskedelmi Kamara, vala­mint a francia kereskedelmi és iparkamarák tevékenysé­gével kapcsolatban. A két fél egyetértőén tudo­másul vette, hogy a vegyes bizottság átszervezte struktú­ráját annak érdekében, hogy hatékonyabban segítse elő a magyar és a francia vállalatok és szervezetek együttműködé­sét. Jóváhagyták, hogy a kö­zeljövőben Budapesten állan­dó szervezeti keret létesül a szerszámgépgyártás területén felelős magyar és francia in­tézmények együttműködésére. A miniszterelnökök hangsú­lyozták a két ország tervezési intézményei között kialakult gyümölcsöző kapcsolatok je­lentőségét is. Kiemelték egymás nyelve, kultúrája, tudományos ered­ményei megismerésének fon­tosságát a magyar és a fran­cia nép közeledésében és ba­rátságának megszilárdításá­ban. A két kormány ösztö­nözni fog minden olyan intéz­kedést, amely alkalmas arra, hogy hozzájáruljon e cél el­éréséhez, kiváltképp ami a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyaror­szági tanítását, valamint a magyar kultúra franciaországi és a francia kultúra magyar- országi terjesztését illeti, A kormányfők mélyreható véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kér­désekről Elégedetten állapí­tották meg, hogy a két or­szág álláspontja számos kér­désben hasonló. Megerősítették országaik el­kötelezettségét az enyhülés mellett. Emlékeztettek Ma­gyarország és Franciaország elhatározására, mely szerint minden tőlük telhetőt meg­tesznek annak érdekében, hogy az enyhülést elmélyítsék, a világ minden térségére és a nemzetközi kapcsolatok min­den területére kiterjesszék. A felek hangsúlyozták, hogy m *üssaek 'mnééM jóvisaooy­han fontos jelentősége van a helsinki záróokmányban ki* nyilvánított minden elv — mind az alapvető egyéni sza­badságjogok, mind az állam­közi kapcsolatok elvei —tisz­teletben tartásának és a karó- okmány valamennyi ajánlása alkalmazásának. A kormányfók kifejezték re­ményüket, hogy az 1980 no­vemberére előirányzott madri­di találkozó lényeges előreha­ladást tesz majd lehetővé a helsinki záróokmány valóra- váltásában és új távlatokat nyit az enyhülés számára. Ki­nyilvánították, hogy Magyar- ország és Franciaország késs erőfeszítéseket tenni és kétol­dalú konzultációk formájában együttműködni e cél elérésé­ért. A két miniszterelnök aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy folytatódik a fegyverzet fel­halmozása a világban. Ismé­telten állást foglaltak a haté­kony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általá­nos és teljes leszerelés mel­lett, beleértve mind a nukleá­ris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. A két fél megelégedéssel vette tudomá­sul a második szovjet—ame­rikai megállapodás aláírását a hadászati támadófegyverek korlá tozásár ól. Az európai kontinenst ille­tően a két kormányfő véle­ménycserét folytatott Francia- országnak 1978 májusában tett egy európai leszerelési konfe­rencia összehívását célzó ja­vaslatáról, valamint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1979 májusi ja­vaslatairól. A két kormányfő síkraszállt egy, a helsinki zár róokmány valamennyi aláíró­ját magában foglaló konfe­rencia összehívásáért. _ amelyrt,rrta^i nek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedéseket fogad­jon el a bizalom erősítésére é* a leszerelésre Európában. A két fél megerősítette, hogy a Közel-Keleten igazsá­gos és tartós békét csak a konfliktus átfogó rendezésével lehet elérni. Ilyen rendezés­ben valamennyi érdekelt fél­nek részt kell vennie, beleért­ve a palesztin nép képviselőit is. A rendezésnek azon kell alapulnia, hogy Izrael kivonul az 1967 júniusában megszállt területekről, elismerik a pa­lesztin nép törvényes jogait és a térség minden államának, köztük Izraelnek is azon jo­gát, hogy békében éljen, biz­tos, elismert és szavatolt ha­tárok között. A kormányfők az afrikai helyzettel kapcsolatban ki­emelték annak szükségességét, hogy Afrika államai szabadon alakíthassák fejlődésüket és választhassák meg rendszerü­ket. Síkraszálltak a vitás kér­dések tárgyalások útján tör­ténő rendezése mellett. Ez al­kalommal is elítélték Dél-Af- rika fajüldöző rendszerét. A két fél véleménycserét folytatott a dél-kelet-ázsiai helyzetről is. A két miniszterelnök egyet­értett egy méltányosabb, igaz­ságosabb nemzetközi gazdasá­gi rend kialakításának szüksé­gességével. Síkraszálltak a gazdasági stabilitás helyreáll i- tásáért és egy olyan növekedés előmozdításáért, amely ösztön­zi a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bővülését és a fejlő­dést az égés: világon. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság minisz­terelnöke kifejezte elégedett­ségét azzal kapcsolatban, hogy tárgyalásaik eredményesen járultak hozzá Magyarország és Franciaország baráti kap­csolatainak és együttműködé­sének fejlesztéséhez csakúgy, mint az enyhülés és a béke ügyéhez. Lázár György magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Ray­mond Barre miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel : elfogad!»,

Next

/
Thumbnails
Contents