Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Prágában tanácskoztak a szocialista parlamentek vezetői. A Varsói Szerződés országát par­lamentjeinek nevében felhívást intéztek a NATO-országok képviselőházaihoz: akadályoz­zák meg a fegyverkezési verseny további fokozását Európában. FŐÚTI KAI PATT Svédország: régi-új kormány A hét három kérdése I Milyen eredménnyel * • végződtek a szovjet— szíriai tárgyalások? Asszad elnök, aki egyben az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának főtitkára is, négynapos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, ahol egy évvel ezelőtt járt utol­jára. Asszadot elkísérte kül- ügy- és honvédelmi minisz­tere, szovjet részről Koszigin kox-mányfő, valamint Andrej Gromiko és Usztyinov mar­sall vett részt a tárgyaláso­kon. Ezek középpontjában ter­mészetesen a közel-keleti tér­ség problémái áÚcfttak. A tár­gyaló küldöttségek megállapí­tották, hogy veszélyes új fej­lemények történtek ott, s ép­pen ezek láttán sürgették, hogy az átfogó rendezést va­lamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái felszabadítása szervezet, közös erőfeszítésé­vel hajtsák végre. Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt arab területről, be­leértve Jeruzsálem keleti ré­széről is, és biztosítani kell a rendezés során Palesztina arab népének nemzeti jogait, így a független állam létre­hozásának jogát is. Szíria alá­húzta, hogy feltétlenül szük­ségesnek tartja a Szovjetunió részvételét a közel-keleti ren­dezésben, annak minden sza­kaszában. Szó volt a szovjet—szír tár­gyalásokon a libanoni hely­zetről is, közösen kifejezésre juttatták azt a szándékot, hogy elő kell segíteni Liba­nonban a viszonyok normali­zálódását az ország területi integritásának biztosítása ré­vén. A tárgyalásokon állást fog­laltak a szovjet—szír együtt­működés további széLvsí;ése mellett is. Ismerve Szíriának azt a szerepét, ametvet a Camp David-i megállapodás, az egyiptomi—izraeli külön­béke ellenében létre jött arab front, a szilárdság frontja so­raiban tölt be, igen nagy je­lentőségűnek ítélhető Asz- szad mostani moszkvai láto­gatása. i ___, ... . M it keres Hua Kuo-feng • Nyugat-Európáham? A kínai párt vezetője, a Kínai Népköztársaság kor­mányfője a héten kezdte meg nyugat-európai körútját. Pá­rizs volt az első állomása. Protokolláris okokból ez lát­szott a legalkalmasabb kez­detnek, hiszen így nyílott al­kalom értékelni de - Gaulle tábornok 1964-es gesztusát, amellyel a nyugati nagyhatal­mak közül elsőnek ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Ter­mészetesen Hua Kuo-feng ab­ban Is reménykedett, hogy » nagyon fejlett és új meg úi piacokat kereső francia hadi­ipar kész lesz Kína számára fegyvereket szállítani. Hua nyugat-európai kőrút­jának időzítése nem lehet vé­letlen: egybeesik azzal a NATO-kampánnyal, amely új nukleáris rakéták nyugat- európai telepítését célozza. A NATO-propaganda a szovjet «•fenyegetésről« szajkóz szóla­mokat. Hua Kuo-feng még hangosabban, harsogóbban fi­gyelmezteti a nyugatot a szov­jet «veszélyre«. A kínai mi- písztei'elnök a NATO «kár­tyáját« játssza ki most1. Természetesen a nyugat­európai fővárosokban sokan tudják, hogy milyen elképze­lések indították útnak Hua Kuo-fenget, tudatában van­nak annak is, hogy Kína messze van, míg a Szovjet­unió ■ itt van Európában, ta­pasztalták — például Helsin­kiben —, hogy az európai eny­hülést csak a Szovjetunióval való tárgyalások és megálla­podások révén lehet megvaló­sítani. Már Párizsban is ér­tésre adták a kínai vendég­nek, hogy Franciaország nem követi Kínát a szovjetellenes- ség útján. Bonnban pedig egy­mást érték a héten a kancel­lári nyilatkozatok a Szovjet­unió békés szándékáról, tár­gyalási készségéről. ÍZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Az úgynevezett Igazság párt győzelmét hozták a török­országi pétválasztások, Ecevit miniszterelnök le­mondani kényszerült. — Hua Kuo-feng nyugat-eu­rópai kőrútjának első ál­lomására, Párizsba érkezett. — Katonai áLLamosíny Sal­vador bam KEDD: Aíez Aflemd mr.irterf elnök Moszkvában Koszigin mi­niszterelnökkel tárgyalt. •— Púja Frigyes Ldsszabonban folytat tárgyalásokat, — Eljárási kérdésekben meg­állapodás született a moszk­vai szovjet—kínai előkészí­tő megbeszéléseken. SZERDA: Amerikai partraszállási hadgyakorlatok Kuba szi­getén, a (Juantaibamo-i amerikai támaszpont kör­nyékén. — Tanzániában csúcsértekezletet tartottak a Zimbabwével szomszédos, úgynevezett fromtországok. — Tüntetések a dél-koreai Buszán ban a diktatúra és az amerikaiak: ellen, míg Brown amerikai hadügymi­niszter Szöulban tárgyai. CSÜTÖRTÖK: Moszkvában véget ért a KGST végrehajtó bizottsá­gának 9CL ülése. — Az irá­ni kurdok vallási vezetője elrendelte, hogy a felkelők szüntessék be a fegyveres harcokat. — Hua Kuo-feng helyett külügyminisztere tartott sajtókonferenciát Párizsban. FENTEK: A LEM? Központi Bizott­sága döntött a pártkong­resszus összehívásáról. — Schmidt kancellár az olasz televízióban. Brandt párt­elnök a BBC-ben szállt síkra az enyhülési politika folytatása mellett. — A Szovjetunió és Nicaragua helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot. SZOMBAT: Brown amerikai hadügy­miniszter Tokióban tár­gyal az amerikai—japán katonai együttműködésről. — Hua Kuo-feng Párizsban pihenőnapot tart, mielőtt tovább utazna Boraiba. Ami Hua Kuo-feng kőrút­jának gazdasági vonatkozását illeti, a nyugat-európai üzlet­emberek az egy-két évvel ez­előtti nagy illúziókat félreté­ve a tényleges üzleti lehető­ségeket, s például Kína Fize­tőképességét kívánták 6zámha venni a pekingi vendéggel és gazdasági szakértőkből álló kíséretével folytatandó tár­gyalásokon. Ma délelőtt érkezik hivata­los látogatásra az NSZK-ba Hua Kuo-feng kínai kor­mányfő. Hétfőn reggel kezdő­dő hivatalos programja kere­tében két alkalommal tárgyal négyszemközt Helmut Schmidt kancellárral, találkozik Gen­scher külügyminiszterrel, fel­keresi Carstens államfőt és fogadja a parlamenti pártok vezetőit. A program fontos részét képezik Hua és a kí­séretében érkező kínai veze­tők találkozói a nyugatnémet gazdasági és pénzügyi _ élet irányítóival, és vidéki útjai, amelyek java része az NSZK fontos ipari és kereskedelmi központjaiba vezet. Bonnban feszült várakozás előzi meg a kínai elnök láto­gatását Hua párizsi fellépése nyomán a nyugatnémet ven­déglátók attól tartanak, hogy 3 Mi körül folyik a hnza- • vona a Zimbabwe sor­sáról megindult londoni konferencián? Az lenné a meglepő, ha — nem anyagiak kőiül, pénzügyi problémák körül... Könnyű ugyanis előrelátni, hogy a független Zimbabvti kormá­nyának májd kisajátítási te­endői lesznek és kártalanítá­si feladatai adódnak. A fe­hértelepesek jó része minden bizonnyal elhagyja az orszá­got. Birtokaikat többségükben ki kell sajátítani, hiszen az ő tulajdonukban voltak a leg­jobb földek. Az 1969-es föld­törvény felosztotta az orszá­got a • fehérek és feketék kö­zött, de természetesen a ter­mékeny területek a fehérek kezére jutottak. Még egy bi­zonyító erejű adat: a negyed­millió fehér állatállományában több mint 4 millió szarvas- marha volt! (Kétszer annyi, mint amennyi a tízmilliós Magyarország mezőgazdasá­gában található...) Ki fizesse majd a kártala­nítást, ha az új államnak kel­lene, ez alaposan megterhel­né a nemzetgazdaságot. A ha­zafias front vezetői leszögez­ték a londoni konferencián is: ne a majdani zimbabwei kormány, hanem Nagy-Bri- tannia, a jelenlegi, jog sze­rinti gyarmattartó hatalom fedezze ezeket az óriási ki­adásokat Az előző hét végén az an­golok gyakorlatilag kizáratták a hazafias frontot a konferen­ciáról. Ezt követően szerdán Dar es Salaam-ban, Tanzánia fővárosában csúcsértekezletet rendeztek Tanzánia, Mozam- bik, Zambia és Botswana el­nökeinek részvételével. Ango­la miniszteri szinten képvisel­Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter pénteken üdvö­zölte a szovjet csapat- és pán- cóloskivonásokra vonatkozó szovjet kezdeményezést Vance «pozitívnak« minősítette Leo- nyid Brezsnyeiynek, az SZKP KB főtitkárának azt az októ­ber 6-án elhangzott bejelen­tését, hogy a Szovjetunió 20 000 katonát és 1000 harc­kocsit kivon az NDK terüle­téről. Egy magas rangú washing­toni hivatalos személyiség, aki nem kívánta megnevezni ma­gát pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy az amerikai a hivatalos találkozókon és főként a különböző díszebé­deken és vacsorákon az NSZK számára kinos külpolitikai helyzet alakulhat ki. Jóllehet a Hua-látogatást előkészítő bonni kínai diplomaták az el­lenkezőjéről biztosították a házigazdákat várható, hogy Hua Bonnban is élesen tá­madni fogja a Szovjetuniót Hivatalos helyről máris Je­lezték, hogy ebben az esetben Schmidt kancellár nagyon határozottan — Giscard á’Es- taing francia államfőnél, Hua előző tárgyaló partnerétól keményebb formában — ér­tésre adja: az NSZK a Kíná­hoz fűződő jó viszony érdeké­ben nem hajlandó veszélyez­tetni a Szovjetunióval kiala­kított együttműködést az európai enyhülés légköréi. tette magát Nyerere tanzániai elnök, akinek már korábban, a londoni konferencia első szakaszában ús sikerült a szembenálló felek között kompromisszumos részmeg­állapodást létrehoznia, a je­lek szerint elfogadtatta azt a megoldást, hogy Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok teremtse elő azt a pénzügyi alapot amelyből Zimbabwe majd kártalaníthatja a fe­hér telepeseket A hazat'as front ugyanakkor leszögezte, hogy az eljövendő szabad Zimbabwéban a kisajátított földeket szét kell- osziani a földnélküli, nincstelen feke­ték között A rhodesiai sta­tisztikai adatok szerint 340 dollár az egy főre jutó nem­zeti jövedelem egy évben, de a fehér és a fekete lakosság életszínvonala között óriási a különbség, a fehérek tízszer jobhan élnek, mint a feke­ték. Ügy hírlik, Washingtonban és Londonban készség mutat­kozik olyan pénzalap össze­hozására, amelyből fizetni le­hetne, csak jöjjön létre újabb kompromisszum a Zimbab­we függetlenségét megelőző átmeneti időszakban teenoő intézkedésekre, ma.td pedi g az új alkotmány elfogadásá­ra. Persze, a körül, hogy mi­kor rendezzenek választásokat az új Zimbabwe vezetőinek kijelölésére, s hogy ezeket a választásokat ki ellenőrizze (például az ENSZ-e?). ui és új vitákra kerülhet sor. Ezért, is napolták el - megint a hét végén a »-frontországok-« csúcsértekezlete után már összehívhatónak tartott lon­doni konferenciát. Pálfy József kormányzat diplomáciai csa­tornáikon keresztül érintke­zésiben áll a Szovjetunióival a többi szovjet javaslatok rész­leteinek tisztázása céljából. Az amerikai tapogatózások — mint a szóvivő szavaiból ki­tűnt — elsősorban a szovjet középhatósugatú rakéták szá­A Romero diktátort meg­buktató salvadori katonai junta hatalmának ötödik nap­ján továbbra is rendkívül fe­szült és ellentmondásos volt a helyzet a közép-amerikai országban. Péntek délután megritkul­tak a fegyveres összecsapások ; a hírügynökségek beszámoló­ja szerint csak néhány egy­mástól elszigetelt akcióra ke­rült sor. Megfigyelők szerint az idelCmes nyugalom fő oka aa, a legnagyobb ra­dikális ellenzéki szervezetek szombatra általános tüntetés­re szólították fel a salvado- riákat az új katonai vezetés ellen. Emellett két kisebb, szélső­jobboldali fegyveres csoport képviselői sajtóértekezleten jelentették be, hogy részleges fegyverayugvást hirdettek, mivel szerintük a katonai ve­zetés programjának ~egy ré­sze haladó«. A két, létszámá­ban és szervezettségében leg­jelentősebb ellenzéki szerve­zet, a Népi Forradalmi Tömb és a Farabundo Marti Népi Felszabad itási Front továbbra A jóléthez, stabilitáshoz szokott svédek a jövőben is kénytelenek lesznek elvisel­ni a bizonytalanságot, az új kormány ugyanis első ígére­teiben nem sok jóval kecseg­teti őket. A szakemberek szerint Svédország újabb re­cesszió előtt áll: még csa/k ezután, 1980-ban tetőzik az infláció, a 200 ezer főt súj­tó munkanélküliség nem enyhül (az országnak 8,3 millió lakosa van), a fizetési deficit az idén várható 14 milliárd koronáról jövőre 18 milliárd koronára nő, s ami a szavazópolgárókát legin­kább megrendíti, a választási kampány során beígért adó- csökkentésből sem lesz egy­hamar semmi. (A polgári pártok, amelyek 1976 őszén szorították ki a hatalomból a 44 éve kormányzó szociálde­mokratáikat, az újabb vá­lasztási győzelem reményé­ben az idén az adócsökken­téssel hitegették a szavazó­kat, akik mind a mai napig jövedelmük 50 százalékát kötelesek befizetni az állam­kasszába.) Fälldin korai öröme Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy még meg sem alakult Svédország új kormánya, a megfigyelők már rövid életet jósoltak ne­ki. Igaz; a Stockholmból ér­kezett képek tanulsága sze­rint Thorbjöm Fülldínnek, a Centrumpárt vezetőjének va­lósággal ragyogott az arca, amikor friss miniszterelnöki kinevezését lobogtatva az új­ságírók elé lépett: A szep­tember 16-án tartott válasz­tásokat egy mandátum-ős többséggel, a szociáldemok­raták és a kommunisták el­lenében, ismét a polgári pártok nyerték meg és 175 helyet tudhattak magukénak a Riksdagbam, a 349 fős svéd parlamentben. Másrészt a végeredmény közzététele után megfigyelők a választá­sok abszolút vesztésének a centristákat tekintették, most mégis pártvezérük ülhet a kormányfői székben. S vé­gül, a juhtenyésztőből poli­tikussá lett 53 éves Fälldin számára személy szerint is nagy siker a kinevezés, hi­szen 1976 őszétől két éven át töltötte be ezt a tisztáé­ntának, helyének és célpont­jainak felderítésére irányul­nak. A NATO december kö­zépkor, Brüsszelben kíván dönteni arról, elfogadja-e 572 újabb amerikai középhatósu­garú nukleáris rakéta nyugat­európai enyhülés légkörét, vét is azon az álláspontom van, hogy a hétfőn lezajlott állam­csíny után hatalomra került tisztek a megbuktatott diktá­tor politikáját folytatják. A gyökeres társadalmi át­alakulásért küzdő erők figyel­meztetnek arra, hogy Salva­dorban már nem egy katonai junta ígért »szabad választá­sokat és demokráciát«, de a gyakorlatilag 1932 óta egyet­len ígéret sem valósult meg. Az új katonai vezetés megíté­lését nem az dönti el, hogy mit mond és ígér, hanem az, hogy mit tesz. Egy baloldali illegális lap, a »La Crónica del Pueblo« cikkében arra emlékeztet: hétfő óta 80 em­ber halt meg és nagyon so­kan megsebesültek a katonák és a népi erők összecsapásai­ban. Pénteken új főparancsnokot neveztek ki a salvadori had­sereg élére Nicolas Carrdnza ezredes személyében. Antonio Flores Lima ezredes, az el­távolított diktátor eddigi saj­tótitkára, a katonai biztonsági szolgálat igazgatója lett. get, de belebukott poétiká­jába, mindenekelőtt abba, hogy fanatikusan ellenezte az atomerő hasznosítását az energiahordozókban szegény Svédországban. Koalíció és ellenzék . FáUdizi öröme azonban nem lehet teljes: a három pol­gári párt, a mérsékelteknek átkeresztelt konzervatívok, a liberálisok és a centristák a győzelmi mámorból töl ocsúd­va csak igen nehezein tudtak megegyezni az új kormány összetételében. Komoly el­lentéteket sejtet köztük, hogy csak három heti alkudozás után álltak elő a névsorral A legfontosabb tisztségeken természetesen a pártvezérek osztoztak: Fálldin miniszter- elnöki kinevezésének »árán« a liberális Óla Ullsten a kül­ügyminiszteri, a mérsékelt konzervatív Gö&ta Bohman poedig a gazdasági miniszte­ri tárcát kapta meg Az új svéd kormánynak 8 mérsé­kelt konzervatív, 7 centrista és 5 liberális tagja van, s ez a megoldás nagyjából meg­felel a választási eredmé­nyeknek. A Mérsékelt (kon­zervatív) Koalíciós Párt 73 mandátumot szerzett, 18-cal növelve korábbi parlamenti helyeinek számát, a Cent­rumpárt 64-et. 22 helyet vesztve, a Liberális Párt 38- at, ami egy mandátum el­vesztését jelenti. A rendkívül kiegyensúlyo­zott p>oUti.kai erőviszonyokat azonban jól jellemzi, hogy a szociáldemokraták és a kom­munisták együtt csupán egy mandátummal kevesebbel, 174 hellyel rendelkeznek a parlamentben. A szociálde­mokraták megerősödve ke­rültek 3d a választási küz­delemből. s ma Svédország legbefolyásosabb politikai erejét testesítik meg: a Riks- öagban kettővel többen, ösz- szesen 154 hellyel immár ön­bizalommal felvértezetteb­ben vállalhatják az ellenzék 6zerep>ét a kommunistákkal együtt. A választások két­ségkívül legnagyobb meg] e- pjetése a Svéd Baloldali Párt — kommunisták szereplése volt, amely 30 év óta a leg­jobb eredményt érte eL A svéd kommunisták pártja öt­tel növelte mandátumai szá­mát, ma 20 képviselője van a parlamentben. Az atom. a tét Az egy mandátumos több­ség, amelyet főleg a külföl­dön élő svédeknek köszön­hetnek a polgári pártok, azonban nemcsak a kiegyen­súlyozott erőviszonyok mpatt ingatag. A pjolitikai pjártok korábbi megállapodása nyo­mán 1980 tavaszán népsza­vazást tartanák Svédország­ban az energiaprogramról, elsősorban a 12 meglévő atomerőmű sorsáról. Fálldin 1976 őszén atomeJlenességé- vel szavazatokat nyerhetett még, 1979 szeptemberében ez már kevés volt. Arról nem is szólva, hogy a koalíció má­sik két tagja, a mérsékeltek (konzervatívok) és a liberáli­sok, az előbbiek üzleti, az utóbbiak ésszerű megfonto- lásókfoó!, továbbá a program elindítói, a szociáldemokra­ták úgy vélik, hogy atomerő­művek nélküL a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben alig­ha lehetséges a szükségleteit 80 százalékban a drága im­portolajjal fedező Svédország gazdaságának talpra állása. Mindez robbanással fenye­geti a három hét alatt ne­hezen összehozott pjolgári kormányt. A koalíció gond­jait fokozza, hogy a benzin- és fűtőolaj árak emelésének bejelentésével — Fálldin el­követett egy nagy pjolitikai baklövést is. A természeti környezetet szerető és óvó, de a jólétüket legalább ilyen fontosnak tartó svédek való­színűleg inkább kompromisz- szumot kötnek önmagukkal majd márciusban, mintsem büntetlenül hagyják a ne­hézségeikért felelős régi - új miniszterelnök elbizakodott lépését. K. M. Hétfön kezdődnek a tárgyalások Hua-várás Bonnban Vance üdvözölte a szovjet javaslatokat Változatlanul feszüli a helyzet Salvadorban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents