Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

A SZÜLŐHELYÉRT kézi, mint inkább anyagi erő­forrás reményében kopogtat­nak ... Még nincsen Gyűrűfűnk. Es hogy hosszú ideig ne legyen, azért sokat tehetnek az ingá­zók is, akik' reggeltől estig — vagy egész héten át — távol vannak lakóhelyüktől. Meg az elszármazottak is. Mert meg­találhatják módját a segítség­nek. Nemcsak az eljárók, ha­nem azok is, akik csak rokon­látogatóba érkeznek, hiszen a szinten maradásnak, avagy a fejlődésnek nemcsak anyagi feltételei vannak, és nem is csak olyanok, amelyeket két­kezi munkával lehet megte­remteni. N em áll példa nélkül, hogy a mérnök középü­letet tervez, a művész szobrot készít, más esetleg előadásokat tart. Hivatott szakember fogja össze és ok­tatja különböző témákban a lakosságot — így támogatja a szülőfaluját, segíti az otthon maradottakat. Ez megkönnyí­ti, előnyössé teszi az otthon- maradást azoknak, akik azért is — vagy épp azért — szed­nék a sátorfájukat, mert most ezek a körülmények hiányoz­nak. I■'A**/\t* j Hatezer köbméter fa Pusztako Üttáfan utakon zötyfeSTődfk az autó, mély nyomot yág a kerék a homokos talajba. Nemsokára feltűnnek a föld­ben. maradt tüskök is. A sű­rűben fel bőg a stílfűrész — hírül adva, hogy merre dol­goznak a fakitermelők. Óriási faröinköt szeletelnek a fűrész acélfogai, és csakha­mar előkerül az ősi, jól be­vált szerszám, a fejsze_is. Még sokat segít a munkában. — A fakitermelők munká­ja miben változott az évek során? — Tulajdonképpen a gépe­sítettség az, ami megváltoztat­ta a munka jellegét, de . a munkafolyamatok jelentős ré­sze továbbra is hagyományos. S omogyban nemigei van olyan falu, ame- i lyik belátható időn be­lül a baranyai Gyűrűfű sor­sára jut. S ha valaki mos megjegyzi, hogy ez a »nem­ien« meg a »belátható idői belül« mégis csak jelez vala­mit a későbbi lehetségesből nem jár messze a valóságtól Vannak olyan települések — és itt nemcsak pusztákról var szó —, ahol később a ko.r és az egyén kívánta életvitelhez • nem lesznek meg a feltételek. Ezzel akkor is számolni kell, ha napjainkban hallunk-olva- sunk önkéntes »kitelepülök - , ről«, városi környezetet és jól fizető munkahelyet odaha- gyókról, akik életüket a .nagy­jából helyrehozott falusi ház­ban képzelik el: sertést hiz­lalnak szerződésre, baromfit tartanait, földet művelnek.., Idilli kép, sokunkat elképesz­tő ötlet — viszont aligha lesz tömegjelenség. Épülnek, szépülnek a somo­gyi falyak. Különösen a kör­zetesítés — iskolák, állam- igazgatási központok összevo­nása, termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek, ta­karékszövetkezetek egyesülése — folytán központtá lett köz­ségek formálódnak 6zéppé. A jó úthálózat megkönnyíti a közlekedést: a tíz-húsz kilo­méterre levő munkahelyre is rövid idő alatt — és még mindig viszonylag olcsón — elvisz a busz, a személygép­kocsi. Kézenfekvő tehát az a megoldás. amelyet lépten- nyomon láthatunk Somogybán is: • a községben fölépül a minden igényt kielégítő — igaz, néha jobbára csak a szemnek és kevésbé a tényle­ges szükségletnek készülő — lakóház, szép kerítéssel, gyak­ran garázzsal a meglevő vagy ezután érkező autónak. — Ilyen vagy többnyire ilyen házakban laknak azok, akik a vállalatoknál, intézmé­nyeknél, üzemeknél a bejárók népes táborát alkotják. A becslések szerint mintegy har­mincezren. És számuk nem csökken — sőt egyes területe­ken előreláthatólag tovább növekszik (arányuk a foglal­koztatottak létszámán belül megyénkben jelenleg jóval magasabb az országos átlag­nál.) A településen, ahol lak­nak, joggal számítanak rájuk a különböző fejlesztési mun­kákban, hiszen élvezik mind­azt az előnyt, amelyet pél­dául egy törpe ,vízmű, új bolt vagy- a villamos hálózat, a járda kiépítése nyújt az ott lakóknak. Várják őket a ren­dezvényekre, a politikai, tár­sadalmi és kulturális esemé­nyekre, s örömmel látnák, hí a szervezésből is kivennék ré­szüket. A község vezetősége igyekszik eleget tenni a kü­lönböző fórumokon elhangzott kéréseiknek: javítja (ha tud­ja) a közlekedést, a kereske­delmi ellátást, és így tovább. Minderre, persze, csak mód­jával kerülhet sor, hiszen az anyagi lehetőségek végesek, a társadalmi összefogás pedig nem érheti el a célt, ha a be­járók,* az ingázók kimaradnak az erők egyesítéséből. S itt nemcsak fizikai, hanem szel­lemi-politikai képességek ki­bontakoztatásáról is szó van... Az egyik észak-somogyi község pártvezetőségének tit­kárától hallottam: összehívta az eljáró párttagokat, s arról beszélgetett velük, ki mit te­hetne a lakóhely fejlődéséért. Az összejövetelen »kapásból« senki semmit nem ígért, vi­szont abban maradtak, hogy ki-ki végiggondolja a dolgot s majd jelentkezik öiletevel a párttitkárnál. Nos, az ered­mény nem adott okot a lelke­sedésre:'. mindössze egyetlen egy eljáró tért vissza a témára, jelezve, hogy neki van elkép­zelése a segítésről és vállal­kozik a kivitelezésre .., E tapasztalat nem álta­lánosítható. Sok helyen a megyében épp a be­járóknak szervezett fórumok nagy része azzal zárult, hogy a résztvevők társadalmi mun­kát ajánlottak föL De nem mindenütt! Egy *Dráva menti település vb-titkára arról panaszkodott hogy az ingázókat nehezen vonhatják be a községfejlesz­tési munkákba, márpedig ná­luk a lakosság nagyobb része eljáró. (Somogy" községeiben egyébként az aktív keresők csaknem egynegyedének nem a lakóhelyén, hanem más te­lepüléseken van a munkahe­lye, s van olyan falu is, ahol az arány jóval meghaladja ezt( a megyei átlagot.) A vb-titkár igencsak szokatlan, ötlettel rukkolt elő (nem az ő »talál­mánya«, a vezetők közösen ötölték ki): fölkeresik az or­szág különböző részein" élő, vezető beosztásban dolgozó, elszármazott * »földiket«, s megkérik őket, hogy segítsék valamilyen módon egykori szülőfalujuk fejlesztését — ha, tehetik. - Az ötlet nem írja kö­rül pontosan a várt segítség- nyújtás formáját, de gondol­hatjuk, hogy nem annyira két­Molnárkocsik alkonya Izomerő helyett korszerű technika Az anyagmozgatási rekonst­rukció három éve alatt szinte észrevétlenül tűntek el a bálát cipelő, ládát vonszolgató markos legények a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából. Néhányan ugyan most is ott vannak közülük, ám korábbi munkaeszközü­ket, a kétkerekű molnárko­csit már rég a sarokba állí­tották, és fjjrge targoncákon cikáznak a raktár polcai kö­zött — Csaknem százhúsz ember foglalkozott gyárunkban szál­lítással, anyagmozgatással. Az volt a célunk, hogy ezt a lét­számot csökkentsük, a nehéz fizikai munkát pedig teljesen megszüntessük — mondja Bajer Nándor igazgató. — ötvenmillió forintot költöt­tünk a korszerűsítésre. Ebből a pénzből fölépítettük a kom- vejerpályákat, megvettük az ötvem targoncát és kiépítettük a hozzájuk tartozó kiszolgáló­bázist: a kompresszor- és ak­kumulátortöltő állomást. Múlt év decemberében, lényegében befejeztük a teljes bála-láda vonal gépesítését. AZ izomerőt mindenütt föl­váltotta a korszerű technika. Csak néhány kiragadott pél­da: korábban két ember von­szolna ki a vagonból a csak­nem háromszáz kilós gyapot­bálákat, majd molnárkocsira rakták, s a mérleghez tolták. A máglyázás után ugyan­ilyen fáradságos módon került az alapanyag a tisztítóba. nak á raktár. Onnan is eltűn­tek a legföljebb száz kiló áru befogadására alkalmas nehéz faládák — helyettük rakla­pokon tárolják a fóliával burkolt felcsévézelt fonalat! így több mint a háromszoro­sát — 320 kilót — tudnak nagyjából azonos helyen elhe­lyezni. S míg korábban a gyár egynapi termelése sem fért el a raktárban. most háromnapi mennyiséget képe­sek raktározni, és az áru nyil­vántartása is jóval egyszerűbb. Az anyagmozgatásnál min­dig gondot okozott a munka­erő biztosítása. A kaposvári Kedves vendéged voltak a héten megyénknek: hétfőn — A. V. Szkripnyikoimak. az SZKP kalinyini megyei bizott­sága másod ti lkára nak vezeté­sével — pártmunkásküldött­ség érkezett Somogyba. Test- vérmégyénk küldötteit fogadta és tájékoztatta Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára. A vendégek nagyatádi látogatásuk során a fogyasztá­si szövetkezetek munkájával, továbbá a cérnagyárral ismer­kedtek; Tabon a Videoton szá­mítástechnikai gyáregységé­ben, Karádon a helyi tsz-ben folyó munkát tanulmányozták. A XII. kongresszusra fölké­szülés fontos szakasza kezdő­dött csütörtökön: ezen a napon már több pártszervezetben megtartatták a beszámoló tag­gyűléseket, amelyeken öt év munkáját tették mérlegre. A pártélet e kiemelkedő rendez­vényét december közepéig minden alapszervezetben meg­tartják. Kedden ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Többek között megtár­gyalta a Somogy megyei Viz­es Csatornamű Vállalat tevé­kenységét. Szamos gond kerüli itt terítékre, a községi egyku- tas vízművek működésétől a kisebb települések ivóvízellá­tásán át a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldatlanságáig. A tetteiét a vállalat kivitele: zői tevékenységét jónak ítélte. Gondot okozott viszont, hogy a fejlesztési alap jelentős ré­szét kénytelen volt a vízbázis növelésére fordítani, s ez a sürgős felújítási munkák el­maradásához vezetett. Emiatt — elsősorban Kaposvár egyes részein — elosztási zavarok keletkeztek. A következő terv­időszakban mindenekelőtt a meglévő vízvezetékhálózat re­konstrukciójára, a szennyvíz- telepekre kell nagyobb gondot fordítani, egyidejűleg fokozni a gépesítést, az automatizálást. A vb a beruházói-lebonyolítói tevékenység fejlesztésére is fölhívta a vállalat figyelmét Marcali város tanácsának végrehajtó bizottsága is e hé­ten — csütörtökön — tartotta ülését. Több más napirend^ kö­zött —- ipűködése során első ízben1— tárgyalta az alkoho­lizmus elleni küzdelem ered­ményeit gondjait feladatait. Az élénk vitát kiváltó beszá­molóban elégedetten állapítot­ták meg, hogy 1977-hez képest 9.7 százalékkal csökkent a he­lyi áfész boltjaiban a szeszes italok forgalma. Nem mond­ható el ez az engedéllyel nem rendelkező, úgynevezett zugki­mérése WröL A sokasodó és egyre szigorúbb büntetés sem veszi el kedvét a poharanként bort, pálinkát árusítóknak Nyilván az efajta házi kimé­réseknek is szerepe van abban. hogy a városban egyre többen kényszerülnek elvonókúrára. A legnagyobb vitát egyébként a munkahelyen változatlanul tapasztalt italfogyasztás vál­totta ki; ebben a legtöbb üzem képtelen rendet teremteni. Élelmiszerellátásunk egyik fontos alapjáról, a háztáji gaz­dálkodásról, főképp az állatte­nyésztésről volt szó azon a fó­rumon, amelyet pénteken Göl­ten tartottak, hét dunántúli megye képviselőinek részvéte­iével. A tapasztalatcserével egybekötött tanácskozáson hangsúlyozták: a háztáji és kisegítő gazdaságok áruterme­lése ezután is csak a nagyüze­mek segítségével, velük együttműködve valósítható meg. Kopogós fagyra ébredtünk kedden reggel. így aztán kellő hangulati és tárgyi alátámasz­tással ülhettek tárgyalóasztal­hoz a KPM kaposvári közúti igazgatóságán az illetékesek, , hogy a téli fölkészülésről ta- I nácskozzanak. Az itt közölt j adatok árra mutatnak: átlagos j — legalább is az utóbbi éveket! tekintve — keménységű télre számíthatunk. A tervet ennek megfelelően készítették el. Bí- ( zunk benne, hogy mindezt majd az »objektív körülmé­nyek« is méltányolják. Fate László Most (Maifogós targonca viszi a vagonból a mérlegre, azután máglyába rakja. A rekonstrukció során beve­zettek egy olyan anyagmoz­gatási eljárást is, amely tech­nológiai újításnak számít. A kár tol óba csőrendszeren — pneumatikus berendezés segít­ségével — juttatják el a gya­potot; ez a gépsor egyúttal tjsztitja is a nyersanyagot. A gyűrűsfonóban a konve- jorpályáb egyidejűleg hatszáz kocsi mozog állandóan, s a fonónőnek csupán egy gombot kell benyomni, hogy »lehív­jon« egyet vagy a teli orsók­kal megpakolt ládákat vissza­küldje a pályára. A hatszáz kocsi egyúttal mozgó raktár­ként is szolgál: 24 ezer ki­ló fonalat — a gvár fél napi termelése — tarolhatnak ben­nük. Kevésbé látványos, ám an- ' aaí fontosabb resize a gyar­t gyárban is rendkívül nagy volt a fluktuáció. A rekonstrukció révén nyolcvan ember szaba­dult föl a fáradságos munka végzése alól. Természetesen senkinek sem adták kezébe a munkakönyvét; belső átszer­vezéssel mindenkinek megfe­lelő helyet biztosítottak. Volt, aki a karbantartókhoz került, másokból gépkezelő lelt vagy targoncára ültek. Végül is az egykor 36 tagú szálUtóbrigád 18 emberre olvadt. A rekonstrukció tapasztala­tait az igazgató így foglalta össze: — Az anyagmozgatás kor­szerűsítése nem hatott közvet­lenül a termelékenységünkre. Az új gépek, szállítóberende­zések munkába állítása azon­ban magasabb fokú szervezett­séget követel a gvár közössé­gétől, és ennek jó hatása a termelésben re érezhető. * L. J, Sokat kell még kézzel gallyaz­ni,' emelni; nagy szükség van a fizikai munkára — mondja Domokos János, a pusztako­vácsi termelőszövetkezet erdé­szetének ágazatvezétője. — Ennek ellenére nincs munka­erőhiány; főleg a fiatalok jön­nek szívesen, a kintj munká­ra, meglehetősen jó ugyanis a kereseti lehetőség. — Mióta működik az ága­zat? — 1970-ben jött létre a szö­vetkezetben az erdőgazdálko­dási ágazat. Az idei évben hatezer köbméter fa az üzem- tervi előírás, s ennek kiter­melése az ütemezésnek megfe­lelően, sőt még annál egy ki­csivel jobban halad: most négyezerötszáz köbméternél tartunk. — Hányán és milyen gépek­kel dolgoznak a kitermelés­nél? — Három, egyenként négy fős brigád; valamennyien ru­tinos, jól képzet szakemberek, akikkel jól együtt lehet mű­ködni. Elvétve akad csak prob­léma a munkájukkal vagy a munkafegyelem betartásával. Gépesítettség szempontjából is kedvezőnek mondható a hely­zet. Öt szalagfűrész, egy da­ruval ellátott IFA tehergép­kocsi, több pótkocsis traktor áll rendelkezésünkre, továbbá három pár fogat, s ez nem ke­vésbé lényeges, hiszen előfor­dul, hogy nagyon fölázik a föld, s csak lovak tudják meg­közelíteni a munkaterületet. — Hová szállítják a kiter­melt fát? — Nekünk itt akác, éger-, nyár- és fenyőerdőink vannak, mintegy ezernégyszáz hektá­ron. Szállítási kapcsolataink, kötelezettségeink meglehetősen szerteágazóak. Csak a főbb területeket említem: a SEFAG közvetítésével Jugoszláviába, valamint olasz és osztrák meg­rendelőiknek is exportálunk fát. Az Erdért-tel éger papít- fára, a nagyatádi Tszker-rel nyárrönk szállítására kötöt­tünk szerződést; ezenkívül több helyre ipari feldolgozás­ra és tűzifának' helyi értéke­sítésre termelünk ki jelentő­sebb mennyiséget: — Hogyan haladnak az er- döíelújitási munkák? — Évente ötvenöt-hatvan hektáron végzünk telepítést, felújítást, ütemezési előírás szerint. Az itt foglalkoztatott húsz dolgozó már túlteljesítet­te a tervet. Tavaly az ágazat kétmillió- kétszázezer forint bevételt adott a szövetkezetnek. Az idén is hasonlót terveznek, s nem egészen két hónappal az év vége. előtt ygy ítélik meg: céljaik valóra válnak. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents