Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Leonyid Brezsnyev Abdul Fattah Iszmaillal tárgyalt Moszkvába érkezett Abdel Fattah Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elnökei a Jemeni Szocialista Párt főtitkára. Képünkön: Leonyid Brezsnyev üdvözli a je­meni vendéget. , (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) országok, amelyek nemcsak az imperializmus ellen, a bé­kéért vívott harcban szövetsé- geseátík, hanem azonos néze­teket vallanak velünk és cél­jukként olyan társiadalom fel­építését tűzték ki, amely men­tes a üazsákmányolásból — hangoztatta Brezsnyev. — tizeknek az országoknak nincs hivébb és megbízhatóbb ba­rátja, mint a Szovjetunió , és a szocialista közösség más or­szágai. Természetesen örömmel tölt el bennüniket az, hogy a Szov­jetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság azonos állásponton van a vi­lágpolitika kérdéseiben, ne­vezetesen a Közel-Keletre vo­natkozó kérdésekben, A vi­lágnak ebben a térségében a helyzet sajnos továbbra Is veszélyes. Erinek egyetlen oka van: az, hogy Tel-Aviv veze­tői és külső pártfogóik csö­könyösen nem hajlandók a józan ész szavára hallgatni. Régien ideje lenne már meg­érteni, hogy Izrael 1967-es határai biztonságára csak ab­ban az esetben számíthat, ha kivonul minden,' altala azóta megszállt arab területről és nem akadályozza meg a Pa­lesztinái arab nép nemzeti jo­gainak érvényre juttatását, beleértve azt a jogát is. hogy saját független államot ala­pítson, Az idő nem vár. Ha pedig valaki olyan reményekkel vigasztalná magát, hogy az idő Izraelnek dolgozik, súlyo­san téved. Tévednek azok is, Hua befejezte politikai tárgyalásait Bonnban Utat Kuo-feng kínai minisz­terelnök befejezte politikai tárgyalásait: Bonnban és szer­dán vidéki látogatólkörútra indult. Előzőleg két négyszem­közt: megbeszélést folytatott Helmut Schmidt kancellárral áttekintve a nemzetközi hely­zet legfontosabb területeit. Hivatalos bonni körökből származó értesülések szerint az újabb nyugatnémet—kínai csúcstalálkozó néhány megle­petést hozott, »meglepően messzemenő egyetértés« mu­tatkozott a két fél álláspont­jában számos világpolitikai problémát illetően, így a töm­bön kívüli államok mozgal­mának és az úgynevezett észak—dél párbészédnek meg­ítélésében. A nyugatnémet diplomácia sikereként köny­velik el Bonnban azt is, hogy Hua »figyelemreméltó megér­tést« tanúsított az NSZK ke- ' leli és enyhülési politikájá­val szemben. Az egyetértés azonban nem terjedt ki a Szovjetunió és az európai szo­cialista országok szerepének megítélésére, vagy a hozzájuk fűződő kapcsolatok jellegére. Különösen nagy hangsúlyt kaptak Hua és Schmidt tár­gyalásain a kétoldalú kapcso­latok. Kínai részről a szerdán aláírásra kerülő gazdasági, kulturális és konzuli megálla­podást a bilaterális kapcsola­tok »új építőelemeinek« mi­nősítették. Baszk és katalán népszavazás Bolívia Vance újabb kísérlete Vance amerikai külügymi­niszter kedden újabb kísér­letet tett arra hogy megelőz­ze az érlelődő bolíviai kato­nai államcsínyt. Az amerikai diplomácia vezetője szokatlan módszert választott: a nagy- követségre ebédre hívták meg a teljes bolíviai poétikai és katonai vezetést. Az össze­gyűlt személyek előtt Vance beszédet mondott, amelyben újra aláhúzta: Washington a polgári demokratikus rend­szer fennmaradását óhajtja. Vance újólag támogatásáról biztosította a Guevara Arze államfő vezette ideiglenes kormányt, amely 1930—81-ig szeretne hatalmon maradni. Az ebédet követően — rö­viddel Vance Washingtonba való visszatérése előtt — a bolíviai amerikai nagykövet tájékoztatta a fejleményekről a sajtót. Kérdésekre válaszolva elis­merte, hogy a kibontakozó bolíviai dráma kulcsfigurája, Banzer tábornok, végülis nem volt jelen a sajátos ta­lálkozón. Banzer ugyan elfo­gadta a meghívást, de azután betegségre hivatkozva’ le­mondta, és egy képviselőjét küldte el — közölte a nagy­követ. Banzer tavalyig Bolí­via elnökdiktátora volt, és j általános a feltételezés, hogy a kulisszák mögött ő moz­gatja a szálakat a polgári | kormány megdöntésére újabb i katonai hatalomátvételre. Vajon »széthullik-e« a Fran­co halála óta »beteg«' Spa­nyolország, ahogyan a hadse­reg konzervatív tábornokai ál­lítják, vagy ellenkezőleg: újabb előrelépés következik a fasizmus utáni demokratizáló­dás »gyógyulási folyamatá­ban«, ahogyan a kormány és Suarez miniszterelnök sze­retné? — ez a két nézet út­közük egymással a katalán és a baszk önkormányzatról csü­törtökön rendezendő két nép­szavazáson. Katalánja hatmillió és a baszkföld kétmillió lakosa arról dönthet: akarja-e a pártjai, a központi páriáimént és kormány által közösen ki­dolgozott önkormányzati tör­vény életbe léptetését. A tét, amelyről dönthet: jövője, amelyet egy csapásra ugyan aligha változtat meg a törté­nelmük során annyiszor meg­szerzett és mindig újra elvett részleges önállóság visszanye­rése, de amely egyben Spa­nyolország egész jövendő ar­culatát is alakítja. A két, egyenként is több megyéből áiló spanyol tarto­mány közül Katalán ia kétség­kívül jobb gazdasági helyzet­ben van-. Ott, az egyik me­gyeszékhely, Tarragoná kör­nyékén ' összpontosul a spa­nyol olajipar, és Katalónia fő­városa, Barcelona is országod jelentőségű ipari központ, el­sősorban fémipara, híres. Az önkormányzatot előkészítő tárgyalások a madridi kor­mánnyá) éppen a tartomány gazdasági jelentősege miatt nagyon bonyolultak volrjak. A katalán politikai pártok — a Spanyol Szocialista Mun­káspárt katalán tagozata, a katalán kommunisták, a na­cionalisták és a madridi kor­mánypárt, a Demokratikus Centrum U-nió itteni szárnya — mind azt javasolják, hogy a nép szavazzon »igennel« csütörtökön az önkormányzati törvényre. Csak egy kicsiny' szélsőséges csoport követel »nemet« arra, hogy törvénye­sítsék a katalán generalitás — jogait, amelyeket a vidék lakossága először a XIII. szá­zadban vívott ki magának. E század katalánjai is megszen­vedték ay önállóságot, ame­lyet legutóbb a polgárháború, Franco faiangistáinak győzel­me után tagadtak meg tőlük. A generalitás jelenlegi, 114. elnöke. Joseph Tarrade'.las 37 esztendei száműzetés után éppen két évvel ezelőtt tér­hetett vissza hazájába. akik azt hiszik: az újsütetű »gyorshad test« segítségévei — amely teljesen imperialista ötlet — az ara,b országokat árra kényszeríthetik, hogy fi­gyelmen kívül hagyják elvi­tathatatlan jogaikat a saját nemzeti kincseik fölötti önál­ló rendelkezésre. Nem az az államférfiúi bölcsesség, hogy »gyorsan reagáljanak« —gép­puskákkal és puskákkal, a lényeg az, hogy helyesen rea­gáljanak, hogy figyelembe vé­ve a jelenkori világ objektív realitásait, a problémák bé­kés megoldását keressek. Az »ágyúnaszad-poMtiíka« visszaeső bűne annak jelen­legi formájában csak újabb veszélyes feszültség-gócok ke- * lei-rezeséhez, a régi konfliktu­sok kiéleződéséhez vezethet — hangsúlyozta az' SZKP KB fő­titkára —, csak rosszabbra fordíthatja az egész jelenlegi nemzetközi helyzetet. Napja­inkban szükségszerűen ku­darcra vannak kárhoztatva az olyan kísérletek, amelyek új életre akarják kelteni a gyar­matosítók dicstelen, politikáját — abban az esetben, ha a né­pek résen lesznek és idejé­ben határozottan visszaverik I az ilyen kísérteteket. Megelé­gedéssel állapítjuk meg, hogy Dél-Jemen népe és vezetői — a legtöbb arab országhoz ha­sonlóan — így járnak el. Leonyid Breasnyev végül azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Abdul Fat- tah Iszm-ail által vezetett kül­döttség jelenlegi látogatása a Szovjetunióban újabb fontos szakaszt jelent a két ország baráti kapcsolatainak, együtt­működésének fejlesztésében. A ÁSZ Orfilat választották főtitkárrá Iszmail válaszbeszéde Abdái Fattah Iszmail a tiszteletére adott vacsorán el­mondott válaszbeszedében ki­jelentette: a jemeni nép, a Jemeni Szocialista Párt igen nagyra értékeli azt a testvéri barátságot amely a szovjet néppel fűzi össze. A Szovjet­unió a viliág minden népének példát mutat arra, hogy mi- I lyen testvéri szolidaritást ta- ! núsí-t a függetlenségüket csak nemrég elnyert országok iránt. A nemzetközi kérdésekről szólva a JNDK Elnöki Taná­csának elnöke a leghatározot­tabban elítélte az egyiptomi— izraeli -különutas tárgyaláso­kat, hangsúlyozva: ez a szer­ződés nagy akadályokat tá­maszt az igazságos és átfogó rendezéshez vezető úton. Ilyen rendezés csak úgy érhető el, ha Izrael teljes mértékben és feltételek nélkül kivonja csa­patait az 1967-ben megszállt minden arab területről és a rendezés során érvényesítik a palesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló ál­lamalapítás jogát is. Ugyan­csak állást foglalt a dél-je­meni elnök minden olyan kísérlettel szemben, amely a térségben érvényre akarja juttatni az imperializmus aka­ratát. j Abdul Fattalh Iszmail hang­súlyozta: országa külpolitiká­jának alapját a békés egy­más mellett élés elvei képe­zik, Dél-Jemen elő akarja se­gíteni a népek közötti barát­ság és együttműködés fejlesz­tését, harcol a békéért, támo­gat minden olyan lépésit, amely a fegyverkezési ver­seny megszüntetésére, a lesze­relésre, a népek biztonságá­nak biztosítására irányul. Az Amerikai Államok Szer­vezete újabb öt évre az ar­gentin Alejandro Orfilat vá­lasztotta a szervezet főtitká­rává. A’ szerdai szavazáson a szervezetnek a bolíviai fő­fővárosban tartott külügymi­niszteri tanácskozáson, Orfi- lára a 27 szavazatból 13 esett. A szavazás eredménye arra utal, hogy az AÁSZ-ban vál­tozatlanul többségben vannak a maradi, jobboldali erők, mutatnak rá megfigyelők. Bár a főtitkárt személyében választják és nem országát képviseli, annak támogatására szüksége van a jelöléshez. A Dominikai Köztársaság külügyminiszterét a mérsékel­tebb, haladóbb rendszereik, főként a karib-tengeri orszá­gok támogatták. Jóllehet . a szavazás titkos volt, aligha kétséges, hogy az Egyesült Államok Orfila mellett volt, s támogatását sugallta a töb­bi kormánynak. Orfila a washingtoni politikai élét ré­gi, ismert alakja. Tanulmá­nyait az Egyesült Államokban végezte, és 1975-ig, amikor először választották meg tisz­tére, Argentína washingtoni nagykövete volt. • * * Hector Dada, aki Salvadort képviseli az AÁSZ ülésén, ki­jelentette: széles körű nem­zetközi kapcsolatokra törek­szenek, beleértve Kubát is. Nem kértek katonai segélyt az Egyesült Államoktól, de azzal, mint minden állammal, jó kapcsolatokat kívánnak fenntartani — hangoztatta a diplomata. DÁNIA Jörgensen pártja nyerte a választásokat Pravda kommentárja A SALMI, hatályba lépését az egész világ varja len. Egyes politikusok, politi­kai ambícióik kielégítése ér­dekében, a hatalom megszer­zését remélye, a szenátusi helyük megszerzése vagy megtartása érdekében semmi­től sem riadnak vissza. Ké­szek az egész emberiség sor­sát kockára tenni. Ford és Kissinger, az Egyesült Álla­mok volt elnöke és külügymi­nisztere, akik nemrég még maguk is részt vettek a SALT—II. tárgyalásokon egy húron pendülnek azokkal akik a szerződés »módosítá­sát« követelik, s olyan más nemzetközi kérdésekkel akar­ják azt összekapcsolni, mint a »kubai szovjet katonai je­lenlét«, »az afrikai szovjet magatartás« mondvacsinált problémája. Azt követelik a kormányzótól, hogy a kato­nai kiadások jelentős növelé­sével fizessen« a SALT—II- írt. Láthatólag nem izgat­ja őket, hogy ez ellentmond i biztonság érdekeinek, köz- ;ük az Egyesült Államok ér­dekeinek. — A SALT—II. megállapo- lás hatályba lépését az egész /Hág várja. Várják az ame­rikaiak milliói is, akik a i •zerzödéssel szembeni rosszin-1 iulatú támadások ellenére J igy tekintenek a megállapo- lásra, mint fontos lépésre a mkleáris háború veszélyének csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése útján — nutat rá a Pravda kommen- i II A Hivatalos végeredmény szerint az Anker Jörgensen vezette Szociáldemokrata párt nyerte a kedden megtartott rendkívüli parlamenti válasz­tásokat Dániában. A megerő­södött szociáldemokraták va­lószínűleg kisebbségi kor­mányt alakítanak. A szociáldemokraták a le­adott szavazatok 38,3 százalé­kát kapták, s ez 1,2 százalék­kal több, mint az 1977 feb­ruárjában elért eredményük, mandátumaik száma így 65- ről 69-re emelkedett. A választás vesztesei közé tartozik az ország második legerősebb pártja, a Mogens Gilstrup vezette haladó Párt is, amelynek 26 helyett a jö­vőben csak 20 képviselője lesz. A Dán Kommunista Pártra a szavazatok 1,9 százaléka ju­tott, s így nem került be a ^ parlamentbe. Dánlábart általános választá­sokat tartottak. A képen: An­ker Jörgensen miniszterelnök kilép a szavazóhelyiségból. — Minél inkább közeleg az az időpont, amikor az ameri­kai szenátusban szavazni kell a SALT—II. szerződés ratifi­kálásáról, annál leplezetleneb­bé válnak egyes amerikai kö­röknek a ratifikálás megtor­pedózását célzó mesterkedé­sei — írja kommentárjában szerdán a moszkvai Pravda, rámutatva, hogy ezzel az egész emberiség számára ve­szélyt jelentő hadászati fegy­verzetek tényleges korlátozá­sát kívánják meghiúsítani. — Az Egyesült Államokban a szerződés körül kibontako­zott vita bebizonyította, hogy az amerikaiak túlnyomó több­sége támogatja a SALT—II. megállapodást. — A SALT—II. szerződés mindeddig a legnagyobb lépés a hadászati fegyverkezési haj­sza megfékezése felé. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok első ízben állapodott meg abban, hogy mennyisé­gileg és minőségileg egyaránt korlátozza hadászati nukleáris erőit. Csaknem hét évig tartó tárgyalásokon vitatták meg részletekbe menően a fegy­verzetek konkrét kérdéseit, a fegyverrendszerek »plafon­jait«. — A SALT—II. megállapo­dás elleni támadások jól tük­rözik, hogy mennyire cinikus, önző és a szó rossz értelmé­ben provinciális az a harc. amelyet bizonyos amerikai körök vívflak a szerződés el­A baszkföld — avagy az • ott élő nép sajátos, egyetlen ■ mással rokonságot nem tartó ■ nyelvén, euzkadi — már sú- : lyosabb gondokkal küzd. 1 Gazdasága, amelynek főága a halászat, a vegyipar és a , fegyvergyártás, jelenleg törté- | nete legmélyebb válságát éli. A munkanélküliség is jóval ’ nagyobb az országos átlagnál. A baszkföldön tevékenykedő - nagy politikai pártok közül három a Baszk Nacionalista l Párt. a Spanyol Szocialista i Munkáspárt és a Demokrat!-' i kus Centrum Unió ugyancsak : »igen« szavazatra szólítja fel ■ a baszik népet, ám a negye­• dik, a »Herri Batasuna« (Né- . pl Szövetség) a legjobb eset- , ben tartózkodást javasol. Ezt i a mozgalmat sokan a basizk­■ főid teljes • függetlenségéért, ■ elszakadásáért véres terror- : módszerekkel küzdő és a • központi hatóságok egyes túl­■ kapásaira ürügyet adó ETA • terrorszervezet »politikai kép­viseletének« tartják. A párt , nem azonosítja magát az . ETA elszakadási követelései- . vei, de önkormányzat helyett , önrendelkezést követel es . Navarra beolvasztását akarja. Bár a nemzeti nyelven a . baszkoknak már csak egyötö- . de ért, elzárkózásra, i'ügget- j lenségre való »hajlamuk« mé- . lyebb, mint a katalánoké. A ■ spanyol polgárháborúban 50 ; ezer emberük küzdött Franco . monarchistái ellen, ám sokan ■ közülük. az anarchistákkal ; szövetkezve »magánháborút« is vívtak mindenki ellen, szü- . löföldjük elszakadásáért,. ‘ Franco győzelme után őket is l az önkormányzat megtagadá- . savai büntették. Ma a baszkföldi és a kata- 1 Iónjai városok utcáin a szava­zásra szólító plakátok fő jel­szava ez: ->A munkánál leüli - 1 ság ellen mondj igent az ön- kormányzatra!«. Meg ez.: »A demokráciáért szavazz az öti- " 'kormányzatra!« Ám a közvé­lemény kutatások szerint félő, : hogy mindkét terület lakőirt ; ságának csaknem a fele egy­általán nem vese részt a, csü­■ törtöki szavazáson, amelyre történetesen éppen 140 évvel azután kerül sor, hogy a baszkokat elsőikben fosztották ' meg különleges jogaiktól. Miit adna nekik, az egyszerű embereknek ar, önkormány­zat? A két törvén)'javaslat be­tűje szerint az adózás széle­sebb körű ellenőrzését, na- . gyobb önállóságot a terület- gazdálkodósban, a helyi ter­vezésben. a helyi rendőrség és az igazságszolgáltatás irányí­tásában. Mindezt azonban —■ ' ugyancsak a felmérése* tanú­sága szerint — elsősorban a helyi vezetők és a pártok ügyének tartják. Az utcaem-~ bere nemigen hisz az «önkor­mányzat csodájában«, amely az önállóságért küzdő pártok i szerint orvosság lesz »minden j bajra« — hiszen a munka- nélküliség, a megélhetés ál*- lanüó drágulása egyáltalán nem helyi, hianeim országos gond. Noha az »igen« szavazatok ] elsöprő többségére számítanak < majd baszkföldön, mind Ka- | talon iában. a szavazáson részt ] vevőik csekély száma mégis gyengítheti a hely) hatóságo­kat, amikor majd megkezdőd­nek a tárgyalások a madridi kormánnyal a »hatalom leltá­rozásáról« és egy részének át­adásáról. A baszkföldön ráadásul az is nehezíti a helyzetet., hogy a szavazáson megmutatkozó i érdektelenség aligha segíthet I az ETA terroristák poll ti Icai. ! elszigetelésében. Noha a sza- j vazás előkészítése viszonyla- : gos nyugalomban zárult, sem- I mi sem szavatolja, hogy az elégedetlen baszk szélsősége­sek nem kezdik újra tünteté­seiket, az ETA pedig véres merényietsorozatát, ‘ amely : idén már hatvan halálos ál- j dozatot szedett. I Mindezért a baszkföld! vá­rosok és falvak utcáin a töb­bi, sokak szerint érdektelen plakáthoz még egy, remény­kedő jelszó, csatlakozik: »A békéért mondj igent az ön- I kormányzatra!«.

Next

/
Thumbnails
Contents