Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

A csepeli hagyományokhoz híven Hőskornak nevezik majd egyszer a helytörténészek a Csepel Művek kaposvári ne- hézgépgyárának első két esz­tendejét. Erre az időszakra a változás volt a legjellemzőbb. A gyár 61 tagú pártalapszer- vezete beszámoló taggyűlésén azt vizsgálta, hogy miként áll­tak helyt a változó körülmé­nyek között. A vezetőség be­számolójában Varga János párttitkár kifejtette: »A leg­fontosabb feladatunk ebben a két esztendőben a beruházás és a gazdasági munka segíté­se, a sok helyről érkezett emberek egységbe kovácsolá­sa, a társadalmi szervezetek rendszerének kiépítése volt.« Hogyan sikerült megoldani a feladatot? Erre a kérdésre keresett választ a beszámoló és a kilenc felszólaló. Egységes szemlélet A két éve alakult gyárban tavaly a legnagyobb feladat a beruházás és a termelés megindítása volt. A munkások sok helyről érkeztek sokféle elképzeléssel és tapasztalattal. Közülük többen — rövidebb- hosszabb ideig — Budapesten tanultak. Visszatérve sokat tettek azért, hogy a csepeli szellemet meghonosítsák: azt « szemléletet, amely ismer könnyebb és nehezebb felada­tot, de megodhatatlant soha. Ahogy nőtt a létszám, úgy emelkedett az alapszervezet tagjainak a száma es vált szükségessé a vezetőség ki­egészítése, a pártcsoportok át­szervezése. A taggyűlés, a ve­zetőségi ülés napirendjén pe­dig olyan témák szerepeltek, mint a munka szervezése, a létszám- és bérgazdálkodás, a Budapesten tanulók munkája. Felelősséggel mondtak véle­ményt énről, és a közös állás­foglalást következetesen vég­rehajtották. Az idén a termelést segítő munka állt a feladatok kö­zéppontjában.: sok olyan Túl a hőskoron gyártmány került Kaposvárra, amelyhez Budapesten sem vol­tak gyártási tapasztalatok. Gondok sorát kellett megol­dani — esetenként úgy, hogy a feltételek is hiányoztak. El­mondták, hogy problémát nemcsak a tapasztalatlanság, hanem a kooperáció hiányos­sága is okozott. Szőke István fogalmazta meg hozzászólásá­ban, hogy ahol hiba csúszol: a szervezésbe, ott működni kezdett -a másodlagos vagy harmadlagos termelésirányí­tás; magyarán: mindenki megy a saját alkatrésze után, kér, vitatkozik, érvel.« A szervezés hibáiról beszélt Szabó yános Is: szóvá tette, hogy a tanulóképzés nincs összhangban a gyár feladatai­val. »Jó lenne — mondta —. ha a lakatostanulók azokkal a gyártmányokkal is foglal­koznának, amelyekkel majd a gyárban találkoznak«. A gondolatot Kovács László, á megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának mun­katársa folytatta, amikor el­mond ua: a beruházást, a ter­melés megkezdésének felada­tát jól oldotta meg a fiatal közösség. A gyárrá szervezés szakasza lezárult, s követke­zik a termelésé, amely más­fajta gondokat hoz majd. Az eddigi tevékenység biztosíték arra, hogy megoldják azt is. Megbízatással Ebben jelentős szerepe van a mind nagyobb létszámú alapszervezetnek, amely nyílt, őszinte légkört teremtett A beszámoló taggyűlésen név szerint dicsérték azokat, akik a határozatok szellemében az egész közösség érdekében dol­goztak, s ha kellett érveltek, és vitatkoztak. Név szerint említették azokat is, akik a két év alatt még nem hal­latták a szavukat -Ok azok — mondta Varga János a ve­zetőség beszámolójában —, akik kisebb közösségeben sem Korrózióvédelmi berendezések Csurgóról A rozsda kára mondják el a véleményüket, pedig nem elég csak egyetér­teni a határozatokkal: az ál-\ lásfoglalás, az agitáció is kö­telességünk«. Ennek a szemléletnek a ter­jedését jól szolgálták a párt- megbízatások: a tagok 90 szá­zalékának van pontosan meg- ( határozott feladata. A számon-,; kérés, a rendszeres ellenőrzés azonban időnként elmarad, s ez esetenként a munkán is meglátszik. Elismeréssel szól­tak a párttagok szakszervezet­ben végzett munkájáról, a munkásőrök tevékenységéről, j és bírálták a KISZ-ben párt-1 megbízatásként tevékenyke­dők munkáját Naponta választ kell adni A gazdálkodásban a haté­konyság növelése alapvető fel­adat. A taggyűlésen hozzátett ( ték, hogy a pártmunkában is: azoknak, akik a különböző munkahelyeken dolgoznak, na-1 ponta választ kell adniuk a I fölmerülő kérdésekre. Ezt pe­dig csak felkészülten lehet megtenni. Hogyan készíti föl tagjait 1 az alapszervezet erre a min­dig érvelő, politizáló feladat­ra? Ügy, hogy gyorsan kíván­ja tájékoztatni a fölmerülő kérdésekről es úgy is, hogy könyvet ad a kezükbe. A könyvnek rangja van. Az üze­mi könyvterjesztő tavaly 2400 forint értékű Kossuth-kiad- ványt adott el, az idén több mint tízezer forint értékűt. Akkermann József igazgató hozzászólásában arra is kitért, hogy a jövő évi feladatokat már most ismerik. A gazdál­kodás szigorú körülményei között csak a csepeli hagyo­mányoknak megfelelő helytál­lással lehet eredményesen dol­gozni. Ügy, ahogy eddig tet­ték. Ehhez a feladathoz jó próba volt az elmúlt két esz­tendő, amelynek végén most lezárult a »hőskor«. Dr. Kercza Imre A szakemberek évente ti­zenöt milliárd forintra becsü­lik azt a kárt, amit a fémből készült gépi berendezések korróziója miatt éri a népgaz­daságot. A hetvenes évek ele­je óta egyre több a korszer* felületkezelési eljárással ké­szített fémtechnikai termék. A modern korrózióvédelmi el­járások sikeres elterjesztésé­hez azonban felületkezelő és előkészítő berendezések soka­ságára van szükség. Ezeket eddig főleg importálták vál­lalataink, ám a hazai gyártás­kapacitás létrehozása és ki- szé’.les'1•' ~ lett A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet 1970 óta vesz részt rendszeresen termékei­vel a hazai és a nemzetközi korrózióvédelmi kiállításo­kon. Az idei Hungarocoor-ki- állításon mutatta be piacku­tatása legújabb " termékét a programvezérlésű előkezelő berendezést. Üjszerüsége és technikai színvonala folytán elnyerte a kohó-1 és gépipari miniszter, valamint az OKISZ elnökének különdíját és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elismerő oklevelét. Az előkezelősor programvezér­lése emberi beavatkozás nél­kül gondoskodik a műveletek végrehajtásáról és a technoló­giai fegyelem szigorú betartá­sáról. Szél János műszaki vezető mondta, hogy a vállalatok számára különleges technoló­giák elvégzésére alkalmas au­tomaták gyártását kezdik meg, mert belföldön erre van a legnagyobb igény. Kívánságtól függően gyártanaik horgany­zásra, nikkelezésre, rezezésre, krómozásra, eloxálásra, bar- nításra és foszfátozásra al­kalmas gépsorokat. Természe­tesen gondoskodnak a megfe­lelő alkatrészellátásról is. A korszerű korrózióvédelmet szolgáló lermékcsalád az Ál­talános Géptervező Iroda és a szövetkezet fejlesztési tevé­kenységének az eredménye. Több korrózióvédelmi be­rendezésük üzemel már évek óta — reklamáció nélkül — a legjobb magyar vállalatoknál. A termékcsalád sikerének kö­szönhető, hogy ma már ők az egyedüli hazai gyártói ezek­nek az importkiváltó beren­dezéseknek, és a KGST-tag- országokban is számon tart­ják a szövetkezet termékeit. Az idei Hungarocoor-kiállítás után a lengyelek érdeklődtek; vásárlási szándékukra vála­szul most dolgozzák ki az ajánlatot. A svédországi Gö­teborgban rendezett vásár eredményeként már nyugat­német vevőjük is volt. Jelenleg sok apró, szétszórt munkahelyen készítik a gal­vanizáló berendezéseket. Hof- ferka Gyula elnökhelyettes el­mondta, hogy az idén tavasz- szal kezdődött meg új üzem­csarnok építése. Most már befejeződik az alapozás, és várhatóan december 31-ig si­kerül tető alá hozni az új, kéthajós, ezernégyszáz négy­zetméter alapterületű csarno­kot. A kivitelező a SÁÉV, a jelek szerint tartani tudja a tervezett ütemet. így a gépek fölszerelése után a jövő télre már termelésbe léphet az új üzem. Itt végre zárt techno­lógiai sorban lehet majd gyártani a galvanizálóberen­dezéseket. A mostani elapró­zottságra jellemző, hogy az anyagmozgatás során körülbe­lül ezer méter fölösleges utat kell megtenniük a termékek­nek. Az új csarnok zárt tech­nológiájával ez mintegy nyolc­van méterre rövidül, és az anyagmozgatást is nagyon megkönnyíti majd az üzem két darupályája. A csarnok korszerűségére jellemző, hogy légkondicionáló berendezéssel és elszívóval is fölszerelik — ez utóbbi a he­gesztőgázoktól tisztítja meg a levegőt. A beruházás az út- és köz­műépítésekkel együtt mintegy ötvenmillió forintba kerül. Cs. L. Levél a tanácstagoknak A lakosság hallatja a szavát Segítség a lemaradóknak Gondot okoz a mezőgazdaságnak a tartós eső rr X snegyei tanács mezögaz­Öasagi. és élelmezésügyi osz­tálya tegnap másodízben hív­ta össze azokat a termelőszö­vetkezeti vezetőket, ahol le­maradás van az időszerű munkák végzésében,. A meg­beszélés segítő szándékú, és ahogy az első tanácskozást kö­vető tettek bizonyították, fel­tétlenül hasznos. Amíg a megyében a becs­lések szerint kilencven száza­lékig végeztek a nagyüzemek a kukorica betakarításával, Somogybabodon, Szorosadon, Kadarkúton, Somogyszobon és Kaposfüreden még betakarí- tatlan a kukorica 30—59 szó" zaléka, arról nem beszélve, hogy a gazdaságok némelyiké­ben még a gabonavetéssel (!) is lemaradtak. Az intézkedé­sek mellett a tanácskozáson igyekeztek az okokat is föl­tárni Nem kétséges, hogy súlyos mulasztások, szervezési hibák fordultak elő ott, ahol egy ilyen kedvező ősz után november 20-ig nem vetettek ei (Erre ezután már nem is kerülhet sor.) A szövetkeze­tek vezetőségének dolga, hogy határozottabban éljen a fele- lősségrevonás eszközével. A munkák elején bekövetkezett csúszást nehéz -behozni«, s ez a továbbiakban csak hat- ványozódik. Akkor is. ha ez a csúszás gépkiesesekböL, meg­hibásodásokból adódik, akkor is, ha a végzendő feladat pontatlan felméréséből. A jelen levő szövetkezeti vezetők közül hárman a ku­koricaátvétel vontatottságára és gondjaira is hivatkoztak. Kétségtelen, hogy eddig soha nem tapasztalt nehéz hely­zetben van a gabonaforgalmi vállalat. A tárolótér hiánya minden ősszel feszültségeket *»koz, de annyira, mint az Idén, még soha: a hét elejéig 19 ezer vagon kukoricát vett át a vállalat a 17 és fél ezer vagon os szerződéssel szemben. Zsúfolásig teltek a. magtárak, 4900 vagon van ideiglenes tá­rolóban, 1500 vagon szabad téren, ponyvával takarta«, és 1200 vagon a legkockázato­sabb módon: szabadtéri zsák- támfaLas elhelyezésben. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben is meg kell keresni a módját annak, hogy a felvásárlás ne akadályozza a munkában amúgy is elmaradt nagyüze­meket — ebben állapodtak meg tegnap a megyei taná­cson. Szóba került, hogy a gépátcsoportosításokon kívül föl kell készülni a még föld­A lakosság egyre nagyobb figyelemmel kíséri a kaposvá­ri házak tatarozását. Különfé­le fórumokon szóvá teszik, ha azt tapasztalják, hogy lassú a munka, nincs összhang az irá­nyítók és a kivitelezők között, s különösen akkor mérgelőd­nek, ha nem takarékoskodnak az anyaggal. Ez a körülmény is indoköl- ja, hogy a városi tanács vég­rehajtó bizottsága jóelöre jó­váhagyja a felújítandó állami lakóházak jegyzékét. A folya­matos, tervszerű munka érde­kében hívta föl például a végrehajtó bizottság az ingat­lankezelő vállalat figyelmét.- nagyobb figyelmet, gondol fordítsanak a felújításokra. A jobb szervező munkával ér­jék el, hogy készüljön el min­den munka, amelyet egy-egy évre terveznek. A jövőben több új elvet va­lósítanak meg az állami lakó­házak tatarozásában Kapoavá­ben levő cukorrépa kézi kisze­désére, tekintettel az egyre aggasztóbb tartós esőzésre. Harminc szövetkezet befejezte a kukorica betakarításai, le­hetőség van tehát arra, hogy nagyobb arányú segítséget kapjanak azok, akiknél még sok a feladat. Ezzel a segít­séggel — állapodtak meg a tegnapi tanácskozáson — fel­tétlenül élni kell, és a saját üzemi viszonyok között is mindent meg kell tenni azért, hogy mielőbb biztonságba ke­rüljön a még kint levő ter­més. I ron. A városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lya előzetesen elmondta a vé­leményét az IKV terveiről, s több kiegészítést javasolt. A közérdeket jól is szolgálja, hogy a tervezés során ala­poznak a megnövekedett igé­nyekre, a tatarozásokkal egy- időben korszerűsítik a laká­sokat. A vb döntése alapjan a ter­veket jövőre elkészítik, majd 1981-ben végzik el a fölújita- sokat Újszerű elképzelés a tömb- és sortatarozás. Első­sorban a Május 1. utcában terveznek most házsorfelújí­tást.' Ez mindenképpen nagy körültekintést igényel: itt fi­gyelembe veszik a, rendezési tervet, a műemlékvédelem ér­dekeit is, A gazdaságosság fontos szempont a címjegyzék elfo­gadásában. A tíz éven beiül lebontandó épületekre már nem költenek, megkezdik vi­A Balatonkeresztúri Nagy­községi Közös Tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén a közelgő falugyűlések elő­készítéséről tárgyalt. Ke­resztúr, Bála lonniáriafürd ő és Üjlak lakosságának tanácsi képviselői egyúttal személyre szóló értesítést — levelet — kaptak, hogy körzetükben az eddiginél nagyobb figyelmet, több energiát fordítsanak a fontos esemény előkészítésére. A múlt évben ugyanis a la­kosság létszámához képest kevesen jelentek meg a falu­gyűléseken és még a tanács­tagok közül is sokan távolról szemlélték a közösségek mun­káját. (Tavaly a tanácstagok 66 százaléka^!) vett részt a falugyűléseken,) A végrehajtó bizottság szamba vette a legutóbbi ta­szont az 1760 után épült há­zak tatarozását — hogy meg­akadályozzák a további gyors állagromlást. Az ésszerűséget szolgálja, hogy ezentúl nem j irányozzák elő egy ház fel­újítását tizenöt évnél hama­rabb. Amikor viszont tataroz­nak egyet, igyekeznek minden fontos követelménynek eleget tenni. A lakosság panaszait, bejelentéseit szintén figyelem­be vették a mostani címjegy­zék ös&zeailitásában. A vegrehaj.to bizottság elfo­gadta az IKV tervét. Eszerint felújítják az Április 4. köz 1., 4. és 7. számú épületét, a Má­jus 1. utca 19., 15., 23., 25., 29., 31. szám alatti házakat, aztán a Komárom u. 19., 21., 23., A József Attila u. 7/a és 7,'b számút. A tervekhez egy év áll rendelkezésükre. Így az 1981. évi kivitelezést sokkal jobban elő lehet készíteni. L. G. nácskozások óta elért eredmé­nyeket, s megállapította, hogy 1978-ban és 1979-ben számos elképzelés valósult meg azok közül, amelyek a régebbi fa­lugyűlések témái voltak. A többi között öregek napközi otthona létesült, új orvosi ren­delővel, klubhelyiséggel gaz­dagodtak, befejezték az álta­lános iskola bővítését, felújí­tották az újlaki művelődési otthont, és főhivatású' nép­művelőt is kapott a község. A Keszeg utca »tengelyében.« el­készült a közúti híd, pedagó­gusszolgálati lakással gazda­godtak, több állami tulajdon­ban levő házat tataroztak. Az idegenforgalmi idény sok fel­adattál jár. A hazai és a kül­földi vendégek közül egyre többen keresik föl Mária- fürdőt, következésképpen az idényre való felkészülés a ta­nács elsőrendű feladatai közé j tartozik. Az idei tapasztalatok 1 kedvezőek ugyan (a tanács és a helyi gazdálkodó, kereske­dő, vendéglátó vállalatok kö­zött gyümölcsöző a kapcso­lat), ám sok nehézséggel kel­lett — s kell majd ezután is — megküzdeniük. A többi kö­zött szükség van jó utakra, járdákra. Az idén félmilliót költöttek járdaépítésre. Hama­rosan befejezik a keresztúri Ady Endre utcában a járda­építést a két vasúti sorompó közötti útszakaszon. A mánia- fürdői Rákóczi utcában és Ba- latonújlakon a Petőfi utcában építettek járdát. A Keszeg ut­cai utat :— hat méter széles burkolattal — kétmillió forin­tos költséggel építik. Balaton- parti feltöltósekre félmilliót költöttek, illetve költenek. A településtisztasági vállalat i dolgozói jelenleg Balatonmá- riafürdő alsó szabad-strandját bővítik. A régebbi falugyűlé­sek egyik visszatérő témája volt a Rákóczi utca és a 7-es főközlekedési út találkozása- ■ nál a loncsos^ árvizes terület. A nyáron és az ősz elején végre megépítették a régóta áhított vízelvezető árkot. A Balatoni Intéző Bizottság az idén kétmillió forintot adott a községi tanácsnak, hogy a keresztúri műemlék templom mellé parkot és autóparkolót építsen. Az elő­zetes geodéziai munkálatokkal azonban későn készültek el, következésképpen késett a szakértői vélemény is. Egy­millió forint az előzetes becs­lések szerint csupán a kisajá­tításra futja, tehát újabb pénzforrás után kell nézni. Té­len az előkészítő munkákat tervezik. Az idén vezették be a köztisztasági szabályrende­letet, amely kötelezővé tette a háztartási szemét rendsze­res összegyűjtését, elszállítá­sát. Megkezdték az új posta építését (1981-ben készül el), s a rnáriafiirdői vasútállomás felújítása is megtörténik. Mint említettük, a múlt években több olvan elképzelés valósult meg, amilyet a lakók a falugyűléseken szorgalmaz­tak. Balatonkeresztúron is — akár csak másutt — fölbe- csülhetetlen értékű a lokál- patrióta szellem, amely a2 ősrégi, történelmi és művé­szettörténet emlékekben sem szegény település szépítésé- 1 ben, korszerűsítésében nyitt vdnul 'meg. Annul visszatel- szöbb az a magatartás (ez is jellemző a parti lakók egy ré­szere), amely az idegenforga­lom fejlődésében csupán a* egyén (önmaga) gazdagodást lehetőségét látja, és közömbös a település, a közösség ügyei, gondjai iránt. Érdemes volna megvizsgálni, hogy ennek mi az eredője! Sz. A. Somogyi Néplap V. M. Korszerűsítik a lakásokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents