Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
A SZÜLŐHELYÉRT kézi, mint inkább anyagi erőforrás reményében kopogtatnak ... Még nincsen Gyűrűfűnk. Es hogy hosszú ideig ne legyen, azért sokat tehetnek az ingázók is, akik' reggeltől estig — vagy egész héten át — távol vannak lakóhelyüktől. Meg az elszármazottak is. Mert megtalálhatják módját a segítségnek. Nemcsak az eljárók, hanem azok is, akik csak rokonlátogatóba érkeznek, hiszen a szinten maradásnak, avagy a fejlődésnek nemcsak anyagi feltételei vannak, és nem is csak olyanok, amelyeket kétkezi munkával lehet megteremteni. N em áll példa nélkül, hogy a mérnök középületet tervez, a művész szobrot készít, más esetleg előadásokat tart. Hivatott szakember fogja össze és oktatja különböző témákban a lakosságot — így támogatja a szülőfaluját, segíti az otthon maradottakat. Ez megkönnyíti, előnyössé teszi az otthon- maradást azoknak, akik azért is — vagy épp azért — szednék a sátorfájukat, mert most ezek a körülmények hiányoznak. I■'A**/\t* j Hatezer köbméter fa Pusztako Üttáfan utakon zötyfeSTődfk az autó, mély nyomot yág a kerék a homokos talajba. Nemsokára feltűnnek a földben. maradt tüskök is. A sűrűben fel bőg a stílfűrész — hírül adva, hogy merre dolgoznak a fakitermelők. Óriási faröinköt szeletelnek a fűrész acélfogai, és csakhamar előkerül az ősi, jól bevált szerszám, a fejsze_is. Még sokat segít a munkában. — A fakitermelők munkája miben változott az évek során? — Tulajdonképpen a gépesítettség az, ami megváltoztatta a munka jellegét, de . a munkafolyamatok jelentős része továbbra is hagyományos. S omogyban nemigei van olyan falu, ame- i lyik belátható időn belül a baranyai Gyűrűfű sorsára jut. S ha valaki mos megjegyzi, hogy ez a »nemien« meg a »belátható idői belül« mégis csak jelez valamit a későbbi lehetségesből nem jár messze a valóságtól Vannak olyan települések — és itt nemcsak pusztákról var szó —, ahol később a ko.r és az egyén kívánta életvitelhez • nem lesznek meg a feltételek. Ezzel akkor is számolni kell, ha napjainkban hallunk-olva- sunk önkéntes »kitelepülök - , ről«, városi környezetet és jól fizető munkahelyet odaha- gyókról, akik életüket a .nagyjából helyrehozott falusi házban képzelik el: sertést hizlalnak szerződésre, baromfit tartanait, földet művelnek.., Idilli kép, sokunkat elképesztő ötlet — viszont aligha lesz tömegjelenség. Épülnek, szépülnek a somogyi falyak. Különösen a körzetesítés — iskolák, állam- igazgatási központok összevonása, termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek, takarékszövetkezetek egyesülése — folytán központtá lett községek formálódnak 6zéppé. A jó úthálózat megkönnyíti a közlekedést: a tíz-húsz kilométerre levő munkahelyre is rövid idő alatt — és még mindig viszonylag olcsón — elvisz a busz, a személygépkocsi. Kézenfekvő tehát az a megoldás. amelyet lépten- nyomon láthatunk Somogybán is: • a községben fölépül a minden igényt kielégítő — igaz, néha jobbára csak a szemnek és kevésbé a tényleges szükségletnek készülő — lakóház, szép kerítéssel, gyakran garázzsal a meglevő vagy ezután érkező autónak. — Ilyen vagy többnyire ilyen házakban laknak azok, akik a vállalatoknál, intézményeknél, üzemeknél a bejárók népes táborát alkotják. A becslések szerint mintegy harmincezren. És számuk nem csökken — sőt egyes területeken előreláthatólag tovább növekszik (arányuk a foglalkoztatottak létszámán belül megyénkben jelenleg jóval magasabb az országos átlagnál.) A településen, ahol laknak, joggal számítanak rájuk a különböző fejlesztési munkákban, hiszen élvezik mindazt az előnyt, amelyet például egy törpe ,vízmű, új bolt vagy- a villamos hálózat, a járda kiépítése nyújt az ott lakóknak. Várják őket a rendezvényekre, a politikai, társadalmi és kulturális eseményekre, s örömmel látnák, hí a szervezésből is kivennék részüket. A község vezetősége igyekszik eleget tenni a különböző fórumokon elhangzott kéréseiknek: javítja (ha tudja) a közlekedést, a kereskedelmi ellátást, és így tovább. Minderre, persze, csak módjával kerülhet sor, hiszen az anyagi lehetőségek végesek, a társadalmi összefogás pedig nem érheti el a célt, ha a bejárók,* az ingázók kimaradnak az erők egyesítéséből. S itt nemcsak fizikai, hanem szellemi-politikai képességek kibontakoztatásáról is szó van... Az egyik észak-somogyi község pártvezetőségének titkárától hallottam: összehívta az eljáró párttagokat, s arról beszélgetett velük, ki mit tehetne a lakóhely fejlődéséért. Az összejövetelen »kapásból« senki semmit nem ígért, viszont abban maradtak, hogy ki-ki végiggondolja a dolgot s majd jelentkezik öiletevel a párttitkárnál. Nos, az eredmény nem adott okot a lelkesedésre:'. mindössze egyetlen egy eljáró tért vissza a témára, jelezve, hogy neki van elképzelése a segítésről és vállalkozik a kivitelezésre .., E tapasztalat nem általánosítható. Sok helyen a megyében épp a bejáróknak szervezett fórumok nagy része azzal zárult, hogy a résztvevők társadalmi munkát ajánlottak föL De nem mindenütt! Egy *Dráva menti település vb-titkára arról panaszkodott hogy az ingázókat nehezen vonhatják be a községfejlesztési munkákba, márpedig náluk a lakosság nagyobb része eljáró. (Somogy" községeiben egyébként az aktív keresők csaknem egynegyedének nem a lakóhelyén, hanem más településeken van a munkahelye, s van olyan falu is, ahol az arány jóval meghaladja ezt( a megyei átlagot.) A vb-titkár igencsak szokatlan, ötlettel rukkolt elő (nem az ő »találmánya«, a vezetők közösen ötölték ki): fölkeresik az ország különböző részein" élő, vezető beosztásban dolgozó, elszármazott * »földiket«, s megkérik őket, hogy segítsék valamilyen módon egykori szülőfalujuk fejlesztését — ha, tehetik. - Az ötlet nem írja körül pontosan a várt segítség- nyújtás formáját, de gondolhatjuk, hogy nem annyira kétMolnárkocsik alkonya Izomerő helyett korszerű technika Az anyagmozgatási rekonstrukció három éve alatt szinte észrevétlenül tűntek el a bálát cipelő, ládát vonszolgató markos legények a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából. Néhányan ugyan most is ott vannak közülük, ám korábbi munkaeszközüket, a kétkerekű molnárkocsit már rég a sarokba állították, és fjjrge targoncákon cikáznak a raktár polcai között — Csaknem százhúsz ember foglalkozott gyárunkban szállítással, anyagmozgatással. Az volt a célunk, hogy ezt a létszámot csökkentsük, a nehéz fizikai munkát pedig teljesen megszüntessük — mondja Bajer Nándor igazgató. — ötvenmillió forintot költöttünk a korszerűsítésre. Ebből a pénzből fölépítettük a kom- vejerpályákat, megvettük az ötvem targoncát és kiépítettük a hozzájuk tartozó kiszolgálóbázist: a kompresszor- és akkumulátortöltő állomást. Múlt év decemberében, lényegében befejeztük a teljes bála-láda vonal gépesítését. AZ izomerőt mindenütt fölváltotta a korszerű technika. Csak néhány kiragadott példa: korábban két ember vonszolna ki a vagonból a csaknem háromszáz kilós gyapotbálákat, majd molnárkocsira rakták, s a mérleghez tolták. A máglyázás után ugyanilyen fáradságos módon került az alapanyag a tisztítóba. nak á raktár. Onnan is eltűntek a legföljebb száz kiló áru befogadására alkalmas nehéz faládák — helyettük raklapokon tárolják a fóliával burkolt felcsévézelt fonalat! így több mint a háromszorosát — 320 kilót — tudnak nagyjából azonos helyen elhelyezni. S míg korábban a gyár egynapi termelése sem fért el a raktárban. most háromnapi mennyiséget képesek raktározni, és az áru nyilvántartása is jóval egyszerűbb. Az anyagmozgatásnál mindig gondot okozott a munkaerő biztosítása. A kaposvári Kedves vendéged voltak a héten megyénknek: hétfőn — A. V. Szkripnyikoimak. az SZKP kalinyini megyei bizottsága másod ti lkára nak vezetésével — pártmunkásküldöttség érkezett Somogyba. Test- vérmégyénk küldötteit fogadta és tájékoztatta Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára. A vendégek nagyatádi látogatásuk során a fogyasztási szövetkezetek munkájával, továbbá a cérnagyárral ismerkedtek; Tabon a Videoton számítástechnikai gyáregységében, Karádon a helyi tsz-ben folyó munkát tanulmányozták. A XII. kongresszusra fölkészülés fontos szakasza kezdődött csütörtökön: ezen a napon már több pártszervezetben megtartatták a beszámoló taggyűléseket, amelyeken öt év munkáját tették mérlegre. A pártélet e kiemelkedő rendezvényét december közepéig minden alapszervezetben megtartják. Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Többek között megtárgyalta a Somogy megyei Vizes Csatornamű Vállalat tevékenységét. Szamos gond kerüli itt terítékre, a községi egyku- tas vízművek működésétől a kisebb települések ivóvízellátásán át a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldatlanságáig. A tetteiét a vállalat kivitele: zői tevékenységét jónak ítélte. Gondot okozott viszont, hogy a fejlesztési alap jelentős részét kénytelen volt a vízbázis növelésére fordítani, s ez a sürgős felújítási munkák elmaradásához vezetett. Emiatt — elsősorban Kaposvár egyes részein — elosztási zavarok keletkeztek. A következő tervidőszakban mindenekelőtt a meglévő vízvezetékhálózat rekonstrukciójára, a szennyvíz- telepekre kell nagyobb gondot fordítani, egyidejűleg fokozni a gépesítést, az automatizálást. A vb a beruházói-lebonyolítói tevékenység fejlesztésére is fölhívta a vállalat figyelmét Marcali város tanácsának végrehajtó bizottsága is e héten — csütörtökön — tartotta ülését. Több más napirend^ között —- ipűködése során első ízben1— tárgyalta az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeit gondjait feladatait. Az élénk vitát kiváltó beszámolóban elégedetten állapították meg, hogy 1977-hez képest 9.7 százalékkal csökkent a helyi áfész boltjaiban a szeszes italok forgalma. Nem mondható el ez az engedéllyel nem rendelkező, úgynevezett zugkimérése WröL A sokasodó és egyre szigorúbb büntetés sem veszi el kedvét a poharanként bort, pálinkát árusítóknak Nyilván az efajta házi kiméréseknek is szerepe van abban. hogy a városban egyre többen kényszerülnek elvonókúrára. A legnagyobb vitát egyébként a munkahelyen változatlanul tapasztalt italfogyasztás váltotta ki; ebben a legtöbb üzem képtelen rendet teremteni. Élelmiszerellátásunk egyik fontos alapjáról, a háztáji gazdálkodásról, főképp az állattenyésztésről volt szó azon a fórumon, amelyet pénteken Gölten tartottak, hét dunántúli megye képviselőinek részvéteiével. A tapasztalatcserével egybekötött tanácskozáson hangsúlyozták: a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelése ezután is csak a nagyüzemek segítségével, velük együttműködve valósítható meg. Kopogós fagyra ébredtünk kedden reggel. így aztán kellő hangulati és tárgyi alátámasztással ülhettek tárgyalóasztalhoz a KPM kaposvári közúti igazgatóságán az illetékesek, , hogy a téli fölkészülésről ta- I nácskozzanak. Az itt közölt j adatok árra mutatnak: átlagos j — legalább is az utóbbi éveket! tekintve — keménységű télre számíthatunk. A tervet ennek megfelelően készítették el. Bí- ( zunk benne, hogy mindezt majd az »objektív körülmények« is méltányolják. Fate László Most (Maifogós targonca viszi a vagonból a mérlegre, azután máglyába rakja. A rekonstrukció során bevezettek egy olyan anyagmozgatási eljárást is, amely technológiai újításnak számít. A kár tol óba csőrendszeren — pneumatikus berendezés segítségével — juttatják el a gyapotot; ez a gépsor egyúttal tjsztitja is a nyersanyagot. A gyűrűsfonóban a konve- jorpályáb egyidejűleg hatszáz kocsi mozog állandóan, s a fonónőnek csupán egy gombot kell benyomni, hogy »lehívjon« egyet vagy a teli orsókkal megpakolt ládákat visszaküldje a pályára. A hatszáz kocsi egyúttal mozgó raktárként is szolgál: 24 ezer kiló fonalat — a gvár fél napi termelése — tarolhatnak bennük. Kevésbé látványos, ám an- ' aaí fontosabb resize a gyart gyárban is rendkívül nagy volt a fluktuáció. A rekonstrukció révén nyolcvan ember szabadult föl a fáradságos munka végzése alól. Természetesen senkinek sem adták kezébe a munkakönyvét; belső átszervezéssel mindenkinek megfelelő helyet biztosítottak. Volt, aki a karbantartókhoz került, másokból gépkezelő lelt vagy targoncára ültek. Végül is az egykor 36 tagú szálUtóbrigád 18 emberre olvadt. A rekonstrukció tapasztalatait az igazgató így foglalta össze: — Az anyagmozgatás korszerűsítése nem hatott közvetlenül a termelékenységünkre. Az új gépek, szállítóberendezések munkába állítása azonban magasabb fokú szervezettséget követel a gvár közösségétől, és ennek jó hatása a termelésben re érezhető. * L. J, Sokat kell még kézzel gallyazni,' emelni; nagy szükség van a fizikai munkára — mondja Domokos János, a pusztakovácsi termelőszövetkezet erdészetének ágazatvezétője. — Ennek ellenére nincs munkaerőhiány; főleg a fiatalok jönnek szívesen, a kintj munkára, meglehetősen jó ugyanis a kereseti lehetőség. — Mióta működik az ágazat? — 1970-ben jött létre a szövetkezetben az erdőgazdálkodási ágazat. Az idei évben hatezer köbméter fa az üzem- tervi előírás, s ennek kitermelése az ütemezésnek megfelelően, sőt még annál egy kicsivel jobban halad: most négyezerötszáz köbméternél tartunk. — Hányán és milyen gépekkel dolgoznak a kitermelésnél? — Három, egyenként négy fős brigád; valamennyien rutinos, jól képzet szakemberek, akikkel jól együtt lehet működni. Elvétve akad csak probléma a munkájukkal vagy a munkafegyelem betartásával. Gépesítettség szempontjából is kedvezőnek mondható a helyzet. Öt szalagfűrész, egy daruval ellátott IFA tehergépkocsi, több pótkocsis traktor áll rendelkezésünkre, továbbá három pár fogat, s ez nem kevésbé lényeges, hiszen előfordul, hogy nagyon fölázik a föld, s csak lovak tudják megközelíteni a munkaterületet. — Hová szállítják a kitermelt fát? — Nekünk itt akác, éger-, nyár- és fenyőerdőink vannak, mintegy ezernégyszáz hektáron. Szállítási kapcsolataink, kötelezettségeink meglehetősen szerteágazóak. Csak a főbb területeket említem: a SEFAG közvetítésével Jugoszláviába, valamint olasz és osztrák megrendelőiknek is exportálunk fát. Az Erdért-tel éger papít- fára, a nagyatádi Tszker-rel nyárrönk szállítására kötöttünk szerződést; ezenkívül több helyre ipari feldolgozásra és tűzifának' helyi értékesítésre termelünk ki jelentősebb mennyiséget: — Hogyan haladnak az er- döíelújitási munkák? — Évente ötvenöt-hatvan hektáron végzünk telepítést, felújítást, ütemezési előírás szerint. Az itt foglalkoztatott húsz dolgozó már túlteljesítette a tervet. Tavaly az ágazat kétmillió- kétszázezer forint bevételt adott a szövetkezetnek. Az idén is hasonlót terveznek, s nem egészen két hónappal az év vége. előtt ygy ítélik meg: céljaik valóra válnak. H. J.
