Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Szeles körű munkaver­seny bontakozott ki me­gyénkben is a párt közelgő XII. kongresszusának és a felszabadulás 35. évforduló­jának a tiszteletére. A vál­lalások jól segíthetik gazda­ságpolitikai céljainkat: a minőség javítását és a ten; teljesítését. Az iparban a munkaverseny a kiváló mi­nőségű,■ korszerű, verseny­képes és gazdaságosan érté­kesíthető termélcek előállítá­sát, a költségek csökkenté­sét, a selejtmentes munkát szolgálja. Az építőipari ága­zatban a szervezettség javí­tása, a korszerűbb megoldá­sok alkalmazása, a munka minőségének javítása a cél. A mezőgazdaságban a mun­kaverseny résztvevői a ter­méshozamok minél kisebb ráfordítással történő növelé­sét, a hús- és tejtermelés gazdaságosságának fokozá­sát, a tákarmánygazdálkodás javítását tűzték célul. Munkatársaink azt vizs­gálták írásaikban, hogy mi­ként dolgoznak a kis és a nagy közösségek a vállalá­sok teljesítése érdekében, milyen eredményeket értek el eddig a munkaverseny­ben. Vállalták — teljesítik A fegyelmezettebb munka hárommilliót ér Húsa brigád nevezett, de »menet közben« huszonhétre szaporodott azoknak a szocia­lista brigádoknak a száma, amelyek még tavaly az éves. terv ismeretében megtették munkavensany-vállalásukat a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola Tangazdaságában. A vállalások elsősorban arra irá­nyultak, hogy a tervben kitű­zött feladatoknál több. jobb valósuljon meg a közös rríun- ka eredményeiként. Az első félévet már értékel­ték, 46,9 százalékra teljesítet­ték a vállalásokat, azaz. ha nem is kiemelkedő, de elfo­gadható az eredmény. Figyelemre méltó viszont az, hogy a gazdasági szinten évi 4117 óra társadalmi -munkát — úgy fest — túlteljesítik. Eddig a brigádok 2251 órát dolgoztak a köz érdekében, is­kolákat, óvodákat támogattak. Kiemelkedik közülük az a szolgáltatás, melyet a szállí­tási üzem szocialista brigádjai teljesítettek A toponári útépítésnél 22 ezer forint, a mosdósa tüdő­szanatórium felkérésére pe­dig több mint ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, de ezen túl kom­munista műszakot is vállal­tak, melynek munkabéréből a kaposvári Gárdonyi Géza Ál­talános Iskola könyvtárfej­lesztésére hatezer forintot ajándékoztak. Szervezett rendszerben örömteli, de nehéz év az idei a Kaposvári Tejipari Vál­lalat életében. Megkezdték a munkát az új tejüzemben, le­állították a régit, és megszűnt a kaposvári sajt üzem is. Mint minden váltás, ez sem volt zökkenőmentes. Ezért kétsze­resen szükség volt arra, hogy á vállalat dolgozói a minden­napi kötelességek elvégzésére »rátegyenek«. Így hát a kong­resszusi munkaverseny-felhí- vás nem érte felkészületlenül őket, bőven volt feladat, ame­lyeket vállalhattak. Egy-egy ember, egy-egy bri­gád sokat tehet azért, hogy jobb legyen az egész vállalat munkája. Ám a többletmunka csak ajckor hasznos igazán, ha a vállalat »apró sejtjei« össze­hangoltan működnek, egy cél elérésére fordítják energiáju­kat az emberek, s nem egy­mástól függetlenül próbálkoz­nak. Ezért az összhangot szolgál­ta a tejiparnál a műszaki kon­ferenciák, termelési tanácsko­zások. brigádveaetői megbe­szélések egybefogott rendsze­re. A vállalati szakemberek hatoldalas följegyzésben ösz- szefoglalták: hol szorít a ci­pő. (Már ez a hat oldal is jelzi, hogy bőven akad tenni­való.) A sokszorosított föl­jegyzés kézről kézre járt az üzemekben, és végül ennek alapján született meg a mun­kaverseny programja. Ez a terv is szép terjedel­mű, tartalma figyelemre mél­tó. A tejipari vállalat jó mun­kája nagyban függ a felvásá­rolt tej minőségétől; mára el­érték, hogy az előírtnál jobb — kisebb savfokú — tejet dolgoznak föl. A vállalások leírásának első fejezete a fel­vásárlás javítását, a szállítási veszteségek csökkentését tűzi ki célul, e téren is vannak már eredmények; a megenge­dett 0,2 százalékos vesztesé­get sem kell elkönyvelniük. A továbbiakban a" termelés, az értékesítés, a készlet- és anyaggazdálkodás és más te­rületek tennivalóit sorolják föl. Teljes képet adni e vál­lalásokról lehetetlen, sok dol­got csak az ott munkálkodó szakemberek értenének a fel­sorolásból. Néhány példát azonban érdemes kiragadni. A Kaposvári Tejipari Vál­lalat Balaton és trappista saj­tot exportál. Az előbbiből 400 tonna volt a kiviteli terv, az utóbbi exportálása pedig nem volt benne az idei program­ban. A Balatonból 150 tonna többlet gyártását vállalták, trappistából pedig 250 tonna exportálandó sajt készítését vették be »soron kívül« ter­veikbe. Az eddigi adatok alapján kiszámítható, hogy ebből a tervből is tény lesz. Az új tejüzemben készülő kefir és többféle ízesített joghurt nemcsak Somogyba jut el, a társvállalatoknak ugyancsak szállítanak ezekből több megyébe. Tervezték is, hogy a Dél-Dunántúlra eljut­nak a somogyi termékek, a vártnál azonban nagyobb irántuk az igény. Így több joghurt és kefir gyártása is a vállalások közt van. Látszólag kis dolog, hogy a tejeszacskókkal és a poha­rakkal takarékoskodni kell. Pazarlás, ha egy-egy zacskó néhány milliméterrel hosszabb a kelleténél. Csak egy kicsit kell jobban odafigyelni, s.nem fordul elő ilyen hiba. A vál­lalat dolgozói mindenütt igye­keznek selejtmentes munkát végezni. A szervezés, a termelés rendszerének megfelelő sza­bályozása nélkül hiába vé­geznek pluszmunkát az embe­rek. Elsikkadhat a legszebb vállalás is, ha teljesítésére nem ösztönzik kellően a dol­gozókat. A jelenlegi bérrend­szer olyan, hogy a jó minősé­gű és megfelelő mennyiségű munkától függ, mennyit ke­res egy-egy ember. De úgy tervezik, hogy néhány ki- sebb-nagyobb változtatással még ösztönzőbb bérezést ve­zetnek majd be. A gyermekévre a gazdaság­ban szinte minden brigád tett felajánlást, ezért is határo­zott úgy a gazdaság vezető­sége, hogy közös gyermek ala­pot létesítenek, amelybe ösz- szegyűjtik a felajánlott pénzt, s amelyet kizárólag a gyere­kekre fordítanak. Az. éves vállalások »első fordulója« tehát pozitív ké­pet mutat, ha eltér is némi­leg a várttól. A vállaláso­kon túl további hárommillió forintot ér 18 szocialista bri­gádnak a XII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlása. A vállalást nem többletmun­kával, hanem a napi dolgok fegyelmezettebb végzésével, takarékossággal kívánják va­lóra váltani. Az idei tejtermelés! terv túlteljesítését a jobb tartási körülményekkel és a gondo­sabb takarmányozással, a ser­tésexport növelését a minőség javításával, valamint a ma­lacelhullás csökkentésévei az őszi betakarításkor jelent­kező energiaköltségek csök­kentését a határidőn belül befejezett munkával akarják elérni. Hasonló vállalást tett a takarmánykeverő üzem szo­cialista brigádja is. Az érin­tett brigádok a nemzetközi gyermekév tiszteletére újabb kommunista szombatot vál­laltak. Ezek a vállalások ma még 1— elegendő adat híján —nem értékelhetők. De nyújt némi képet az. hogy az ötven nap­ra vállalt kukoricabetakarítás most. a 21. nap után a terv szerint folyik, s a termésátlag' legkevesebb öt mázsával leszj több a tervezettnél Nagy ter­mést rövid idő alatt, kis szem­veszteséggel betakarítana — | szocialista brigádhoz illő fel­iadat. Tőkés Import helyett hazai gyártásból Nőtt a cérnaexport Nmen hiány megrendelésből a nagyatádi cérnágy árban: termékeik a világ negyven országába jutnak el. és a ve­vők többet kérnek, mint amennyivel az év elején a gyárban számoltak; — Külföldre 1250 tonna cérnát szállítunk ebben az év­ben. Az év harmadik negye­dében összesen 456 tonnát kell gyártanunk. EblxJl 367 tonna megy exportra, a töobi a ha­zai boltokban kel majd el — Egymástó! függenek A kaposvári elektromcsógyár brigádjai alig több, mint egy hónappal ezelőtt jelentették ki: részt vesznek a kongresz- szusi munka versenyben. Eperjesi Flórián, az egyik üzemrész karbantartó brigád- ■ jának vezetője így beszélt er­ről: — Tőlünk függ a gépek, berendezések műszaki állapo­ta. Állandóan figyelnünk kell őket, á ■ ha szükség van rá, gyorsan ki kell javítanunk a hibát. Csak tökéletes gépeken lehet jó minőségű elektron­csöveket gyártani. Sok újítá­sunk is ván, ktírszerűsítjük a termelőberendezéseket, hogy’ több és jobb termék készül­jön. Épp hétfőin adtunk be egy javaslatot, úgy ' néz • ki, megy a dolog. — Egy újítás miként sze­repelhet a felajánlások kö- zött> hiszen az ötletek nem mindig érkeznek »megrende­lésre«. — Valóban úgy tetszik, hogy ez így van. De például ami­kor a PY csöesalád gyártását ide telepítették és megnéztük a gyártósort, azonnal láttuk, hogy akad rajta javítanivaló, így hát ez az újítás tervez­hető volt, I — MS. a legfontosabb ter­vük? — Jó néhány munkánk ha­táridejét előrehoztuk. Az egyi­két csak 198Ü első negyedévé­ben kellett volna elvégez­nünk, de mái’ az idén decem- bei’ben, kész lesz. így gyor­sul a többiek munkája is, jobb minőségű csöveket gyárt­hat az izzó; Egy másik üzemrészben dol­goznak a Korvin Ottó ifjúsá­gi brigád tagjai. Eredményeik, és felajánlásaik kevésbé lát­ványosak, de ezek is nagy hasznot hoznak. Az 1.8 száza­lékos megengedett selejtszin- tet alaposan csökkentették, többször elérték, már, ho£y csupán . a kezükből kikerülő darabok 0,5 százaléka volt rossz. Szabó Klára brigádvezető adott erre magyarázatot: — A hibás anyagot ki kell emelnünk a többi közül. A csőgyártás egyik fázisát mi csináljuk, há innen a félkész darabok hibásan kerülnek to­vább, akkor megnehezítjük a következő üzemrész munkáját és a végtermékben több lesz a selejt. Csak egy kicsit job­ban kell odafigyelni, mint ko­rábban, és máris jelentős »Csak tökéletes gépeken..,« hasznot hozhatunk ,a gyár­nak. A rossz csöveket sem keil kidobni. Szétszerelik, és a jó alkatrészeket újra fel­használhatjuk. A fiatalok brigádja eddig két kommunista szombaton vett részt. Nyolc órát dolgoz­tak pihenőnapjukon, teljesí­tették a megszokott normát, ugyanúgy, mint máskor. Mind­ezen kívül még jó néhány többlétté 'adatot vállaltak, írásba foglalták, hogy mivel egészítik lei az év elején föl­ajánlottakat. mondta Lookó Imre műszaki vezető. — A számokat akikor1 lehet igazán értékelni, ha hozzátesszük, hogy a múlt év­ben összesen 879 tonnát szál­lítottunk külföldi megrende­lőknek. Igaz, hogy befejező­dött a rekonstrukció, de a ka­pacitásunk nem nőtt ennyi­vel: szervezési intézkedések­kel kell tehát pótolni a hi­ányzót Ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, ha egyetér­tenek vele a munkások, támo­gatják célkitűzéseinket. A tá­mogatást először a kongresz- szusi munkaverseny-felaján- lásoknál tapasztaltuk: -a bri­gádok a gépek jobb kihaszná­lását, a technológiai fegyelem szigorúbb betartását vállal­ták. Növeltek például a mot- ringsúlyokat, és ezzel együtt emelkedett a gépek kapacitá­sa. Kísérletek folynak a ket­tős sodrógép orsófordulatának növeiésére. A motringolóban pedig szervezéssel körülbelül 8—10 százalékos kapacitásnö­velést értünk el. Többet dol­goznak az előorsózó gépei is:, az emberek ott úgy szervezik a munkát, hogy ne fussanak üresen a berendezések. A cérna keresett export­cikk a tőkés piacon. Az or­szág valutát kap érte. s ha' több — a vevő igényének megfelelő minőségű 'és színű — kerül a külkereskedelmi forgalomba, növekszik a va­lutabevétel A gyárban gyak­ran - kell átállni egyik fajtá­ról a másikra és sűrűn vál­lövük a szín is. Az ilyen át­állások mindig időkiesést okoznak. A kérdés csupán az, hogy mennyit: a gyár a gyors váltás feltételeit bizto­sítja. Megoldani azonban csak a gépek mehett dolgozó em­berek segítségével lehet. Az ütemes termelés, az eredeti­nél magasabb terv időarányos teljesítése azt bizonyítja: ed­dig sikerrel végzik azt, amit # munka v erseny ben vállalták. Október 9-én kelt az a le­vél, amelyben Boros József, a kaposvári Mezőgép igazgatója és Nagy János, a vállalati szakszervezeti tanács titkára így tájékoztatta a Mezőgép­tröszt munkagaadálkodasí főosztályát: »Vállalatunk gaz­dasági és társadalmi vezetése — miután figyelembe vette az idei első félévi eredménye­ket és felmérte a további le­hetőségeket — bízva a dolgo­zók, a szocialista brigádok eddig tanúsított áldozatkész munkájában, összeállította a vállalati szintű pótvállaláso~ kát... Az. 1979. szeptember 12-én tartott tanácskozáson az összehívott szocialistabrigád- vezetők — ott voltaik a gyár­egységek igazgatói is — vé­leményezték, sőt kiegészíted ték a pótvállalásokat. így pél­dául további 1,5 milliós kész- 1 etérték-m egtaíka rí tást vállal­tak, s az anyagmegtakarítá- son belül tőkés import kivál­tásával további 6 milliós vál­lalást tettek. A tanácskozáson kitűnt, hogy dolgozóink meg­értéssel fogadták a felhívást, tudva, hogy pótvállalásaikkal népgazdasági, vállalati ter­veink megvalósítását segítik elő,..« Gyöngyösi József vállalati munka verseny-felel őssel és Nagy Jánossal, a viszt titká­rával beszélgettünk a verseny hatásáról, a munkák meneté­ről, s megtudtuk: .jóllehetalig másfél hónap telt el a szocia- Jistabrigád-vezetők tanácsko­zása óta. egyes gyáregységek­ben máris mérhetők a válla­lások eredményei. Különösen elégedettek a tőkés import hazai anyagokkal történő he­ly ettesí lésével. — Az év elején négymillió forint értékű »kiváltást« ter­veztünk. ezt a vállalat veze­tősége megtoldotta egymillió­val. a szocialista brigádok a pótvállalásaikkal pedig továb­bi hatmillióval — mondta Gyöngyösi József — A tizen­egymillió forintnak megfelelő tőkés importot hazai gyártás­ból helyettesítjük, főként az újpesti gépelemgyár termékei­ből, de vállalatunk csesztregi gyáregysége is »besegít«, A Mezőgép kaposvári gyá­rában három típusú daruból összesen 810-et gyártottak ok­tóber elejéig. Ezekhez koráb­bam, tőkés importból szerezték be a munkahengereket, ame­lyeknek egy részét most ha­zai gyártásbői fedezték. Ezál­tal háromnegyed év alatt 10,3 milliós megtakarításhoz jutot­tak — az egész évre vállalt 11 millióból... Felkerestük a kísérleti mű~ helyben dolgozó Proto brigá­dot. A vállalat központjában a tizenöt tagú közösség komplex feladatot lát el, s neve onnan származóik, hogy a saját fej­lesztésből, illetve licencvásár­lásból eredő gépek egyedi, kí­sérleti darabját — prototípu­sát — készíti éL — Mérnökök, technikusok és fizikai dolgozók vannak együtt ebben a kollektívában — mondta Kánási Sándor la­katos, a brigád vezetője. — Nem volt nehéz munka ver­senyt szervezni, a munkatár­sak nemcsak elfogadták az in­dítványt, hanem maguk ia kezdeményezték. Az anyag- és energiamegtakarítás példá­ul máris mérhető eredményt hozott. A műhelyben, tanúi voltunk, amint a KCR 5000-res daru itt kifejlesztett csörlős válto­zatát készítették — erről ké­szült felvételünk. Csörlős autó­daru csak importból szerezhe­tő be, ebben az esetben azon­ban a csörlő konstrukcióját az egyik brigádtag kidolgozta, a közösség pedig rászereli a da­rura. A csörlős járműdaru ki- fejlesztésére a Volán Tröszt adta a megbízást. Most, a Pro­to brigád azon dolgozik, hogy a kísérleti példány megkapja a kellő minősítést, a bizonyít­ványt, aztán valamelyik gyár­egység hozzákezdhet a soro­zatgyártáshoz. A kötelezettségvállalások minőségi *ismérveiről« kér­tünk véleményt dr. Egerszegi Lászlótól, az SZMT közgaz­dasági osztályvezetőjétől. Elmondta: nincs olyan vállalat Somogybán, amelyik ne csatlakozott volna a munkaver­senyhez. Az év elején indult versenyek részvevői a felhí­vás nyomán jelentős pótvállalásokkal jelezték: vannak tar- talél<aik, s azokat fel is tárják a népgazdasági és a vál­lalati célok eredményes teljesítése érdekében. — Nem a határidők előrehozása, a termelési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése szerepelt az első helyen, hanem az anyag- és > energiatakarékosság, a minőség ja­vítása, áz önköltség és az importanyagok felhasználásának mérséklése. Több vasasüzemnél csökkentik a selejtet. A SAÉV felajánlotta, hogy. építkezésein kevesebb, lesz az igény a, garanciális és hiánypótlási munkákra. Ezt a minő­ségi bérezés előtérbe helyezésé is segíti majd. A vállalatok nem bővelkednek újításra tett felajánlásokban, s viszonylag kevés a termelési szerkezet változásához kapcsolódó fel­ajánlón H.

Next

/
Thumbnails
Contents