Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

A; hét három kérdése I. Milyen javaslatokat tett a NATO nukleáris ter­veid bizottsága? Lázas ütember folynak az előkészületek a szokásos évzáró atlanti nagyhétre: akárcsak minden esztendőben, az idén is ülésezik majd a NATO tanácsa december első dekádjában, a belga fővárosban. Hagyomány- számba megy az is. hogy a ta­nácsülést megelőzően összeül az atlanti katonai szervezet nukleáris tervező bizottsága. Megbeszéléseit, mivel a legbi­zalmasabb témákat érinti, többnyire diszkrét hallgatás szokta kísérni. Ezúttal azonban a kivétel erősítette a szabályt. A bizottság, amelynek ülésén ugyancsak rendhagyó módon, csaknem minden tagállamot hadügyminisztere képviselt, a rakétavitában volt hivatott ajánlásokat tenni a decemberi tanácskozás számára. Vagyis milyen álláspontra helyezked­jenek az atlanti hatalmak a berlini Brezsnyev beszédben elhangzott t kezdeményezések nyomán. (Az SZKP főtitkára, a szovjet államfő egyoldalú csa­patkivonásokat jelentett be áz NDK területéről, és lehetséges­nek mondotta az európai kon­flZ ESEMÉNYEK címszavakban HEtfO: Genfben megnyílik a Namí­biáról tárgyaló nemzetközi értekezlet. — A csehszlovák miniszterelnök Tokióban. — A kínai 'külügyminiszter bu­karesti megbeszélései. — Francia—olasz kormányfői találkozó. KEDD: Arafat befejezi moszkvai ta­nácskozásait. — A NATO nukleáris tervező csoportjá­nak hágai ülése. — Európai kömyezeiveaelmi konferen­cia. SZERDA: Az ENSZ kambodzsai vitá­jában a többség a nyugati hatalmak által támogatott Asean javaslatot fogadja el. — Reagan bejelenti, hogy megpályázza a köztársaságl­ak elnökjelöltségét. CSÜTÖRTÖK: Megállapodás Londonban a Zimbabwe függetlenségét megelőző átmeneti szakasz­ról. — Az olajszállítások fel­függesztése után Washing­ton befagyasztja az iráni bankbetéteket, változatlan holtponton a két ország vi­szonya. FENTEK: A dsz-jordánlai arab pol­gármesterek tiltakozó éh­ségsztrájkja. — Bolíviában visszavonulásra kényszerül a puccsista-ezredes-elnők, új államfő a dél-amerikai or­szágban. SZOMBAT: Viták Libanonról az arab külügyminiszterek tuniszi találkozóján. — Honecker Dél-Jemenben. — Megemlé­kezések a nemzetközi diák­napról. Mindenesetre nem kevéssé mozgalmas időszak várható a NATO tanácsülésig ... “I Mi a Jelentősége a lon- — • doni Zimbabwe-megálla- pod ásnak? A név-változtatás szükséges­ségét ma már senki sem vitat­ja: a brit imperializmus jelleg­zetes alakjáról, Cecil Rhodes- ről elnevezet Rhodesia nemso­kára Zimbabwe lesz, megörö­kítve egy ősi afrikai kultúra szülőhelyét. A fekete többségi uralmat is általánosan elisme­rik, hozzátéve, hogy biztosítják majd’a hat és félmilliós ország negyed milliós fehér kisebbsé­gének megfelelő jogait is. Az általános egyetértés elle­nére mégis kudarc fenyegette a formálisan még ma is brit gyarmati terület jövőjéről, szeptember eleje óta tárgyaló londoni konferenciát. A viták lényege a hog/an körül bonta­kozott ki: miként lehet biztosí­tani a fekete többség akaratá­nak valódi érvényesülését, az igazi függetlenséget? A brit konzervatívok ugyanis ki akar­ták rekeszteni a rendezés tény­leges folyamatából a Hazafias Frontot, s a választások elő­készítésével a dél-afrikai faj­üldözőkkel együttműködő Mu- zorewa-csoportot kívánták megbízni. Ráadásul rendkívül rövid időt szántak az átmeneti szakaszra, pedig olyan problé­mákat kell megoldani, mint egymillió menekült hazatelepí­tése, akik éppen a jelenlegi Salisbury vezetők elől távoztak. Felidézhetjük azonban azt a tényt is, hogy M űzőre wáék egyszer már szerveztek az Idén „szavazást”, s akkor helyen­ként a jogosultak 108 százaléka adta le voksát, olyan mértékű osalásokra került sor. Lord Carrington, brit kül­ügyminiszter több ultimátum­mal próbálta megtörni a Haza­fias Frontot, de az határozot­tan visszautasította ezt a mód­szert, végül Kaunda, zambiai elnök közvetített. így jött létre az a megálapodás, hogy paritá­sos bizottság, készíti elő, négy hónap alatt a. választásokat. Hátra van még egy nehéz kér­dés, miként történjék az élet­be lépő tűzszünet ellenőrzése. Most erről folyik a vita, s ha ez is megoldódik, talán eggyel csökkenhet majd a világ vál­sággócainak száma. DÉL-KOREA Ameríka-ellenes tömegtüntetés volt Teheránban november 16 án. (Telefotő — AP — MTI — KS) "> Hogyan alakul az ame- rikai—iráni viszony? Az amerikai—iráni viszony minden eddiginél jobban kiéle­ződött a héten. Nem volt nap, hogy ne érkezett volna hír újabb fejleményekről. Carter bejelentette az iráni olajvásár­lások leállítását, mire Teherán közölte, hogy inár előbb szál­lítási tilalmat rendelt el, sőt a többi olajtermelők szolidaritá­sát kérte. Irán visszavonta sok- milliárd dolláros amerikai bankbetétjeit, de Washington addigra már zárolta az össze­geket. Tüntetések, kiutasítások, idegháború dúl, s közben vál­tozatlanul nem történt” lénye­ges fejlemény az elfoglalt tehe- ráni USA nagykövetség túszai­nak ügyében. Bonyolítja a helyzetet, hogy Khomeini vá- * ratlanul ' betegszabadságra ment, ami nyilván lassítja az iráni döntéshozatalt. Nemhiva­talos konzultációk folytak. A Biztonsági Tanácsban is, a je­lek szerint a BT tagok egyelőre nem tartották helyénvalónak az iráni kívánság teljesítését, a formális ülésezést. Egy területen kívüli diplo­máciai misszió elfoglalása és túszok ejtése nem célravezető módszer, és semmivel sem in­dokolható. Ugyanakkor a fe­szültségkeltés első lépése fel­tétlenül Washingtonban tör­tént, amikor provokatív módon beutazási engedélyt adták a sahnak. Egyelőre nehéz a krí­zis végét látni. Kérdés vajon a teheráni tüntetők megelégsze­nek-e a volt uralkodó csendes távozásával, a hét végén ugya­nis már Szaporodtak a gyógyu­lásáról és „szállíthatóságáról” szóló hírek. A túszok remélhe­tő kiszabadulása azonban csak fgy is a jéghegy csúcsa lehet, a két ország viszonyában felhal­mozódott csődtömeg eltávolítá­sával nem lesz könnyű meg­birkózni. Réti Ervin tmensen elhelyezett szovjet kö­zéphatósugarú rakéták számá­nak csökkentését, ha a NATO nem helyez el újabb, ilyen jel­legű fegyvereket földrészün­kön.) A szűkszavú hivatalos je­lentésekből, valamint a bővebb kiszivárogtatásokból kitűnt, hogy jóllehet a hágai ülés nem volt mentes a heves, belső vi­táktól — határozott nézetelté­rés mutatkozott például az amerikai és a holland hadügy­miniszter között —, végülis 572 Elegáns KARAKÓI utánzatú műszőrme női bundák érkeztek a Somogy megyei Iparcikk-1 kiskereskedelmi Vállalat barcsi, nagyatádi, siófoki ruházati szaküzleteibe és a Somogy Áruházba. (42317) rakéta nyugat-európai elhelye zését javasolta. (Az „euroraké- ták” között 108 Pershing—2 tí­pusú és 464 cirkáló rakéta len­ne, amerikai fegyverek, főként brit, olasz, belga, holland és NSZK területen.) Nyilván a szovjet indítványok jelentős visszhangja és a nyugat-euró­pai tömegtüntetések késztették arra a minisztereket, hogy „ki­egészítésképpen” fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat java­soljanak Moszkvával. A NATO tehát látszólag minden kívánalomnak eleget tesz: korszerűsít is, tárgyal is. Perdöntő azonban a sorrend. Ha végrehajtják a kilátásba helyezett „modernizálást”, az új fegyverekkel minőségileg új helyzet állhat elő kontinensün­kön, ami óhatatlanul a fegy­verkezési verseny újabb szaka­szát indíthatja el. Az egyensúly természetesen helyre fog állni, de a korábbinál magasabb, értsd: költségesebb és nagyobb veszélyeket rejtő szinten. Ilyen körülmények közöt legalábbis képmutátás fegyverkorlátozási tárgyalásokat indítványozni, miközben eldöntött tényekkel már kész helyzetet teremtettek. Mennyivel egyszerűbb és ész­szerűbb lenne, a szovjet terv elgondolásai szerint, megelőzni az újabb szakaszt. A szombati Pravda cikke is arra figyel­meztetett: le kell ülni tárgyal­ni, mielőtt még magasabb se­bességfokozatra kapcsolnak a rakétaversenyben. A Hágától Brüsszelig szervezett tünteté­sek, a máshonnan is hangzó józanabb állásfoglalások is ar­ra utalnak, hogy a nyugati közvéleményben erősödik a realitások jobb felismerés'-’ KÍNA „Bűvös körbe” zárva Katonai kiváltságok Kínában országszerte ta­nulmányozzák azt a beszédet, amelyet Csien Jung marsall, az országos népi gyűlés ál­landó bizottságának elnöke mondott a népköztársaság ki­kiáltásának 30. évfordulóján. Beszédében az idős katona és politikus arra szólította fel a vezetőket, hogy tartózkodja­nak a különleges kiváltságok és a vezetéssel járó egyéb elő­nyök indokolatlan élvezésé­től. Egy kunmingi katonai egység ezzel összefüggésben a következő határozatot hozta: 1. Tilos a vezető katonai káderek, azaz a tisztek szá­mára az, hogy az átlagos nor­mán felüli mennyiségben vá­sároljanak élelmiszereket és egyéb cikkeket és különleges minősítésű ételeket fogyasz- szanak. Vonatkozik a tilalom a tisztek hozzátartozóira is. 2. A tisztek kötelesek a felsőbb szervek által megálla­pított lakbéreket és szolgálta­tási költségeket fizetni és nincs joguk arra, hogy átala­kítsák, vagy újjáépítsék laká­saikat. 3. A magánhasználatra igénybe vett gépkocsikért a tiszteknek fizetniök kell és minél kevesebb gépkocsit kell igénybe venni magáncélra. 4. A tiszteknek a laktanyák­ban együtt kell ülniük és ét­kezniük a közkatonákkal, amior szolgálatban vannak. Nem szabad elíogadniok aján­dékokat és vissza kell utasí- taniok az esetleges felajánlott különleges bánásmódok 5. Tilos kihasználni pozíció­jukat és hatalmukat ahhoz, hogy különleges kapcsolatokat létesítsenek és kiskapukat igénybe véve biztosítsanak kedvező állásokat gyermekeik­nek, rokonaiknak és barátaik­nak. 6. Meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy a tisztek és a vezető káderek lakásaiban esi cskások teljesítsenek szol­gálatot. 7. A tisztek amennyiben ezt idejük megengedi, vegyenek részt a párt alapszervezetei­nek munkájában és a kollek­tív munkában. 8. Tilos a tisztek számára, hogy közpénzekből rendezze­nek ebédeket és vacsorákat, vagy vásároljanak ajándéko­kat. 9. A csapatokhoz látogató tiszteket és vezető kádereket a helyi viszonyoknak és élet- színvonalnak megfelelő ellá­tásban kell részesíteni és nem szabad különleges előnyöket biztosítani számukra. A határozat meghozatalát egy ahhoz fűzött kommentár szerint *z tette szükségessé, hogy a tisztek egy része visz- szaél az állam és a hadsereg által biztosított előnyökkel, el­nyomja és megtorolja a bí­rálatot, s messze túllépve a megengedett határt, olyan kor­rupt gyakorlatát folytát, amely merőben ellentétes a párt és a hadsereg -nagysze­rű tradícióival és n-unkaatíiu- aával«. Nemrég megszületett Szöul­ban a végsőnek tekintett va­riáns Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor meggyilkolásának kö­rülményeiről. A hivatalos je­lentések szerint Pák élesen bí­rálta Kim Dze Kju-nak, a KCIA, a hírszerzés volt főnö­kének erélytelenségét az egye­temisták és munkások által szervezett októberi tüntetések elfojtásában. A szöuli doku­mentum gondolatmenete sze­rint a hírszerzés vezetője pedig „preventív lépésként” követte el merényletét az elnök ellen, azzal az alig titkolt reménnyel, hogy ő követi majd áldozatát a legfőbb közjogi méltóság megszerzésében. Szöuli közállapotok Érdekes kuriózum az a hír, amelyet a japán Kyodo hírügy­nökség röppentett fel. Eszerint a hírszerzés főnöke a szöuli kormány rendkívüli ülésén, órákkal az elnök halála után bevallotta: „Én öltem meg Pa- kot. Az Egyesült Államok mö­göttem áll. Washington azt kí­vánja mindannyiunktól, hogy feltétlenül kövessenek engem.” Ha az utóbbi hír valóságtar­talma roppant nehezen is el­lenőrizhető, a Pák Csöng Hi ha­láláról kiadott jelentés hihető­nek tűnik. S noha nem szorul bizonyításra, hogy az erély, il­letve az erélytelenség másként Ítéltetik meg egy diktatúra vagy mondjuk egy polgári de­mokratikus rendszer optikáján át, az egész vita, á maga tra­gikomikus ellentjnondásaival nagyon jellemző a szöuli köz­állapotokra. Ha igaz, Pák erély­telennek tartotta a rendőrség fellépését a nagy iparvárosok­ban, Maszanban, Puszanban, miközben a civilizált világ brutális terrornak minősítette a dél-koreai hatóságok akcióit a tömegmegmozdulások elfoj­tása során. Mi jellemzi ma, három héttel a diktátor halála után Dél-Ko- rea belpolitikai helyzetét? Min­den politikai bizonytalanság ellenére az az erő, nevezetesen a hadsereg, amely az elmúlt negyedszázadban is szilárdan kezében tartottá a gyeplőket, változatlanul az ország egye­düli és tényleges irányító szer­ve. A hatszázezer fős amerikai mintára kiképzett, amerikai (és ultramodern) fegyverzetű had­sereg vezérkari főnöke Csüng Sőng Hva jelenleg a legfőbb hatalmasság, megelőzve termé­szetesen az állam névleges ve­zetőjét, Cső Kju Ha ügyvezető elnököt, öt egyébként a leg- , több regionális megfigyelő ugyanolyan átmeneti figurának tekinti, mint azt a Csan Mjong miniszterelnököt, akinek ké­részéletű kormányzata előzte meg 19 évvel ezelőtt Pák Csöng Hí katonai puccsát. Ellenzéki lépések Három héttel a diktátor ha­lála után a szöuli politikai csa­tározások középpontjában a jö­vő alakulása áll. S ez termé­szetesen több, mint személyi kérdés. Ha elfogadjuk azokat a nyugati értékeléseket, amelyek szerint Pák Csöng Hí diktatú­rája, személyi hatalma, s terro- risztikus kormányzati rendsze­re ellentmondásra került Dél- Korea gazdasági fejlődésével, s tulajdonképpen a tőkés alapo­kon való megerősödés, politikai stabilizálódás fékezőjévé vált, úgy logikus az a következtetés is: szükségszerűen valamifajta liberalizálásnak kellene végbe- mennie Szöulban. Mindez, külön hangsúlyozni sem 'kéül, tökéletesen egybe­vágna a polgári ellenzék évti­zedes követeléseivel. Az ellen­zék vezető ereje, az Üj Demok­rata Párt figyelemre méltó gesztusokat tett az elmúlt na­pokban. Képviselői visszavon­ták korábbi lemondásukat és előzetes feltételek nélkül visz- szatértek a parlamentbe. Távo­zásuk — mint ismeretes — szo­ros összefüggésben állt a Pák halálát megelőző belpolitikai válsággal. A hatvankilenc el­lenzéki honatya a múlt hónap elején nyújtotta be lemondását tiltakozásul amiatt, hogy veze­tőjüket Kim Jung Szamot, a párt elnökét koholt vádak alap­ján kizárták a törvényhozás­ból. Nos, a szöuli vezetés első reagálása — enyhén szólva — rövidlátásról tanúskodik. Cső Kju Ha ügyvezető elnök rá­dióbeszédben jelentette be az ország nyilvánosságának, hogy január 25-ig megválasztják az új államelnököt, mégpedig az eredeti módon, a Pák Csöng Hi áltál erőszakkal életbe lép­tetett alkotmány előírásai sze­rint Homályosan kilátásba he­lyezte az ideiglenes államfő az alkotmány esetleges felülvizs­gálását, továbbá új választások kiírását Diktatúra — fáziskésésben Szöul a jelek szerint fázis­késésben van. Az ellenzék egyik tekintélyes vezetője, Jun Bo Szun, akit a diktátor idős kora ellenére több évi börtön- büntetésre ítélt, nyilatkozatban foglalta össze követeléseit Ezek a következők: 1. Három hónapon belül dol­gozzanak ki újabb alkotmányt, s annak alapján tartsanak ál­talános választásokat. 2. A jelenlegi ügyvezető el­nök haladéktalanul mondjon le és alakítsanak olyan átmeneti kormányt, amelyben helyet kapnak a demokratikus erők is. 3. Azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes politikai foglyot, s rehabilitál­ják a Pák Csöng Hi idején meggyilkolt ellenzékieket. 4. Biztosítsák a háborítatlan politikai tevékenységet. Hogy a fennálló hatalom és az elenzékiék újabb összecsa- pásásak mi lesz a végső ered­ménye, ma még nem mondható meg pontosan. Az eredő azon­ban nagyban függ majd az Egyesült Államok állásfoglalá­sától is, amely döntően befo­lyásolja a dél-koreai politika alakulását. Megosztott országról lévén szó, nagy súllyal esik latba Észak, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság álláspontja a déli fejleményekkel kapcso­latban. Phenjan a közelmúlt­ban ismételten kijelentette, hogy „kész bármikor, bárhol, bárkivel találkozni” a két or­szágrész közöti párbeszéd fel­újítására. Ugyanakkor Északon nem táplálnak illúziókat a le­hetőségeket illetően. A Koreai Munkapárt központi lapja, a Nodong Színműn a napokban vezércikkben mutatott rá: „A kulisszák mögötti mesterkedés, amely Pák Csöng Hi meggyil­kolása után kezdődött, azt jel­zi, hogy a dél-koreai diktátor halála nem szolgált megfelelő tanulságul a rezsim politiku­sainak. Céljuk az, hogy a báb­kormány segítségével, új cégér alatt megőrizzék a fasiszta re­zsimet, s fenntartsák a ketté- osztottságot, illetve az amerikai befolyást Dél-Koreában.” Gy. S. New York Megkezdték a gyorshadtest kiképzését Egy Guam szigeti amerikai légitámaszponton megkezdődött az amerikai „gyorshadtést” egyik deszant-egységének ki­képzése. A különleges rendel­tetésű alegység a tervek szerint Dél-Koreában száll majd part­ra azzal a céllal, hogy bizto­sítsa az Egyesült Államok szé­piára a teljes ellenőrzést az or­szág felett, amely hosszú ideje az amerikaiak stratégiai fon­tosságú bázisa Délkelet-Ázsiá- ban. Figyelemreméltó körülmény; hogy a csapatátdobást abban az időszakban kívánják végre­hajtani, amikor Dél-Koreában az ideiglenes elnök megválasz- itáaára készülnek« .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents