Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

BUKAREST Megnyílt a Román KP XII. kongresszusa Tuniszi tanácskozás Egyiptom 1 „érvénytelennek” tekinti... Magyar-holland gazdasági kapcsolatok Jó terméket sem könnyű eladni Hétfőn délelőtt Bukarestben megnyílt a Román Kommu­nista Párt XII. kongresszusa Több mint 2600 küldött és csaknem másfélszáz külföldi pártküldöttség jelenlétében a kongresszuson jelen van a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége is, amelyet Apró An­tal, a Politikai Bizottság tag­ja vezet. Az üdvözlések és a kong­resszus szerveinek megalakítá­sa utón Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára megkezdte a Központi Bizottság jelentésé­nek felolvasását. A XII. kongresszus elé terjesztett napirend 7 pontból áll. A központi bizottság be­számolója után megvitatják a kongresszusi irányelvek terve­zetét. A kongresszus a tervek sze­rint pénteken este fejezi be munkáját. Hz MSZMP KB üdvözlete Tisztelt Kongresszus! Ked­ves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kommunistái, a szocializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jó­kívánságainkat fejezzük ki a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, a párttagjai­nak, a baráti Román Szocia­lista Köztársaság népének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt ismeri és nagyra ér­tékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a Román Szocia­lista Köztársaság kommunis­tái, munkások, parasztok és értelmiségiek a Román Kom­munista Párt legutóbbi kong­resszusa óta elértek. Öröm­mel tölt el bennünket, hogy a szocialista Románia lendüle­tesen fejlődik és előrehalad a szocializmus építésének útján. Meggyőződésünk, hogv a Ro­mán Kommunista Párt XII. kongresszusának határozatai alapján a Román Szocialista Köztársaság újabb sikereket ér majd el az ország népgaz­daságának fejlesztésében, a nép anyagi és szellemi jólété­nek emelésében, a szocialista társadalmi rendszer felvirá­goztatásában. A sok évszázados közös múlt, és a forradalmi harcok tapasztalatai alapján történel­münk legjobbjai felismerték, hogy a magyar és a román nép csak közös összefogással érheti el boldogulását. Ennek az összefogásnak a történelmi feltételei a Szovjetunió anti­fasiszta felszabadító harca nyomán teremtődtek meg, amikor népeink a szocializmus építésének útjára léphettek. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködés és barátság szellemében fejlődjenek or­szágaink és népeink kapcsola­tai. . Szomszédok vagyunk, mindkét ország dolgozó népe a szocializmus építésén mun­kálkodik. Kapcsolataink fejlő­désének kiemelkedő állomása volt Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs 1977. évi ta­lálkozója. A találkozón meg­fogalmazott feladatok végre­hajtása együttműködésünk to­vábbi erősítését szolgálja. Meggyőződésünk, hogy kap­csolataink további bővítése mindkét ország népeinek ér­déke, ezért pártunk és kor­mányunk a jószomszédság el­mélyítésére, a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és egyéb kapcsolataink fejlesztésére tö­rekszik. Országaink barátsá­gának fontos tényezője a Ma­gyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Közös érde­künk, hogy nemzetiségeink mind nagyobb mértékben tölt­sék, be a híd szerepét a ma­gyar és a román nép baráti kapcsolataiban. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításáért, az) enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmozdí­tásáért, s a társadalmi hala­dásért vívott harcban mind fontosabb szerepe van a szo­cialista országok, a kommu­nista és munkáspártok össze­fogásának és együttes fellépé­sének az imperializmus ellen. Közös céljaink elérése és fel­adataink eredményes megol­dása érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is a proletár internacionalizmus elveire épülő jő együttműkö­désre törekszik mind a ma­gyar—román kétoldálú kap“ csőlátókban, mind a Varsói Szerződés szervezetében, vala­mint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott közös tevékenységünkben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, hazánk dolgozó népe szentén számvetésre készül; elkezdtük XII. kongresszusunk előkészítését. A XI. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában és az V. ötéves ter­vünk feladatainak teljesítésé­ben népünk jelentős eredmé­nyeket mondhat magáénak. Országunkban szilárd a dolgo­zó nép hatalma, a párt élvezi a tömegek bizalmát, népünk a fejlett szocialista társadal­mat építi. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a marxizmus —leninizmus eszméi szellemé­ben alkotó módon alkalmazza a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségeit ha­zai viszonyaink között. A nemzetközi küzdőtéren a szo­cializmus, a társadalmi hala­dás és a béke ügye' érdekében együtt haladunk a szocialista közösség országaival, a kom­munista és munkáspártok­kal, s minden más forradal­mi haladó és demokratikus erővel. Kedves Elvtársak! Eredményes munkát kívá­nunk a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb len­dületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet minden területén. Erősödjön a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt inter­nacionalista összefogása, or­szágaink barátsága és együtt­működése a két nép érdeké­ben, a szocializmus és a béke javára! Budapest, 1979. november 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Hz SZKP KB távirata A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Román Kommunista Párt hét­főn kezdődő XII. kongresszu­sához intézett üdvözletében ezeket írja: — A szovjet embereket örömmel töltik el a román munkásosztály, parasztság és értelmiség sikerei, melyeket a kommunista párt vezetésével értek el. Ezek a sikerek a többi testvéri ország eredmé­nyeivel együtt meggyőzően tá­masztják alá: a szocializmus minden nép előtt széles le­hetőségeket nyit meg gazda­sági, társadalmi és szellemi téren egyaránt, ugyanakkor a szuverén szocialista országok gyümölcsöző együttműködé­séről tanúskodnak. — A szocialista országok, a békeszerető erők egysége és összeforrottsága napjainkban különös jelentőséggel bír, ami­kor az emberiség sorsa nagy­mértékben függ attól, sike­rül-e megállítani a fegyver­kezési versenyt és sikerül-e a politikai enyhülést katonai enyhüléssel összekapcsolni. Éppen erre irányulnak a Szovjetuniónak a közelmúlt­ban, a Varsói Szerződés tag­országaival történt konzultá­ció után előterjesztett nagy jelentőségű javaslatai. — Az SZK, az. 1976. évi legmagasabb szintű román— szovjet találkozóról kiadott közös nyilatkozat szellemében »következetesen folytatja a baráti kapcsolatok megszilár­dításának és fejlesztésének irányvonalát a Román Kom­munista Párttal a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus szellemé­ben«. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a szovjet—román barát­ság és együttműködés a két nép. a béke és a szocializrtjus alapvető érdekeinek megfele­lően tovább erősödik és fej­lődik — hangsúlyozza végű! az SZKP KB üdvözlő távirata. Egyiptom »érvénytelennek« tekinti a Tuniszban véget ért arab külügyminiszteri érte­kezletet és tovább folytatja eddig követett diplomáciai te­vékenységét — függetlenül at­tól, hogy az arab csúcsérte­kezleten milyen határozatok születnek. Butrosz Ghali kül­ügyi államminiszter, aki az el­múlt héten tért haza afrikai körútjáról — a szudáni part­nerén kívül közép- és nyu­gat-afrikai államokat igyeke­zett rávenni Kairó támogatá­sára — tv-interjújában leszö­gezte, hogy országa nem tér le az eddig járt útról. Butrosz Ghali megerősítette továbbá, hogy a jelek szerint egy hely­ben topogó autonómia tár­gyalások menetétől függetle­nül a jövő év február 26-án Egyiptom és Izrael nagyköve­tet cserél. A két ország kap­csolatainak normalizálását fo­kozatosan kívánják véghez vinni — tette hozzá az egyip­tomi külügyi államminiszter. * * * Az Európai Gazdasági Kö­zösség hivatalosan elismerte azt a tényt, hogy az Arab Li­ga székhelyét Kairóból Tu­niszba helyezték át — közöl­ték szombaton a tunéziai fő­városban. Az elismerést az a levél tartalmazza, amelyet Sedli Klibi, a liga főtitkára pénteken kapott Roy Jen- kinstől, az Európai Közössé­gek Bizottsága elnökétől. Egyiptom — mint ismeretes — törvénytelennek minősíti a székhely áthelyezését, amelyre az Izraellel megalkuvó szadatí politika elvetése nyomán ke­rült sor. A levélben Jenkins a nyugat-európai—arab párbe­széd folytatására irányuló kí­vánságának adott hangot. 20 ezer tonna élelmiszert osztottak szét Az elmúlt hónapban Kam­bodzsában több mint 20 ezer tonna élelmiszersegélyt osz­tottak szét a lakosság között. Erről tett közzé előzetes je­lentést a segély ellenőrzésé­vel és szétosztásával megbí­zott Phnom Penh-biaot.tság. Tájékoztatója szerint a szét­osztott élelmiszereegélyt első­sorban a Szovjetunió. Vietnam és más szocialista országok, továbbá néhány nemzetközi szervezet adományozták. Az Egyesült Államokban Ötezer színes borii lelkész követeli az ex-sah kiadatását Khomeini.interjúk tv-tudósítóknak a Somogyi Néplap A teheránj amerikai nagy- követség túszainak túlnyomó többsége fogságban marad mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem adja ki a volt sahot, s a kémkedéssel vádolt amerikai foglyokat iráni bí­róság elé állítják — jelentette ki Khomeini ajatollah vasár­nap, három nagy amerikai tv-tánsaságnak adott nyilatko­zatában. Közlései fokozták az aggodalmat washingtoni kor­mánykörökben, ahol azonban továbbra sem akarnak halla­ni a sah kiadásáról. A Car- ter-kormány valószínű fő re­ménye, hogy Reza Pahlavi hamarosan más országba uta­zik. Khomeini Qum városában fogadta a CBS, az NBC és az ABC hálózat tudósítóit. A külön-külön folytatott inter­júkban a mohamedán főpap hangoztatta: az egész iráni nép követeli, hogy adják ki a sahot, mert felelősségre kell vonni a 37 éves uralma alatt elkövetett bűneiért. Azt is meg kívánják tőle tudni, hova menekítette »magánvagyonát«, amelyet szegény országától harácsolt össze. Iránnak nincs viszálya az amerikai néppel, csak a sah kiadatását igényli Az amerikai nagykövetség tú­szainak sorsa Carter elnök kezében van: ha kiadja a volt uralkodót, a túszokat szaba­don engedik. Mintegy W00 színesbőrű aaaae­A teheráni amerikai nagykövetségről szabadon engedett tú­szok közül hárman Koppenhágába érkeztek, ahonnan a ter­vek szerint tovább utaznak az NSZK-ha. rikai lelkipásztor felszólította Cartel- elnököt a jelenleg egy New York-i kórházban lévő volt iráni uralkodó kiadatá­sára. Detroitban nyilvánosság­ra hozott közleményükben az ex-sahot bűnözőnek bélyegez­ték meg, aki népét kereken 20 milliárd dollárral csalta meg. A New York Times va­sárnapi számában egy teljes fizetett oldalon jelent meg Khomeini ajatollah november 10-i nyilatkozata, amelyben a síita mohamedán főpap 11. János Pál pápa üzenetére reagált. Khomeini nyilatkoza­tában az Egyesült Államokat vádolta a jelenlegi esemé­nyekért, és egyebek között emlékeztetett arra is, hogy a sah 1963. júniusától »több mint 100 000 embert gyilkolta- tott meg«. A kis népek panasza: nem ismeri őket a nagyvilág Pon­tosabban nem eléggé, vagy éppenséggel felületesen, elna­gyolt sémák alapján. Valódi értékeiket nem méltányolja eléggé. Ismerős panasz, hiszen mi magyarok is a kis népek családjába tartozunk, így az­tán tudjuk, hogy ez mennyire így van. Igen ám. de őszintén szólva a hozzánk hasonló kis népeket m; magunk sem is­merjük eléggé, noha ugyan­csak sokszor szégyenkeztünk már e szellemi restségünk miatt. Mert ugyan mit is tudunk úgy általában Hollandiáról? — töprengek magamban a KLM légitársaság DC 9-es gépén, késő délutáni őszi napsütés­ben. a felhők felett. Hát bi­zony édeskeveset! Igaz. kap­csolataink mindeddig megle­hetősen szórványosak voltak, a társadalmi-gazdasági élet bármely területét, is vizsgál­juk. Leginkább még a kultú­rában fedezhetünk fel bizo­nyos kapcsolódási pontokat, gondoljunk csak például Misz- tótfalusi Kis Miklós és a vi­lágot járó Szepsi Csombor Márton tevékenységére. Persze — töprengek tovább —, a hollandok érdeklődése sem volt számunkra különösebben kedvező. Őket inkább a mesz- szi földrészek izgatták, meg a világtengereken és az óceáno­kon zajló kereskedelem. Alap­vető változás csak gyarmatbi­rodalmuk elvesztése, a máso­dik világháború után követ­kezett be. Hollandia kapcsola­tait a kelet-európai szocialista országokkal még később, csak az utóbbi néhány évben kezd­te fejleszteni, nem utolsósor­ban a helsinki értekezlet ösz­tönzésére. Miközben mindezt végig­gondolom, a DC 9-es csök­kenti a magasságot és bele­fúrja magát a fehér és vilá­goskék színű felhőkbe. Aho­gyan közeledünk a földhöz, úgy rajzolódik ki egyre éle­sebb körvonalakkal a jelleg­zetes németalföldi táj: a csa­tornák és az utak által hatá­rolt élénkzöld. szabályosnak tűnő geometriai alakzatokat utánzó sík szántóföldek sora. Még néhány perc és öreg földrészünk egyik legkorsze­rűbb légikikötőjében, az Amszterdam melletti schipoli repülőtéren landolunk. • * * »Álljon meg ember az köze­pén Hollandiának. mimdeh szeglete felől ez világnak gya­log ember egy nap kimehef belőle« — írta hajdanán az első magyar útikönyv szerző­je. a már említett Szepsi Csombor Márton. Valóban. Hollandiában nincsenek tá­volságok. A schipoli repülő­térről például negyven perc, szinte minden nagyvárosa el­érhető. Így aztán érkezés után vagy egy óra alatt az ország egy óra múlva már Hága ut­cáit járom. Hága sajátos helyzetben van: itt vannak a miniszté­riumok, az államigazgatás központjai, évente minden szeptember harmadik hetének keddjén itt kezdi meg tanács­kozását a parlament, de a i gazdasági, kereskedelmi élet­ben nálánál sokkal jelentő­sebb szerepe van a másik két nagyvárosnak. Amszterdam­nak és Rotterdamnak. A ten­ger közelsége, az ipar hiánya miatt a város levegője üdí­tően (tiszta, a forgalom mérsé­kelt. Itt is.. miként nálunk, a csütörtök a bevásárlók napja, akkor néhány bolt és áruház a szokásosnál tovább, este 9 óráig tart nyitva. Ekkor aztán a nyüzsgés is nagyobb, de va­lóban csak este 9 óráig, hogy azután a csönd vegye birto­kába a várost. Ezt a meg­nyugtató csöndességet csak néha töri meg az erőszakhul­lám egy-egy megnyilvánulása: lölvöldözés például az egyik belvárosi indonéz étteremben, a török nagykövet fiának nyüt utcán való meggyilkolása. Tragikus, de Hollandiára egyébként nem jellemző köz­játékok. Jellemzőbbnek vél­ném inkább a fogyasztói tár­sadalom már sokszor elemzett és részben kárhoztatott voná­sát: az áruk már-már nyo­masztó bőségét és a magas árakat. A laikusnak úgy tűnik, itt minden eladható, itt köny- nyű a magyar kereskedőnek, hiszen látszólag minden áru könnyen gazdára talál. Ez per­sze csak a látszat, kereske­delmi kirendeltségünk mun­katársai elmondották, hogy a mérce ugyancsak magas, a konkurrencia nagy. úgy. hogy még a jó minőségű árut sem könnyű eladni. De nemcsak erről van szó. Ahhoz, hogy a jelenlegi ma­gyar—holland gazdasági kap­csolatok a jövőben még in­tenzívebbé váljanak, még sok a tennivaló; egymás tevékeny­ségének alaposabb megisme­résére, folyamatos, a jelenle­ginél kiterjedtebb információ­cserére van szükség, hogy csak a fontosabbakat említ­sem. Mindezt együttesen szol­gálta a Magyar Kereskedelmi Kamara magas szintű kül­döttségének legutóbbi látoga­tása, azt követően pedig a magyai-—holland gazdasági, ipari és műszak; együttműkö­dési vegyesbizottság idei ülés­szaka Hágában. • • • A tárgyalások célja a mái meglevő kapcsolatok maga­sabb szintre való emelése volt, s azt a folyamatot bőví­tették, amelyet az 1968-as kooperációs megállapodás, majd az 1975-ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipa­ri együttműködési szét-/, ód és indított meg. Mindkét fél ré­széről egyetértettek abban, hogy a kétségtelen eredmé­nyek ellenére sok még a ki­használatlan lehetőség, a ten­nivaló. Erről beszélt, a gazdasági minisztérium két magas ran­gú munkatársa, J. Th, C. Mól, a dél-európai osztály és dr. W. Maarse, az európai osztály ve­zetője. Egyebek mellett el­mondották, hogy eddig külö­nösen az élelmiszer- és gyógy­szeriparban sikerült gyümöl­csöző kapcsolatokat kialakíta­ni. Immár holland részről is lehetőséget látnak arra. hogy holland és magyar vállalatok kooperációs alapon harmadik ország piacain is ielentkezze- nek beruházásokkal, közösén kifejlesztett, illetve gyártott termékekkel. Az ilyesfajta kapcsolatok kialakításában ér­dekeltek az olyan jelentős cé­gek, mint például az Eurib- rid, a Hunter Douglas és a t Vekamaf. amelyekkel a ma­gyar vállalatoknak inát eddig is voltak kapcsolatai, de ala­csonyabb szinten, laikusán fo­galmazva: adok, veszek, és nem kooperációs alapon. K. A. (Következik: Tudományosan megalapozott termelés) Boszporusz Újabb robbanások az Independentán Az »Independenta« nevű, a Boszporuszon szerencsétlenül járt 150 ezer tonnás román tartályhajó fedélzetéről vasár­nap újabb: 50 méter magas lángnyelvék csaptak fel. Szakértők szerint a csütörtök óta égő tankhajón újabb rob­banások következhetnek be, mivel tartályaiban még 60 ezer tonna nyersolaj és köny- nyűbenzin van. A mentési munkaiatokat irányító hatóságok szerint képtelenség az égő fáklyaként lángoló hajót eloltani. A török kormány környe­zetvédelmi ügyekben illetékes minisztere bejelentette, hogy a Boszporuszból a Márvány- tengeren dédi irányban terje­dő olajszennyeződés máris komoly károkat okozott. Is­tanbul ázsiai oldalán a hul­lámok döglött halak tízezreit vetettek partra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents