Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

Számadás - eredményes évekről Taggyűlés a cukorgyárban IDunántúli háztáji fórum Gátién A Kaposvári Cukorgyár-1 ban a III-as pártalapszérve- zet 76 kommunistája gyűlt össze, hogy mérleget készítsen az elmúlt öt év munkájáról és meghatározza a feladato­kat. Bensőséges ünnepséggel kezdődött a fontos tanácsko­zás: két fiatal kommunista kapta kézhez a tagkönyvet. A pártalapszervez.et vezető­ségének a beszámolóját Vass József titkár ismertette. Min­den fontos területet átölelő, körültekintő alapossággal föl­épített beszámoló jelezte: gon­dos elemzéssel mérték föl a XI. kongresszus óta megtett utat. az alapszervezet kommu­nistáinak, a pártcsoportoknak és a pártvezetöségnek a tevé­kenységét. — Tervszerű munkára, a párthatározatok megértetésé­re, a feladatok végrehajtásá­ra, a kommunisták mozgósí­tására törekedtünk. Ezt ma is fontosnál-: tartjuk. Munkamód­szerünkben azonban nagyobb teret kapott a feladatok meg­szervezése és ellenőrzése. A gazdasági-politikai és agitá- ciós munkára éves cselekvési terveket állítottunk össze, s ezék segítették hatékonyabbá tenni a munkát. A főbb fel­adatokkal kapcsolatban — a nő- és ifjúságpolitika, a pro­pagandamunka színvonalának emelése — hosszabb távú ter­veket is készítettünk; ezek megvalósulását rendszeresen ellenőriztük, s ha kellett az új követelményeknek megfe­lelően módosítottuk. A gaz­daságpolitikai célokkal kap­csolatos határozataink a vál­lalati tervek alapján készül­tek, a legfontosabb dolgokat véve figyelembe: például a munkafegyelem javítását, az energiatakarékosságot, a víz- gazdálkodást — hogy csak né­hányat említsek. A pártvezetöség beszámoló­ja tartalmazta azt is, hogy né­hány vezető téves szemlélete nehezíti a kommunisták mun­káját. Akadnak, akik a fel­adatokat egymástól függetle­nül akarják megoldani, mond­ván: a gazdasági vezető fel­adata a gazdasági munka irá­nyítása, a párt- és a szakszer­vezet, illetve a kommunistáké pedig a politikai munka, vé­gezze mindenki a maga dol­gát. — Gondot okoz a vezetői értekezleteken a megfelelő partneri kapcsolat kialakítá­sa, s a kiadott utasítások vég­rehajtásának számon kérése T- hangsúlyozta a párttitkár. A beszámolóból tükröződött, hogy milyen nagy feladatuk­nak tekintik a III-as alap­szervezet kommunistái a gyár gazdasági munkájának segíté­sét. Részletesen elemezték a területükön levő üzemrészek, osztályok munkáját, s minősí­tették is — elmondva, hogy az ott dolgozó kommunisták te­vékenysége révén hogyan erő­södött, fejlődött az együttmű­ködés. Értékelték a szakszervezet, a KISZ és a pártmegbízatás alapján ott dolgozó kommu­nisták munkáját. Szóltak a Kaposvári Cukorgyár fejlődé­séről, az idei kampány és a jövő évi karbantartás felada­tairól. A pártvezetőség beszámolója részletesen elemezte a pártélet alakulását. Hat pártcsoporl tevékenykedik. Eredménye­sebb lehetne a munkájuk, ha­tékonyabbá válhatna a párt­élet, ha az alapszervezet fel­adatainak ismeretében önálló­an meghatározhatnák a ten­nivalókat, jobban együttmű­ködnének a szakszervezet és a KISZ aktivistáival — álla­pította meg a beszámoló. — A pártcsoportbizalmiak a munkahelyek vezetőivel jó kapcsolatot alakítottak ki, 6 mind nagyobb részt vállalnak az alapszervezet határozatai­nak végrehajtásában. Következetesebbé vált a pártépítő munka. Az elmúlt öt évben tizenkét fiatal fel­vételével erősítették a kom­munisták sorait. A beszámoló még nagyon sok fontos területtel foglalko­Egyetem után az életben Kezdő agrárszakemberek találkozója Az idén pályát kezdő agrár- szakembereket hívta meg ta­lálkozóra csütörtökön a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya, a megyei KISZ-bi- zottság és a Teszöv. Harminc­öt fiatal gyűlt össze az egész napos programra, amelynek első állomása a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola volt. Csathó László, a kutatási osz­tály vezetője tartott tájékozta­tást az intézmény fölépítésé­ről, a kutatás főbb területei­ről, bemutatta a kísérleti te­lepet, s ígéretet tett, hogy az érdeklődő ifjú szakemberek­nek a következő időkben szí­vesen nyújtanak segítséget. A délelőtti látogatás utáni kö­tetlen beszélgetésen Csima Fe­renc, a megyei tanács osz­tály vezető -helyet, lese ismertet­te Somogy agrárhelyzetét és a feladatokat. Elmondta. hogy megyénkben 1430 felsőfokú képesítésű mezőgazdasági szakember dolgozik. Egyes szakmákban még hiány _ van, így 'kevés a műszaki gépész, a pénzügyi-számviteli szakem­ber. A VI. ötéves terv elkép­zeléseiről is szolt. A program legiérdekesebb esze a fiatalok beszámolója •olt, néhány megdöbbentő setről hallottunk. Egy-két dvétellel valamennyien az ilacsony fizetésre panaszkod- ak; a beilleszkedésről, az mberi környezetről általában ót mondtak. A legtöbb gond . főiskolán és egyetemen ta- lult elméleti ismeretek és a iyakorlati munka különbségé­ül adódik. Az egyik, Gödöl- őn végzett gépészmérnök így >eszélt: — Az államvizsga előtti na- >okban még bizonytalan volt. íogy hová kerülök, végül is ív. igali tsz-nél kaptam állást. Sgészen más az egyetemi kép­es. és a termelésben talál- lató technika. Rengeteg időt »’.töltünk azzal, hogy a kör- ivező tsz-ektöl beszerezzük a liányzó alkatrészeket. Kevés t gépekhez értő szakember is. A KISZ-életről, a közösségi munkáról a Fonyódon- dolgozó fiatal szakember mondta el a i véleményét. — Egyelőre még a szabad' időmet is lefoglalja a mun-' kám; meg kell ismerkedni ve­le, bele kell rázódni, ezért ha akarnék se tudnék plusz fel­adatokat vállalni. Egyébként nincs KISZ-élet. Mióta ott vagyok, még semmi mozgást sem tapasztaltam. Elgondolkodtató a két szám­viteli,—pénzügyi szakon vég­zett lány esete. Egyiket képe­sítést nem igénylő beosztásiba, gépjármű-ügyintézőként fog­lalkoztatják, a másikat gya­korlati idő nélkül osztályveze­tőnek tették. Most még a munkatársak bizalmatlansá­gával kell »csak« megküzde­nie. Kérdőíveket is kiosztottak a résztvevők között. Ott derült ki, hogy sokan nem a képe­sítésüknek megfelelő munka­kört töltik be. Vannak meg­oldatlan lakásgondok; gyakori, hogy húsz kilométerről, vagy ennél távolabbról járnak a munkahelyre — naponta. Meglepő esemény ékről szá­molt be a böhönyei tsz sző­lész—borász szakembere. Au- ! gusztus 1-től alkalmazták, ám ' a munkaszerződésen üresen hagyták a fizetést és a mun- i kakört megjelelő helyet. így I csak szeptemberben, a pénz | felvételénél tudta meg. hogy mennyit keres. A felesége, akinek növénytermesztő üzemmérnök a szakmája, ugyanott kapott állást, de iro­dai munkát végez. A bosszú­ságokat fokozza a rendezetlen lakáshelyzet is. Igaz, a háromórás beszél­getés csupán a bemutatkozás­ra volt elég. de így is sok gond került felszínre. A fia­talok tervekkel, elképzelések­kel hagyták el a főiskolát, egyetemet, s nem mindegy, hogy milyen hatás éri őket a Kezdeti időszakban. I. É. zott, többek között személy szerint is elemezték a propa­gandamunkában, a tömegszer­vezetekben és a munkásőrség­ben kiemelkedő munkát vég­zők tevékenységét. — Azt állapíthatjuk meg, hogy alapszervezetünk mun­kája a hibák ellenére is fej­lődött, s érvényesült a párt irányító szerepe. Törekedni kell a tömegszervezetben dol­gozó kommunisták aktivitásá­nak fokozására. Szükség van a kommunisták — főként a tisztségviselők — politikai fel- készültségének javítására, és a szakszervezeti meg a párt­csoportbizalmiak közötti együttműködés erősítésére — hangsúlyozta a beszámoló. A fejlődést, a III-as alap­szervezet javuló munkáját is­merte el a gyári pártvezető­ség nevében Gyuris József, a megyei párt-vb tagja. Fölhívta a figyelmet: határozottabban lépjen föl az alapszervezet vezetősége a pártfegyelmet megsértőkkel szemben. Fordít­sanak nagyobb gondot az ide­ológiai munkára, a kommu­nisták eszmei nevelésére. A vitában kifogásolták a felszólalók, hogy a beszámoló általánosságban és nem sze­mély szerint bírálta a téves szemléletű gazdasági vezető­ket. S noha kilenc felszólalás hangzott el, az aktivitással nem lehetnek elégedettek. Be­széltek idős, nyugdíjas kom­munisták is a gyárhoz, az alapszervezethez való tartozá­sukról, kérve a fiatal kom­munistákat a határozati ja­vaslatban elhangzottak példás teljesítésére és arra, hogy a jövőben gyakrabban találkoz­zanak az idős kommunisták­kal. Tanulságos és hasznos volt Szabó Józsefnek, a megyei pártbizottság munkatársának a felszólalása, ö az alapszer­vezet munkájának elismerése mellett a kommunisták pél­damutatására, a napi politikai munka végzésére, az ideológiai munka fejlesztésére hívta föl többek között a figyelmet. De jó lett volna hallani az alap­szervezetben levő tizennégy nő, a fiatal párttagok, a szo­cialista brigádokban, tömeg- szervezetekben dolgozó kom­munisták véleményét is — sa­ját munkájukról. A beszámoló tárgyilago­san tükrözte az alapszervezet tevékenységét, s a határozati javaslatok körültekintően határozzák meg a feladato­kat. Mindkettőt egyhangúlag elfogadták a kommunisták. A beszámoló taggyűlés utat mu­tatott, s arra hívta föl a fi­gyelmet, hogy az őszinte, nyilt véleménynyilvánítás a közös­ségi munka nélkülözhetetlen eleme. S ebben még van mit javítaniuk az alapszervezet tagjainak. Szalai László r Érdekeltség, gazdaságosság a sertéstenyésztésben Nem egészen másfél évvel ezelőtt a Kaposváron megtar­tott állattenyésztési tudomá­nyos ülésszak egyetlen témát, a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének szervezését tűzte napirendjére. Az ott el­hangzott értékes javaslatok megvalósításának egyik állo­mása az a fórum, amelyet tegnap a háztáji sertéstenyész­tés szervezéséről, támogatásá­ról rendeztek. Gölle látta ven­dégül a hét dunántúli megyé­ből érkezett érdeklődőket, az a somogyi község, ahol nagy múltja, elismerésre méltó je­lene, becsülete van qz állat­tenyésztésnek. »Hordozzák, vigyék, közve­títsék ezen a területen is a jobb és olcsóbb termelést elő­segítő ismereteket, tapaszta­latokat, a legjobb eredménye­ket!« — mondta az említett ülésszakon dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Ez a szándék vezette a rendezőket — a Kertbarátok és Kisállatte- nyésztők Országos Társadalmi Szövetségét, a Hazafias Nép­front megyei bizottságát, a tsz-szövetséget, az állatte­nyésztési felügyelőséget, a me­zőgazdasági főiskolát, a hús­kombinátot és a vendéglátó szövetkezetét —, amikor ta­nácskozásra, tapasztalatcselére ás bemutatóra hívta a sertés- tenyésztés iránt érdeklődő kis- árutermelőket. A rendezvény iránt meg­nyilvánuló igen nagy érdek­lődés önmagában is kifejezte a kistenvésztés jelentőségét, fontosságát. A házigazda. Puska József tsz-elnökhelyet- tes üdvözlő szavai után, utalt erre megnyitójában dr. Gyú­ró Ferenc, a Kertbarátok és Kisállattenyésztők Országos Társadalmi Szövetségének el­nöke is. ■M Régi lehénistállóból sertésfiaztató, hizlalda. A tanácskozáson liánom elő­adás és öt korreferátum hangzott el. Df. Tamás Ká­roly, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola főigazgató he­lyettese a háztáji állattartás időszerű kérdéseiről a fejlesz­tés módjairól szóLt. Bevezető­ben egy kis kitekintést nyúj­tott a világ élelmiszerterme­lésének helyzetére, részletes statisztikai adatokkal támasz­totta alá, hogy hazánk mező- gazdasági termelésében mi­lyen jelentős szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének. Hangsúlyozta, hogy ez a magas arány (1978- ban hazánkban az állatte­nyésztés bruttó termelési érté­kének több mint 42 százalékát a háztáji és kisegítő gazdasá­gok állították elő) a nagyüze­mek segítségével, a velük va­ló szoros és egyre szervezet­tebbé váló együttműködéssel valósulhat meg. Minél jelen­tősebb a kisárutermelés há­Önetető, önitató alkalmazása könnyít! meg a munkát. Brigád „a puli mögött n A Zselic Aruház élelmiszer­osztályán dolgozó Egyetértés szocialista brigád talán nem véletlenül választotta ezt a nevet. A segítő szándék, az összetartás valóban megnyil­vánul a • brigád 28 tagjának munkájában. Egy gyors pil­lantás az 1979-es év fölajánlá­saiban : fokozott energiataka­rékosság, tervteljesítés, hiány nélküli elszámolás, a korszerű táplálkozásra_ propagálás... Mindehhez hozzájárul a bri­gád szervezésében rendezett tejbemutató vagy a Skála­hét. Ez szintén társadalmi munkájúk eredménye. Novemberben két saját ren­dezésű bemutatót is tartanak: a mirelit áruké már zajlik, utána a Délker importtermé­keivel ismerkedhetnek meg a vevők. — Ezek. ,i bemutatóknak rendezését társadalmi munká­ban vállaltuk — mondja a brigadvezető. Balogh Ferenc- ne. — A korszerű táplálkozá­sért mi, eladók tehetünk ta­lán a legtöbbet. A jobb, egész­ségesebb termékekre ugyanis föl kell hívni a vásárlók fi­gyelmét, s erre a termékbe­mutatók a legalkalmasabbak. Hogy mennyire eredményesek, annak bizonyítéka, hogy egy­re többen keresik és vásárol­ják a félig kész vagy kész ételeket. — A társadalmi munkavál­lalások közé tartozik az üze­meknek, vállalatoknak nyúj­tott segítség. Az átadás, a nyi­tás előtt álló üzletek vezető: közül sokan kérik, hogy se­gítsünk a berendezésben, az áru elhelyezésében. Például a szentbalázsi vagy a Beke— Füredi-lak ótelep új áfész-üz- letében is dolgozunk. A műit héten kommunista műszakban vállaltuk az óvodáknak, a napközi' otthonoknak szánt miikuláscsomagok elkészíté­sét, . műszakonként. • hat-hat órában — tájékoztatnak a bri­gád tagjai. A lelkes eladókat nemcsak gyakorlati célok irányítják. Valamennyien érezték, hogy' á kereskedelem _ követelmé­nyeinek növekedésével ará­nyosan a föl készültséget is fejleszteniük kell. Az áruház élelmiszerosztályán' másfél év­vel ezelőtt az elárusítók 40 százaléka még szakképzetlen volt. azóta valamennyien el­végeztek — vagy hamarosan befejezik — a szakmunkás- képzőt, illetve a kereskedelmi szakközépiskolát. Ennek és politikai önképzésüknek is kö­szönhető, hogy a KPVDSZ- kulturális napon rendezett gazdasági, külpolitikái, iro­dalmi és sport témájú vetél­kedőn első díjat nyertek. — A brigád eddigi munká­ját. nem tudtuk viszonyítani másokéhoz — mondta Szőnyi Ferenc igazgatóhelyettes, osz­tály vezető. — "Január elsején' kezdődik az úgynevezett Ská­la—Coop-akció: ez 37 szövet­kezeti áruház együttműködé­sét jelenti, s többek köz.tmun- kaversenyt is hirdet az egyes brigádok között. A munkát1 tulajdonképpen a szocialista' brigádok értékelik, s az elbí­rálási szempontjai közé tarto­zik majd mindaz, amit az Egyetértés eddig is célul tű­zött ki: az udvariasság, a tet­szetős csomagoló* és a töb­bi.. Reméljük, hogy a ver­senyben is megállják a helyü­ket. A. A. nyada, annal erőteljesebben jelentkezik a szervező, az in­tegráló tevékenység szükséges­sége és az igény a korszerű technológiák, fajták, eljárások iránt. A főiskola azzal a cél­lal vette kutatási programjába a háztáji termelés körülmé­nyeinek vizsgálatát, hogy elemzéseivel, mintaudvaroik lé­tesítésével hozzájáruljon a fo­kozódó igények kielégítéséhez. Puska József tsz-elnökhe- lyettesiként is és háztáji ser­téstartóként is tájékoztatott a Kapos völgyi nagyüzem gaz­dálkodásáról, a háztá ji terme­lést segítő, szervező tevékeny­ségéről. A megyében létreho­zott 69 mintudvarból tizenhá­rom Göllében van. Dr. Ba- binszky Mihály tanszékvezető főiskolai tanár ábrákkal, táb­lázatokkal. diaképekkel szem­léltetett előadásában részben az itteni vizsgálatok tapaszta­latait ismertette, részben pe­dig az integráció fokozásának módjáról szólt. Hangsúlyozta, hogy az eredményes együttmű­ködésnek három fontos felté­tele van: a szerződéses fegye­lem szigorú betartása, az in­tegráció minden résztvevőjé­nek anyagi érdekeltsége, a ter­melés és az értékesítés biz­tonsága. Ismertetett a ház körül megvalósítható — mun­kaerőt és időt megtakarító — a gyakorlatban már vizsgázott tartástechnológiákat, a megle­vő épületek egyszerű átala­kításának módját. v Dr. Fülöp Mihály, a tsz-szö- veiség főmunkaiársa korrefe­rátumában arról a munkáról szóit, amellyel a szövetség igvekszik segíteni a megye, a népgazdaság számára jelentős háztáji árutermelést. Bántó László a húskombinát igazga­tóhelyettese hasonló módon tájékoztatta a húskombinát ilyen arányú tevékenységéről. Adamecz Zoltán, a "marcali áfész főosztályvezetője a szer­vezésükben működő sertéste­nyésztő-szakcsoportról, két kistermelő — a göllei Kovács Ernő és a somogyszili ifj. Sza- kály József — pedig saját munkájáról és gondjairól szólt.' Ez utóbbi két korrefe­rátumhoz kapcsolódva élénk vita bontakozott ki az árak­ról, az értékesítési súlyról, va­lamint a jövő évi szerződé­sekről. Sokan mondtak véle­ményt a vitában, amelynek végső kicsengése az volt: a háztáji állattenyésztéssel, tar­tással foglalkozók szívesen vállalják a többletmunkát — hiszen többlet értéket állíta­nak e’ő —, de igénylik a se­gítséget munkájuk könnyebbé, szakszerűbbé és gazdaságosab­bá tételéhez. A jól sikerült tanácskozás után a nagy számú érdeklő­dő két csoportban négv göllei sertéstenyésztő minta-udvart lekinleti mog. A Rákóczi ut­ca) Bodó Lajos, valamint a Petőfi utcai Bodó Lajos. Pus­ka József és Tamás Károly portájára látogattak el. köz­vetlen eszmecserét folytatva, tapasztalatokat szerezve * gazdáktól. Vörös Mart*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents