Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

Szabálysértési tapasztalatok Marcaliban Csavargó gyermekek, italozó szülők — Már megint nem mentek a gyerekek iskolába...! — Elindultak, kérem, de el- osavarogtak... — öt följelentés van itt az iskolától egyszerre, s nem ezek az elsők... ! — Hát tehetek én róla, ké­rem szépen, pedig mindent elkövetek... így zajlott le a napokban a beszélgetés, amelynek egyik résztvevője Antalicz Istvánná, a Marcali Városi Tanács sza­bálysértési előadója volt. Tíz éve dolgozik ebben a beosz­tásban. Munkája most, hogy területüket kibővítették, sza­porodott. Október végéig a ta­valyi 108 följelentéssel szem­ben 123-at kapott. — Sajnos, a legtöbb mun­kát az iskolakerülő, a tanköte­lezettséget mulasztó gyerekek adják. Hétfőn például öt ilyen ügyet tárgyaltam, s bírságol­tam meg ezért a mulasztó gyermekek szüleit. Akinél elő­ször tapasztalható, azt 500 forintra, a visszaesőket pedig 1000 forint bírság megfizetésé­re kötelezem. — Mi a tapasztalat általá­ban, gyakori-e a rendszeresen mulasztó gyermekek száma? — Az italozó, munkakerülő szülők rossz példáját, sajnos, a gyermekek is követik. Egy cigánycsalád nyolc gyermeke közül négy jár — járna! — iskolába. Akad köztük 14 éves, most végzi a harmadik osztályt, s két tízesztendős, ' aki elsőbe járogat... Eddig a J négy gyermek csaknem ötven i napot hiányzott... Megbírsá- ■ golom a szülőket — eddig is { azt tettem —, de ez semmit nem old meg. Az ifjúságvédel­mi bizottságnak, a KISZ-nek. s nekünk, a tanácsnak is ten­nünk kell — összefogva —, hogy ez a tarthatatlan hely­zet megváltozzon. Valóban, a tankötelezettsé­get elmulasztó gyermekek szü­leire kirótt bírság nem oldja meg véglegesen ezt a gondot. Az italozó, munkakerülő szü­lők kifizetik — esetleg leülik — a bírságot, s kevesebb pénz marad a gyermekek ellátásá­ra. Antaliczné ezt szintén pél­dával igazolja: — Éppen azt az apát jelen­tették föl — most már má­sodszor — közterületen való italozás miatt, aki ellen gyer­mekei rendszeres iskolai mu­lasztása miatt indult szabály­sértési eljárás is. Első alka­lommal 500. másodszor pedig 1000 forint bírságot róttunk ki. Nézzük, hogy az utóbbi hó­napokban, amióta megnöve­kedett a tanácsi szabálysérté­si jogkör, milyen ügyeket is kellett még tárgyalniuk. Marcaliban is akadnak né- hányan, akik pénz nélkül akarnak vásárolni. Ezek közé tartozik az a 30 éves fiatal­ember — ő is alkoholizáló életmódot folytat —, aki elő­ször ez év március 8-án pró­bált fizetés nélkül távozni az egyik élelmiszerboltból. Hűsgombócot meg egy üveg pálinkát találtak nála. Más­nap két üzletben is járt. mindkettőből fizetés nélkül akart távozni, pálinkával, ci­garettával,' s újból húsgom­bóccal. A hónap végén ismét bolti lopás. Az összesen 140 forint értékű cikkekért 3000 forintra bírságolták. Munlka, kereset hiányában nem tudott fizetni, tehát leülte. Becsületsértés. Szomszédok összekülönböztek, s egyikük minősíthetetlen kifejezésekkel illette — tanúk előtt — a má­sikat. A sokat hallott, meg­ért szabálysértési előadó is pirult, amikor a kijelentése­ket megismételték. A bírság 1500 forint, ez talán megfon­tolásra készteti a hirtelen ha­ragú embereket. Néhányan Marcaliban Is ki­használják a szolgáltatóipar hiányosságait, engedély nélkül folytatnak ipari tevékenységet. Ezt főként a kőműves- és a lakatosszakmákban teszik meg. Hat ilyen felelősségre vonás volt, s hogy visszatart­sák az embereket, a tavalyi 1000 forinttal szemben az idén 3000 forint az egy sza­bálysértésre jutó bírság. Volt, aki 4000 forintot is fizetett. Szaporodnak az üzemi és a mezei lopások, a kerékpártol- vajlások. 2—3000 forintot is fizet a biciklit eltulajdonitó, amiért új járművet is vehet­ne. A vásárlók megkárosítása miatt, italhamisításért — elő­ször fordult elő — 1500 fo­rintot fizetett az egyik biszt­ró dolgozója. A korábbi évek­ben a társadalmi ellenőröktől több ilyen följelentést kaptak, az idén egyet sem, pedig jó néhány helyen van ilyen visz- szaélés. — Azt tapasztaljuk, hogy a felelősségre vontak többségé­nél elértük célunkat, a sza­bálysértési eljárás jó hatással volt rájuk. A jövőben is arra törekszünk, hogy olyan bír­ság megfizetésére kötelezzük a szabálysértőket, mely Ka jövő­ben visszatartja őket — s má­sokat is — hasonló cselekede­tek e! követésétől — mondja Antaliczné. Törekvésünk, szabálysértési politikájuk célja találkozik Marcali lakóinak egyetértésé­vel. Csak ilyen módon lehet az emberek egy részét törvé­nyeink tiszteletben tartására, a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak be­tartására nevelni. Szalai László Oiárlmáayak világszínvonalon A S«er^zán»s’épi|>»r! Müvek esztergomi marógépg,várában két új. szám jegy vezérlésű megmunkálóközpont gyártását kezd­ték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy-, illetve számítógép-vezérlésű be­rendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelország­ba, az NSZK-ba és Franciaországba exportálják. ... . ' (MTI-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Januártól: szavatosság A csere sok visszaélésre adott lehetőséget A szavatccsági cipőjavításról tartottak értekezletet tegnap —r az összes érdekelt fél be­vonásával — a megyei taná­cson. Részt vettek ezen a Belkereskedelmi, illetve a Könnyűipari Minisztérium, az Okisz és a Cipőipari Egyesü­lés szakemberei is. Az érte­kezlet célja az volt, hogy tá­jékoztassák a kiskereskedelmi hálózat és a szavatossági javí­tást ellátó ipari szövetkezetek szakembereit a lábbelik minő­ségével kapcsolatos vásárlói szavatossági igények elintézé­sének új rendjéről. A belke­reskedelmi és a könnyűipari miniszter együttes rendelete — a cipők szavatossági javításá­ról és a minőségi kifogások elintézési módjáról — decem­berben jelenik meg, s a ga­ranciális javítóhálózat megte­remtésétől függően kerül or­szágosan bevezetésre 1980. ja­nuár 2-ától. Ez a rendelet alapvetően módosítja a minő­ségi kifogások elintézési mód­ját. A reklamációt követő cse­re eddig — ugyanis sok visz- szaélésre és nyugtalanító pa­zarlásra adott lehetőséget. A Belkereskedelmi Minisz­térium főelőadója, Killer Ist­ván tájékoztatójában elmond­ta: az új rendelet szellemé­nek megfelelően a belföldön kiskereskedelmi forgalomba hozott — hazai vagy import­ból származó — lábbeliket reklamáció esetén a javítható- ság szempontjából meg kell vizsgálni, s az elintézéstől nyolc napon belül gondoskod­ni kell. Ha a vevő nem vár­hat, akkor a javítási költsé­get fizetik ki neki, hogy gon­doskodhasson a szakszerű ja­vításról. Ha a kereskedő ugyanazt a típust cserére tud- ia kínálni, a vevő köteles el­fogadni. A vásárló panaszával a KERMI-hez fordulhat. A szavatossági javítószolgá­lat létrehozása sok technikai és gazdálkodási gonddal jár. A tájékoztatót követő szakmai konzultáción a somogyi ipari szövetkezetek vezetői lénye­ges-----az anyagellátásra, a m unkaerőre, a számlázásra, a kereskedelem és a javító kö­zötti szerződéskötés feltételei­re vonatkozó — kérdéseket tettek föl. A Kaposvári Szol­gáltatóipari Szövetkezet elnö­ke, Pásztori Sándor elmondta, hogy a javításra váró cipők begyűjtése és a kijavítottak visszaszállítása nehézségekbe fog ütközni, ugyanúgy, mint a kis tételeket jelentő javítá­si számlák továbbítása a ci­pőgyárakhoz. A két minisztérium, ^vala­mint az OKISZ és a Cipőipari Egyesülés képviselői válaszuk­ban elmondták: mindenben támogatni fogják a szövetke­zeteket. A gyárak segítenek a gépek és az anyagok beszer­zésében, szükség esetén pe­dig gyorsan, kisegítik a javí­tókat — hiszen ez nekik is érdekük. Ha ugyanis a cipő­gyár nem teljesíti kötelezett­ségeit, kizárhatják a szavatos­sági rendszerből és fizetheti a teljes kártalanítást. Szálak A cérna iránt rohamosan nő a kereslet. Hímeznivalót pe­dig egyedül Nagyatádon ké­szítenek. Az igények változá­sát. nemcsak a divatszínek változása jelzi, hanem a cso­magolás iránti igény is. Van olyan megrendelő, amelyik cérnabálákat. vásárol: sok ezer métert egy tekercsben, és olyan is, amelyik mindössze harminométeres darabokat kér egy spulnin. A vevő kívánsá­ga szervezési intézkedésként jut el az üzemrészekbe: gyor­san döntenek, és átállítják a gépeket. Az alapanyag útja azonban sokkal hosszabb ennél. Amíg a kívánt minőségű és színű cérna az orsóra kerül, teker- vényes — és nemegyszer — hosszú utat tesz meg. A leg­egyszerűbb megoldás az len­ne. ha a gyár egyik raktárába beérkezne a nyersanyag, a másikból pedig elindulna a kész tennék a vevőkhöz. Csakhogy ennek sok akadálya van. Legdöntőbb közülük a kapacitás és a munkaerő. Gé­pet viszont csak annyit lehet beállítani, amennyinek helye van. Munkaerőt szerezni pe­dig koránt sem könnyű; az emberek egy része — akikre a gyár még számíthatna — nem szívesen utazik lakóhe­lyéről a munkahelyre. Mit lehetett hát tenni? A gépeket kellett a lakóhelyen üzembe állítani; bizonyos munkaműveleteket ott végez­tetnek el velük. A Nagyatádi Cérnagyár ré­szére például a böhönyei tsz melléküzemága készít nyers- cérnát. Ezt a gyár központjá­ba szállítják és elvégzik a to­vábbi munkaműveletet. A cérna egy része azonban még ezután sem kerül a raktárba, hanem tovább utazik a me­gye másik végébe, Bolhóra. A tsz ott létesített egy üzemet. Itt a gyárban megfestett cér­nát — a vevő kívánságának megfelelően — kisebb vagy nagyobb orsókra tekerik a gé­pek. Ezután csomagolják csak és küldik a nagykereskedelmi vállalatokhoz vagy a külföldi vevőknek. Az a tény, hogy a bolhói üzemben exportra is csoma­golnak árut, bizonyítja: ter­mékük megfelel a szigorú mi­nőségi követelményeknek, a gépeket kezelő munkások ér­tik már a szakmát. Bizonyít­ja ezt az is, hogy jó gondolat volt létrehozni a melléküzem- ágat, hiszen az ott dolgozó embereknek biztos munkát, keresetet jelent ez. A gyár­nak pedig jelentős kapacitás­gondját oldotta meg. A cérna azonban most is utazik még. A technológia ugyanis — amelynek révén a gyapotszálakt»! hajszálvé­kony cérna lesz — bonyolult. A megyében még nincs fésűs- íonöda. Azt a műveletet te­hát, amelynek során a cérná­ból kifésülik a rövidebb elemi szálakat és ezzel növelik a szakítószilárdságát, az ország másik végén végzik el. A nagyatádi üzem Miskolcról és a lőrinci fonóból kapja a szállítása pedig költséges, fésűs-szálakat, mégpedig éven­te 1700—1800 tonnát. Az áru szállítása pedig költséges, nem is beszélve arról, hogy távoli üzemek termelését ne­hezebb összehangolni. Ebből következik a tennivaló is: a közelben levő kapacitások fel­használásával kell megoldani a fésűsfonal gyártását. A Pa- mutfonó-ipari Vállalat másik somogyi gyárának, a kaposvá­ri textilműveknek a gépparkja alkalmas lehet erre. Tárgya­lások kezdődtek hát annak ér­dekében, hogy azt a fésűsfo- nalat, "amelyét a megyében dolgoznak föl cérnának, ké­szítsék el a megyeszékhely el­ső textilipari üzemében. Ha megvalósul a terv, ke­vesebbet utazik a cérna alap­anyaga, könnyebb, egyszerűbb lesz a gyártási programokat összehangolni, és a szállítási költségek csökkentése miatt alacsonyabbak lesznek a ter­melési költségek is. E szálak pedig a kooperáció révén egy­re jobban egymáshoz kötik a megyében dolgozó, hasonló feladatokat ellátó üzemeket. Dr. K. I. Növényvédelmi tájékoztató Áraszolóhernyók kártétele Szafb^täy Mihály z utolsó nap Mindennap taéáifcoetafc aztán, s amíg nem szerzett egy köl- csön-kulcsot, mindig az autó­ban. Iszonyú kín voít. SBÍfií*s»or elátkozta az autóját, mert ha csak ránézett fejlövést ka­pott. De mint egy őrült haj­szolta bele magát az ügybe. Ügy táplálta magába alanyt, mint egy komp-juter a szarlag- csík tárolta adatokat, S köz­ben behunyta a szemét, hogy ne vegye észre mindazt, amit az eszeveszett rohanásban kí­nos lett volna észrevenni. Mert a lány töméntelenül sokat hazudott, s rossz»!. Ha nem is azowoaä, die hamarosan le- ’eplezódátL. és » ott aßt meg­fő rodve, * láasz tiényekfcel, ••melyek egyáltalán nem ve­títek jó lény rá sem. Hiszen aki minden hazugságot az Smagyl Néplap értelem eöeni merényletnek érzett, nem egyszer kevesebb­ért állt föl emberek mellől, miért tűri hát akkor most ezt el. Bfem nagyon értette, nem ■nagyon tudta volna megma­gyarázni önmagának, de félt az önmagával való szembené­zéstől. — a sokasodó, vállára ülő fekete madarak súlyát csak átlfca. nem rázta le ma­gáról — nem gondolt semmit sem végig. Pedig közben már azt is tudta, hogy a lány »-ha ló nincs, szamár is jó« ala­pon ragaszkodik hozzá s hogy állandóan keresi magá­nak azt a bizonyos lovat. Azt pedä«g már a legelső találko­zás trtán tudta, hogy a lány művészekben, írókban »uta­zik«. Mert ő nem egyszerűen miniszterné-nagyasszony vagy legalább vezérigazgató, ha­nem sokkal inkább múzsa szeretett volna lenni. Nem­csak azért, mert afobem «- kö­zegben amiben élt — a sok felületes cinizmus ellenére — tapasztalhatta az igazi, az al­kotó érték hatalmának, ere- jét-tiszteletét. azért is mert a társadalmi erőre érzékeny bő­rével felfogta, hogy a száz evvel ezelőtt kókler színész, éhező hangász. kóconfitty fir- kász, ma a társadalmi mun­kamegosztás — egyébként igazságtalan — rangsorában mennyivel előkelőbb és szi­lárdabb jelenség, mint annyi más, a társadalom napi életé­hez, a hosszú távú létéhez is fontosabb érték. S azért is, mert élt benne az örök kék­harisnya vágy: megfürödni a híres alkotó szennyvizében, azt le nem mosni magáról, s azt ragyogtatni föl egy életen át. De azért is, mert volt benne valóságos erő és ren­geteg energia »amit, ugye, ha már nőnek született, és saj­nos nem. férfinak és rá kell pazarolni valakire, hát leg­alább érdemes legyen«. Ilyenkor mindig felötlött benne »miért nem maga te­remt magának világot«, de megbeszélni nem tudta a lánnyal. Hiszen akkor, meg kellett volna bántania, mé­lyen a húsába vágva, és eh­hez soha nem érzett elég erőt. Csak a felületi hántásokra fu- tetteu- az a-íieemen ••sesek*#. Elmerengett fölötte az öreg, különösebben nem szerette az ilyen elkeseredő emlékeket. 17. »Rosse:, gyűlölködő pillana­tai lehettek 1« — gondolta. — »De hát ilyen elég sokszor adódhatott neki, s mégsem volt gyűlölködő!« Elővette a zsebkendőt, a levélborítékot, s beletette a borítékba az összegyűrt pa­pírokat, a kesztyűtartóban ta­felt levéltöredék mellé. — Köszönöm — mondta —; megismertem a kézírását. — Az egyik szöveg géppel volt írva. A lány félénken kérdezte: — M ... mi van vele? — Mondom: meghalt. Autó­baleset. Nem is olyan messze ide. — Szegény. — Mi vagyunk saegénvek, Mucóka. Akik élünk, nekj már nincsenek gondjai. De nekem igen. Például hol al- szóm ma éjjel? Tudja, kis­lány, átkozottul utálok éjsza­ka autót vezetni. Van itt va­lami szálloda? Minden gyümölcsfán káro­sítanak a kis téli araszoló és a nagy téli araszoló lepkék hernyói. Kedvező (szélsőséges változásoktól mentes) tavaszi időjárás esetén a tél folya­mán lerakott tojásokból a hernyók már a rügufakadás előtt kikelnek és a duzzadó rügyekbe rágják magukat. A megtámadott és károsított rü­gyek nem hajtanak ki. A gyümölcsfák fejlődésének elő­rehaladtával a fiatal levele­ket és virágokat rágják, ese­tenként a kis gyümölcskezde- ményeket i6. E hernyók jel­legzetes araszoló mozgásukról, illetve a károsított növényi részeit összeszövéséről köny- nyen felismerhetők. Az idei tavasszal Marcali— öreglak, Kaposvár és a Zse- licség, valamint Siófok—Tab körzeteiben figyeltük meg az araszolóhernyók kártételét nagyobb mértékben. Az egy nemzedékű kártevők lepkéi­nek rajzása az októberi hű­vös idő hatására az elmúlt évekénél korábban kezdődött. A változékony, szakaszosan fölmelegedő időjárás azonban a lepkék repülését, élettevé­kenységét zavarta, ezért a rajzásuk csak a múlt hét vé­gén beköszöntő hűvös, csapa­dékos; idő következtében vált folyamatossá. tömegessé. A leptoék megéiénfeütese a tana-­szí hernyókártétel veszélyére hívja föl a figyelmet. A vár­ható károk megelőzésére a legegyszerűbben elvégezhető mechanikai védekezést java­soljuk. A gyümölcsfák törzsé­re erősítünk hernyófogó övé­két, és a 15—20 cm széles hullámpapír övék. középső sávját (legalább 10 cm széle­sen) kenjük be hernyóenyvvel vagy más lassan száradó ra­gasztóval. Az övékbe belera­gadnak az araszolólepkék re­pülni nem tudó csonka szár­nyú, barnás szürke vagy hal­ványsárga alapon feketével tarkított, tömzsi nőstényei. A törzsön fölfelé mászó rovarok így nem tudnak eljutni a ko­ronaszintbe és nem tudják le­rakni áttelelő tojásaikat. Az öveket a lepkék rajzásának befejezéséig — december utolsó, január első napjáig — hagyjuk a fákon, illetve cse­réljük a fogott anyag mennyi­ségétől függően. Á leszedett öveket azonnal égessük el! A-z. envvréteget szükség szerint friss enyvvel rendszeresen kenjük át. A hernyóenyves övék használata az erdők kö­zelében levő gyümölcsösökben elengedhetetlen. Ha k véde­kezés valamilyen okból elma­rad, tavasszal rügyfakadá&kor a fiatal hernyók elten kell permetesaá. IFoiytatjiskJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents