Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

Honvédelmi tudósítók Várnában _____ ► Tanácskozás a barátság szellemében Nyári kánikula fogadta Várnában szeptember végen a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi—katonai újság­íróinak XII. tanácskozására érkezőket. Köztük a magyar küldöttséget, amelyet Ágoston László, a Lobogó főszerkesz­tője vezetett. A barátság eszméjét, közös céljainkat, feladatainkat, ,az együttműködés fontosságát hangsúlyozta megnyitójában Joszifov Veszelin, a Balgái Újságíró Szövetség elnöke. s erről szóltak a hét szocialista ország küldöttei is. A tanácskozás témája a nyugati hatalmak nyílt és ál­cázott militarista törekvései­nek, az ideológiai diverzió- naik a leleplezése.- valamint a szocialista országok népei­nek —■ különösen az ifjúság­nak és a katonafiataloknak — hazafias—honvédelmi nevelése volt. A kétnapos tanácskozáson elhangzott beszámolókból ki­tűnt: a sajtó, a rádió, a te­levízió következetesen folytat* ■ja az imperialista törekvések leleplezését, s ezzel együtt országaik népének hazafias— honvédelmi nevelését. A magyar küldöttség veze­tője hangsúlyozta: — A magyar sajtóban fo­lyó hazafias—honvédelmi ne­velő munka szerves része, fontos alkotóeleme az impe­rialista katonapolitika leleple­zése. A politikai enyhüléssel együtt járó bonyolult ideoló­giai o&ztályküzdelem követel­ményeivel összhangban folya matosan vizsgáljuk e téma­körrel kapcsolatos munkánk hatását. A feladatokat összegezve ezeket mondta: szilárd esz­mei és' politikai erőnlétre, ala­pos tájékozottságra van szük­ség hogy az új helyzetekben el tudjunk igazodni. Összetett és kifinomult fegyverek kel­lenek, s az, hogy állandóan készültségben legyünk! A tanácskozás harmadik napján a Naradno Deló szer­kesztőségében folytatott be­szélgetésen a lap főszerkesz­tője az idegenforgalommal kapcsolatos kedvezőtlen hatá­sokra hívta fel a figyelmet: — Várnában, s az ide tartozó Druzsba, Aranyhomok és Al- hena, meg a többi nagyobb üdülőhelyen évente 1,6 rpillió turista fordul meg, köztük je­lentős számban kapitalista országokból is. Így olyan esz­mei hatások érik főként a fiataljainkat, amelyeket mi a korábbinál is következetesebb munkával, eredményeink is­mertetésével. azok megbecsü­lésére. s a hazafiságra. az in­ternacionalizmusra taló neve­léssel tudunk csak ellensú­lyozni. Házigazdáink lehetőséget teremtettek arra is. hogy meg­ismerkedhessünk Várnával, a megye és a megyeszékhely meg az üdülőhelyek fejlődésé- veL — Várna és a megye a múltban fejletlen mezőgazda­sággal rendelkezett, ipara nem volt. Ma nagy jelentőségű tu- I ristalközpont, s itt található az ország legjelentősebb ipari bá­zisa. Különösen a hajóipar fejlett — 30—35 ezer tonnás hajók készülnek —. a kémiai ipar is számottevő, hiszen évente 1 milliárd tonnánál több műtrágyát, klórt és nö­vényvédő szert gyártanak. 'Operaházunk, kultúrpalotánk, szakközépiskolánk van. A VI. ötéves tervben 62 ezer család jut lakáshoz. Ennyi lakosa volt Várnának 1941-ben — tájékoztatott bennünket Tó­dor Sztojcsev, a megyei párt- bizottság első titkára, a Bol­gár Kommunista Pánt Politi­kai Bizottságának póttagja. Tíz esztendeje, hogy itt jár­tam, a fejlődés, a változás meglepett. Új városnegyedek,: tíz- és tizenöt emeletes lakó-; házak, üdülök, kempingek, is- j kólák, óvodák sokasága bízó- i nyitja a változást. Megcsodál- ; hattuk a tengert és a közeli i tavakat összekötő, hajózható csatorna fölött átvezető 3 ki­lométeres, modern, szép íve­lésű hidat, az épülő új kikö­tőket, házakat, s a készülő ha­jókat is. Hosszú lépcsősor vezet a Várna legmagasabb pontján levő, az orosz—bolgár, illetve a szovjet—bolgár testvéri kap­csolatot hirdető, monumentá­lis Barátság Emlékműhöz. »Századoktól századokig ba­rátság« — hirdeti a felirat. Ennek tiszteletére ég örökké a láng a kandeláberekben. A szocialista országok küldöttei gyászzene hangjai mellett he­lyezték el koszorúikat az em­lékmű talapzatán. 1444. november. 10. Törté­nelmi napokat, a harcokban született magyar—bolgár ba­rátságot, az internacionalista összefogás jelentőségét idézi a várnai csata színhelyén emelt szabadtéri Fegyverbarátság Parkmúzeum. Vladiszláv — Ulászló — . lengyel—magyar király uralkodása idején Hu­j nvadi János vezénvletével itt ütközött meg az alig húsz­ezer főnyi magyar és nemzet- | közi sereg II. Murád szultán többszörös túlerőben levő. ha­talmas hadseregével. Itt esett el Vladiszláv is. A múzeum parkjában egymás mellé emelt, szarkofágok jelzik: ápolják a névtelen katonahősök emlé­keit. A múzeum Hunyadi-termé­ben arról győződhettünk meg. hogy milyen tisztelettel őrzik a várnaiak, egész Bulgária a magyar hadvezér emlékét. Szarkofágja a rajta nyugvó fehér márványszobra, festmé­nyek, melyek Hunyadit ábrá­zolják harc közben. egykori hadizászlók, fegyverek, föl­szerelések egyet bizonyítanak: a magyar—bolgár barátság harcokban született, s erősö­dött, Szalai László (Folytatjuk.) Piaci körkép Hég mindig pénztárcakímélő árak A hét eleji deres hajnalok után mindenki drágulást1 várt a tegnapi kaposvári hetipia­con, holott továbbra is nyár végi aí árubőség. A lecsópap­rika még mindig csak 5—7 forint és a töitenivaló sem több 10-nél. A két hete még oly borsos árú nrimatinaapri- kát ezúttal 12—13 forintért lehetett venni. A cseresznye­paprikát 20 forintért is ka­póssá teszi, hogy az üzletek­ben még mindig nem jelent meg az üveges, savanyított, A hat forintos paradicsom a le­csóhoz még ajánlható ... Az egy hónapja még króni­kus káposztahiányt jósoló ter­melők most örültek, ha hé­tért elvitték kilóját. A piac legszebb karfiolját 14-ért ad­ták kilónként.' Egy szem kara­lábéért 2,50 még méltányos árnak tűnt. egy miniatűr vö­röskáposztáért viszont min­denki sokallt kétszer ennyit. Az uborkaszezonnak csende­sen befellegzik. Néhány árus a 8—10 forintos portékája egyetlen előnyeként említette, hogy jövő héten már nem lesz. A 10 forintos zöldbab zsen- geségéért senki sem tette vol­na tűzbe a kezét. A kilónként 25-re tartott fejtett babból to­vábbra sem érdemes geszte- nvemirét készíteni. Annál in­kább. mert gesztenye már 20 forintért is kapható. Igaz né­melyek nem átallották 27-et kérni a sütnivalóért. A tavaszt idéző primőröket marta, aki bírta erszénnyel. Egy csomó hónapos retek 4 forint, hasonlóképp egy fej saláta. A 7 forintos ár alap­ján lehet a primőrökhöz so­rolni a leveszöldség csomóját. A gyümölcspiacot már az alma uralja. Egyelőre még 8— 10 forint kilója, de várhatóan adják alább is. A boltokban nyolcért már most hét nyel­ven beszélő kapható. A Zöl­dért mozgóárusa 5-ért kínálta dömpfngalmáját. Néhányan kifogásolták ugyan, hogy üt,ő- dött és apró, őket azonban megnyugtatták, hogy ebben is ugyanannyi vitamin van, mini a 12 forintosban. A szilvát már némi túlzás­sal sem lehetne hamvasnak mondani, a 12—14 forintos ár viszont vitathatatlanul extra. Ugyanennyi a szép körte. Mézédes szőlő 16 forintért kapható. Az ár nyilván to- i vább mérséklődik, hiszen a zöldség-gyümölcs kereskedel­mi központ tájékoztatása sze­rint az országban már eddig több csemegeszőlőt vásároltak föl. mint tavaly egész ősszel. Egy kiló héjas, dióból lesz fél kiló dióbél. Igv hát a 22 forintért kínált dióból az utób­bi évek legolcsóbb dióbelét kanjuk. A mogyoró némely kiskereskedőnél 50 forintért csörög, á konkurrensnél vi­szont csak 30-ért. A gomba olcsóságára mi sem jellemzőbb, hogy sam­pinyont 40-ért is tukmáltak. A baromfipiacon 220-at kér­tek egy megviselt kacsáért, ugyanott 230 volt egy délceg lúd. A vásárlók inkább vették a kilónként 42—45 forintos csirkét. Ez utóbbi árat Vesz­prémben alighanem tűrhetet­lennek ítélik: ott 30 az élő­csirke kilója. Kárpótlásul ná­lunk a tojás olcsóbb 20 fillér­rel: »csak« 1,80. Somogybán a burgonyater­melők néhol már négy forin­tot se mernek kérni, holott Kecskeméten a 6,50-et sem so­kallják. A hírős város lakói­nak némi elégtételt csak a 4 forintos paradicsom, jelenthet. Az itthonihoz hasonlóan ol­csó zöldpaprikát legföljebb Békéscsabán lehet venni. Hét­tel drágább ennél — 16 forint — a paprika kilója Veszprém­ben. A zöldbab a fővárosban két­szer annyiba kerül, mint ná­lunk! Ugyanakkor Pesten leg­olcsóbb az alma: 7—8 forint. Innen nyilván megéri a veszprémi piacra szállítani, ott ugyanis még 16 a jonatán. A szőlő továbbra is Kecske­méten a legolcsóbb: 10 forint. B.F. Műszaki könyvnapok A Budapesti Műszaki Egye­tem aulájában a megnyitóval egyidőbem a műszaki könyv- J napok újdonságaiból, s m nt- egy ezer magyar és orosz nyelvű könyvből, műszaki fo lyóiratból kiállítás nyűt. Ugyancsak a BME ad otthont annak a háromnapos tudo­mányos ülésszaknak, amelyet a könyvujti on súg okhoz kap­csolódva rendeznek. A műszaki könyvnapok, a műszaki irodalom októberi se­regszemléje évről évre vissza­térő, jó alkalom arra, hogy a műszaki könyvek létrehozói es felhasználói kölcsönösen tájékoztassák egymást tájéko­zódjanak egymás dolgairól — mondotta Polínszk y Károly akadémikus, oktatási minisz­ter a műszaki könyvnapok országos megnyitóján, tegnap délelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. A Csiky Gergely Színház 1979. október havi műsora: 6. szomfoat 7. vasárnap 9 kedd 19. szerda 13. szombat 14. vasárnap 16. kedd 17. szerda 18. csütörtök 19. péntek 20. szombat 21. -vasárnap 27. szombat 28. vasárnap 31. szerda 39.00 Don Juan 15.00 Don Juan 19.00 Don Juan 14.00 Hajrá, Samui 14.00 Hajrá. Samu! 19.09 Csárdáskirálynő 15.00 Csárdáiskirál ynő lfl.flO Csárdáskárailynő 14.00 Hajrá, Sámli! Hajrá, Samu! Hajrá, Samu! Gsá rdástórálynő Hajrá, Samu! Osárdáskirálynő Csárd áskirál y nő 14.00 14.00 18.00 14. Oü 19.00 19.00 16.00 16.00 lö.Ofl 19.00 13.30 Somlay-bérlet Gárdonyi-bérlet Katona- bérlet **J«-bériét »•K«-bérTet Csá’ky-bérlet Bemutató V örö smiarty -b érlet Rátkay-bérLet •»Lr«-bérlet **-M-*«-bérlet bérlet Munikácsy-bérlet *»0«-bériet Déryné-bérlet Odry-bérlet PinoMáó kalandjai Bérletszünet Hajrá, Samu! Bérletszünet Csárdáskirálynő Bérletszünet Csárdáskirálynő Katona-bérlet Don Juan Ady-beriet Jegyék válthatók a Csiky Gergely Színház jegyirodájában, Kaposvár, Május 1. tt, 8. (Telefon; 11-1031 (42166) Brailsford, a Daily Herald munkatársa Szocializmus An­golországban című írását Gondek Károly fordításában közölte a Somogyi Vörös Új­ság április 16-án. Az újságíró ebben a háború utáni Ang­lia politikai küzdelmeiről szá­molt be, s ezt írta befejezé­sül : »Amióta Angolországot elhagytam, a Héráidnak ! egyetlen példányát sem volt j alkalmam látni, de mindazon- I által biztos vagyok abban, ; hogy e lap a Magyarország­gal szemben való szocialista kötelességét teljesíti és telje­síteni fogja a jövőben is, ép­pen úgy, mint ahogy azt an­nak idején Oroszországgal szemben tette. El ne feledjé­tek, hogy közöttünk hű és se­gítséget nyújtani képes elv- társaitok vannak« Egy hét múlva, 1919. ápri­lis 23-án már a The Daily Herald előfizetői olvashatták Brailsford tudósítását So- mogyróL Kaposvár, April 14 (Kérésünkre László Balázs. az MTI londoni tudósítója ku­tatta fel H. N. Braislford egy­kori cikkét a Daily Herald április 23-i számában. Most az ő fordításában, teljes ter­jedelmében közöljük Braile- 1' ford tudósítását, mely az ese­ményeik után hatvan évvel el­ső ízben jelenik meg nyomta­tásban magyarul.) A tudósítás címei, akár a cikk, önmagukért beszélnek: »A szocializmus sikere. A ma­gyarok lelkesen fogadják az új rendszert. Kend és bőség.« »Kaposvár, április 14. — A magyar forradalom sikere főleg azon múlik, hogy a ta­nácskormány hogyan tud megbirkózni a földkérdéssel, mert jóllehet néhány iparág gyors fejlődésnek indult az elmúlt években, az ország még mindig a mezőgazdaság­ból él. A hétvégét egy tipikus vi­déki körzetben töltöttem, ahol több 12—20 ezer acre-s föld­birtok terpeszkedik Eszterhá- zyhoz hasonló nagybirtokosok tulajdonában, e Az anarchia időszaka A fegyverszünet óta a Ká­rolyi-kormány alatti négy hó­nap, itt csakúgy, mint Ma­gyarország más részein az anarchia időszaka volt. A rend, mint mindig, a forra­dalommal jött. A nagybirto­kok fölparcellázásának tervét szerencsére nem hajtották végre. Néhány héttel a forra­dalom előtt a helyi szocialis­ták meggyőzték a napszámo­sokat, hogy a nagybirtokok fenntartása érdekükben áll; jobb szocializálni őket, mint felosztani. Megmagyarázták nékik, hogy a gőzekéket meg a marha-min taistállókat nem lehet szétosztani. A legnagyobb birtokokat valójában már a forradalom előtt szocializáltak, az egesz Károlyi-kormány akarata elle­nére. A forradalom óta el­telt 3 hét alatt a szociali­zálást végrehajtották minden 200 acre-nél nagyobb birto­kon. A napszámosok minden birtokon megválasztják saját tanácsukat, élén egy 3 tagú végrehajtó bizottsággal. A me­gyei hatóság egy vétójoggal rendelkező megbízottat nevez ki. Az élelmiszerprobléma Először indult meg nagy méretekben az élelmiszerszál­lítás Budapestre, és a termé­keny vidék gazdagsága hozzá­férhetővé vált a főváros szá­mára. A tejet, amihez azelőtt csak Kaposvár módos lakosai jutottak hozzá, most egyenlő­en osztották fel. A gazdaság­ban megtermelt javak egy részét szétosztják a tagok kö­zött a család nagysága sze­rint. A felesleget eladják a körzeti hatóságnak, amely gépeket vásárol. Kilátás van magasabb bérre, rővidebb munkaidőre, jobb házakra és egészségügyi ellátásra, és hogy a napszámosok elégedettek maradnak. A kis falvakkal és kisbir- tokokkal kapcsolatban a for­radalom azt a politikát kö­veti, hogy változatlanul hagy­ja őket. A kistulajdonosok rendkívül konzervatívak. és nem akarnak beavatkozni a dolgaikba. A nagybirtokokat mintaiskolának fogják hasz­nálni az új eszmék terjeszté­sére. A falusiakat csak akkor szocializálják, ha maguk is kívánják. A kutatások azt mutatják, hogy a kistulajdo­nosok nem ellenzik az új rendszert, amíg az békén hagyja őket. Egy szocializált város Ez a vidéki város vitatha­tatlanul lelkesedik a forrada­lomért. A lakosság nagy há­nyada már meggyőződéses szocialista, megnyerte magá­nak az a hatékony ügyinézés, amely a szocializált üzletek­ben teljesen véget vetett a korábbi botrányos nyerész­kedésnek. Kaposvár és vidéke, sőt úgy hiszem, egész Magyarország bizonyos lehet benne, hogy az új rendszer szilárd, és nagy keménységet figyelemre­méltó politikai tapintattal pá­rosít.« Tudósításában Brailsford a dolgozók érdekében kifejtett valóban hatalmas szervező munkát hangsúlyozta, és azt, hogy a tanácsrendszer a ko­rábbi anarchiát váltotta föl. Ennek nagy jelentősége van, A tudósítás egy angol napi­lapban jelent meg, mégpedig a korabeli brit lapok nagy ré­sze — olvasóit tájékoztatva a Magyar Tanácsköztársaság eseményeiről — egyenlőségje­let tett a szocializmus és az anarchizmus közé, így pró­bálva lejáratni a szovjetrend­szert. A The Daily Herald azonban szocialista, munkás­párti lap volt, mely Brailsford tudósításaiban őszintén ro­konszervezett a Tanácsköztár­sasággal, s örömrnel ismertette az új Magyarország első si­kereit Somogybán. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents