Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

„Hej halászok, halászok../' A napokban megkezdték a lehalászási a megye, leg­több gazdaságában. A Ba­latoni Halgazdaság nagy­atádi kerületében, Rinya- szentkirályon, egy ötven- holdas tó került sorra. Az ötvennégy halastóból no­vember végéig negyvenki­lenc vagon hal kerül ha­zai üzletekbe, valamint Lengyelországba, A sebtében összetákolt tá­bortűz mellett néhány férfi ül fázósan, kabátba burkolózva, mások kissé távolabb men­nek, cigarettára gyújtanak. Közben állandóan ellenőrzik a rácsot, amelyen keresztül a víz hatalmas robajjal távozik. Hajnali öt órakor kezdődik a munka, s eltart este hétig, fél nyolcig. A tő sekélyebb ré­szén már látszik az iszap meg néhány ficánkoló, pikkelves test. Csónakkal vagy gyalog indulnak az emberek, hogy az ott rekedt állatokat kiszaba­dítsák. — Ez a lehalászás legkelle­metlenebb művelete — mondja Rácz Béla, a telepve­zetője. — Nagy kiterjedésű a tó. s nehezek a tömött kosa­rak. Hideg időkben könnyeb­ben megy a dolog, mert a ha­lak a mély víz felé húzódnak, nem maradnak a sekély ré­szen, tehát a vízzel együtt le­ereszkednek a halágyba. Most azonban »-terelni-« kell őket. A halágy betonozott med­réből tizennyolc ember húzza a hfálót, fogja össze a halsere­get. — Körülbelül húsz mázsa lesz — mondja a telepvezető: — Rögtön kiderül a mérésnél. A halágyból meredek lép­csősor vezet a partra. Kialakul a sorlánc. a kosarakban össze- gvűitött zsákmány a válogató- asztalra kerül. Itt szakértő ke­zek különítik el a pontyot, a harcsát, a busát, az amurt. Közben elégedetten szemlélik a , »-termést«: többségükben hatalmas példányok, horgá­szoknak igazán szemet gyö­nyörködtető látvány. Alig egy óra telik el, amíg egy-egy szállítmány hal a tó­ból a gazdaság központjába ér a teherautóval. — Évente húsz-huszonöt va­gon a teieltetőbe. azaz az élőhal-raktározó részlegbe ke­rül, a többi azonban az üzle­tekbe. — Gépesítéssel gyorsabban menne a munka, de csak egy halkiemelő gépünk van, s a mérete sem megfelelő minden esetben. Azonkívül a szállítá­sa is nehézkes. Ezen a nagy kiterjedésű te­rületen összesen két brigád dolgozik. Általában nem szí­vesen vállalják az emberek ezt a munkát, mert a kereset nem túl magas, a dolog vi­szont nagyon sok. Jelenleg is jórészt nyugdíjasok segítenek a lehalászásban, igaz, nekik ez szívügyük. A falu lakosai közűi sokan a halászmestersé- get űzték évtizedekig, s vissza­járnak. — A munkások közt igen sok a cigánv. Ők dolgoznak talán a legderekasabban. Nem félnek a nehéz, megerőltető, sőt. bizonyos fokig eaészség- telen munkától. Az emberek érákat töltenek a hideg víz­ben, így előfordul, hogv egy párat elér a rettegett »halász- betegség«, a reuma. — A szakmunkás-utánpót- Vi gyenge, mert a továbbkép­zés kimaradozik. Tatán műkö­dik halászati szakmunkáskép­ző. ez a helvsés azonban mesz- sze van. ide már kevesen jut­nak el. Nálunk is volt az in­tézménynek kihelyezett tago­zata. de megszűnt. Talán lógó­tól újra indul, attól függően, hogy hányán je’en+keznek. Ambrus Ágnes Élénk vita a pártcsoportokban Útmutató a vezetőségeknek A titkár kinyitja a beépí­tett szekrény egyik ajtaját. Fehér kartonon ott a kong­resszusi fölkészülés pontos eseményterve. Ilyenkor min­den időpont egy-egy határkő, nem lehet egy percet sem csúszni, minden feladatot idő­re kell megoldaniuk. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Válla-- lat pártvezetősége három alapszervezetet irányít, a mar­cali, a siófoki alapszervezetet pedig az úgynevezett koordi­nációs jog révén készíti fel a vállalati tervek egységes ér­telmezésére. — Most, amikor megkezd­tük a felkészülést a XII. kongresszusra — mondia Sáf­rány Attila, a vállalati párt­vezetőség titkára —. nagy gondot fordítunk a gazdasá­gi munkára, az. idei terv tel­jesítésére. A munkákat meg­rendelő tanácsok szempontjá­ból is fontos, hogy a beruhá­zások megvalósuljanak. Én úgy érzem, hogy a kongresz- e-zusi és a felszabadulási munkaversenyben vál’altak bizonyítják: a vállalat egész közössége tenni akar a jó eredmények eléréséért. Száz­harmincöt brigád csatlakozott a munkaversenyhez, tett és tesz újabb felajánlásokat. Mi azt szorgalmazzuk, hogy elő­ször ismerjék meg a felada­tokat. a föltételeket, s utána vállaljanak, mert akkor lehet tartalmas a felajánlás. A most kezdődő termelési ta­nácskozásokon a pártvezető­ség egy-egy tagja beszámol majd arról, hogy készülünk a városi pártértekczletre, a kongresszusra.’ — Sokat fejlődött a válla­lat ebben öt évben. Nyilván erről is szó lesz ebben az időszakban. — Természetesen, mérlegre tesszük a tevékenységünket. A vállalat építési-szerelési te­vékenységének fejlődési üte­me meghaladja az országos átlagot, ez évente mintegy 11 százalék. Ebben a tervidő­szakban — a kongresszus ha­tározatának szellemében — elsősorban az egy dolgozóra jutó termelés növelésével ér­tük el a gyors ütemet. A titkár előtt vaskos fel­adatterv. Kinyitia, s már ma­gyarázza is, mik a terveik. —■ Testületi ülésen dolgoz­tuk ki ezt a városi pártbizott­ság feladattervére, a pártt’t- kári eligazításra támaszkod­va. Ez meghatározza a leg­fontosabb szervezeti, politikai tennivalóinkat. — Milyen segítséget kapnak az alapszervezetek? — Mindegvikhez kijelöltünk egy patronálót. A mostani taggyűléseken felhívják a párttagok figyelmét, hogy ők is készüljenek a beszámol, a vezetőségválasztó taggyűlés­re. Az alapszervezetek veze­tőségei minden kommunistá­val beszélgettek augusztus végéig, s ezt a tapasztalatot szintén nasznosítják a beszá­molás időszakában. A tizen­hét pártcsoport októberi ülé­se különösen fontos a felké­szülésben. Ezeken a vállala­ti pártvezetőség is képviselt »- ti magát. Már voltam néhá­nyon, ezeket reggel hatkor tartották, munkaidőn kívül. •Tó’k a tapasztalatok, elmond­ják a véleményüket, értéke­lik a pártmegbízatáaok telje­sítését. — Kapnak-e útmutatást a vezetőségek a beszámoló ösz- szeállításához? — Egyrészt a patronálók- nak ez az egyik feladatúk, másrészt a vállalati pártveze­tésé* segédanyagokat készít. Négyfelé költözött a Sió Másfél évig az építőké lesz az áruház Bezárták Siófokon a 2400 négyzetméter alapterületű Sió Áruházát. Amikor ismét meg­nyitják, még egyszer akkora lesz: mintegy ötezer négyzet- méteren helyezik majd el az árut. Az új kereskedelmi lé­tesítmény ma még maketton létezik, az építők eddig az új résznek csak a vázát készítet­ték el. — Azért kellett bezárni s régi áruházat, hogy munka- területet kapianak az építők — mondta Dömötör István. a siófoki áfész főosztálvveze- tője. — Huszonhat millió fo­rint értékű árukészletet osz­tottunk szét az ideiglenes bol­tok között. Az építkezés ide­jén ugyanis az áruház hét osz+á.lva a város négv kü­lönböző he'vén üzemel. Az át­meneti időszakra az árusítást csak a városi pártbizottság és a tanács segítségével sikerült megoldani. Az áfész bútor- boltiénak helvére kerültek a ruházati osztályok, s a rég! piactéren a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet által készí­Tanácskozás az energia­takarékosságról Megközelítően kétmillió tonna kőolajjal egyenértékű energia takarítható meg éven­te azokkal az intézkedésekkel, amelyeknek központi prog­ramja most áll kidolgozás alatt. E feladatokról tartott előadást tegnap a Technika Házában rendezett ankéten Czipper Gyula, az- országos energiagazdálkodási hatóság helyettes vezetője. Rámuta­tott: a következő években az energiagazdálkodási program szélesebb körű lesz az eddi­gieknél. olyan új témáskal gazdagodik, mint a geotermi­kus energia nagyobb aránvú hasznosítása. az alacsonvabb fűtőértékű hazai gázfelhasz­nálás fokozása és a szénnid- rogéneknek a szénnel való minél nagyobb arányú helyet­tesítése. Az energia ésszerű felhasz­nálására már évekkel ezelőtt megindultak a munkálatok, a racionalizálási állami támoga­tási bizottsághoz ebben az öt­éves tervidőszakban 650 kü­lönféle javaslat érkezett az ágazatokból az ésszerű ener­gia hasznosításra. ezek kbzü1 több mint 250-et fogadtak el. Közülük most van megvalósí­tás alatt ál'ami támogat ással egyebek mellett az Orosházi Üveggyár hulladékhőiének hasznosítására épülő beruhár zás. a Cegléd—Kiskunhalas vasútvonal villamosítása A tavalyi összevont taggyűlé­sen kérték, hogy a vállalat! adatokon kívül a város, a me­gye, az ország eredményeit is tárjuk a tagság elé. Ennek jegyében készítjük el a mos­tani segédanyagokat. A Köz­ponti Bizottság, a megyei Pártbizottság építőipari hatá­rozatából szintén készítünk egy vázlatot, hiszen a határo- zat végrehajtásáról minden fórumon számot kelj adnunk. Nagy segítséget jelent az évi beszámoló taggyűlések anya­ga, a vállalati pártvezetőség két kongresszus közötti érté- ke'óse. Azt hiszem, minden­képpen helyes álláspont: ne csak a százalékokat sorol­juk, azt is állítsuk a közép­pontba, mint fejlődtek a dol­gozók, milyen a tudatuk, a közösségi magatartásuk és így tovább. Elkészítjük az alap- szervezetek munkájának mi­nősítését. ezt a beszámoló tag­gyűléseken ismertetjük. Bizo­nyára nagy segítséget ielent a pártcsonortok fölkészülésé­ben a beszámoló vázlatának előzetes tanu’mányozása. Kü­lön felkészítjük a taggyűlé­sek elnökeit, jelölő, szavazat­szedő bizottságait feladatuk ellá'ására. Napról napira közelebb ke­rül a beszámoló taggyűlések időpontja. így bőven van [en­nivaló. Sáfránv Attila szerint a tervszerű előkészület a biz­tosítéka az eredményes és (artalmas számvetésnek és a felelősségteljes üsztújításnak. fc. & tett előregyártott elemekből másfél hónap alatt szereltet­tünk össze egy 320 négyzet- méter alapterületű üzletet: ebbe a műszaki és cipőosztály költözik. Az ABC a Balaton éttereimben kapott helyet. Mi­előtt megnyitjuk, nagyobb ta­tarozást is végre kell hajtani. A költözés forgalomkieséssel is jár, hiszen rövidebb-hosz- szabb ideig szünetel az árusí­tás. Az áruház 200 dolgozója szabadságra ment vagy a költözködésnél segít. Többen közülük azokban a boltokban kaptak — átmenetileg — mun­kai ehetősiéget, ahol létszámhi­ány van. — Nekünk minden dolgo­zónkra szükség van — foly­tatja a főosztályvezető. — Az átköltözésből anyagi hátrá­nyuk nem származik: úgy döntöttünk, hogv a dolgozó­inknak biztosítjuk a múlt év negyedik negyedévében elért átlagbért. A forgalmat pedig a megváltozott körülmények ellenére is igyekszünk szinten tartani. Ez a korábbinál sok­kal jobb. összehangoltabb ke­reskedelmi munkát, szerve­zést igényel. Az áruházban hagyományai voltaik már a postai értékesítésnek. Az idén ilyen módon 60 ezer pár szan­dált adtunk át. hasonlókkal ezután is próbálkozunk. Meg­szerveztük például a minta után történő csomagküldést, szélesítjük a házhoz, szállítást. Csak a forgalom fenntartásá­val — esetleg növelésével — érhetjük el. hogy eredménye­sen gazdálkodjunk. Árukész­letünk esv része tranzitraktá­rakba került, kétszer kell te­hát mindent megmozgatnunk, s ez többlet költséggel jár. Az ABC-rész kapott először Ba- latonkilitiben tranzitraktárt. Most az iiparci'kkosztály kész­letének egy része is oda ke­rült: a boltban több tartós fo­gyasztási cikkből csak mintát tartunk — azért, hogy a vá­sárló választani tudjon. Október 1-e óta az építőké — a Somogv megyei Állami Építőipari Vállalát dolgozóié — a kiürített Sió. Szeműd és­ben vállalták, hoey I960, de­cemberére elkészítik az újat és átalakítják a régit. Ha tart­ják a határidőt, akkor 1981 tavaszén megnyílhat a na­gyobb Sió Áruház. A munkát i— jelentősége miatt ki­emelt beruházásnak minősí“ tette a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az éoítők te­vékenységét fokozott figyelem kíséri: ez érthető is, hiszen az áruház alapvetően megha­tározza Siófok kereskedelmi ell átását. A beruházás nyolcvanmillió forintba kerül. A szövetkezet — a határidő tartása érde­kében — alvállalkozóként egymillió forint értékű kar­bantartást felújítást vállalt a régi áruház átalakításánál. — Véleményünk szerint — mondta az áruforgalmi fő­osztály vezető — jelenleg le­maradás van az építkezésen: volt olyan időszak. amikor csupán néhánv émber dolgo­zott a beruházáson. A más­fél év alatt azonban — amelv a határidőig hátravan — sok minden megváltozhat: pótolni lehet a lemaradást, A folya­matos munkának nincs semmi akadálya. Dr. K. I. A mezőgazdasági termékek új termelői ára A Minisztertanács felhatal­mazása alapján a mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter, az érdekelt főhatóságok­kal és képviseleti szervekkel egyetértésben, miniszteri ren­delettel állapította meg a me­zőgazdasági termények, álla­tok és állati termékek 1980. január 1-től érvényes termelői árát, valamint a szemes és ipari takarmányok új keres­kedelmi árait. A rendeleteket a Magyar Közlöny 1979. szep­tember 29-1 száma, a részlete­sebb szabá’vokat a Mezőgaz­dasági és Elelmezésügvi Mi­nisztérium hivatalos értesítő­jének 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül na­gyobb mértékű — 14 százalé­kos — az állat- és állatiter­mékárak emelkedése, kisebb mértékben — átlagosan 7 szá­zalékkal — növekednek a ter­mények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emel­kedik, ezen belül a javító minőségű búza ára 30 forint­tal. a szokvány búza ára 10 forinttal nő. A kukorica fel- vásárlási ára 28 forinttal, a nagy olajtartalmú naprafor­góé 50 forinttal emelkedik. A zöldség- és gyümölcsfélék fel- vásárlási ára átlagosan 10 szá­zalékkal lesz magasabb. Az állatok és az állati ter­mékek közül a hízósertések és a vágómarhák kilogram­monkénti fe'vásárlási alapára egvafánt 2.50 főnyit tál,' á tej fe'vásárlási alapára pedig li­terenként 0.40 forinttal nő. A nagyüzemi prémiumok rend­szere e cikkek körében to­vábbra is fennmarad, ezek összege is növekszik. Emel­kedik a vágőjuh, a vágóba­romfi és a hal felvásárlási ára is. A hízott sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban közölték — 1979 október 15-től csökkennek, s a jelenlegi felvásárlási árak december végéig változatla­nok maradnak. Az. 1980. ja­nuár 1-től életbe lépő új fel- vásárlási árak ezekre a le­szállított súlyhatárokra érvé­nyesek. A vágómarhák közül a hím­ivarú hízómarhóknál — a gaz­daságos takarmányozás és a piaci igények jobb kielégítése érdekében — 1980. január l­től degnesszív árrendszer lép életbe: az 570 kg bruttó súly feletti hízómarhákért 3 Ft kg- mal alacsonyabb felvásárlási árat fizetnek, mint az 570 kg sű’y alatti állatokért. Az állatokra és az állati termékekre, valamint a sze­mes takarmányokra és az új termésű zöldség-, gyümölcs- félékre megállapított új fel- vásárlási árak 1980. január 1- én az egyéb növénytermesz­tési termékekre pedig 1980. július 1-én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok ár­növekedése mintegy 25—30 százalékos, a szemes takarmá- n-wk nagykereskedelmi ára pedig o’van mértékben emel­kedik. mint ahogv a felvásár­lási és az importárak nőttek. A kukorica ára 10 százalék­kal, az ipari abrakkeverék (tápok) ára átlagosan 20 szá­zalékkal lesz magasabb. A szemes takarmányok, fe­hérjetakarmányok és keverék- takarmápvok új nagv- és kis- kereskedélmi ára 1980. január 1-én lép életbe. Az Ipari árak változá­sa miatt január 1-től nö­vekszik a mezőgazdaságban felh,asz.nált termelőeszközök ára. Igv például a mezőgazda­sági gépek á»a 23—25 száza­lékkal. a műtrágyák ára 15 százalékkal. a növényvédő szegeké nedig 25 százalékkal eme'kedik átlagosan. Nő az építőanyagok, az energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. Űiból szabályozzák a mező- «azdasági nagyüzemek beru­házási, üzemviteli és pénz­ügyi rendszerét. A me­zőgazdasági termékek ter­melői árának emelése és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, termelőesziközök ár­változása kiegyenlítik egy­mást, tehát ’ az árintézkedések a mezőgazdasági jövedelmeket a korábbiakhoz képest csak akkor növelik, ha a költség- gazdálkodást, a hatékonyságot az üzemek javítják. Az árváltozások a fogyasz­tói árakat — a szabadpiaci cikkeket nem számítva --nem érintik.

Next

/
Thumbnails
Contents