Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

Kijelölték Irán új kormányát (Folytatás az 1. oldalról) ben esetleg felmerülhet a ki­képzés beszüntetése. New York-i hír: az ENSZ szóvivőjének közlése szerint Irán hozzájárult ahhoz, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár teheráni képviselője fel­keresse a muzulmán diákok által megszállva tartott tehe­ráni amerikai nagykövetsé­get. * * « Mintegy 80 000 főnyi tünte­tő tömeg követelte pénteken Teheránban az amerikai nagy- követség épülete elé vonulva a volt iráni uralkodó kiadatá­sát. A hírügynökségi jelenté­sek szerint ez volt a legna­gyobb szabású tüntetés azóta, hogy iráni diákok megszállták a nagykövetséget, túszul ejt­ve mintegy 100 személyt. A teheráni rádió a tüntetés­sel egyidejűleg sugározta a nagykövetséget megszálló diá­kok szóvivőjének nyilatkoza­tát, amely szerint abban az esetben, ha Reza Pahlavi el­hogy ja az Egyesült Államo­kat, de úti célja nem Irán lesz, akkor a nagykövetséget megszálló diákok »keményebb döntést hoznak a túszok ügyé­ben«. Irán a továbbiakban nem fogad el dollárt olajexportja fejében, hanem más pénz­nemben követeli az olaj el­lenértékét — jelentette ki Abol Hasszam Baniszadr irá­ni külügyminiszter a párizsi Le Monde-nak adott nyilatko­zatában. Montazeri ajatollah, Tehe­rán város vallási vezetője pénteken bírálta az arab álla­mokat, amiért »nem támogat­ják kellőképpen Irán Egyesült ÁIlamok-ellene6 kezdeménye­zéseit.« Az Al-Vatan című kuvaiti lap pénteken a héten rrlásod- szor adott helyet olyan érte­süléseknek, amelyek szerint az Egyesült Államok a Per­zsa-öböl térségében katonai lépések végrehajtását fontol­gatja, tekintettel az iráni helyzetre. Botrány lavina Japánban Arany karkötőket, drágaköves gyűrűket „osztogattak” Japán amúgy is zaklatott belpolitikai légkörét tovább hevítette két újabb közéleti­politikai botrány. Miközben Okira kormányfő nagy nehéz­ségek árán történt újjáválasz- tása ellenére a konzervatívok változatlanul folytatják bel- harcukat a liberális demokra­ta párt fontos tisztségeinek elosztásáért, a Japán Nemzet­közi Telefon- és Távírótársa­ság, a KDD kezdetben csak vámcsalásnak tetsző vissza­élése országos méretű meg­vesztegetési bűnüggyé fajult. A fővárosi ügyészség és az országos rendőrfőkapitány­ság — a központi vámhivatal vádemelési javaslatára — ki­terjedt nyomozást kezdett, s összeült a parlament különle­BOLÍVIA Natusch Busch, és Guevara Árze lemondott Alberto Natusch Busch, Bo­lívia államcsínnyel hatalomra jutott önjelölt elnöke, vala­mint Guevara Arze, törvénye­sen megválasztott államfő csütörtökön lemondott, hogy lehetővé váljon a kongresszus számára egy harmadik, az ed­digi válságban pártatlan ál­lamfő megválasztása — jelen­tették La Paz-i hivatalos for­rásból Rendhagyó folytatás Natusch Búsch lemondását megelőzően a hadsereg meg­osztottságáról szóló hírek ér­keztek a bolíviai fővárosbóL Két ezredes — a Guevara Azre-kabinet előtt hatalmon volt Padilia-kormány tagjai — titkos sajtóértekezletén egy 250 tiszt által aláírt nyilatko­zatot olvasott fel, amely fel­szólította Natusch Buschot, hogy mondjon le és polgári kormánynak adja át a hatal­mat. Az ellenzéki tisztek cso­portját — a közlemény sze­rint — »a hadsereg 90 száza­léka támogatja«. Meg nem erősített jelenté­sek beszámoltak arról, hogy a légierők egységei fellázadtak a hadsereg vezetése ellen, s a kormányhű erők tankokkal vették körül a légierők egyik támaszpontját, valamint az El Alto repülőteret. Az Emberi Jogok Bolíviai Állandó Bizottsága által csü­törtökön nyilvánosságra hoz- zott közlemény szerint a no­vember 1-i államcsíny 208 halálos áldozatot követelt. A lövöldözésekben 207 személy sebesült meg, 124 pedig el­tűnt. ges vizsgáló bizottsága is. A konzervatív kormány közvet­len felügyelete alá tartozó ál­lami jellegű KDD több veze­tője már benyújtotta lemon­dását. Eddig is köztudott volt, hogy a társaság alkalmazottai — az igazgatóság utasítására — angliai, svájci, dél-koreai és közel-keleti utazásaikról hazatérőben a tokiói repülő­téren »megkerülték« a vám­hatóságokat, s nagy mennyi­ségben csempésztek be a szi­getországba ékszereket. Ezek­kel megvesztegettek befolyá­sos liberális demokrata tör­vényhozókat, más konzervatív politikusokat, valamint magad rangú külföldi állami vendé­geket. Az illegális »ékszerbehoza­tal« azonban most csak a jéghegy csúcsának bizonyult. A konzervatívok legfelső ber­keiben nemcsak becsempészett arany karkötőket, igazgyöngy­sorokat és drágaköves gyűrű­ket »osztogattak«, hanem ha­zai gyűjteményekből szárma­zó, illetve japáni műkereske­dőktől vásárolt régiségekkel és festményekkel is kedves­kedtek a politikai világ kivá­lóságainak. A japán tv-állo- mások szemfüles riporterei le­leplezték, hogy a nyomozás megkezdésének a hírére hirte­len gyanús módon megszapo­rodtak a műkincsek a KDD külvárosi raktáraiban. Isme­retlen személyek ugyanis te­hergépkocsira rakták, és visz- szaszármaztatták a festménye­ket, nehogy náluk fedezzék fel őket. A feladók kilétét ho­mály fedi ugyan, de igen sze­rény becslések szerint a sajtó által a hírhedt Lockheed-bot- rányhoz hasonlított ügyben körülbelül hatvan személyesíti »érintett«. Hadgyakorlat Alsó-Ausztriában Alsó-Ausztria területén pén­teken hadgyakorlat kezdődött »Területvédeiem 79« fedőnév­vel. Ausztria semlegessé vá­lása óta ez a legnagyobb sza­bású hadgyakorlat az ország területén. A gyakorlaton, amelyre külföldi megfigyelő­ket is meghívtak, 32 000 kato­na és 500 harckocsi ■ vesz részt. NIGÉRIA Fontos döntések előtt Ismét polgári politikusok ve­zetik Afrika óriását: Nigériát. A kontinens legnépesebb és leggazdagabb országában a ka­tonatisztek 13 év után 1979. ok­tóber 1-én visszavonultak a po­litikai életből és átadták a kor- mányrudat a civileknek. Ez a | hatalmi váltás rendkívül fon- ! tos esemény a mintegy 90 mil­lió nigériai életében, ami meg- ( nyilvánul abban is, hogy felfo- : kozott várakozással és — nem j tagadják — bizonytalansággal ! tekintenek a röpke egy hóna- j pos második polgári kormány- ' zás jövője felé. Riasztó múlt ! I A nyugat-afrikai országnak 1960. október 1-én, a független­ség kikiáltásakor nagy jövőt jósoltak a megfigyelők. Hama­rosan kiderült azonban, hogy az első polgári vezetők, minde­nekelőtt a hűbérurak, a törzs­főnökök és bizonyos mértékig a nemzeti burzsoázia érdekeit szolgálták politikájukkal. A társadalmi elégedetlenség tető­fokán, 1966. január 15-én ibo tisztek egy csoportja állam­csínyt hajtott végre, Ironsi tá­bornok vezetésével. Öt és tár­sait nyolc hónap múltán újabb tisztek követték, ekkorra azon­ban már annyira elmérgesedett a helyzet a különböző etnikai csoportok között, hogy 1967- ben kitört a polgárháború. Ironsi utódja, Gowon ezredes, aki kilenc esztendeig — a leg­válságosabb időszakban — ve­zette Nigériát, csak majd’ há­roméves kemény küzdelem után tudta helyreállítani az or­szág egységét, fegyveres erővel elfojtani a szakadár törekvése­ket. A „biafrai testvérháború”, amely több mint kétmillió, zö­mében ártatlan ember életét oltotta ki, mindmáig a legszo­morúbb fejezete a független Nigéria történetének. A görög hajó okozta a katasztrófát Ügy tűnik, a bolíviai drá­ma újabb felvonása előtt gör­dül fel a függöny. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, a hatalmas területű (több mint egymillió négyzetkilométer!), de renkívül ritkán lakott és magas hegyekkel megtűzdelt országban már új államfő ül a bársonyszékben. Az enyhén szólva más kér­dés, hogy ha ez — az előzetes elképzeléseknek megfelelően — bekövetkezik, meddig ül az új államfő a bársonyszékben, arról nem is beszélve, hogy kikre támaszkodva. milyen bel- és külpolitikai irányba próbálja fordítani a zaklatott sorsú ország hányódó hajóját, A tény minden esetre az, hogy Bolíviában, sakknyelven szólva, valamiféle sajátos patthelyzet alakult ki. Az előzmények közismertek. Törvényesen megválasztottak egy polgári politikust — Wal­ter Guevara Arze személyé­ben — az állam elnökévé. El­lenfelei különböző érvekkel- ürügyekkel megkérdőjelezték e választást és olyan kavargó belpolitikai helyzetet terem­tettek, hogy valósággal tálcán kínálták a régi, jó latin-ame­rikai »megoldást«, a katonai puccsot. Mint ismeretes, ez a »meg­oldás« nem is váratott ma­gára sokáig: Alberto Natusch j Busch, a főtiszti kar nevében, szabályos katonai államcsíny­nyel átvette a hatalmat. Az első pillanatban úgy tűnt, min­den a hagyományos forgató- könyv szerint történik: a pol­gári államfő eltűnt a hori­zontról, megkezdődtek a le­tartóztatások. A folytatás azonban rend­hagyónak bizonyult. Az or­szág történetében először volt kénytelen olyat tapasztalni a hatalomra jutott katonai jun­ta, hogy a lakosság egyszerű­en nem nyugszik bele a té­nyékbe — nemcsak véleménye van, de elszántsága is a cse­lekvésre. Nem túlzás az az ál­lítás, hogy a puccs pillanata, óta szüntelen tömegmozgal­mak tették lehetetlenné Na- txisch Busch országlását és vezettek el csütörtöki lemon­dásáig. Igaz, lemondott Gue-1 vara Arze is, ezzel — legaláb- ' is elméletben — »tiszta lapot« nyitva, lehetőséget teremtve egy »pártatlan harmadik« meg­választásához. a Somogyi Néplap A román sajtóügynökség, az Agerpres csütörtökön késő este Bukarestben kiadott köz­leményben ismertette az In- dependenta nevű 150 ezer ton­nás román kőolajszállító ha­jó súlyos összeütközésének hírét. A jelentés szerint a román hajó csütörtökön a Boszporusz szorosban haladt, amikor egy révkalauz nélküli görög hajó közeledett feléje jó látási vi­szonyok között. Az Indepen­dents figyelmeztető jeleket adott a görög hajónak. az Evrianis-nak. amely összeüt­között vele. Nagy mennyiségű kőolaj folyt a tengerbe, s a tűz átterjedt a görög hajóra. Három román tengerészt sikerült kimenteni és kórház­ba szállítani. A személyzet többi részének helyzetéről csak a körülmények tisztázása után tudnak tájékoztatást ad­ni. A szerencsétlenség színhe­lyére érkezett az istambuli román főkonzul és a román tengerhajózási vállalat, a Navrom képviselője. Bukarestben a román párt­ós államvezetés kezdeménye­zésére különleges bizottságot állítottak fel. amely a hely­színen folytatja majd tevé­kenységét. a török hatóságok­kal együtt a szerencsétlenség körülményeinek tisztázására. Az istambuli kikötőt és a Boszporusz szorost veszélyes övezetnek nyilvánították. Még csütörtökön, az esti órákban ismét megnyitották a SoBzcoragt é hajóíorsaiom előtt, miután a tűzoltóknak sikerült lokalizálni az 1.7 ki­lométer széles tengerszoros vízfelületét borító. lángoló olajréteget, amely korábban még a város zsúfolt partmen­ti területeit is veszélyeztette. A nagyobb hajókat azonban felszólították, hogy messze ke­rüljék el az égő tankhajót és a lángoló óla i foltokat. A tartályhajón pusztító tü­zet részben már sikerült ki­oltani, de kisebb fészkekben még mindig lángol az olaj. Orhan Erbug istambuli kor­mányzó szerint lehetséges, hogy a tűz teljes kioltása na­pokat vesz igénybe, de a vá­rost fenyegető veszélyt való­színűleg sikerült elhárítani. A görög teher hajón már csütör­tökön eloltották a tüzet, le­génysége sértetlenül megme­nekült. A román Independenta 95 ezer tonna olajat szállított Líbiából Romániába. A görög hajó, amely acélhuzalokat szállított a Szovjetunióból Olaszországba, akkor ütközött a román tankhajóba, amikor az indulásra készen, éppen felszedte a horgonyát. A török rendőrség a hajó­szerencsétlenséget okozó navi­gációs hiba elkövetése miatt őrizetbe vette a görög teher­hajó kapitányát és a legény­ség több tagját. Létkérdés az egység Ilyen háttérrel a polgári po­litikusok színrelépése nem koc­kázatmentes vállalkozás Nigé­riában. Az ország területén ma is csaknem 300 etnikai csoport él, a legnagyobbak — északon a mohamedán fulánik és hau- szák, nyugaton a fejlett gaz­dasággal és értékes kulturális örökséggel rendelkező jorubák, keleten pedig a polgárháború legfőbb kárvallottjai, a keresz­tény ibok — együttesen Nigé­ria lakosságának felét adják. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy ha ellentéteik ki­újulnak. jóvátehetetlen rom­lásba taszítják az országot: Ni­géria aligha él túl még egy Biafrát. A katonák tudatában voltak, ennek a veszélynek. Muritala Mohammed, sorrendben a har­madik katonatiszt-elnök ezért legfontosabb feladatának a tör­zsi ellentétek feloldását, a po­litikai stabilitás megteremtését tekintette, azonban orvul meg­gyilkolták. még mielőtt terveit valóra válthatta. Utódja, Oluse- gun Obasanjo tábornok ennek a politikai hagyatéknak a szel­lemében tevékenykedett. Át­szervezte az oktatást: az isko­lákban ma már az ..egységes Nigéria” eszméjére nevelik a gyerekeket. A katonáktól örö­költ alkotmány ugyancsak az etnikai, vallási, nyelvi korláto­kon túllépő törekvések jegyé­ben született meg. Amikor egy éve engedélyezték a politikai pártok működését, az 52 jelölt közül, csupán öt felelt meg az „egységes Nigéria” követelmé­nyeinek. Obasanjo arról is gon­doskodott, hogy a hagyományos visszahúzó erők — a törzsfőnö­kök, emírek, szultánok — be­folyását csökkentse: a korabbi szövetségi struktúrát megrefor­málta, az etnikai határokat Nigéria új elnöke megszüntetve 19 tartományra osztotta Nigériát. Gazdasági követelmények Sokan, akik a katonák érde­meit méltatják, felteszik a kér­dést: a viszonylagos politikai stabilitás elérésével miért tá­voztak mégis? Az egészséges társadalmi fejlődés írott-írat­lan szabályain túl az okok va­lószínűleg gazdasági természe­tűek. Nigéria, amely két és fél millió barreles termelésével a világon a hatodik-hetedik, a földrészen pedig az a legelső olajtermelő, az elmúlt 13 évben nem büszkélkedhetett különö­sebb gazdásági eredmények­kel. A fekete arany eladásából befolyt hatalmas jövedelmek egészen 1978 közepéig elfoly­tak. Ekkor Obasanjo tábornok drákói gazdasági intézkedések­kel próbáltó csökkenteni a munkanélküliséget, megzabo­lázni a kétszámjegyű inflációt, fejleszteni a hazai ipart és me­zőgazdaságot. A válságos helyzeten azon­ban csak enyhíteni tudott. Ni­géria, amely egykor a világ második kakaóbab-exportőre volt, ma már alig termeli, akár­csak a földimogyorót és a pál­maolajat, amelyekből most be­hozatalra szorul. A .mezőgazda­ság, amely a lakosság 70 száza­lékát foglalkoztatja, a nemzeti össztermék alig 20 százalékát adja, az alapvető élelmiszerek zömét perli g nem is termelik, hanem külföldről vásárolják. Élettapasztalat A gazdasági gondok tehát legalább olyan feszítőek, .mint a visszafogott társadalmi indu­latok. Csak gondos irányítással lehetséges , felszámolásuk. Al- haji Shehu Shagari, az ország új elnöke valószínűleg tisztá­ban van a kormánya előtt álló nehézségekkel. Ennek ellenére már induló beszédében az aláb­biakban foglalta össze prog­ramját: „Sem Kelet, sem Nyu­gat, sem szocializmus, sem ka­pitalizmus. Programunk a ni­gériai élettapasztalatra épül.”« A nigériaiak élettapasztalata 19 évvel a függetlenség elnyerése után azonban inkább a csaló­dásokban bővelkedik, mintsem az örömökben. A lakosság zö­me szakítani akar a riasztó múlttal, azt várja, hogy társa­dalmi-gazdasági gondjai meg­oldásának útját hozzáértő ke­zek egyengessék végre, s az el nem kötelezettség politikájával és az afrikai nemzeti felszaba­dító mozgalmak következetes támogatásával részt vállalja­nak a földrész végleges fel­szabadításából. Az új nigériai vezetésről az eddig leggyakrabban elhangzott vélemény: „Shagari a ki válsá­gosok pártját (Nigéria Nemzeti Pártját) vezeti, amely az emí­rek, a szultánok és mindenféle törzsi vezetők feudális előjo­gaiért küzd.” K. M. A Csendes-óceánba zuhant a cirkáló szárnyasrakéta Lángol a tenger a Boszporusznál. Sikertelenül végződött pén­teken a General Dynamics cég által gyártott cirkáló szár­nyasrakéta próbarepülése. A B—52-es repülőgépről indított cirkáló szárnyasrakéta az in­dítás után egy perccel s Csendes-óceánba zuhant. Ez már a második sikertelen pró­barepülés, amely a General Dynamics cég által előállított szárny asrakétóval történi. Ismét megnyitották a Boszporuszt Bolíviában kuszák a fron­tok. Nehéz lenne megmonda­ni, melyik politikai erő, vagy akár hadsereg egy-egy fegy­verneme, tiszti csoportja leül­és belpolitikai értelemben pontosan kit, kiket képvisel. A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy egy sikeres katonai puccs nem telepedhe­tett rá babéraira — ország- lása meghiúsult a népi ellen­álláson. Ez az új jelenség Bolíviában — és nemcsak Bolíviában —. cgy olyan üzenet, amelyet Washington címére adott fel a történelem. ** H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents