Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

Eredményes együttműködés A balatoni idény tapasztalatai Ä balatoni Idény idei ta­pasztalatait vitatta meg leg­utóbbi ülésén a siófoki járási párt-végrehajtóbizottság. Mint ismeretes, a hazánkba érkező turistáknak körülbelül egyne­gyede, a belföldieknek mint­egy a fele keresi föl főidény­ben a Balaton déli partját. Az idén néhány központi intéz­kedés — a gyorsfejlesztési program a kempingek és a kereskedelmi, illetve vendég­látóhálózat bővítésével kap­csolatban — is javította a vendéglátás feltételeit. A gyorsfejlesztési program tel­jesítése végett a járási hiva­tal, a községi tanácsok, vala­mint a beruházó, tervező és kivitelező szervek eredmé­nyesen együttműködtek. kö­vetkezésképpen a szükséges létesítmények a szokásosnál gyorsabb ütemben valósultak meg. Több szálláshely A déli parton — a Siotour statisztikája szelént — 4,1 százalékkal nőtt a vendégna­pok száma, s a nyugati orszá­gokból — főként Ausztriából és NSZK-ból — 21 százalék­kal többen érkeztek, mint ta­valy. Az említett gyorsfejlesz­tési program révén 11 450-nel nőtt a szálláshelyek száma, s minden bizonnyal ennek kö­szönhető, hogy az idén nem okoztak gondot a vadkempin­gezők. Bővült a fizetővendég- ■ szolgálat, s e hálózatba új köz­ségeket is bevont a Siotour (például Kőröshegyet). Az el­látás kielégítő volt. Alapvető élelmiszerekből sohasem szen­vedtek hiányt a nyaralók, nagy kereslet mutatkozott a boglári és a szárszói kenyér­gyár termékei iránt, tőkehús- liol,''1 sörből, üdítő italokból is elégendő készlet állt a ,fo- i? posztók rendelkezésére. A zöldség-gyümölcs-ellátás ja­vult. A Zöldért az idén a strandokon is kínálta áruját. A boglárlellei áfész sikeresen tett eleget a gyorsfejlesztési programban vállalt kötele­zettségeinek: ^z új üzletek ’dobén elkezdték az árusítást. Bővült, a magánkereskedelem is. Az éjszakai áruszállítást azonban sok helyütt nem si­került bevezetni — főként a fogadási feltételek hiánya miatt. Ugyanakkor jól bevált a konténeres szállítás, első­Magyar—finn film Vámmentes házasság Kiválasztották az első ma­gyar—finn koprodukciós film­alkotás két finn főszereplőjét. Ez a legfontosabb eredménye annak a tíznapos utazásnak, amelyről most érkezett haza Zsombolyai János rendező és három munkatársa. A leendő főszereplőket a Hamlet egyik ottani előadását látva szemelte, ki a rendező. Asko Sarkola, a - svéd nyelvű kis színház mű­vészeti vezetője és vezető szí­nésze, valamint Tom Wenzel, a helsinki Svéd Színház tagja egyaránt megnyerte Zsombo­lyai János tetszését. Az elvi megállapodás értelmében ők játsszák maid a finnországi nemzetközi lakodalom — for­dulatokban gazdag — esemé­nyeit nyomon követő film fér- fifőszerepeit. Partnereik: Esz­tergályos Cecília, Kiss Mari és Margittay Ági. A tárgyalásokon abban is megállapodtak, hogy megvál­toztatják a film eredetileg ter­vezett címét, a »Finn vodka szódával«-t, Finnországban ugyanis semmilyen formában nem reklámozzák az alkoholt. A film új, angol nyelvű cí­me: Duty free marriage. En­nek magyar változata pedig, a Vámmentes házasság lesz. A két producer közös vál­lalkozásaként Finnországban is megalakult a forgatócso­sorban az. új egységeknél. A tanács és az áfész eredmé­nyes együttműködésére jó példa a boglárlellei. Itt ugyan­is a helyi tanács az elmúlt évben három üzlet építését segítette elő, egyrészt mert helyet biztosított az áfész ré­szére, másrészt mert 1 800 000 forint kölcsönt adott neki. A balatonszárszói tanács ugyan­csak félmillió forinttal segí­tette a helyi áfészt a Szóládi úti élelmiszerbolt létrehozá­sában. A kiskereskedelemben is gondot okoz a munkaerő- hiány. A kizárólag nyáron nyitva tartó üzletekben nincs elég szakember, következés­képpen a munkavállalókra he­lyenként túl sok feladat há­rult. Balatonföldváron például a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ÄBC- jében 19 ember dogozott 39 helyett. Ezért volt kénytelen az üzlet csökkentett munka­időben árusítani. A vendéglá­tó egységek az igényeket ki tudták elégíteni. A kiszolgá­lás színvonala javult, ám itt is a segédmunkaerő hiány okozott gondot. A táj és a tó védelme A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló az emlí­tetteken kívül értékeibe a szolgáltatás, a strandok, a parkok és közterületek, a kör­nyezetvédelem, a köztisztaság, a közlekedés, a közművelődés, a közegészségügy és a sport­élet színvonalát is. A strand Boglárlellén például 20 ezer négyzetméterrel bővült, fel­szereltsége, szolgáltató szín­vonala azonban nem válto­zott. A partvédőművek az utóbbi években megrongálód­tak, szükség lenne mielőbbi felújításukra. Az utóbbi évek­ben 90 940 négyzetméterre nö­vekedett a belterjesen művelt parkterület a járás üdülőhe­lyein. A gépkocsiparkolók ugyancsak növekedtek. bár kevés a szilárd burJcolatú. A szemétlerakóhelyek állapota szinte mindenütt romlott. Sok — egyre több — a szemét, s a lerakóhelyek többsége mély fekvésű, közel van a Balaton­hoz. Nagy veszélyt jelent a tó vízminőségére a több ezer he­lyi szennyvíz-szikkasztó. A Balaton-parti szennyvízháló­zat az utóbbi időben mind­össze 1300 méterrel bővült. A •telepek kapacitása változat­lan, ugyanakkor a szennyvíz mennyisége állandóan nő, kö­vetkezésképpen tisztíthatat- lan víz is kerül a Balatonba. Az ülés résztvevői — a be­számolóval kapcsolatban. — a saját tapasztalataikat is el­mondták az idénnyel kapcso­latban. Felszólalásaikban kü­lönös hangsúlyt kaptak a táj és a tó védelmével kapcsola­tos gondolatok. Részletesen szóltak a közművelődési, kul­turális tapasztalatokról, meg­állapították, hogy az idén szá­mos nívós rendezvénysorozat emlékét őrzik a vendégek és a helyi lakosok. Rendezvények, „szépséghibák" A kőröshegyi Canlus Pan- nonicus — immár hagyomá­nyos — rendezvénysorozaton kívül Boglárlellén és Bala- tonszemesen is rendeztek színvonalas koncerteket. A Somogyi Nyári Színház elő­adásainak nagy népszerűsége Boglárlellén azt bizonyította, hogy az üdülök is igénylik a színházat. Balatonföldváron a nyugat-magyarországi, Bog­lárlellén a szövetkezeti nép- táracostalálkozó és három al­kalommal rendezett várdombi vidám vasárnap vonzott nagy közönséget. Az ŐRI könnyű­zenei rendezvényeit is sok fiatal látogatta, bár a műso­rok nem egyszer gondot is okoztak. Érthetőek bizonyos üzleti szempontok — jegyez­ték meg a vb-ülésen —, ám a rendező szerveknek jobban kellene ügyelniük a közbiz­tonsági követelmények betar­tására. A boglárlellei Omega- koncerten például mindössze két jegyszedő volt szolgálat­ban, s a közönség a szabad­téri színpad berendezésének a felét összetörte. Az efféle elő­adásokat nagyobb körülte­kintéssel és a közbiztonság alapvető feltételeinek megte­remtésével kell megrendezni. A rendőrség tapasztalatai szerint az új intézkedések nyomán az idén csökkent a »fekete« valutabeváltás; a közbiztonság helyzete, eseten­kénti gondjai kétségtelenül összefüggenek a nyári mun­kaerőhiánnyal. illetve az er­kölcsi bizonyítványhoz nem kötött munkahelyeket betöltők változékony csapatával. Saj­nos. a vállalatoknak nincs módjuk a -válogatásra, néha kénytelenek vállalni a kocká­zatot is egy-egy »messziről jött«, kétes szándékú munka­vállaló ' fölvételével. Sokan, természetesen, valóban dol­gozni, keresni akarnak, de néhányan úgy vélik, a nyári Balaton-part a legalkalmasabb hely a bűnözésre. Az elgon­dolást tettek követik, s az egyre hatékonyabb közbizton-l sági intézkedések elég gyor­san kiábrándítják az efféle J »munkavállalóikat-«. Sz. A. I Á dolgozók egészségvédelme Látogatóban a megyei üzemegészségügyi rendelőben Ipari és mezőgazdasági üze­meink dolgozóinak a rendsze­res egészségügyi ellátását hi­vatott szolgálni az üzemorvosi hálózat. Tizenhét főfoglalko­zású üzemorvos tevékenykedik a megyében, mintegy har­mincezer dolgozó egészsége fölött őrködve. Tíz főfoglal­kozású üzemorvost tartanak nyilván a megyeszékhelyen, négyet Siófokon és a járás­ban, ezenkívül Nagyatádon, Marcaliban és Csurgón fog­lalkoztatnak üzemorvost. A munkahelyek száma ennél jó­val több, mivel megyénk ipa­ri üzemei általában kis lét­számúak. Kaposváron tizen­hét üzemet lát el a tíz főfog­lalkozású orvos, tizet a siófo­ki járásban, a többi helyen összesen hat üzemet érint az üzemorvosi ellátás. Kaposváron a kórházban két és fél éve működik a me­gyei üzemegészségügyi szak­rendelő. Az elsők között hoz­ták létre hazánkban. Dr. Vin- cze Erzsébetet, a kórház fő­igazgató-helyettesét kértük meg, hogy mutassa be az üzemegészségügyi szolgálat munkáját és a . megyei szak-, rendelő tevékenységét. — Mit jelent az orvos a munkahelyen? — Régi időkre emlékeztet a hasonlatom; azt jelenti az üzemorvos, amit valamikor a háziorvos. A munkahelyen a 12/1972-es rendelet értelmé­ben elsősorban a kötelező elő­zetes és időszaki szűrővizsgá­latokat végzi. Feladatát telje­sebbé teszi, hogy aktívan elő­segítheti a rászoruló dolgozók gyógyulását más munkakörbe való áthelyezéssel, ha egész­ségügyileg ez indokolt. Nem terjedt el országosan, de ná­lunk a megyében igyekszünk kiszélesíteni a táppénzre vé­tel jogát az üzemorvosi háló­zatban. Ennek megvan az az előnye, hogy beteg időben for­dul orvoshoz, tehát csökken a munkából kieső napok száma. A munkások egészségének a megtartása a megelőző mun­kában nyilvánul meg. A gon­dozásban is sokat tehetnek üzemorvosaink ;• gondoljunk néhány olyan betegség figye­Kiállítás Szentendrén Szentendrén megnyitották Kovács Margit keramikusmű­vész állandó — nemrég kibővített — gyűjteményes kiállí­tásit. Az új múzeum három teremmel és száz alkotással gyarapodott. Ezentúl a tárlatlátogatók háromszáz kerámia alkotásával ismerkedhetnek meg. Képünkön: az »Öregek csöndes lakomája«. , (MTl-fotö — Pólya Zoltán felv. — KS) Felelősség a döntésért Dobozy Imre Hatalom nélkül című regényéről Egy irodalmi alkotás gon-f dolati, tartalmi értékét első­sorban az adja, hogy milyen eikölcsi tanulságokkal szolgál, mit mond a történet, a sze­replők magatartása az olvasó­nak — bármikor játszódik is a cselekménye. Dobozy Imre Hatalom nélkül című regenye az emberi magatartásról mond e, fontos dolgokat. Egyenesen, mindenféle divatos jelrend­szert mellőzve. Hagyományos regényformában, amely vilá­gé® szerkesztése, olvasmá­nyos, sodró lendületű stílusa miatt is méltán számíthat si­kerre. Mindezek fontos eszközök, amelyek jól segítik a monda­nivaló kibontását. Annak be­mutatását, hogyan viselkedik egy rendkívül nehéz helyzet­ben felelősséggel élre álló kommunista, miképp dönt a legkülönbözőbb, gyakran kri­tikus helyzeteiében, s melyi­ket ragadja meg a különböző választási lehetőségek közűi. A regény cselekménye 1945 nyári s* őszi hónapjaiban játszódik. Főhőse polgári csa­ládból származik, aki hor- thiysta főhadnagyból lesz a szovjet hadsereg tisztje, majd az MKP egyik járási titkára. Aki tudja, mit jelentett akkor ez a funkció, különösen vidé­ken, abban is egyetért velem: ennél hálásabb téma kevés akad az utolsó harminc év magyai- történetében. Hogy mégis ritkán választanak ha­sonló főhőst az írók? Azt hi­szem, félnek a sematizmus veszélyétől. De az is igaz, hogy ilyen élményanyag, amely ha­sonló könyv megírásához nél­külözhetetlen kevés magyar írónak adatott meg. Persze a sematizmus csap­dája ebben a regényben is ott leselkedik. Hogy a szerzőnek mégis sikerült elkerülnie, meggyőző erejű íráskészségén kívül töretlen elkötelezettségé­nek köszönhető. Főhősét is ez vezérelte döntéseiben. Már igazolási okmányában is ez állt: önálló döntési képességé­nek elismerésével... Ez a fontos jellemvonása adott ta?p-­tást, mentette meg a bukás­tól. Czobor Lukács párttitkárnak úgy fejeződik be regénybeli története, hogy tudjuk: meg­próbáltatásokkal teli időszak vár rá, de ő az ellentétes ol­dalról érkező támadásokban — személyi kultusz, ellenforrada­lom — sem adja föl elkötele­zettségét. Nem fog behódolni kizárólag tekintélyi alapon, érveket és magyarázatot kö­vetel, vitatkozik, nem elég­szik meg a kenetteljes frázi­sokkal. Lehet, hogy az ötve­nes évek elején a börtönt sem kerüli el, de ha módja lesz, az elsők között fog fegyvert a munkáshatalomért. Élete döntések sorozata. Tu­dom, valamennyiünké az. De mennyire mást jelenteit ak­kor dönteni, amikor sem fe­lettes szerv, sem testület, de még jó barát sem segíthetett, mert egyszerűen nem volt rá idő. Azonnal kellett cseleked­ni. Életről és halálról volt szó, egyének és közösségek sorsaiéi. Dönteni kellett — és vállalni a következményeket. Támadni és védekezni. Egye­dül! Tudva, hogy a gyakorta használt eszközök, eljárások miatt büntetés várhat rá. Ha a legszabályosabb utat járja végig, nem lesz bántódása. Nyugodtan alhat, talán még meg is dicsérik, milyen fe­gyelmezett volt. De Czobor Lukács mindig a legrövidebb és legcélszerűbb utat válasz­totta. Ahogy a forradalmi helyzet megkövetelte. igaz, közben sokszor került közel ahhoz, hogy a nyakát törje. Szó sincs róla: nem volt hi­ba nélküli ember, önfejűsége, türelmetlensége esetenként túlzásokra ragadtatta, sérel­mei miatt általában maga vtlt elégtételt, és durvasága sem sorolható erényei közé. Mind­ezekkel együtt izgalmasan összetett egyéniség volt. Végül hadd utaljak a regény mának is szóló, igencsak idő­szerű üzenetére: a döntési készség' fontosságára, az égvén,- felelősségvállalás nélkülözhe­tetlenségére. Igaz, merőben más körülmények között kell vállalnunk a választás kötele­zettségét, de ezt a tulajdonsá­got a testületi mechanizmus még oly magas színvonalú mű­ködése időszakában sem nél­külözheti a mozgalom. t. U, lemmel kisérésére, mint a magas vérnyomás vagy a cu­korbetegség. A 7. alkoholisták gondozása a legnehezebb fel­adat, itt az üzemorvos eg;-~x maga nem kóp^ . »aitozást előidézni. A tömegszerveze­tekre- támaszkodva érhetnek csak el eredményt.. — Érzékelhető-e. hogy az üzemorvosok jelentős terhet vesznek le a körzeti orvosok válláról ? . — Statisztikánk erre külön nincs. Egészen biztos. hogy így van. Csurgón például ami­kor két üzemben megindult a közös üzemorvos-i szolgálat, beszélteti erről a körzeti or­vosok. — Miként történik a kép­zésük? — Az egyetemen nem ké­peznek külön üzemorvosokat: az. általános orvosok tovább­képzésével oldják meg az üzemegészségügyi szakorvosi utánpótlást. — Tudjuk, hogy az orvos­tudomány különböző szakte­rületekből áll, ezért beszél­hetünk szülészről, szemészről, urológusról stb. Az üzemor­i vos hol áll ? — Az üzemorvos a foglal­kozási betegségek szakorvosa. Mellette foglalkozik a mun­kahelyi higiéniával, a köz­egészség- és járványügy sajá­tos feladataival, a település egészségüggyel, és elsősorban: belgyógyász-ismeretekkel ren­delkezik. — Az egyes üzemekben szakrendelés is van. — Igen, például fogászat, nőgyógyászat. De csak ott, ahol ez indokolt. — Tudjuk, nemcsak ott al­kalmaznak üzemorvost, ahol ezt -a körülmények és az elő­írások lehetővé teszik, hanem néhány intézmény is foglal­koztat orvost tanácsadói mi­nőségben. — 1980. január 1-ével lép érvénybe az a rendelkezés, amelyik ezt a továbbiakban nem teszi már lehetővé. —' Mi adja a legtöbb mun­kát az üzemorvosoknak? — A zaj. Üzemeink java része régi, gépeik elavultak, vagy a korszerűek sem felel­nek meg az egészségügyi kö­vetelményeknek. Dr. Koppány Tiborné fog­lalkozik azoknak a dolgozók­nak a vizsgálatával, akik za­jos munkahelyeken dolgoznak. Érdekes táblázatot mutat: a nyolcvan decibel feletti érték már káros a szervezetre. Ez a zaj egy forgalmas út »dü­börgésének« felel meg. S ki gondol arra, hogy egy légka­lapács zajára táncol a discó- bárban? Pedig így van. Ko­rábban a rendelőintézetben vizsgálták a zajártalomnak kitett dolgozókat, ha megje­lentek. Két és fél éve a me­gyei üzemegészségügyi szak­rendelőben lehetőség nyílt arra is, hogy az üzemekkel szorosabb kapcsolatot építse­nek ki és a dolgozókat rend­szeresen vizsgálják. — Milyen ártalmakról be­szélhetünk még? — fordul­tam ismét dr. Vincze Erzsé­bethez. — A vibrációs ártalmak is súlyosak, elsősorban a mező- gazdaságban, de a különböző festékanyagok is károsak le­hetnék az emberi szervezetre. — Az üzemegészségügyi há­lózat továbbfejlesztésének jö­vője? — Az ipari létesítmények­ben megszervezett egészség- ügyi hálózat a mai követel­ményeknek megfelel, az ötö­dik ötéves terv még hátralévő szakaszában, illetve a hatodik ötéves tervben azonban még fejlesztésre, szorul. A fejlődés üteme a mezőgazdaságban el­maradt a követelményektől; egy főfoglalkozású orvosunk van mindössze a mezőgazda­ságban. A megyei iteemegéezségüg yi szakrendelő munkája szoro­san kapcsolódik a, köjál mun­kavédelmi és az üzemorvosok mindennapi tevékenységéhez. Hatékonyabban csak -abban az esetben tud dolgozni, ha az üzemek is teljesítik kötele­zettségüket a dolgozók egész­ségvédelmében. Horányi Barna Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents